Prágai Magyar Hirlap, 1928. március (7. évfolyam, 51-77 / 1678-1704. szám)
1928-03-10 / 59. (1686.) szám
2 1928 már duó 10, Montiba! Ezután Chamberlain előterjeszti javaslatát, hogy bírják fel a magyar és a román kormány képviselőit annak elfogadására, hogy a tanács nevezzen ki két embert á semleges államok képviselői közül és ezekkel egészítse ki a vegyes döntőbíróságot. A bizottságba Hoxuánia küldje vissza biráját. A kisajátítást szenvedett magyar birtokosok igényeit döntés végett ez elé az öttagn bíróság elé terjesszék. Chamberlain javaslatának megtétele után az elnök kijelentette, hogy egyetért az angol külügyminiszter felfogásával és nyilatkozattételre szólította a delegátusokat. Elsőnek Scá&loja szófiait fel, aíká and kénte, bc^y a t»vfáJbtb& ülésről zárják M a nyi-lváinoiseégot és a kérdést tárgyalják titkos ülésen. ObaanberlaSm azonban nagy energiával sGíáiltofí szetnilbe esszefl a« 'ínidiítváiojnytaí, aanennyiben kijelentette, hogy 'külön öteen mjagy súlyt helye® arra, hogy a tanács loEszes delegáJtnisáii a nyfitvájnioöság számlára éá a nyilvánosság előírt fogOailjamalk állást ebiben a löár- d'éőbetíi. Ez az iint-erniezzo uiegerősitelííe aai a nézettel, hogy az az egyhangúság, amely idáig Chamberlain és Sorai ólja között a Magy arors rágott érd eklő ügyeletben mindig megnyilvánult, most már nem zavartalan és az augofl—©Halsz baráffság- ban is általában biz-osnyoe szakadék rautatíkozíik. IBniáind rögtön igyekezett fetesztoáliní a üielyBetet és nagyszabású beszédében kifejtette, hogy miincs EHeme az ügy nyilvánosság előttit való táirgyaűásá- mtaik és készséggel vállalja' miagáira a világ közvé- leimiényle előtt a feteHósKégelt. Mindénesettre Mtn'oe, tfe mJégis nagy pállamaJt etL amikor két nemzet: a magyar és a romáin, vffitáját a népszövetségi tanács teflŐftt alkálija mlegoldaná. Neon igaz az, hogy itt; a kicsinyeket mltadig feláldozzák a nagyok érdekeinek. De a Műgírnyeknelk seim szabad gyengeségükből a többiek sBáimáirn' zseimoikisiágiojt terefmiteni. Nekik .is számolniok ke® a reált1 (ásókkal. Brtíand szemlére véti a vegyesbiróságnak, amely ugyan maL gas elveit képvisel, azonban mégsem az a1 leigífted- s’őbb blróiság, amlely ötamagátaak allköftihaít törvényekéit, bogy balfóakörét telepje. örül Chamberlain iindíitivámyának is, miért ez megadja a IEhefjő- ségeih, hogy a döntöbiróság elviét ebben az esetben is zavairtateimil fenltartsák. Meleg elismeréssel íidózlilk Magyarország és Románia delegátusainak, akik nagy ékeeszálással és mértéktartással fejjiEt- ttéík ki álláspontgiuklalt. A fainács nieim alkalmaz edő- ■ szakot, hanem a felek jóakaratához és lelrtiisme- retíéhtez folyamodik, anniak reményében, hogy a két fél közvetlen tárgyalások utján közeledni fog •egymáshoz. Szinte könyörögve ford/ul a tanács tagjaihoz, hogy intézzék el végre -vaáahátra ©*t * kérdést, mely egyike a legveszedelmesebb .kérdéseknek, miért két országot keserít él és áTtif szembe egymással. ; y *' ■ • Dldá/miaii fokozáisu. szavaidban az igazság érdekében, » nemzetek érdiében, a népszövetség 'érdekében, amely iránt nincs joguk binaimaitlBamsággnl vteel- teffrat ás végül az általános béke érdekében kéri a feléket, hogy fogadják el Chamfberlain javaslatát'.! Sferesemaínm