Prágai Magyar Hirlap, 1928. március (7. évfolyam, 51-77 / 1678-1704. szám)
1928-03-10 / 59. (1686.) szám
{1928 március 10, szombat ^BUBmssfxmi.-nzm^ ^jasssa^-tjBSKF. p&xrsrmsa t>rxgai-jMa<Aar-hi rlae> ffasaryk intelme Strinához: „Tessék először Szlovenszkó otialra íondotnT Az általános közgazdasági helyzet, az ipar, kereskedelem, mezőgazdaság problémái És a Szepessáe országos érdekli kérdései Miseit Andor képoiselS megvllágltásáhan—A ctpésziparral együtt kimúlik a feSrüpar ss—„Valahol löfcos ajiékra bsikkaniak a marhakoreskedők P‘ — ismét őzSnlik be a lengyel árpa Az ni adózás és a szociális terhek nagy veszélyei Sziovenszkő közgazdaságára 1 Tfisravld6k is Délszloiiisisiltő issse&apsssllsa elölt Rimaszombat, március 9. (Délszlovenszkói szerkesztőségünktől.) Azokkal a tervekkel kapcsolatban, melyek a Szepesség és Dél&zlovenszikó, főleg Gömör életének ós gazdasági összeköttetéseinek szorosabbá fonása érdekében felmerüllek, újabban igen komoly és nagyjelentőségű hírek láttak napvilágot: ezek arról tudnak, hogy Szepes, illetve az egész Tátra-vidék és Délszlovenszkó, elsősorban Gömör között a legközelebbi jövőben megtörténik a legszorosabb, egymást kiegészítő gazdasági kapcsolatok gyakorlati kiépítése » így a múltban is szoros életközösségben, és gazdasági csereviszonyban élő vidék egymás boldogulása és segítése érdekében most is kezet fog és együtt halad. Ez a terv egyaránt érdekli és közelről érinti úgy a Tátravidék, mint Gömör ós egész Délszlovenszkó lakosságát. Felkerestük a múlt napokban Nitscb Andor nemzetgyűlési képviselőt, a Zipser Deutsche Partéi vezetőjét, aki egyaránt a legnagyobb otthonossággal ismeri úgy a Tátra problémáit, mint közgazdasági életünk bonyolult és sokban szomorú helyzetét s aki, mint a Kárpátegyesület idegenforgalmi osztályánál? vezetője, a leghivatottabb felvilágosi- tásdkkal szolgálhatott a rendkívül érdekes kérdésről, .■ . A beszélgetésről, mely bizonyára nagy figyelmet fog kelteni a legszélesebb nyilvánosság előtt is, a következőkben számolunk be lápunk olvasóinak: li általános MmmMm&íí helyzet Legelőször is az általános gazdasági helyzetről, mint alapkérdésről, került szó. — Milyennek látja, képviselő ur a szlo- venszkói általános gazdasági helyzetet? — Az általános gazdasági helyzetet — hangzott a válasz — én rossznak látom, dacára annak, hogy különösen egyes hivatalos, hangok és fórumok úgy igyekeznek beállítani, mintha ez rózsás volna. A helyzet egyáltalában nem rózsás, sőt ellenkezőleg. ik kisiarifa-reform csekély hatással volt az ipar fejlesztésére, mert a tarifa-fuvar átszámítását a vasutügyi minisztérium nem vitte keresztül s igy mindazon vállalatéi?, amelyek vicinális, vonalak mellett feküsznek — már pedig az. iparvállalatok egy nagyon jelentékeny percenije van ebben a helyzetben — változatlanul tovább küzdenek az óriási tarifával, ami roppant súlyos, szánté kibírhatatlan terhet ró rá’uk. Az egyes Iparágak jól ismeri, de különösen nagyfontosságu ez a mi speciális viszonyaink között a mi közgazdasági életünknek elengedhetetlen szükséglete a hosszú jelzálogkölcsön és mit "álunk? Azt, hogy ilyenhez hozzájutni valóságos kálvária járásIgy aztán közgazdasági életünk abban a kényszerhelyzetben van, hogy kénytelen-kelletlen bár, de rá van szorulva arra, hogy a sokkal drágá&b rSvIstfejáraftu dolgozzék, ami természetesen az egész termelést megdrágítja. Szóval a sok ígéret, kommüniké, beharangozás és miniszteri látogatásnak, meg miniszteri ankétezésnek nincs más eredménye, mint az, hogy Szlovenszkón minden a régiben maradt — egy pár iparág kivételével. Legjobban bizonyítja ezt a Prágai Magyar Hírlapnak február 29-iki számában megjelent közgazdasági hir a liptói bőrpiacról, mely annyi intervenció és erőlködés után a haül: a vég felé közeledik. & Söripar haitfeSfülfe Minap egy közgazdásszal beszélgettem: azt mondta: — A kis suszteripar el fog tűnni Szlo- venszkő színéről, mert halálra Ítélték a nagy vállalkozók és nagy vállalatok.. De ezzel, — úgy látszik — eltűnik egyszersmind a hajdan oly híres és. virágzó — bőripar is! — Ma a liptói gyárak közül csak az .dolgozik, amelyik