Prágai Magyar Hirlap, 1928. február (7. évfolyam, 26-50 / 1653-1677. szám)

1928-02-05 / 30. (1657.) szám

12

19*28 február 5, vasárnap.

HTRLK&

Két éven át bolyongott az Atlanti-Óceánon a Meteor német tengerkutató hajó

A expedíció óriási eredményekkel gazdagította az oceanográfiát

— Százezernél több mérést és megfigyelést végzett —

Prága; február 4.

A földrajz-tudománynak egyik legérdekesebb ága az oceanograíia, a tu egerekkel foglalkozó tudomány, amelynek alapjait a németek vetették meg és a németek is fejlesztették naggyá. Ez a tudomány ugyanis elsősorban gyakorlati célokat tűz maga elé, amennyiben a tengerre vonatkozó ismeretek feltárásával a hajózás érdekeit kívánja szolgálni, emellett azonban természetesen számtalan elníélet.i kérdést is megoldáshoz vezet. Az óceánogra- fia-butatások főképpen a tenger talajának felszíni viszonyaira, a talaj összetételére, a tengeri áramlások .felderítésére, a víz hőmér[ lót ballonokkal 21.000 méter magasságig vizsgálat alá vették,

i megfigyelték az alacsonyabb légrétegek hőmérsékletét, páratartalmát sárkányok és regisztráló készülékek segítségével.

Az expedíció gazdag megfigyelési anyagában 67.000 akusztikus mélységmérés adata szerepel,

urai a déli Atlantikumban 1000 méteren eddig végrehajtott körülbelül 1000 mérést hatalmasan meghaladja és természetesen jelentékenyen átalakítja az óceáni medence alakulatáld i. eddig alkotott fogalmainkat. Azt már régóta tudja az oceanografia, hogy az Atlanti óceán medencéjét egy S-alaku hátság keleti és nyugati medencére bontja. Az expedíció most megállapította azt, hogy ezek a medensékleti viszonyaira, vegyi összetételére vonatkoznak. Ebből az óriási anyagból, amelyet 8.z oceanográfia felölel, láthatjuk a tengeri kutatások jelentőségét, amelyek ma már olyan előhaladást tettek, hogy földrajzi ismereteink nemcsak a föld felszíni alakulásáról nyújtanak .kielégítő képet, hanem megismertetnek bennünket a mélységi viszonyokkal is.

Azok az államok, amelyek tenger melletti fekvésüknél fogva a tengerre vannak utalva, különös intenzitással foglalkoznak a tengenkutatással. A háború a tudományos munkát a tengerkutatás terén is természetszerűen megszakította, azonban bizonyos műszerek, különösen a mélységmérő tökéletesítése éppeu a háborús tapasztalatok utján történt. A háború befejeztével pedig újból teljes intenzitással megindultak a tengerkutató munkálatok, ettnelyekben főleg Amerika•,

Anglia, Japán és Németország vezet.

A német tudományos könyvpicon must jé- j lent meg egy nagy munka, amely igen érdé- j késén számol be annak a német expedíciónak j munkálatairól, amely

1925-ben állott munkába a déli AiUnüku- j mm és 1927 tavaszán, két évi szakadat- j tan és páratlan sikerű tudományos kutató i munka után, 1927 május 29-én szaladt be í a német vizekre.

A Meteordmiatöhajő tudományos vezető- i je, Merz, az expedíció főfeladatául tűzte ki a * délatlanti vizek áramlásainak területi kitér-: fedésében való pontos felkutatását, mert a ko* í rabbi expedíciók anyagának földolgozása köz : ben az áramlások fennállásról addig alkotott véleményekkel szemben más álláspontra ju-; tett. Ezért aránylag igen sok bejárandó szel- j vényt tervezett és ezeken hasonló sűrűséggel rendezte be a megfigyelő állomásokat, hogy j a tengervíz kémiai-fizikai berendezettségének j adataiból az áramlásokra következtetést vonhasson. Természetesen nem hagyták figyelmen kívül az oceanografia más fontos kérdéseit sem, az óceáni medence felszíni alakulatáról, az Atlantikum megfelelő részének kémiájáról, biológiájáról és geológiájáról is teljesen kielégítő képet akartak nyújtani. A vízrajzi munkákkal szoros összefüggésben alaposan meg akarták ismerni a kutatott terület meteorológiai viszonyait is, úgy az alacsonyabb. mint a magasabb levegőrétegben.