a követező tetezóMé, aki bősz- ' szaiSabbtan fejtegeti, hogy amint aseplemlbetrlben ifi Mfejtefjte. most is azt indilíjvátnyo^fa voln*, hogy bia nem sikerül egyezségre jutni, forduljon a tanács a hágai dönt''(5bíróaághoz. Hangsúlyozta, hogy itt nem két nemzet egyszerű ritájáról van SZÓ, hanem egy óriási jelentőségű kérdésről, f makród * döntóbiráffkodisréi, tazM om uj tárra, hbwiv* ma a bábomba* jnegxtedályozni é» aamsty a legbáteíosalbb alapját adja a népszövetsége egész'-1 aj épfülehéhok. Ha ezt az elvet mi btomfitoéfppea megdöntpk, vagy megsértjük, akikor uíjljiongani fognak a népszövetség Ellenséged é« *b# fogják monidaaid, hogy Iáira, nincs uj gondoláit, 'mindjén a régi mederben halaid tovább. Mintán a többi tanácstag fentairtás nélkül Elfogadta CJhermbenltaSm javtasWáits az angol fcilüügy- imöniéztar megköszönne ötiMének sztiVee fogaditaftiá- stóit, amelyet most már, mint formális indítvány l tterjieazlfetit elő. Urtratfia elnök megállapította a tanács egyhangúságot, mielőtt ezooban formálás saavafZáisr& ke~ rüillt volna a sor, az ülést dióllutiánim eülntafpx>llttátk', hogy a déüiiitáhi tárgyaláson a két Sél képviselőit tmeghaffligiassálí a jatvastatoa vonaittoozíólag. Semmi kétség nem merül fel afirfránt, hogy a magyar kormány Chamberlain jaVaíslaitát EI- t fogadja. Ezzel szemben a, román delegátusok búwaiyos meggondolás okkal élnek. Tiltuűtesöu a tanácskozás befejeztével nyomban El- bagytta a tenácstErmet és Antonlíiadleft biEta még iképvűöelietévEI. A lengyeMiftrán konfliktus Az optánspbrön kívül a tanács délelőtti ülésén Belleartos holland külügyminiszter jelentést tett a lengyel—-ilitván konfliktus helyzetéről, ismertette a tanácsnak hétfőn Volde- marashoz intézett táviratát és a litván miniszterelnök válaszát. A tanács megáll api tóttá, hogy miután március 30-án Königshergben szóbeli tárgyalások kezdődnek Lengyelország és Litvánia között, a kérdést a tanács júniusi ülésére halasztják. Lengyelországnak is megvan az epftánsp&re Varsó, március 9. A lapok genfi jelentése szerint Zaleski külügyminiszter tegnap tárgyalásokat folytatott Titulescuval a lengyelországi optánáok ügyében, akiknek birtokait a földreform Be-sszarábáában kártérítés nélkül sajátította ki. Arról még nem érkezett értesülés, hogy a két miniszter között milyen megállapodás történt. Törökország a népszövetségben Páris, március 9, A Petit Párisién szerint Zaleski tegnap a népszövetségi tanácshoz jegyzéket nyújtott be, amelyben közli, hogy a lengyel kormány máír három hónap óta tárgyalásokban áll Angorával Törökországnak a népszövetségbe való belépésére vonatkozólag.. Ebben a kérdésben. Zaleski. a tanács íöblX tagjaitól megszerezte a hozzájárulást és éppen ezért azt indítványozta, hogy a tanács mindenekelőtt hívja meg Törökországot az előkészítő, leszerelési konferencia munkálataira, amivel Törökországnak a nép- szövetségibe való belépését elő lehetne készíteni. Bsnes a Népszövetség főtitkára? Paris, március 9. Az Latransigeant újból! közli azt a hirí, hogy Sir Ériek Drummom, a i né>n=vöveteóg főtitkára, aM 1916 óta vezetí a népszövetség adandntsztrációját, le akar mon- dand ás a tanácstagokkal közölte aat a kívánságát, hogy menteék fed népszövetségi funkciói alól. A