a Bata-cégnek Szállít, a többi csak vegetál. helyzetét illetőleg azt mondhatná, hogy a fa óriási konjunktúrája emelte ugyan az árakat a piacokon, azonban kevés a fa s igy ez a javulás is csak részleges, ugyancsak némi javulást hozott a báuyásziparban a vastermelés emelkedése, de ezzel szemben a textilipar, a vasipar, a szeszipar, főleg pedig a kisipar továbbra is csak sínylődik. A mezőgazdaság különösen pedig az állattenyésztés terén főleg az állatértékesités körül érezhetni erős stagnációt, amennyiben a történelmi országok vevőd ismét nem látogatják Szlovenszkót. — ügy látszik, valahol titkos ajtóra bukkantak a marha kereskedők, amelyen át annyi vágómarhához juthatnak, hogy teljesen elhanyagolják a szlovenszköi tenyésztőket és ezek érdekeinek kisemmizésével valószínűleg idegenből szerzik be a nagy vágó marha-szűk végletüket — Árpából, különösen sörárpáből óriási mennyiség özönlik be ismét Lengyelország felől, főleg a volt Keletporoszországból, Pózén tájékáról s ez a lengyel árpabeözonlés nagyon nyomja a mi gazdáinkat. Az Uj adó és a szociális terhek — Közgazdaságunk újabb súlyos megpróbáltatások előtt áll: itt vannak az uj adó- és az uj szociális terhek, melyek közgazda- sági életünket könnyen a teljes bénulás állapotába juttathatják: a horribilis uj adóteher és a roppant nagy szociális terhek ugyanis a nervus rcrumot: a pénzt, legalábbis egy óriási részét teljesen kivonják a forgalomból és igy az a közgazdasági élet számára itt szinte teljesen elveszettnek tekinthető. A forgalomból kivont' pénzt aztán Prágában különféle központi intézeteknél fogják fölhalmozni Hogy ez mit jelent, arról itt most elég lesz annyit megemlíteni, hogy dacára annak, hogy ezen központi intézetek már ma is horribilis összegekkel,rendelkeznek, ezeket mégsem használják fel a közgazdasági élet javára. A magas kamatláb legalábbis ezt mutatja. Különös figyelmet érdemel itt, e kérdés megvilágításánál a hosszúlejáratú olcsó jelzálogkölcsön flgye. A hosszulejáratu olcsó jelzálogkölcsön fontosságát a közgazdasági életben mindenki A felnim ember egészséges szilában 31 fel mm, fliR! eflliSSSSSI, Jiogy a ,.32- es szám éapen a «,TM paszta védjegye Kérjen kizárólag ,,THYMOLINT“ (Védjegy „32“) Az ífleÉsnfttrgttóm és m útépítés — A lakosság Szlovenszkón ennek következtében, — mivel látja, hogy senkisem tö-, rődik vele — kezdi belátni, hogyha, valamit: akar, akkor saját magának kell hozzákezde- j nie és segédeszközök után nyúlni. Jellemző j példa erre a különben is életrevaló zipszer nép, mely máris kiadta a jelszót: „Segítsma-' gadon s Isten is megsegít!“ és minden lehető módon igyekszik magát fen tartani: legújabban igen előre került az érdeklődésben az SdogénforgaBom kérdése. Az idegenforgalom emelését és megszervezését is a szélességiek vetették, fel, abból kiindulva, hegy igazán csak a saját maguk két kezére és józan eszükre vannak utalva, hát ezzel igyekezzenek is élni és adott helyzetük természeti előnyeit kihasználni! — Az idegenforgalom emelése elsőrendű érdeke magának az államnak is: de ettől a kérdéstől el nem választható a &özi£&s£5és és 33 ui&plfés kérdése, ami Szlovenszkón a legelsőbtrangu problémák közé tartozik. — Szeretnők remélni, hogy az útépítésre beszedett nagy pénzek nem vesznek el Prágában és környékén, hanem azokból a szlo- venszkói útépítésekre is fog jutni. — Ezt annál inkább is hihetjük, mert maga Masnrvk köztársasági elnök mondotta Spina közoktatásügyi miniszternek hivatalba- lépése alkalmával, hogy : — Miniszter Ur, tessék először Szlovenszkó útjaira gondolni! Mert hisz mi nagyra vagyunk a külföld előtt állami berendezned ó- sünkkel, ellenben mit fog szólni az az angol, német vagy francia idegen, aki ha Szloven- szkó természeti szépségeit jön megtekinteni, autójával feneketlen utakra talál? — Reméljük tehát, hogy abból a sok millióból, amit Szíov.eysikóból útépítési alapra beszedtek,, ide is fog jutni egy rész s az ut- alapkezelési bizottságba beküldött . szlovén- szkot képviselők különös goüddal lesznek eziránt! •er Ennél a pontnál tértünk rá aztán az általános helyzet áltál alátámasztott speciális problémára, mely az idegenforgalom és a gazdasági kooperáció kettős' feladatát akarja megoldani egy csapással: olyan egyszerűen, mint Kólumbuéz tojása: öt autóbuszjárat létesítésével időben es térben egy szoros egységbe kapcsolni a. Srepességeí és Göjiiört, mély egység centrumában a pompás Magna Tátra állana. ’A beszélgetésnek ezen részéről lapunk holnapi számában térkép segitségéve! számolunk be. Addig is annyit, hogy a tervezet már memorandum alakiában Tiso egészségügyi miniszter asztalán fekszik, akihez a teljesen kidolgozott tervet 'Nitsch Andor e napokban juttatta el Prágába. Györy Dezső. 