Prágai Magyar Hirlap, 1928. március (7. évfolyam, 51-77 / 1678-1704. szám)
1928-03-10 / 59. (1686.) szám
• f 1928 március 10, szombat. építeni. Vágónak kilátásai vannak, hogy a praktikus kivitel fölötti felügyeletet az ő kezében összpontosítják a munka során, s módja lesz a maga meggyőződését több ponton érvényesíteni. Biztos jelei vannak a szimpátiának is, amivel a Népszövetség titkárságán, tehát nagyon illetékes helyen, éppen Vágó felfogását és művészi elveit megítélik. Ennek az építkezésnek a méretei és a jelentősége olyan hatalmasok, hogy meg lehet érteni a zidegenkedést és elfogódottságot, amivel Vágó ezt az őt részre elosztott, de öt oldalról fenyegetett felelősséget vállalja. Az építkezési költségekre eddig 23 és Ys millió svájci frank áll a Népszövetség rendelkezésére, 'de valószínű, hogy a munka során ez az összeg nem lesz elégséges. Vágó szerint az építkezés előrelátható költségei meg fogják haladni a 30 milliótMagyar szempontból szögezzünk le egyet: a Népszövetség pályázata nemzetközi volt, úgyszintén a zsűri, amely a pályamunkák fölött ítélt. Keleteurópából az egyetlen pályázó, aki elnyerte a megbízatást, egy magyar. Annak a magyar kulturfölénynek, ami ma talán az egyetlen fegyverünk a világban, Vágó szereplése a Népszövetség palotájának építésénél komoly és nagyon jelentős bizonyítéka, amit sokan néznek görbe szemmel, de amit nem tagadhat le senki. Intrikákon és kulissza-afférokon túl megmarad a tény, hogy a magyar tehetség és alkotóerő megnyert a világ szeme előtt megint egyszer egy attakot. Az érzésekbe, amivel Vágó vállalkozása elé tekintünk, talán belevegyül az optimizmus, hogy a palotában, amit egy magyar művész tehetsége fog megteremteni, már nem győztes és legyőzött államok képviselői, fognak ülni, hanem a béke egyenrangúságában megengesztelt, a béke szükségéről meggyőződött, egy igazságtalanságoktól megtisztított Európa reprezentánsaitól kérheti a maga igazának vitatását a magyarság. Márai Sándor. Bodrogköz magyar népe a köztársaság elnökétől kér védelmet a soviniszta tanfelügyelő iskolapolitikája ellen Feheteszirmu bokráig a bodrogközi magyar tskolaugyt sérelmekből Kétféle mérték Dólszlovenszkó. március eleije. Bécs nagyon közel van Szlovenszkóhoz. Soknyelvű nép lakja mindakettőt. Bécsiben is él kisebbség, itt is. A különbség csak annyi, ihogy ott többek között esek kisebbség él, itt meg német és magyar. A bécsi cseh kolóniáról tudjuk, hogy erős nemzeti kulturéletet ól, külön cseh iskolákat s gimnáziumokat tart fenn. Ezekben a cseh iskolákban cseh tanítók és tanárok tanítanak, akiktől az osztrákok mostanában kérték, íhbgy igazolják osztrák állampolgárságukat. Ez azonban nem volt. Erre Prágából kérés ment a bécsi iskolatanácshoz, hogy tekintsenek el az ottani cseh tanítók és tanárok osztrák állampolgárságától és az előírásos osztrák képesítő vizsgáktól. Most jön a hir, hogy a bécsi iskolatanács ennek a kérelemnek helytadott s megengedte, hogy a cseh kisebbség iskoláiban idegen állampolgárságú s idegen állami képesítésű pedagógusok működjenek. Maga Seipel kancellár interveniált a döntés érdekében, akitől bizonyára Prágában kértek ilyen Ígéretet. Mindez nagyon szép és helyes. Szép, hogy a kisebbség öntudatosan él; szép, hogy Prága gondját viseli idegen országba szakadt fiainak; szép, hogy prágai körök Sei- peltől méltánylást g a bécsi iskolatanácstól pompás kivételes jogokat kértek; és