szentgotthárdi affér népszövetségi körökben felvetette azít a gondolatot- hogy a főtitkárság hatáskörét ki kell bővíteni. A lap szerint Benes késznek nyilatkozott arra, hogy csehszlovákiai politikai tevékenységét abbahagyja és átvegye a népszövetség admánisztraiiv vezetését abban az esetben, ha messzemenő hatáskörrel ruházzák fel & főtitkárt. A lap teljesen megbízható forrásra hivatkozik és azt Írja, hogy a változás még szeptember folyamán bekövetkezik. Népszövetségi körökben dementálják mindazokat a Mreket, amelyek Druinmond lemondási szándékáról forgalomba Ikerültek. Éppen úgy prágai diplomáciai forrásból vett értesülésünk szerint Prágában semmit sem tudnak arról, hogy Benes a népszövetség főtitkárságát akarná vállalni. A népszövetség szombatig végez munkájával Géni, március 9. Azt a jóslást, hogy ez a-1 kálómmal Genfben tekintettel a küszöbönálló nagyfontosságu francia és német választásokra, csupán csendes tanácsülés lesz, igazolják a genfi események. A tanács tagjai kínosan kerülik a konfliktusokat és a fenyegető szenzációk egyike sem jutott teljes kifejlődésre. A hét utolsó három napján már csak a jogi előterjesztések kidolgozásával foglalkoznak. Az iramot nagyban fokozzák és naponként két ülést tartanak. A nagy sietség azonban nem válik a népszövetség munkálatainak | javára, mert az ügyeket nem készíthetik elő1 Természetes jódkurák. Érelmeszesedés, ideg, csont, bőr és mirigy bajoknál, hüdéseknét, izzadmőnyoknál, golyvánál stb., vérszegény, görvélyes ia ang'olkórós gyermekeknél a Csízt Jód Bróm Gyógyvíz és Jód-fíirdosó OTTHONI IVÓ- és FÜRDGKURÁJA kiváló gyógyhatású. Részletes és ingyen felvilágo- sitást nyújt a Fürdöigazgatóság, Csizfürdö-Cizkupele Kapható: 6yógytárakban, drogériákban, ásványvizkereskedécekben. kellő gondossággal. A tanács még hosszabb vitát szentel a danzigi kérdésnek, azután a Saar-vidék kormányába uj tagot neveznek ki. Szombaton a hármas bizottság tesz jelentést a szentgotthárdi affér ügyében és egyúttal indítványozni fogja az ügy tárgyalásának elhalasztását a júniusi ülésszakra. Ha ezt az indítványt elfogadják, úgy szombat délre, legkésőbb délután öt órára a ta nács befejezte munkálatait. A szentgotthárdi bizottság szombatig nem készül el Genf, március 9. A szentgotthárdi afiéT ügyében kiküldött hármas bizottság javában folytatja a géppuskáik ügyére vonatkozó iratanyag tanulmányozását és a szakértők meghallgatását. A bizottság bizonyos kiegészítő fölvilágositásokát és okmányokat kér a magyar delegátusoktól. Ezeket most küldik meg Budapestről Genfbe. A bizottság azonban aligha készül el szombatig jelentésével. Ily körülmények között számolni kell azzal, hogy a bizottság munkálatait a tanácsülés befejezése után is folytatni fogja és a vizsgálat eredményét csupán a júniusi tanácsülésen terjesztik a népszövetségi tanács elé. | / Ipnoipl a magyar álláspont gpáiü- Büinek feieinfi Chamberlain Indifoánvát Genf, március 9. A magyar delegáció körében a hangulat rendkívül optimista. Nagyon valószínű, hogy el fogják fogadni Chamberlain indítványát. Ezzel szemben a román delegáció igyekszik hangulatot teremteni oly irányban, hogy Chamberlain javaslata a békeszerződés módosítását jelentené. Fölmerült a népszövetségi tanács körében