Prágai Magyar Hirlap, 1928. február (7. évfolyam, 26-50 / 1653-1677. szám)

1928-02-05 / 30. (1657.) szám

1988 Január 29, vasárnap. ■TO/«yű-7V\ACTVAR'HlRTtaT> 11 Beszélgetés Sereghy Istvánnal, a modem Monté Christoval, a legendás Thököty-kincsekről A késmárki várrom s a Tkököly-kastély között van egy alagút, abban vannak a kincsek — Tavasszal meg­kezdődnek a feltárási munkálatok Ungvár, február 8. (Ruszin szfcói szer­ke sztöségünktol,) Hónapok óta érdekes cik­kek számolnak be a sajtóban arról, hogy egy Sereghy István nevű amerikai ál­lampolgár Késmárk városával tárgyalá­sokat folytat a Thököly-féle legendás kincsek feltárására vonatkozólag. Mindig nj és uj formában jelennek meg ezek a hitek, amelyeknek hatására már örö­kösök is jelentkeztek. A szenzációs jelenté­sek nem kis mértékben izgatják Ungvár kö­zönségét is, amennyiben a Thököly-kincaek rejtekhelyének titkát őrző Sereghy István jelenleg Ungváron tartózkodik. Egy színházi előadás alkalmával fedeztük fel páholyában. Egykedvűen ült és figyelte az előadást, mintha egyáltalán nem érdekel­nék azok a hírek, amelyek nemcsak a kincs feltárására, de az örökösökre vonatkozólag is íaponként megjelennek a lapokban. Szünet közben felkerestük Seregihyt pá­holyában. Szimpatikus fiatalember, aki a legnyugodtabb hangon beszél a legendás kincsekről, mintha az egész dolog egyáltalán neon érdekelné. Az amerikai típus embere, aki az ügyben nem a romantikát, hanem az üzletet látja. Érdekes beszélgetés fejlődik ki közöttünk. — Mi a legújabb fázisa a Tkököly-iéle kincsek feltárásának? — Egyelőre még mindig csak a tárgyalásoknál tartunk. Késmárk városa olyan feltételeket átütött, amelyek még nézeteltérésre adnak okot és igy további tárgyalásokra is szükség van. A feltételek között van égy pont, amely szerint az archeológiái értékű leletek a városi mú­zeumot illetnék. Ilyenmódon csak az arany ős ezüst pénzérmékből volna haszna a fel tárónak, akit viszont a feltárás összes költsé­gei terhelnének. Ezzel előhúzza zsebéiből ügyvédjének legújabb levelét, amelyben ismerteti vele a várossal folyó tárgyalások legújabb stádiu­mát. — Itt van, tessék! Meglehetősen súlyos feltételek, de remélem, hogy mégis sikerülni fog a megegyezés. — Nem jelentkezett valaki, aki a feltá­rás költségeit vállalná? — De igen, egy bank ér d ek eltség fogja a feltárás költségeit fedezni, természetesen a megfelelő haszonrészesedés mellett. Most felvetjük a legizgalmasabb kérdést: — Ha szabad érdeklődnünk: hogyan ju­tott a kincsek rejtekhelyének tervrajzához? Kényes kérdés, Sereghy nem is akar reá konkrét feleletet adni. Elnéz a levegőbe, megvonja a vállát: — Hosszú története van ennek, kérem, mely még a háborús időkbe nyúlik vissza ... ■—Nem mondaná el? — Nem. Nem akarom, hegy újságba ke­rüljön.-r- Hát legalább arra kérem, mondja meg, nagy nehézségbe ütköznék a kimosok feltárása ? — Azt hiszem, különösebb nehézséget nem fog okozni. történelmi idők lezajlása óta senki *»em járt. A várromtól körülbelül 860 lépés­nyi távolságra kell a kincsek rejtek­helyének lennie. — És milyen mélységben? — A mélység sem lehet valami nagy. A legelső teendő, hogy megtaláljuk a beomlott alagutat. A tervrajzon pontos vázlat van az alagutrdl és meg van je­lölve az alagút azon pontja is, ahonnan egy befalazott oldalág szalad ki. Ez a befalazott oldalág másik végével kam­rákba torkollik. Ezekben a kamrákban vannak elhelyezve a nagyértékü Thököly­kincsek. — Mikor kezdődhetik meg a feltárási munka? — Tavasszal minden bizonnyal meg­kezdjük. Minden szavából érzik, minden gondola­tából látszik, hogy a modern Monté (Jbnsto nem fantomok után szalad j és talán neki is ugyanolyan sikere lesz, mint I az If-vári fogolynak, aki börtönének mélyén jegy öreg abbétól tudta