Az 1200 tonnás Meteor a nagy feladat j megoldására teljesen alkalmasnak bizonyult. í Az északi szélesség 20-ik fokától a déli jégzaj határáig 67.500 tengeri mérföld j hosszú utat futott be, a föld kerületének j háromszorosát. A hajót újonnan szerkesztett horgonyzókészülékek segítségével 6000 méteres mélységű vizek felett is le \ lehetett h orgonyozni,

hogy az áramlásoknak a viz kémiai-fizikai sajátságai alapján megállapított sebességét normális sebességmérőkkel ellenőrizhessék.

A viharos nyugati szelek övezetében, az antartikus Jeges-tenger hideg hullámain, a trópusi vidékek csapadékos és forró időszakaiban ;

; cereszek egymástól elteróen vannak Peren- | dezve. A n; ugat! medencében nagy, mély ár- | kok húzódnak, inig a keleti medencében íöld- hátuk alkotnak kisebb medencéket. Ezek az IrS-alaku nagy hátságra merőlegesen, tehát az Atlanti-kunion, keresztbe vonultak. Három ilyen keresztbátságot: a guineait, a fokföldit ’ és az atlanti-indiai .keresztküszöböt a Meteor fedezte fel, a negyedik, a Walíiscb. hátság már ismeretes volt. Uj tengeralatti hátságot fedezett fel a délgeorgiai és Délsaudhvich szigetek közölt is. Ez a küszöb a Délantillák övéhez csatlakozik rs megnehezíti a Csendes-óceán vizének az AÜantikuniba való bejutását. Egy í csomó különálló magaslatot, közöttük a Me- | teor-padot és az Alfréd Mérz-hátságot akusz- j ti bús utón teljesen körülmérték.

Fölfedezlek az Atlanti-óceán legnagyobb | mélységéi, az úgynevezett fíandwch- mélységel, amely 8060 méter.

A begyűjtőt oceanografia! és kémiai i anyag nagyságáról a következő adatok nyuj*

I tavak fej világosii ást: 10.000 hőmérséklet, j sótartalom, oxigén-, hidrogén-, ionkonceüt- } ráció, 1000 foszforsav stb., 10 horgonyáé álló- ! máson exakt áramlásmérések, ezeken fciviil |

ja víztömegek mozgásának meghatározására naponta végezlek méréseket.

1 Ez a hatalmas oceanografiai anyag a déli ■ Atlantikum olyan szisztematikus fölvételezését jelentű aminőt idáig egyetlen expedíció sem hajtott végre*

Már az előzetes megfigyelések is bizo- j, nyitják, hogy a déli Atlantikumban általános | észak-déli irányú áramlásokról beszélni nem j lehet. Ezeket az áramlásokat teljesen külön j kell egymástól választani a nyugati és a keleti medencéken. A nyugati medencében levő mély és egymással összeköttetésben levő medencerészek az áramlások hatalmas méretben való kifejlődésére adnak alkalmat, mig a keleti medencében a koreszlhátságok a nagy mélységek közötti vizcserét megakadályozzák | és mint duzzasztók szerepelnek. Az oeeanog- ! rafiai megállapításokat a kémiai megállapítás | sok csodálatosan megerősítik, sőt a mólység- í beli áramlások szerkezetére minden uiás meg- | figyelésnél jobb adatokat szolgáltatnak, föl- világositást adnak a víztömegek koráról és származási helyéről is* A különböző mélységekből való több mint 2000 planktonszámlá- lás lehetővé teszi, hogy különböző övékben és a felszíntől a legnagyobb mélységekig biológiai térképeket és metszeteket lehessen ké- ! sziteni. Az egyforma plaktonsiirüséget jelölő vonalak, már most is igen jó Összefüggést mutatnak a viz fizikai és kémiai sajátosságaival. A tenger fenéikéről vett 400, egészen 98 cm hosszúságig vett talajpróbák bizonyságot tesznek arról, hogy a mésztartalom és a lerakódások szemnagysága mennyire függ a mélygunh dolgozni a Prágai Magyar Hírlap fejlődésén. Kulturális programmal adtunk, amelyet nemcsak hogy az utolsó pontig be fogunk tartani, hanem ki fogjuk építeni. Eddigi Íróink mellé uj nagy nevek fognak keiiilni, a, hírszolgálatot még tökéletesebbé fogjuk tenni, minden igyekezetünkkel azon leszünk, hogy megközelítsük a célt, amelyet a magyarság múltjához mérten igen magasnak látunk.

