Prágai Magyar Hirlap, 1928. március (7. évfolyam, 51-77 / 1678-1704. szám)

1928-03-10 / 59. (1686.) szám

4

1928 március 10, noanbai

Kopenhága, március 9, Röviddel elutazásom előtt két aktuális tárgyú könyvre tettem szert. Maurice Bedel „Jeromos“-ára Mára! Sándor párisi levele tett figyelmessé. Otthon még nem ismerték a könyvkereskedők, útközben szereztem meg. Ez volna az átlag norvég női karakter? Párásban, Oxfordban sokat ismertem belőlük, a most olvasott jellemzés nem fedi a képet, mely felőlük lelkem mélyén kialakult. Ám a magyar fenyő is, ha idegen talajba kerül, másképp fejlődik. A norvég fjordok szülöttje sem lehet kivétel. Annál érdekesebb. Nagyszerű megfigyelési tárgy: a skandináv nő az idegenben és otthon. Egyelőre tehát ne higy- jünk Maurioe Bedőlnek, majd otthon, náluk, — vederemo! A másik, szintén híressé vált könyv: Ingeborg Maria Sick „Hochlanspfar- rer“-je. Német fordításban olvastam, nem merem cimét magyarul irni. „A kegyek papja" túl merev. Akkor már inkább az ismert opera cimét: „Hegyek alján" választanám. Falun élő, európai műveltségű, finomlelku magyar asszonytól kaptam a könyvet.

— Skandináv utjának pompás aláfestéséül fog szolgálni. A norvég hegyek tiszta levegője árad belőle. Majd elmeséli, ha hazatér. szebbnek vagy rosszabbnak s igazabb- nak látta-e a valóságban Norvégiát.

Mindenesetre furcsa véletlen, hogy pont most kellett ugyanazon világról két annyira ellentétes világitásu könyvet olvasnom.

A „Hochlandspfarrer" (már csak németül idézem) norvég protestáns pap, partnere

— „Jas dánische Fráulein" — Kopenhágából Oslóba került, rejtélyes lelkű, ideges, okos, tiszta dán leány. Szerettek, elszakadtak, a pap

— a norvég főváros divatos prédikátora — a legvadabb norvég vidék eklézsiáját folyamodja meg, legnemesebb értelemben vett hivatásának él, távol falvak elhagyottéit a legborzalmasabb hófergetegek között is felkeresi, lovon a hegyeket, csónakján a fjordok íeker- vényes zeg-zugait járja, lemondott mindenről, mindenkiről, egy megnyugodott, nedves tavaszi estén a papiakban találja a lányt...

Ennyi az egész. Egy norvég férfi s egy dán leány regényének halk muzsikája. Menynyivel közelebb jutottam hozzájuk. Ezt elhittem, Maurioe Bedel-t túlzással gyanúsítom. Trés faaiunt collegium: a praeludium leghatalmasabb akkordját Berlinben kaptam. A Vossische Zeitung szinházrovatát már Bres- lau táján böngésztem. Rövid három napnak (az útlevél „Durchreose" vízuma csak ennyit engedélyez az átutazónak) három estélyét a lehető legtömörebben szeretném tölteni.

Állami opera: Tanühauser. Városi opera: Turandot. Die Tribüné: Játék a kastélyban. Tbeater in dér Könággratzer Strasse: Schloss Wetterstein. Lessing Theater: Rose Bernd. Dentscb.es Künstler Theater: Evelyne. Kcmi- sche Oper: Alles nackt! Grosses Schauspiel- haus: Pompadour—Massary! Kleines Theater: Erika Glassner in Gretchen (für jugendliche nicht geeignet). Metropoi Theater: Die schöne Helena. Theater des Westens: Münchhausens letzte Liebe. Deutsches Theater: Peer Gynt.

Pont, ne tovább, itt van, amit kerestünk. Ibsen Peer Gyntje. Werner Krausz, Frida Richard és Johann Hoferrel a főszerepekben.

„Peer Gynt" — Georg Daub csodás szép fordításában. Berlin egyik legjobb színházában, a Deutsohies Theaterben. Reinhardt rendezésében. Ibsen hálás lehet érte. Berlin, német nyelv, Reinhardt: a legjobb tolmács, a legmesszebb hangzó szócső. Peer Gyntet, Ibsent, a norvég karaktert, legnemzetközibb távolra s a legigazabban, a Deutsches Theater előadásaiból ismerte meg a müveit Európa s a Metropoi, a Wnntergarten s a nagy Ufa helyiségeken kívül kis percentben ide is be- kukkanó Amerika. (No, no, nem adok száz évet, pénzével Amerika Európa műveltségét is meg fogja vásárolni. Csak idő kell hozzá.)