meg a lakatlan sziget j egyik barlangjában elrejtett reneszánszkori I kincsek rejtekhelyét. Az előadás kezdetét jelzik, Sereghy is­mét behúzódik a páholyába. Láthatólag nem szereti a nyilvánosságot. Rokonszenves amerikai nemzetiársunk különben polgári foglalkozására nézve gyógyszerész és Föl- dessy Gyula ruszin pártvezérnek a veje. Mister Sereghynek van egy kedves kislánya is, akinek a hozományt bizonyára a nap­világra kerülő Thököly-kincsekböl fogja fél­retenni édesapja. KÉT TALPIG-ASSZONY A GÁTON Beszélgetés a 90-ik évébe lépő Marianne Hainisch-sal, az osztrák köztársaság elnökének édesanyjával s a Nőegyesületek Szövetségének diszelnökévei; és Olga Rudel Zeynek-kel, a világ első női parlamenti-elnökével — Mit izén az osztrák Főrendiház (Bundesrat) női elnöke a világ nőinek — A késmárki várrom, amely a városon kívül van és a késmárki Thököly-féle várkastély között, amelyben most kórház van, egy alagút húzódik. Évszázadok óta beomlott földalatti járat ez, amelyben a P* T. Előfizetőink ée Olvasóink figyelmébe! *1 Van szerencsénk értesíteni t. Előfizetőin­ket és Olvasóinkat, hogy útleveleiknek ví­zummal való ellátását s külföldi útlevelek meghosszabbítását szívesen eszközöljük. Magyar, német, osztrák, olasz és jugoszláv vízumok megszerzése, illet­ve útlevelek meghosszabbítása végett mél­tó itassanak útleveleiket a Prágai Magyar Hírlap pozsonyi kiadóhivatalához, Brati- wlava, K ó r h á z-u. 44. III. címre bekül­deni. A többi államokba szóló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: rrP r a h a, II., P á n s k á 12. III, eszközli. ^ Becs, február 4. Az osztrák köztársaság elnökének, Mi- chael Hainischnak édesanyja, Marianne Hai- nisoh asszony néhány hét múlva 90-ik élet­évébe lép. A 90. évének küszöbén álló matró­na, aki még ma is aktív és dolgozó nő, Pécs­ben hihetetlenül népszerű, a légnépszerübb asszony Metternich grófnő halála óta. Marian­ne Hainisch asszony nemcsak anyja az osz­trák köztársaság elnökének, hanem egymagá­ban is, az „elnök édesanyjának14 gloriolája nélkül is, tettekkel tényező: az osztrák nőmozgaiom megteremtője; azé a nőmozgalomé, amely talán a legnagyobb eredményeket érte el valamennyi európai ál­lam nőmozgalmai közül. Ezek az eredmények éppen röviddel ezelőtt érték el betetőzésüket abban a tényben, hogy a? osztrák főrendiház női elnököt kapott, a világ első női parla­menti elnökét, az osztrák keresztényszo- cialisíák táborába tartozó Olga Rudel-Zey- nek asszony személyében. A napokban volt szerencsém egy-egy órát együtt tölteni a női nem e két kiváló képviselőjével s a velük folytatott beszélgetéseimről alkal­mam van az alábbiakban beszámolni: A kis Rocihusgasse-ban van egy egyeme letes ház. Itt lakik Bécs egyik legöregebb asszonya: Marianne Hainisch. Nemcsak lég' öregebb, de egyúttal szellemileg legreprezen­tatívabb nője ő Becsnek s csalinem 90 évével még mindig dolgozó nő s a német nő s min­den anyák mintaképe. A képeslapon, amit átad nekem Marianne Hainisch s amely őt ábrázolja, ez a jelmondat díszeleg: „A Legjobb, amit az élet nyújt nekünk, az Anya!" Az ember egyik csodálkozásból a másik­ba esik, ha szemben ül vele és alkalma van a 90 éves matróna töretlen lelki erejét és szinte elpusztíthatatlan optimizmusát és fris seségét megcsodálni. A szellemében, gondol­kodásában nyomát sem lelni holmi aggsági tüneteknek; ellenkezőleg: még ma is energi kus, sőt néha-néha harcias és támadó. A test persze már törékeny, de a lelki ereje mindig újra meg újra győzedelmeskedik a 90 éves testen. Azt hiszem, hogy egyesegyedül az ál­landó munka tartja frissen szellemét és tartja karban agg testét és viszonylagosan még mindig jó állapotban. Az erős lélek és a gyenge test állandó harca ez; végezetül min­dig legyőzi az