És ma, amikor a fejlődés ily fontos állomásához érkeztünk el és bejelentjük, hogy terjedelmileg is fővárost nagy lapot adunk, ma, amikor megállapítjuk, hogy ezt a magyar olvasóközönség ragaszkodó.sámk köszönhetjük, arra kérjük olvasóinkat, hogy támogassanak továbbra is: azt adjuk vissza, amit nekünk előlegeztek. A Prágai Magyar Hírlap fejlődésében mindaddig nem fog megállni, amíg a szlovenszkói és ruszinszkói magyarság a lap ügyét saját ügyének tekinti. Hittel mondhatjuk ma, hogy ez a két ügy egy.

| ségtől és az áramlásoktól. Tovóbbő igen jó föl- i világositást adnak a tengeri lerakódások, átalakulásáról, történeti kifejlődésükről, arról, hogy a laza anyagok alakulnak at kemény kőzetekké. Ezeknek a kérdéseknek tisztázásához a mély vizek kémiai tulajdonságai, is igen j fontos adatokat szolgáltatnak.

A meteorológusok több mini 800 ballon és j 220 sárkány-észlelést végeztek és ezzel a lég- j áramlások általános megismeréséhez szolgál- j tattak megbecsülhetetlen adatokat. Különösen j fontosak ebből a szempontból az északi és a | déli félteke légcseréjére vonatkozó adatok, j valamint a passzátok ineridionális és zónái is j kiterjedésére vonatkozó megfigyelések.

A berlini oceanográfiai intézetben álían- j dóan folyik a nagy- munka, hogy a begyűjtött j hatalmas anyagot minden részletében feldől- j gozzák és igy az oceanografia legfontosabb j alaptörvényéit tisztázzák.

„Teremtsék meg a szlovenszkóimagyarság fővárosi sajtóorgánumát!“

Heltai Jenő, a magyar irodalom egyik büszkesége mondotta ezt szerkesztőségünkben két év előtt, mikor az utódállamok magyarságéi látogatta meg és Prágában is néhány napot töltött. Három év előtt napi hat és nyzlc oldali tudtunk csak adni, Helüti Jenő pedig fővárosi méretekre gondolt, már pedig a budapesti újságírás a világ legfejlettebb újságírása és bármely más fővárossal felveszi a versenyt. Holtai nemcsak az oldalszámot, hm : nem a nívós tartalmat is értélte és mindkét | okból fájdalmasan kellett mosolyognunk, mert.

csak újságíró tudja, hogy évtizedek hossí- szu és kitartó munkájára, vám szükség, s hegy egy lap fővárosi orgánummá fejlődjék fel.

Európa minden számottevő nagy napilapja több évtizedes múltra tekint vissza és gárdájában a múlt és a jelen legnagyobb neveit találjuk meg. Az utolsó ötven esztendőben a politikai és a művészeti élet útja a hirlapirá- son át vezetett és a r évbe értek mindegyike nagyrészt a sajtónak köszönhette „beérkezését^.