Kitűnő előadás, pompás akusztika, kényelmes bársonyfotelek. Zavartalanabb lelki élvezetet alig képzelhetünk. S hozzá Grieg hatalmas kisérő zenéje.

Veszélyes vetélytárs. Vannak, akik Grieg Peer Gyntjét Ibsen Peer Gyedjénél súlyosabb értéknek tartják. Nevetséges a kettőt ily értelemben összemérni. Mintha egy szép asszony szépségét részletekben bírálhatná valaki- A teste vagy a hangja szebb? Szép, mert mindene szép. Tökéletes. Ibsen csakis Grieget választhatta Peer Gyntjének megzenésitésé- áez. Csak hirből ismerte az akkor még fiatal, alig 30 éves Ghieget, de tudta, érezte, hogy 3rieg az egyetlen, aki Peer Gynt lelkét ze- leileg megérti. S megértette. Ne kutassuk, ki érkőzött közelebb a norvég fjordok pára- Itas levegőjéhez, élvezzük a harmóniát, mely } két zseni szerencsés együttműködéséből ízületeit. Akkortájt, a hetvenes évek elején, tet tisztán norvégérzésü nagy zeneművésze mit a fjordok országának: Grieg Edward és luszonkétéves korában meghalt barátja, Nord- naak Richard. Lehet, hogy Nordmaak Grieg- lél is nagyobbra nőtt volna. Oroszlánkarmai íz egész\müvelt világ pótolhatatlan veszteseiére ifjú korában sorvadtak el.

Szerencséje Ibsennek, hogy a vézna, kicsiny Grieg folytonos betegeskedése dacára megmaradt.

Ibsen Peer Gyntje Grieg zenéje nélkül is óriási érték, Grieg zenéjével azonban a legtökéletesebb remekmű. Grieg ereje a norvég népietek abszolút megértésén alapul. Szerette a fiatal nemzedék előtt hangoztatni:

— Művész, meghallgatlak s megmondom, mely nemzetnek vagy fia. Elfelejted hazádat, elfelejtik művészetedet is. Mert elpusztitha- tatlanok azok a szálak, melyek gyermeki emlékezésed nyomán szivedben gyökeret vernek. Honvágy, hazaszeretet, gyermeki szív nélkül művészeted tompán kongó silány hang marad. 1

Ötvenkét év előtt, 1876 február 24-én került Krisztiánjában először színre Peer Gynt. Sikerük óriási volt. Ami abban az időben egyedülálló, megcsodált eset: ugyanazon évben 36-szor adták mindig zsúfolt házak előtt a darabot.

Ibsent már nem kellett felfedezni, Grieg azonban Peer Gynt muzsikája által jutott világhírhez.

A szöveg mélységét zeneileg oly csodálatosan megfesteni, a norvég föld szagát, a fenyvesek sugását-bugását, a norvég néptáncnak szaggatott ritmusát oly igazán megéreztetni csak ennek a teljesen norvég szívvel érző zened lángésznek sikerülhetett. Ha mást se teremtett volna Grieg, Peer Gyntje a halhatatlanság koszorúját fonta homloka köré

Másnap útban voltam a skandináv partok

felé.

Amint Warnemünde és Gjedser között a

hajó fedélzetén a keleti tenger hullámverésének halk sustorgását, figyelem, lelkiemmel rég otthagytam a <rvülölködő, elkeseredett kontinenst, tiszta szivü, elégedett kedélyű nép boldog világa felé rep.it egy eleddig ismeretlen hatalmas érzés: a Grieg muzsikája által telkembe oltott második honvágy.

Kellemes meglepetés vár a prágai gyermekekre is. A fiatalok külön olvasótermet kapnak, mely a könyvtár többi helyiségével nincs összeköttetés ben, nehogy a felnőttek jelenléte irritálja a gyermekeket. Saját világában él itt majd az ifjúság, ezzel akarják rászoktatni az olvasásra. Ugyanitt bábszínházát rendeznek be, mely hü kópiája lesz egy „igazi" színháznak: zsöllye, karzat, ruhatár, buf- fet, orkeszter — egy se hiányzik majd belőle. A kis színház a modern szinpadi technika minden vívmányával fel lesz szerelve b egy laterna magica szükség esetén egy szem- pillantás alatt mozivá varázsolhatja majd a helyiséget. 300 jól elhelyezett ülőhely van itt.