szép a régi császárvárostól, hogy mindent megadott, mikor erre nem is vállalt kötelezettséget. De érthetetlen az, hogy mindez Szlo- venszkó szélétől egy ugrásnyira történik. Egy órányira egy olyan országtól, amelyben ugyanennek a helyzetnek negatív képe vár megoldást. Itt a prágai köröké a hatalom s az iskolahatóság, és a magyarságé meg a németségé a kisebbségi tanitókar. A nemesen kérelmező prágai köröknek itt ezer szép alkalmuk volt méltánylást és jogadást gyakorolni a saját otthonukban. De ehelyett nagyon szűkén mérte és méri még azokat a jogokat is, amelyeknek biztosítását nemzetközi szerződésekben Ígérte meg, Százegynehány évvel ezelőtt egy ilyen koramárciusi napon törülte el a felvilágo- suiás százada az inkvizíciót. Egy ilyen kora- márciusi napon dörzsölik kezüket a prágai kérelmezők a bécsiek kért jósága felett. De ezekben a napokban Szlovén szívóban újból ezrek szive szorul össze, tanítók, tanárok, özvegyek, árvák: az illetőség és állampolgárság, elbocsátás és nyugdijtalauság modern inkviziciójnak rokkantjai ezek. össze- szorult sziwel kérdik Prága felé, hogy miért mér másként B öcsben és Szlovén szkon, miért mér másként a cseh kisebbségnek és másként a magyar kisebbségnek? Hogyan tűrheti el az itthoni rideg elbánást, amikor másoktól pardont kér és kap? Kiújult elkeseredés kérdi, hogy lehet-e ez, szab ad-ez ez? Gy. D. _ öt VoTona egy menzaebéd ára: vendégel? jm-u bevonta egyszer egy nyomorgó magyar diákot! Kassa, március 9. ValaiMiuyszüir a nemzetközi sajtóban szóiba került Osehszllioválkiiia kisebbségi políM'kája és feszegetni kezdik a csehszlovák kor- mányohmik a kisebbségeikkel szembeni iskolaüigyi és kuiltóráMs politikáját, hiivatailios helyekről miiinö- aminyi'saór elárasztják/ a sajtót etatisztilkaii kamuita- ’táeakikiail és összeha s-onli tásokkal. Számoljait számok mellé rónak és valóságos számitieorge-rekikel árasztják el a lapok hasábjait annak bizonyságául, hogy e?gy nemzetiségnek sehol és sohasem volt olyian jó dolga, mlint éppen a magyaroknak Csehszlovákjában. A etat'ieabiika számoszlopaivail ezeoi- j ben azonban a magyarság tovább sínylődik nehéz helyzetében és kéteégbeeset)!>en harcod olyan bu'l- i túráidé pozíciók megtairfiJásáért, melyeket szinima- j gyár iéirület'eken akarnak tőle elhódítani egyes I liülbuzgó, . érdemiekéit hajhászó soviniisala pedagé- ! gusok. Vem akadt még olyan álllaimij. statisztika, mieüy j kéiJségbevomta volna azt, hogy a Bodrogközt, Ziemp'Bén diáid vidéké t tnjlnyomőrészit egy tömegben élő szinmagyar nép lakja. Dacára ennek az elvá- tatihaitatían ténynek a bodrogközi hivatalos iskolapolitikáiban mégis olyan veíleitáeok keresnek örvényesülést, amelyekkel ezemiben a kuHitnirális és iskolai jogaiért harcoló magyarságnak egy emberként kell helyt állnia. A bodrogközi' iskolapolitikáinak ezt az irányzatát Kudharik Mihály, a bod.- rogtközi 'és nagytearposi járások tanfelügyelője jegyzi. Ennek'a ta-nlelügyelionek eddigi tevékenységiéiből inkább a politikai agitátor, mint a pedagógus alakjának körvonalai bontakoznak ki. Ő volt az, aki kerületében egy pár hajlítható magyar tanítót politikai ügynökiéül használt fel és segítségükkel tervszerűen igyekezett Bodrogköz szlnimagyar népét elszliovákosi tarai s a felekezeti iskolákat megszűnt etni. A Bodrogköz népe végtelen ül türelmes, de azok a sebeik, amelyeket ez a kiméletlen eszközökkel dolgozó tanférfin üt