1 nanMialttiáH még. alirlife silifafil Olaszország is Jugoszlávia iiziif az eUenfáfeliet Zágráb, március 9, A Nowosti című lap szenzációs cikkben száma! he arról, hogy a nagyhatalmak akciót kezdtek Rözépeurópa és a Balkán viszonyainak rendezésére. Chamberlain, Briaad és Stresemami elhatározták, hogy úgy Beigrádban, mint Rómában interveniálni fognak és ilyen módon elősegítik az Olaszország és Jugoszlávia között függő összes kérdések megoldását. Arról az uj európai koncepcióról is beszélnek, hogy Jugoszlávia, Olaszország ós Franciaország szövetséget kötnek. Amerikai szenzáció Benes Locarno-terveiröl Benes — a ffantasztfleus híradás szerint -- területi engedményekre volna hallsndé a vémsinié ellenében! — A kfililgy« minlsxftérlum a hirt megcáf&lfia Páris, március 9. A Chicago Tribüné prágai tudósítója beszámol lapjának Benes Locarno-tervéről. A cikk szerint Csehszlovákia hajlandó Magyarország javára lemondani területének azon részeiről, amelyeket Magyarországtól a trianoni békeszerződésben kapott (?). Benes feltétele ezzel szemben a két ország vámuniója. Ha Magyarország az ajánlatot elfogadná, ez automatikusan a kisantant megszűnését vonná maga után. A lap továbbá beavatott forrásból azt is tudni véli, hogy Benes Seipel kancellárt újból meghívta Prágába, hogy egy középeurópai Locarno tervét megtárgyalja vele, amelynek lényege a Csehszlovákia, Magyarország és Ausztria közötti vámunió lenne. Magyar- ország a lap szerint eddig még visszautasító álláspontra helyezkedik Benes ajánlatával szemben, azzal az indokolással, hogy a kisantant Magyarország ellen irányuló katonai szövetség és a Csehszlovákia által felajánlott terület csekély. A Vossische Zeitung prágai levelezője a Chicago Tribüné szenzációjának ügyében kérdést intézett a csehszlovák külügyminisztériumhoz, ahonnan azt a lakonikus feleletet kapta, hogy az ilyen valószínűtlen és esztelen híradások még cáfolatra sem érdemeseké j 1 iiiu@f ceslruisiplrf federaflv államat akar (formálni a zímeltoíműitímiMl Berlin, máre’us 9. A centrum hirstelos j lapja, a Germánra mai számában közli a I pártnak a birodalom reformjára vonatkozó ! programját Eszerint a centrum egy valódi | lederativ államot akar létesíteni, amely í erős központi hatalom mellett messzemenő ! decentralizációt tart szem előtt és a tartó- ! mányoknak önállóságát fejleszteni kívánja. A centrum szerint csak ezen a módon lehet a közterheket jelentékeny mértékben csökkenteni, míg a sematikus egység Illám | drágaságot idézne elő. A régi porosz hege- ! mániának: visszaállítása épp olyan lehetet- í lenség, mint a régi állapotra való burkolt | visszatérés. j Gör8$9rszá3ftan kivégeznek Mt bs'sár kamifáeslf I Athén, március 9. A görög hadbíróság Szalonikíben Aauop és Kouleii bolgár ko- mitáosikat halálra ilélte a jugoszláv konzulátus és több középület ellen tervezett és megkísérel merényletek miatt. A két komi- táicsi hőnapokon keresztül teljes bizonytalanságban várta a börtönben sorsának alakulását; -".őst kihirdették előttük, hogy szombaton, megtörténik a kivégzés, mert a köztársasági. elnök kegyelmi kérvényüket visszautasította, Sváfc nem sszetl fee a haFilbfintefis! Bern, március 9. A nemzeti tanács mai ülésén 144 szavazattal 31 ellenében ve:za- utasitotta a halálbüntetésre vonatkozó iöi> vényjavaslatot, —ni-f--------------------1'ABnusmaH So kezer iöitímivelö-gazda dicséri \ T a.mi olcsó, de j takarékosan dolgozó j „Robot“«„SiamIard“ | benzinoiüforaiáaí WICHTERLE & KOVÁRÍK R.-T. PROSSNITZ j 3