Az épület főbejáratától jobbra egy Prága város címerével ékített kapu látható. Ez visz a város főpolgármesterének lakásába, mely a könyvtártól teljesen izolálva van; itt lesznek a város reprezentációs helyiségei .is, ahová október 28-ára óriási vendégözönt várnakA tulajdonképpeni bibliotéka a hátsó traktus kétemeletes „raktára" lesz. Ott őrzik majd a minden nyelvű és ágú könyveket. Házi telefonok és liftek tömkelegé a kért könyvek gyors kikeresését szolgálják maid. Ebben a raktárban egymillió könyv lesz elhelyezve. Egymillió könyvben felhalmozott tudás, tapasztalat, élmény, művészet állanak itt majd minden érdeklődő rendelkezésére.

A mi számunkra érdekes körülmény, hogy az uj prágai közkönyvtár mintegy hétezer magyarnyelvű könyvet is beszerzett A magyar könyvek jegyzékét a nemrégiben elhunyt Frantisek Brabek egyetemi tanár, „Az ember tragédiája" cseh fordítója állította ösz- sze. Legnagyobbrészt szépirodalmi és történelmi munkákból áll a közkönyvtár magyar osztálya. A kis könyvtár úgy van összeállítva, hogy karakterizálja a magyar irodalom fejlődését úgy kronológikus, mint ideológiai szempontok szerint. Majd minden jelentékeny magyar iró és költő képviselve van itt: Jókaitól Szabó Dezsőig és Balassa Bálinttól Ady Búréig- A legújabb irányok reprezentánsai közül Kassák Lajos szerepel a jegyzékben két könyvvel.

Meg kell állapítani, hogy a régi prágai közkönyvtár nem bírt a lakosság körében népszerűségre szert tenni; a multesztendei statisztika szerint a város lakosságának alig két százaléka vette igénybe, legnagyobbrészt főiskolai hallgatók.

A oéltudatos propaganda bizonyára megnyerné a rigorózus prágai polgárt is a könyvtár számára, annál inkább, mert ez az intézmény látogatóinaik nemcsak tudást és szórakozást nyújt, de kellemes időtöltést is és főleg kényelmet: büffék, dohányzószobák, mosdótermek stb. formájában.

A közkönyvtárnak Nagy-Prága külvárosaiban 47 fiókja lesz. „Egy kis Bata-vállalat" — mondja Tkon dr. erre vonatkozóan. A könyvtár kilenc autója szállítja majd a könyveket a perifériákra.

Arra a kérdésemre, hogyan képzeli el a közkönyvtár belső organizációját, melynek abban kell kicsúcsosodnia, hogy a látogató a kívánt müvet a lehető legrövidebb idő alatt kézhez kapja, igy válaszolt a főkönyvtáros:

— Az uj könyvtár, mely Európa egyik legjelentékenyebb ilynemű intézménye lesz, e tekintetben is felveszi majd a versenyt bármely külföldi könyvtárral. Ideálként — mely egyelőre természetesen elérhetetlen — a washingtoni közkönyvtár szervezete lebeg szemeim előtt; ez a könyvtár ugyanis óriási könyvállománya dacára három percen belül kezébe nyomja az érdeklődőnek a kért könyvet.

Uj Audionlámpák, legnagyobb teljesítmény, legkisebb áramfogyasztással

mm084

tESLEFU&f KEKI

..-■-aarca y-ii—mazyTTyTTI'rfg ■ JJ ■ 3BS3fS 1ZSSSBBtSEBSXBSBBEBRDBBW

RÁDIÓMŰSOR

VASÁRNAP

PRÁGA: 10.00 A mérnöki kamara nemzetközi kongresszusa.— 11.00 Matiné.— 13.00—16.15 Előadások. — 16.30 és 22.20 Hangverseny. —