rajta, kihozták a békéi ürésből. Tömegével gyűl a panasz K'UöharUk Mihály tanfelügyelő elten és minden panaszos szó egy-egy bodrogközi magyar iskola jájkiállit-áea levegőért és nyuigatemórtA panaszok áradatából szemeltük ki a virág- szálakat az alábbi bokrétához, melyet a felelősség teljés tudatában helyezünk el a nyilvánosság és az iskolaügyi minriszte pasztáiéra: Bodrogiszentmáriáin az 192-1. évi árvizfcataezft- rófa rombadiöntötte az iskolát. Azóta a községben nincs tanítás. A gyerekek a szomszédos Pálfölde községbe jártak és egy kis bérelt szobában, a földön ülve, vagy a falnak támaszkodva tanultak. Tavaly tavasszal ez a,z „iskola" is megszűnt. Egy áldozatkész magyar ember saját költségén építtetett széles és levegős teremmel egy iskolát és egy modem tanítói lakást. Annák ellenére, hogy az iskola mindenben megfelel a tanfelügyelő állal előirt feltét eleknek, a tanítás a mai napig sem kezdődött meg. Múlt év február elsejétől Bodrogszentmárta községben kilencven iskolaköteles gyermek nő iskolázatlanul. Ugyanebbe az iskoláiba kellene járni a Pocs- kaijp úszta és Pusztakor esztur községek 25 iskolaköteles gyermekének is, akik a tanfelügyelő jóvoltából mind mostanáig szintén tanulatlanok maradtak. A szülők, akik gyermekeiket iekoiázfbatni szeretnék, a legnagyobb mértékben el vannak keseredve, de tehetetlenek a tanfel ügyélőeég indolenciájával szemben. Bodrogszerdabelyen, Csapon, Helmecen és több más szinmagyar községben a tamMügyeföség szlovák iskolákat létesített. Legújabban a naigykaposii járásban fekvő Ba- jánháza szinmagyar község tókolája elten indult meg a tanfelügyelői sovinizmus támadása. A magyar iskola magyar tanítója nemrégiben elhunyt és a tanfelügyelő ezt az alkalmat akarta fölhasználni arra, hogy a bajánlházai iskola élére szlovák tamiltól helyezesd és ezzel előkészítse az iskola el- ezUoválcosifiásét. Miután a tanfelügyelő tudta, hogy a magyar lakosság ezt a megoldást nem fogadja el, csábító ajánlatokat tett- Közvetlen célkitűzése az volt, hogy összetoboroz kilencven iskolaköteles gyermeket és azok részére külön szlovák osztályt állít fel. Csábítgatta a lakosságot, hogy a feláílUtandé szlovák osztály összes költségeit a Slvoemská Liga fedezi, amennyiben a község maga kéri, hogy szlovák osztályt, ültetve szlovák iskolát léte- ejtsenek. Ilyen értelemben készült el a tanfelügyelői hivatalban a kérvényminta, de egyetten ember sem akadt a községben, aki a kérvényt aláírta volna. Az sem Sikerült a tanfelügyelőnek, hogy Bajánházára szlovák tamiltól neveztessen 3ri. A pozsonyi iskolaügyi referátusban győzött a jobb belátás és magyar tanítói küldtek a bajánházail iskolába. Ez a felsőbb hatósági rendelkezés csak miég jobban fel paprikázta a bodrogközi járás tan- felügyelőjét. Aflitemaitiva éllé állá tolta a. község népét: vagy kérelmezik a szlovák iskola felállítását és akkor a liga fedezi az összes költségeket, vagy pedig magukra vállalják az iskola és a tanítói lakás uj épületednek emelését, ami 150.000 koronát emészt föl. Inkább fenyegetés, mint komoly követelés ez az iisk óla építési parancs. A bajánlházai miagyar toűiíiyelvü áílaimii iskola fejlesztése ujgytanie a® & lám kötelessége. Az iskolát 1809-ben az állam vette át,. Nemrégiben 96.000 korona költséggel gyökeresem renoválták, a költséget a Jcöziség nyakába akarták varrni,, de a lakosság ellemtállásán ez a szándék megtört és az állam maga fedezte a