az a kérdés, hogy mily jogi helyzet állna elő, ha Románia elvetné Chamberlain indítványát, ügy jtírlik, hogy- - - - • - — - j ha elutasítanák a román delegátusok ez inditvúnyt, ezzel nem akactóTyozfeaitnák meg a népszövetségi tanácsot határozató nak végrehajtásában és ha Románia topábbra is vonakodnék romáiá uöntőbirét kiküldeni a vegyes választott bíróságba, akkor a tanács a’ trianoni szerződé* alapján ráruházott jogkör keretében maga nevezné ki a pétbirót, úgy hogy a vegyes válászíóbiróség tényleg kibővített összeállít sbaa végezhetné feladatát. Apponyi Albert gróf az ülés után magyar újságírók előtt a következő nyilatkozatot tette: — El vagyok ragadtatva Chamberlain javaslatától és azt kitűnőnek találom, mert a magyar álláspont honorálásál látom benne. Talán ez nem jelenti a magyar álláspont honorálásánál: száz százalékát, de a kilencven százalékot igen. Én amellett vagyok, hogy Magyarország a mai szavazáskor fogadja el Chamberlain indítványát. A tanácsülés befejezése után Waíko külügyminiszter a népszövetség^palotájában meg- •beSzélésre■ vonuld vissza - Szterériyi - József báróval: és Egry Auréllal, az Opfánsók jogi kép- vAselőféveL Titulescn román külügyminiszter a népszövetség palotájából sietve távozott és egyenesen szállására ment, ahol maga köré gyűjtötte a delegáció többi tagjait a jogi szakértőkkel együtt és Chamberlain indítványa felett tanácskozott velük. Oly hírek hallatszottak a román delegáció szállásáról, hogy TMu- lescu is magáévá fogja tenni Chamberlain indítványát. ( Folytatása a 7. oldalon.) Utl«HJ«ALiai3ttgRWffUCSg£3» JdSL az etsosieidSm RE&Éíiy- irla.: -^AaRí>.3 IS^NOOR m ütmeit tünk a szobámba. Ott félhomály volt, mert csak az egyik zsalugát ért nyitottam föl. Az íróasztalhoz mentem, leültem. Madár az ajtóban állt. Hátrafordultam. — Jöjjön közelebb — mondtam. Azt hiszem, nem szóltam hozzá se szigorúan, se nyájasan. Egészen közömbös voltam. A torkom száraz volt. Madár lassan közelebb jött, az volt az érzésem, hogy nagyon lassan. Egy lépés távolságban megállóit tőlem. A félhomályban is láttam, hogy nagyon sáppadi Most végre megnézhettem. Emlékszem, hogy vtaltatmi kényszer volt ez az első pillanatban, valami otromba kíváncsiság és goromba öröm, hagy igy közelről jól megnézhettem végre. Eddig elkerültem, ha csak lehetett, hogy erősen az arcába nézzek. Most végre megnéztem, lassan és apróra. A haját, a füleit. A szemeit és a száját. A száját sokáig néztem, jól megnéztem magamnak. A lábán fekete félcipő volt. A ruhája szűk vállbán és a kabátujjak rövidek. A beszélgetésre olyan élesen emlékszem, mintha jegyeztem volnja: minden szóra. A szobában nagy csönd volt ás meleg. Az utcán nem járt senki. Madár magaviseleté az első percekben egészen dermedt volt. Mereven állt, kissé előrehajolt váriakkal és oldalt hajtott fejjel, ahogy szokta. A két kezét a nadrágja két szárához szorította, nyitott újakkal, mint a katonák. — Hány éves? — kérdeztem. — Tizennyolc múltam, tanár xix. j Halkan felelt, de nyugodtan. — Mikor? — Márciusban. — Az édesanyja Kórodon él? — Igen. — özvegy? — Igen. — Segíti magát? Elgondolkozott. Bizonytalanul mondta: — Igen. Az Íróasztal felé fordultam, mintha valami jegyzetet keresnék. — Érettségi után egyetemre