18.00 Német dal- és zongoraest. — 18.30 Sporteredmények. — 19.15 Tamburizza-hangverseny.—

20.00 Vig óra. — 21.00 Belga est. — 22.00 Utolsó sporthírek. — POZSONY: 10.00 Prágai műsor. —

11.00 A szlovák színház szimfónikus zenekarának

hangversenye. Vezényel: Nedbal igazgató. —

16.30 és 22.20 Zene Prágából. — 20.00 Vig óra Prágából. — 18.40 Gramofonzene. — KASSA:

9.00 Zenés mise a Dómban. — 19.30 Csulen előadása a magyar irodalomról. — 19.50 Vig est. -21.00 Tánczene. — BRÜNN: 8.55 Harangjáték. —

900 Templomi zene. — 10.00 Prágai átvitel. —

11.03 Fr. Schubert, matiné. — 18.30 Sporthírek Prágából. — 19.00 Néptáncok. — 20.00, 21.00 és 22.20 Hangversenyek. — BUDAPEST: 10.00 Zenés mise. — 12.00 Szimfónikus zenekar. — 16.00 Bergengócz bácsi mesél. — 17.00 Egészségügyi előadás. —• 17.45 Tökmag, vígjáték. — 20.00

Magyar nőtaest. — 21.00 Sporteredmények. —

21.15 Belga-est. — 22.30 Jnzzband a Brittaniából.

— BÉCS: 15.45 Hangverseny. — 18.15 Heine

ünnep. — 19.15 Buxbaum-kvartett, kamaraest. —

20.15 Az esőcsináló a csodaszigeten, zenésvigjátők.

— ZÜRICH: 16.00 Hangverseny. — 17.10 Pr> testáns szentbeszéd. — 19.32 Belga komponista*"

üBatawneuai,

A ülni MÉSnés

szók uHmKeit. sitii simlis 20-án liiapisfin iának

IstMsigit az a fogsza&SIir, amellyel iuiiÉtMa a reidSnü elj&rását

Nyitra, március 8. Három héttel ezelőtt a nyitrai polgárok közül többen, akik múlt év augusztusában Budapestre látogattak, idézést kaptak a rendőrségtől s amikor a hivatali szobában megjelentek, faggatni kezdték őket arról, miért utaztak augusztus 20-án, a szent- istvánnapi ünnepségek idején Budapestre és hogyan töltötték odafenn az időt. Nem túlságosan gyakori eset az, hogy a rendőrhatóság a polgárok időtöltése és szórakozása után érdeklődik s ha mégis előfordul, abból rendszerint nem származik jó az illetőkre nézve. Ezekben az esetekben is kiderült, hogy a rendőrség nem a polgár közérzését és az egészségi állapotát tudakolta, hanem azt, hogy részt vett-e a magyar fővárosban rendezett szentistvánnapi körmenetben. A kíváncsiskodó kérdésekre adott feleteket a rendőrségen jegyzőkönyvbe foglalták és az egész szentistvánnapi látogatást úgy kezelték, mintha a nyitrai kirándulók valami főbenjáró és súlyosan minősülő bűnt követtek volna el.

A magyar főváros szenüstvármapi nyitrai vendégeitől elkobozták útleveleiket és miután a bürokratikus eljárással megijesztették őket, valamennyiüket elbocsátották a rendőrségről.

Három hét múlt el azóta s akik’ azt hitték, hogy a rendőrség csak valami bürokratikus forma szempontjából vonta be az útleveleket. keservesen tévedtek. A nyitrai polgárok azóta sem kapták vissza útleveleiket, más szóval és régi tapasztalat alapján ez annyit jelent, hogy korlátozzák őket utazási szabadságukban.

A hatóságok retorziós eljárásával szemben eleinte tájékozatlanul álltak az emberek. Nem tudták, van-e törvény vagy érvényes miniszteri rendelet, amely az útlevél-elkobzások indokául szolgálhatott volna. Később azonban, mikor jogtanácsosaikhoz fordultak segélyért, megkapták a felvilágosítást, amely szerint

a köztársaság egyetlen törvénye és érvényes rendelete sem tiltja meg a csehszlovák állampolgároknak, hogy egy külföldön rendezett egyházi és nemzeti színezetű ünepségen részt vegyenek.

A nyitrai rendőrség tehát jogfosztást követett el, amelyet nem menthet semmilyen törvény betüszerinti magyarázatával vagy szellemével.