kiadásokat. Ha a tanfelügyelő most rákényszerítené a községet egy uj iskola felépítésére, az 537 lakosú szegény kis község teljesem a tonik szélére jutnia. Nem is ez a fontos a tanfelügyelőnek, hanem, hogy előre elkészített programjához híven, ősszel már megnyithassa a balján,házad szlovák iskolát. Bodrogköz magyar fölámiirelőnépc körében nőttöu-nő az elkeseredés a nyelvi jogai ellen áskálódó tanfelügyelő ellen. Lassan, az egymásután ütött sebeik és sérelmek hatása állatit, a bodrogközi és a nagykapuéi járás magyarsága körében kialakult és megszilárduld az elhatározás, hogy ezt a sérelmes iskoliaadimiiinsatrá- ciót időt len-időkig nem tűri. Elhatározlak, hogy szükség esetién küldöttség utjain tárják panaszaikat a köztársaság elmeiké elé és kérni fogják, hogy helyezzék el a kerületéből Kucbarilk tanfelügyelőt, aki eddigi működésével csak békétlenséget szított, sebeket osztott és elkeseredést támasztó Mi. Mindemképpen megéret az áthelyezésre a bodrogközi járás anfel ügyelője, aki a hivatalos bmzgók- kod ás mellett tud magának időt szakifcan’ arra is, hogy egy prágai rádiiócég képviseletét vigye és rádióapparátusokat tukmáljon rá a tárni tóikra. A magáiialkaloiazott nyugdíjbiztosítása a megvalósulás előtt A n^ngd!»ib!z$©sltásró1 szélé a!apveats!a! — A Ja^asiaS 23© ezer magánalkaSmazottra vcmatk&zik — kevesebb évi 1500 koronánál. Kétoklalu árvák a biztosított nyugdíj járandóságának felét élvezik. Ha özvegy vagy gyermek nem marad, akkor a nyugdijjávandóság az atyát, illetve az anyát illeti meg. Kiházasiíási illetményt a 60-ik havi részlet után adnak a fizetési osztály arányában. Végkielégítésnek akkor van helye az özveggyel vagy gyerrnekörökösökkel szemben, ha a biztosított legalább hathavi járuléké- fizetett, de még 60 hónál rövidebb idő óta tagja a rokkant- és aggkori biztosítási pénztárnak. A végkielégítés az évi rokkant- biztosítási "°szeg másfélszerese. A biztosi- folt atyja vagy anyja ennek az összegnek a háromnegyed részét kapja. Az összeg azonban nem haladhatja meg a 6000 koronát. Temetkezési járandóság hatvanhavi tagság tan jár. A biztosítás havi díjösszegei: I. osztály 12 korona, II. 36 korona, III. 66 korona, IV. 96 korona. V. 120 korona, VT. 150 korona, VII 170 korona. VIII. 190 korona, IX. 210 korona, X. 230 korona, XI. 250 korona. A biztosítási dij felét az alkalmazott, a másik Prága, március 9. A magáiialkalmazot- tak nyugdíjbiztosításáról szóló törvénytervezeten most végzik az utolsó simításokat. A törvényjavaslat a következő elveken épül föl. A magánalkaimazottak nyugdíjbiztosítása mintegy kótszázharmincezer alkalmazottra fog kiterjedni. A biztosítottakat tizenegy csoportba osztják. Az első csoportba tartoznak azok, akik 3000 korona évi fizetést kapnak, a tizen egyedikbe pedig, akik évi 42.000 korona fizetést élveznek. A biztosítás kiterjed: rokkant- és aggkori, özvegyi, árvasági biztosításra, kiházasitási, betegsegélyezési és temetkezési segélyre. A nyugdíj hatvanhavi járulék lefizetése után folyósítható. Az aggkori biztosítás a biztosított férfiak 65-ik, a nők 60-ik életévének beteltével válik esedékessé. A rokkantbiztositás évi járandósága minimálisan 3600 korona. Ez az összeg osztályok szerint emelkedik. ,Az özvegyi nyugdíj a biztosított fél nyugdijának fele, de legalább évi 3000 korona. Árvasági illetményre a biztosított atya vagy anya után a gyermekeknek tizennyolc éves korukig van