Mindezt szem előtt tartva, nekünk, ma- ; roknyi prágai ujságirócsapatiiák lehetetlen- • nek tűnt fel Bellái követelése és mégis, ma,

; két évre rá

tárgyilagosan megállapíthatjuk, hogy hatalmas lépésekkel közeledtünk az utóbbi két esztendőben a cél felé és elértük, amit senki sem remélt: a szlovenszkói magyarságnak ma mái* van n®gys fővárosi sajtóorgánuma s ez a Prágai Magyar Hírlap.

Hal és nyolc oldalból tíz és tizenhat oldal lett <A mától kezdve napi tizenkét és vasárnapi huss. Ez azt jelenti, hogy az oldal sióm rövid két év alatt megkétszei-ezödött. A külső fejlődés bizonyítja, hogy a belső nem maradt el jpljgalile, mert ezt a ft&fjtjl Q® tát- j

te lehetővé, hogy a. magyar olvásólábor is egyre bővült, hogy szerették azt, amit megirtunk, szerették azokat az Írókat, akik Parisból, Berlinből, Becsből és Budapestről a Prágai Magyar Hírlapnak dolgozlak és hegy a mi hitűnk a szlovenszkói és ruszinszkói magyarság hitét tükrözte vissza. Olvasóink kitartottak mellettünk, táborunk növekedése feltűríózha- tatlan volt és igy, csakis igy értük el két év alatt est a hatalmas eredményt, igy értük el, hogy

ma a legjobb nevek foglalnak helyet a Prágai Magyar Hírlap hasábjain és ma ezt a lapot nemcsak Csehszlovákiában, hanem a külföldön is ismerik és idézik: ma ez a. lap olyan fórum, amelyről a szónok hangját a messzi külföldön is meghallják.

Nagy munkát hagyunk magunk mögött evvel az első húszoldalas vasárnapi számmal. Tesz- szűk azzal a tudattal, hogy most már a lap fejlődése biztosítva van és hogy ezt a fejlődést többé semmi sem tartóztathatja fel. Tudjuk, hogy a fejlődés most elért foka újabb kezdet csak, hogy a megalapozás nagy munkája titán a nyugodt és biztos építkezés kezdődik és hogy a kupolától még messze vagyunk. De leraktuk az alapokat és büszkék vagyunk rá, hogy

tízéves kisebbségi életében a szlovensz- kód és ruszdnsaskói magyarság megmutat ta, mekkora életerő és élni akarás van benne és hogy kitermelte magából ezt a lapot.

Nagyszerű záloga ez annak a hitnek, hogy a magyarság múltja a jövő humusza. A magyarságnak van missziója a világban és amint ezer esztendőn át teljesítette feladatát; úgy fogja továbbra is teljesítem.

Mi prágai magyar újságírók pedig a magunk részéről törhetetlen dcajgdtai tovább fo- j

A tükör meg a sógor

Gyula bácsi szokott ilyes történeteket mesélni, borközben, őrajta, száradjon az igazsága. A ratkóciakrói vaa szó, meg a szuka völgy lekről, bakaíáuíos emberek mindenütt. Régi, józan, vidám kor füstje szál! ki a niojidókákból, cudar népek voltak; hogy te van, hogy manapság már nemi történik az emberekkel annyi derűs? Műveltebbek lettek a népek, avagy, amint Gömb- kötő bácsi mondta, a téli hentes, hogy „sósabb- szájank leitek már a népek“ — s ezért vau, hogy csak a régi dolgok kedélyéin tudunk úgy ielvidá- modm —; ki (ismeri az emberi leiek labirintusát?!

Ez a történet a balogéri juhászról szóit, aikí világéietében ott főzte a zsendácét a Balog forrása körül, a, Tresztje sziklái tövén. Nem vasutat, de négyest’ogatot se látott a jó juhász — (ejnye, hegyis hinták!) —, ott élte a kövér fü életét, amelyik fölé csak a jó Isten tart ernyői. Tekintélyes íérfni volt azért és komája, sógora a se- Jjesi kondásnak- Tudj* Isién, olyan egyformák esek a hegyi emberek, mindegyiken egy a lábbeli, a kalap, az üng, » kampói bot, a borostás ábrásat.