erős lelket a gyenge test, de addig is, mig a halálban a test elégtételt kap és győz, az erős lélek talán még évtizedekig is életben tudja tartani a testet és uralkodni és élni tud fölötte. ö maga haragszik a testi egészségére és panaszkodik reá: ' — 1926 nyarán súlyos beteg voltain, idegreumatizmusom volt. Azóta nem járok ki és nem igen tudok magamhoz térni. Addig fiatal voltam, de e betegség óta érzem már mindig a 89 évemet! De mindjárt hozzáfűzi: — Mihelyt jobban vagyok, igyekszem majd megvalósítani azt a „Női szervezetei", amelynek gondolatát, a „pártgazdálkodás le­építése" jelszavával, én pendítettem volt meg és igyekszem majd a nőket e szervezetbe tö­möríteni a pártszenvedélyek leküzdésére, a béke jegyében, a belső béke létrehozására. Emlékeztetem küszöbön álló születésnap­jára, amely napon 90-ik évébe lép. Ezt mondja: — Nekem minden születésnap gyötrelem s már most félek tőle, mert nem tudom vi­szonozni azt a nagy szeretetet, amit minden­felől rampazarolnak! Állandóan kapok na­ponta virágokat és mindig arra gondolok: Mennyivel örömestebb fogadnám az értük ki­adott pénzt a szegényeim részére. Ameriká­ból kapok ugyan pénzadományokat a szegé­nyeim részére, akiket ma is minden kedden és csütörtökön délelőtt megajándékozok és megvendégelek; de minden, minden bevés, hiszen Becsben olyan rettenetes a nyomor. Azután elmondja, hogy még mindig dol­gozik, cikkeket ir, embereket fogad, otthon­ról irányítja különféle nőegyesületek mun­káját stb. S a legutóbbi napokig ápolta 85 éves húgát, aki a napokban meghalt. Megkérdem, elárulná-e nekem örök ifjú­ságának titkát? így felel: — A titok nem is titok. Mindössze abban áll, hogy szerény és egyszerű életet éltem, ko­rán férjhez mentem, tiszta és boldog családi életem volt s hogy mindig rengeteg sokat dol­goztam. Hiszen háziasszony, feleség és anya voltam, én teremtettem meg az osztrák nő- mozgalmat, a szegényügy, a békemozgalom, a munkásság érdekében is sokat dolgoztam, Észreveszem, hogy a csodálatos 90 éves matrónának nincs egy fehér hajaszála sem. Azt mondja: — Ősz hajam nincsen, ez igaz, olvasni is tudok még okuláré nélkül, de mar nagyon rosszul hallok! Aztán igaz anyai büszkeséggel beszól a fiáról, a köztársaság elnökéről: — Igazi mintafiu. Ma is naponta este fel­hív telefonon és minden este beszélünk egy­mással. Meglátogatni, sajnos, nem tud olyan gyakran, amióta úgy el van foglalva, a kará­csonyt és újévet azonban egész családjával nálam töltötte. Búcsúzóul megkérdem még az osztrák feminizmus megteremtőjét, mik az iuternaoio- nális nőmozgalom legközelebbi feladatai? Ezt feleli: — A. világ összes nőiszervezeleinek leg­közelebbi feladatául tekintem: a külső és belső béke istápolását, minden egyes ország­ban. Olga Rudel-Zeynek őtveuen túl van mindössze és ma, néhány hét óta ö az osztrák főrendiház, a Bundesrat elnöke. Ez az első eset, még pedig nemcsak Euró­pában, de az egész világon, hogy egy nő egy politikai, parlamenti testület elnökévé lett! Korszakot jelentő esemény, tehát a parla­mentarizmus történetében éppen úgy, mint a nemzetközi nőmozgaiom történetében! (Igaz ugyan, hogy Rudel-Zeynek asszony negj választás utján lett a Bundesrat elnöke, hanem automatikusan; az osztrák alkotmány értelmében ugyanis egyik turnusban az egyik, a másik turnusban a másik párt adja a Bun­desrat elnökét; Rudel-Zeynek asszony tehát, mint a keresztényszocialista pártnak a leg­utóbbi választásoknál listavezetőként megvá­lasztott bundesratbeli tagja, automatikusan lett most a Bundesrat elnökévé; de ez sem­mit sem változtat annak a korszakalkotó tény­nek a jelentőségén, hogy egy nő egy parla­menti testület elnökévé lehetett és lett.) Megkérdeztem a Bundesrat uj elnökét, mit izén e fontos alkalomból a világ nőinek