jogigényük. A biztositott után a gyermek a nyugdíj járandóság negyedrészét kapja, mely azonban nem lehet felét az alkalmazó fizeti. Ha a fizetést természetben adják ki, akkor a biztosítási díj egész összege a munkaadót terheli. Prága, március 9. Prága, a misztikum városa egy borzalmas relikviával gazdagodott. Meg Mey- rinknek, vagy Ewersnek, a réin regényíróinak tollára való borzalom látható egy kispolgári prágai lakásban: egy lenyúzott emberbőr. Hibátlan, folytonossági hiányoktól mentes, egy megfelelő alakú ember, ha kedve támadna, halálos borza- dállyal akár bele is bújhatna ebbe a porcogós, elbarnult, különös vértezetbe. Egy volt őrmester, későbbi orosz legionárus birtokában van ez az emberbőr, aki azt állítja róla, hogy Oroszországból, messzi Szibériából hozta. Első pillantásra nem lélekzetelállitóbb nein szivdermesztőbb, mint egy egyiptomi múmia. Barnás, cserzett, porcogós ez a bőr, de rajta tan minden, nem hiányzik róla egy hajszál, egy köröm sem. A fejet plasztikusan kipreperálták. mint egy ágy elé vetett jegesmedve fejét. Egy szerencsétlen mongol herceg testét födte valamikor ez a bőr s fején még mindig kiütköznek az egykori mongol koponya jellegzetességei, te embert csak akkor fogja el a fogvacogtatő rémület, amidőn meghallgatja a szörnyű preparátum históriáját. íme, a mese: A háború előtti években a barnauli oroszszibériai határkormányzóságban egy erőszakos mongol despota, Dzsaláma uralkodott néhány mougol törzs fölött A herceg egy napon összeveszet tegyik rokonával, Chajsana herceggel és elfogatta őt. A fogoly anyja sirva-könyörögve jött a kegyetlen despotáboz és felajánlotta váltságdíj fejébeu háza minden kincsét, aranyát.*/ Dzseláma látszólag engedet' a kétségbeesett anya esdeklésének és ráállt az alkura. Chajsana herceg anyja szekerekkel szállíttatta el az uralkodó udvarára egész vagyonát, de mikor a kincseket átadta és fiát követelte, a herceg, bevezette egy belső szobába, ahol Chajsana megkötözve feküdt. A kegyetlen kényur parancsára egy kirgiz odalépett Chajsana herceghez és a sikoltozó, őrjöngő anya szemeláttára elevenen meg- nyuzta A parancs az volt, hogy a szörnyű tortúránál oly elővigyázatossággal járjon el, hogy a herceg az utolsó pillanatig még é’etb* i terven. A—- a kiigiz minden igyekezete ellenére az áldozat kiszenvedett, amikor bőre még félig vált le testéről és a kés nyomában. Az uralkodó ezen annyira feldühödött, hogy a kirgizt is elevenei megnyuzatta. Midőn a borzalmas aktusnak vége volt, Chajsana herceg anya tébolyulton Omlott el fia véres teteme mellett. A kipreparált emberbőr történetét egy Bu- latov nevezetű orosz kozák-hetman deritette ki, aki 1913—1914-ben büntető expedíciót vezetett Dzsaláma ellen. Bulatov, amidőn a herceg udvarát elfoglalta, szörnyű kinzószerszámokat ezerszámra talált a házban és akkor fedezte fel a kitömött emberbőrt is. A preparátum azután a hetnian Irkutskban lakó családjához került. Itt szerezte meg az oro«z legionárus és zsákba gyömöszölve magával aozta az orosz légiók hazatérésekor. xx 100 oldalon, csodás illusztrációkkal tarkítva, finom kiállításban, kötve jelent meg a Tapsifüles nyuszika és egyéb csodatörténetek, ára csak 12 korona. Megréndeiliető lapunk könyvosztály ában 6 f Elevenen megnyuzoít mongol herceg bőrét őrzi lakásában egy volt orosz légionárius Dzseláma mongol herceg rettenetes bosszulja A preparált emberbőr útja Irkutzhtól Prágáig