Hát élt ez a juhász a balog] érnél miudaddi|, amig egy szarvsak ki üzent a faluból az öreganyja, roppant vénasszony, hogy halálán van, jöjjön be azonmód. Hát ment is, Jozsö gondjain a juhok. Beteg volt a vénasázeny, doktor is járt nála « a juhás?! — (megvan, János volt mégis!) — be ballagott Patkóra a patikába, mert odaküldtek végül is, noha nem akart. Ment mégis, kupicák rózsaszín ígéretével, mint iható ravewánnyal n. célban

Fényes beit a patika, legalább is nád az és felette furcsa szagok, Kalap í® ég prüsaskölés. Egyszer és aztán többször is.

Átadja a papirost és áll. A fehérkabátos ur eltűnik egy ajtó mögött e 5 utánapillant aa ur után. Jön-inegy az ur s ő csak áll. bot a kezében és türelmes, mint bárányai kánikulában.

Am a fürge ur ismét ki-be, János juhász a TÜkezos padlón mozogni neon mer, szólni sem, de valami rádöbben.

Megdöbben, aztán mosolyog. Rántja fel a kézit, aztán lábával toppant, botot kanyarit, bajuszt sodor, kalapo t lenget, de közben néz egy helyre, mosolyogván.

Végre a patikus:

—■ Mit nevet, mit Izeg-mozog*

Félbök aj: ujjáva! a juhász:

— Ott van la, a másik szobában a sógor, a sebes? kondás, félbolond, ntámaancsináJja, amit én praktikálok.

S ujfent hadonáz, billeg, integet. És mulat.

— Bolond az! — állapítja meg a sógoráról.

Leleszi a patikus a tégelyt s odafigyel. Aztán

igen finoman mosolyog.

— Sajátmagát látra ott a tükörben! — szó), emigy, rontván a hatást.

De büszkén és méltatlankodva a juhász, — (soha tükröt nem látott biztonságávail):

— Ejnye no! Még rászed az ur. Iszen csak

megismerem a komámat! (eszvé)

Ungvári lapszerkeszlök véres afférja

Uugvár, február 4. A csehszlovák távirati iroda jelenti: Kínos afíér történt tlng- váron, amely jellemző az ottani viszonyokra. Havas Emil ungvári lapszerkesztő lapjában hevesen támadta Faltvnt, a Gyosz ungvári főtitkárát, amire tegnap a főtitkár olyan su lyosan inni Itália a lapszerkesztőt, hogy annak súlyos sérülései kiújultak és a kórházba kellett szállítani. Havas lapjának kót munkatársa, Kis László és Köti? újságírók erre tegnap este kutyakorbácesal támadtak rá Faltyn titkárra és inznltálták, A támadókat a rendőrség letartóztatta.

Kassai szerkesztőségünk telefon jelentése a csehszlovák távirati iroda hivatalos híradásához bozzáliizi, hogy az utcai verekedés résztvevőit a rendőrség nem tartóztatta le, hanem úgy a támadókat, mint a megtámadottat előáll!tolták és kihallgatták a rendőrségen, do a jegyzőkönyvek fölvétele titán mind hármukiU elbocsátották,

a megfigyeléseket éjjel-nappal ugyanazzal a pontossággal hajtották végre a- a 310 megfigyelő állomáson.

Minden állomáson megállapították a tenger mélységét akusztikus és közönséges drót mélységmérőkkel, mindenütt felemeltek a fenékről talajpröbákat, ugyanazokról a mélységekről megegyezően vettek vizpróbákat, mérték. fel a viz hőmérsékletét, meghatározták a tengervízben levő gázok, az organizmusokat i’entartó táplálékok stb. mennyiségét és megállapították a különböző övékben élő planktonok (mikroszkopikus kis rovátkáik) számát. Ugyanezeken az állomásokon « magasabb légrélegek PH