megy? — kérdeztem közben. — Igen. — Mikor hallgattam, hozzátette: — Budapestre. — Ahogy hallom — mondtam — egy bizonyos stipendiumról van szó. Amit megkaphat, ha jeles érett és ha a tanári kar ajánlja. Ez az ajánlás természetesen elsősorban tőlem függ, az osztályfőnökétől. Számit erre a sitpendiuimTa? — Ha lehet . . . tanár trr. — Ha1 lehet — mondtam. — Nagyon helyesen jegyzi meg. Ha lehet. Krédés, hogy lé- het-e? Ezért hivattam ide. . — Tanár ur kérem — kezdte most egészen csönedesen — éh mindent . . . Ahogy már egyszer bátor voltam ... A tanár ur jó volt hozzám . , . — Hagyja ezt — mondtam. Fölemeltem a ceruzámat s azt néztem, imint előadás közben. — Igaz az, hogy maga panaszt emelt ellenem az igazgató urnái? , Madár mereven nézett roám és nem i fejelt. — Hogy nem feleltetem? , Semmi válasz. — Elleneim! A tanárja ellen. Árulkodni ment! Az igazgató ur természetesen kidobta. Igaz ez? — Igaz — mondta és mereven nézett rám — Valószínűnek tartja — kérdeztem, — hogy ezek után én magát ösztöndíjra fogom ajánlani? Hallgattunk. Madár nem nézett reálra. A cipőjét nézte. — Feleljen — mondtam neki — Tanár ur kérem — mondta — igaz. Én kétségbe voltam esve. — Kétségbe volt esve? — Igen. — Miért? Igazságtalan vagyok ón valakihez? Nem kapta meg félévben a jelest? Nem osztályoztam minden dolgozatát? Gátoltam az előmenetelben? — Nem tetszett felhívni — mondta nyöszörögve. — Kétségbe voltam esve, tanár ur. Én mindent elkövettem, hogy kiérdemeljem a tanár ur jóakaratát. Nekem, tanár ut kérem, minden ettől a® ösztöndíjtól függ. Ha a tanár ur rossz jegyet ad ... Én kétségbe voltam esve. Egy féléve nem tetszett felhívni. Azt gondoltam, hogy a tanár ur gyűlöl engem. Hogy megtetszett gyűlölni valamiért. Nem tudtam miért? Én^ tanár ur kérem, mindent elkövetnék, hogy kiérdemeljem a tanár ur bocsánatát ... A kezét végighuzta a homlokán. Orr- ; hangon beszélt. — Miért beszél ilyen orrhangon? — kérdeztem váratlanul. — Miért? — felelte meglepetve. — örrsövéhy-elfhaífllásom van. j Egy szivart kerestem elő és rágyújtottam. — Maga azt mondja — mondtam neki lassan —, hogy én gyűlölőm magát. Honnan veszi ezt, barátom? Gyűlölet, az nagy dolog. Gyűlölni csak valakit lehet. Maga kis pont ahhoz, barátom, hogy én gyűlölni tudjarr magát. — Igenis — mondta szinte hálásan1. — Aztán azt mondja -- folytattam lassan —, hogy mindent elkövetne, föltéve, hogy én gyűlölöm imagát, ha a bocsánatomat kiérdemelhetné. Lássuk csak, mindent? — Kérem, tanár ur — mondta lassan — én úgy értem ... — Várjunk — mondtam. — Mondjuk: letérdepelne és kezet csókolna és . úgy kérne bocsánatot, imi? A szája reszketni kezdett: — Letérdepelni... — És bocsánatot kérni... a megvadult vén szamártól. Mi? Mereven nézett a szemembe. Felálltam. Az ablakhoz mentem. — Aki másfelé vadászik — mondtam. — De hátha jó irányban vadásztam, barátom? Mit gondol? Előrehajolt és kidülledt szemekkel nézett az arcomba. A szája határozottan rész ketett. — Mi volt az a lévél? — kérdeztem. — Az .., egy levél... Tanár ur —> mondta. — Ki az la Bébi? Lehajtotta a fejét — Cserey Margit. — Miért Bébi? Mi az, hogy Bébi? Ki adta neki ezt a nevet? Oldalt hajtotta a fejét. — Én. : : •• — Mikor? — Egyszer. — Mikor? —■ Egy alkalommal. — Mikor? Nem felelt i