és ml mondanivalója van e nagy esemény­ről? Rudel-Zeynek asszony ezeket mondotta: — Méltóságomat egyfelől nagy elégtétel­lel vettem át, hiszen a nők választójoga Ausz­triában mindössze egy évtizede áll fenn és máris oly messzire tudták vinni a nők, hogy soraikból elnököt állíthatnak a Bundesrat élére; másfelől azonban tudatában vagyok nagy felelősségemnek, mert hiszen tudom, hogy én vagyok az első nő, akit a rendkívüli megtiszteltetés ér, hogy egy parlamenti tes­tület elnöke lett Hogy a nőmozgaiom meny­nyire előrehaladt, azt legjobban az a körül­mény igazolja, hogy elnökségemet nemcsak hogy nem fogadták rosszindulattal, avagy csodálkozással, hanem épp ellenkezőleg: álta­lános 'megelégedéssé!, sőt mi több, úgy, mint í a világ legtermészetesebb dolgát . — Az ón jelszavam mindenkor az volt, nem a politikai harcot tolni az előtérbe, ha­nem tárgyilagossággal és tárgyilagos munká­val dolgozni a nők jogos követeléseinek ke­resztülvitelén. — Különösen jól ismerem a parasztok és a paraszti nők lelkét — ők küldtek a parla­mentbe is — és harcolok különösen a pa­raszti lakosság jogaiért. Főcélom azonban mindenkor az volt, hogy a városi és a falusi lakosság, tehát az intelligencia és a paraszti elem közötti ellentétek kiegyenlítésén dolgoz­zam! — A világ nőinek mit izenek? Ezt ize- nem: A szigorú tárgyilagosság és a komoly munka útja: a siker útja. Mindenesetre kor­szakalkotó esemény, hogy egy nő lett egy par­lamenti testület elnöke. Ha a nőket ily fele­lősségteljes állásokra érettnek és alkalmas­nak tartják már — ami legnagyobb sikere a nemzetközi nömozgalomnak, — akkor ez egyúttal ösztönzés kell hogy legyen a nö- mozgalom további kiépítésére és a pótlás, az uj női generáció s a kiválasztás biztosítására. Amaz államok nőinek pedig, melyekben a nőknek mindazt — igy a választói jogot is, — amit mi már szerencsésen kivívtunk, még csak a jövőben kell majd kemény küzdelem­mel kiküzdeniök, — különösen Franciaor­szág és a Balkán-államok nőinek tehát, — hangos szóval izenem: ne csüggedjenek, ha­nem bátran folytassák a harcot! Boldog len­nék, ha az a siker, amit mi, osztrák nők, most elértünk, némileg hozzá járulhatna ah­hoz, hogy a nők ezekben az országokban is hozzájuthassanak állompolgári jogaikhoz! Gömöri Jenő. —•• ■hiiwiii IHUHIII—HP1IIW1 ......... '* Fe cske-halál Ujjongó őszi fecske-csapat, (A balga, a kába.) Belefut Sároszok fényablakába, Mert azt hiszi, ez a láng a nap. Szab. száll vakon, részeg-süketen S a fény, a láng előtt hoitrazuzódik Hüs láthatatlan ablak-üregen. Vijjogó vágyam, (soTár csók-csapat) így repül feléd, ?>Iert a szemedben fárosz tüze ég, S mert azt hiszem, ez a láng a nap. Szál!, száll a csókom fecskeként, vakon, De láng-ajkad előtt holtraznzódik Hűvös üvegen, hideg szavakon. Hallottad már holt fecskecsapat "~\lálos hullás;' Szomorú, szótlan 6 örök hallgatását Haláltornyok ablaka alatt? Némaságomban hallhatod. Szállnak, hullnak szomorú fecskék S lángo’nak hideg fárosz-ablakok. Darvas János — A Csehszlovákiai Magyar Újságírók Szindikátusának elnöksége február 12-ére, va­sárnap délután 4 órára végrehajtóbizottsági ülést hiv egybe Pozsonyba, a Savoy-szálló kü­löntermébe. Tárgysorozat: Elnöki beszámoló; 2. Titkári jelentés; 8. Pénztári jelentés; 4. Ellenőri jelentés; 5. Kerületi jelentések. In­dítványok az elnökséghez írásban nyújtandók be legkésőbb szerdáig. Az elnökség a tárgy- sorozat fontosságára való tekintettel a% összes bizottsági tagok pontos megjelenését kéri. (Hivatalos. Kérjük a hir átvételét). SyfilidoSose Dr. Kolb ««>23tt a prágai, frankfurti ás berlini bőrklinikák tanársegédje és másodorvosa ■*rkkzS«a 99. YrauSBCZcovo 31, szám. Wasssrinann vizsgálat! ^ttaoaflaoaeeaeoaoeoooöaoooQoaeoQf,

Next

/
Thumbnails
Contents