Évekkel ezelőtt a pénzügyi kormányzat avatkozott be az utlevéjkiadásba és olyan értelmű rendeletet léptetett életbe, amelynek alapján az illetékes hatóságok megtagadhatták az útlevelek kiadását az adótartozásokkal megterhelt polgár számára. Bármennyire is ellenkezett ez az tfttevélkiadási gyakorlat az ember legelemibb szabadságjogaival, mégis beletörődtek az emberek, mert formailag meg volt a törvényes jogcíme. A szentistvánnapi retorziós utlevélelkobzásnak azonban a legel- keseredettebb paragrafusrágó bürokrata sem találhatja meg a törvény szerinti formális indokolását és éppen ezért: a felsőbb hatóságok legsürgősebb intézkedésére van szükség, hogy a nyitrai polgárokat ért jogsérelmet repa- rálják.

Hétezer magyar könyv egy prágai

könyvtárban

Egymillió könyvvel felszerelve nyílik meg október 28-án az uj könyvtár

A világháború utáni helyzet vehemens tempót diktál Prága fejlődésének. Prágába érkező idegenek meglepődve konstatálják, hogy egyetlen európai fővárosban sem építenek ma annyit, mint itt. Az impozáns méretű paloták hónapok, sőt gyakran hetek alatt szinte a földből nőnek ki s Prága a legjobb utón van, hogy világvárossá legyen. Az uj középületek egyik legszebbike, a Mária-téri uj közkönyvtár építési munkálatai i« gyors iramban közelednek a befejezéshez. Külső modern faszádjai teljesen készen állanak már, csak az épület belseje mutatja még egy hatalmas gerendáikkal és traverzekkel átszőtt gigászi pókháló képét. Munkatársunkat Tkon dr. főkönyvtáros kalauzolta végig a vasbetonlabirintuson.

Folytonosan csetlik-botlik az ember a deszka végek között útközben s itt-ott a fejét vagy legalább is a kalapját veri be a kiálló dorongokba. Sok száz munkás dolgozik itt serényen, hogy az épület október 28-ikára, a köztársaság tizedik születésnapjára teljesen elkészülhessen. Az uj közkönyvtár épületét F- Roith műépítész tervezte a a „Prágai városi biztosítóintézet" adományozta Prága városának a vállalat fennállásának hatvanadik évfordulója alkalmából.

A közkönyvtár palotájának centrumát a roppant méretű kőnyvkölcsönző-csarnok alkotja, ahová közvetlenül a főlépcsőről jut az ember. Köröskörül üvegablakokkal ellátott pultok, úgynevezett Schalterek vannak fölszerelve, itt adják ki majd reggel 8-tól este 8-ig a könyveket az érdeklődőknek. A könyv- köicsönzós teljesen díjtalan s mindenki számára hozzáférhető lesz.

A csarnok jobb- és baloldalán kényelmes olvasótermeket rendeznek be; külön helyiséget szánnak a revük és magazinok kedvelőinek; egy másik terem mindenkor a legutolsó három hónap könytermésével fog szolgálni. De a napilapok is önálló hajlékot kapnak, körülbelül ezer különböző nyelvű ujság áll majd itt az érdeklődők rendelkezésére. Végül egy tágas helyiségben lexikonok, enciklopédiák, szótárak, népszerű tudományos müvek, törvény és címtárak, valamint bödekerek lesznek elhelyezve.

A könyvtár külföldi mintára esti 9 óráig lesi nyitva.

Az olvasótermekbe külön bejáratok vezetnek, nehogy a kölcsönzőcsarnok óriási forgalma zavarja az olvasókat.

A souterrainben két előadó-termet rendeznek be, melyek közül a nagyobb 750, a kisebb 250 személy befogadására alkalmas. Különböző kurzusokat tartanak majd itt s ezért mindkét terembe vetítőkészüléket is szerelnek. A vakokról sem feledkeznek meg a könyvtár berendezésekor; külön dombornyomása könyveket szerzett be az igazgatóság a világtalanok számára. Ugyancsak a souterrainben nyernek elhelyezést a könyvtár technikai, természettudományi és zenei osztályai. Egy kis muzeum a könyvnyomtatás és könyvkiadás fejlődését mutatja majd be szemléletes formában. A képzőművészekre is gondoltak az építők: a legfelső emeleten egy 1600 négyzetméternyi felülettel rendelkező kiállítási terem készül festők s egy másik szintén hatalmas méretű lokaiitás szobrászok számára.

Preíudium Skandinávia elé

Irtat HUNGAMCUS VIATOR