Prágai Magyar Hirlap, 1928. február (7. évfolyam, 26-50 / 1653-1677. szám)

1928-02-05 / 30. (1657.) szám

12 19*28 február 5, vasárnap. HTRLK& Két éven át bolyongott az Atlanti-Óceánon a Meteor német tengerkutató hajó A expedíció óriási eredményekkel gazdagította az oceanográfiát — Százezernél több mérést és megfigyelést végzett — Prága; február 4. A földrajz-tudománynak egyik legérdeke­sebb ága az oceanograíia, a tu egerekkel fog­lalkozó tudomány, amelynek alapjait a néme­tek vetették meg és a németek is fejlesztették naggyá. Ez a tudomány ugyanis elsősorban gyakorlati célokat tűz maga elé, amennyiben a tengerre vonatkozó ismeretek feltárásával a hajózás érdekeit kívánja szolgálni, emellett azonban természetesen számtalan elníélet.i kérdést is megoldáshoz vezet. Az óceánogra- fia-butatások főképpen a tenger talajának felszíni viszonyaira, a talaj összetételére, a tengeri áramlások .felderítésére, a víz hőmér­[ lót ballonokkal 21.000 méter magasságig vizsgálat alá vették, i megfigyelték az alacsonyabb légrétegek hő­mérsékletét, páratartalmát sárkányok és re­gisztráló készülékek segítségével. Az expedíció gazdag megfigyelési anya­gában 67.000 akusztikus mélységmérés adata szerepel, urai a déli Atlantikumban 1000 méteren eddig végrehajtott körülbelül 1000 mérést hatalma­san meghaladja és természetesen jelentéke­nyen átalakítja az óceáni medence alakulatá­ld i. eddig alkotott fogalmainkat. Azt már rég­óta tudja az oceanografia, hogy az Atlanti óceán medencéjét egy S-alaku hátság keleti és nyugati medencére bontja. Az expedíció most megállapította azt, hogy ezek a meden­sékleti viszonyaira, vegyi összetételére vo­natkoznak. Ebből az óriási anyagból, amelyet 8.z oceanográfia felölel, láthatjuk a tengeri ku­tatások jelentőségét, amelyek ma már olyan előhaladást tettek, hogy földrajzi ismere­teink nemcsak a föld felszíni alakulásáról nyújtanak .kielégítő képet, hanem megismer­tetnek bennünket a mélységi viszonyokkal is. Azok az államok, amelyek tenger mel­letti fekvésüknél fogva a tengerre vannak utalva, különös intenzitással foglalkoznak a tengenkutatással. A háború a tudományos munkát a tengerkutatás terén is természetsze­rűen megszakította, azonban bizonyos műsze­rek, különösen a mélységmérő tökéletesítése éppeu a háborús tapasztalatok utján történt. A háború befejeztével pedig újból teljes intenzitással megindultak a tengerkutató munkálatok, ettnelyekben főleg Amerika•, Anglia, Japán és Németország vezet. A német tudományos könyvpicon must jé- j lent meg egy nagy munka, amely igen érdé- j késén számol be annak a német expedíciónak j munkálatairól, amely 1925-ben állott munkába a déli AiUnüku- j mm és 1927 tavaszán, két évi szakadat- j tan és páratlan sikerű tudományos kutató i munka után, 1927 május 29-én szaladt be í a német vizekre. A Meteordmiatöhajő tudományos vezető- i je, Merz, az expedíció főfeladatául tűzte ki a * délatlanti vizek áramlásainak területi kitér-: fedésében való pontos felkutatását, mert a ko* í rabbi expedíciók anyagának földolgozása köz : ben az áramlások fennállásról addig alkotott véleményekkel szemben más álláspontra ju-; tett. Ezért aránylag igen sok bejárandó szel- j vényt tervezett és ezeken hasonló sűrűséggel rendezte be a megfigyelő állomásokat, hogy j a tengervíz kémiai-fizikai berendezettségének j adataiból az áramlásokra következtetést von­hasson. Természetesen nem hagyták figyel­men kívül az oceanografia más fontos kérdé­seit sem, az óceáni medence felszíni alaku­latáról, az Atlantikum megfelelő részének ké­miájáról, biológiájáról és geológiájáról is tel­jesen kielégítő képet akartak nyújtani. A víz­rajzi munkákkal szoros összefüggésben ala­posan meg akarták ismerni a kutatott terület meteorológiai viszonyait is, úgy az alacso­nyabb. mint a magasabb levegőrétegben. Az 1200 tonnás Meteor a nagy feladat j megoldására teljesen alkalmasnak bizonyult. í Az északi szélesség 20-ik fokától a déli jégzaj határáig 67.500 tengeri mérföld j hosszú utat futott be, a föld kerületének j háromszorosát. A hajót újonnan szerkesz­tett horgonyzókészülékek segítségével 6000 méteres mélységű vizek felett is le \ lehetett h orgonyozni, hogy az áramlásoknak a viz kémiai-fizikai sa­játságai alapján megállapított sebességét nor­mális sebességmérőkkel ellenőrizhessék. A viharos nyugati szelek övezetében, az antartikus Jeges-tenger hideg hullámain, a trópusi vidékek csapadékos és forró idősza­kaiban ; ; cereszek egymástól elteróen vannak Peren- | dezve. A n; ugat! medencében nagy, mély ár- | kok húzódnak, inig a keleti medencében íöld- hátuk alkotnak kisebb medencéket. Ezek az IrS-alaku nagy hátságra merőlegesen, tehát az Atlanti-kunion, keresztbe vonultak. Három ilyen keresztbátságot: a guineait, a fokföldit ’ és az atlanti-indiai .keresztküszöböt a Meteor fedezte fel, a negyedik, a Walíiscb. hátság már ismeretes volt. Uj tengeralatti hátságot fede­zett fel a délgeorgiai és Délsaudhvich szigetek közölt is. Ez a küszöb a Délantillák övéhez csatlakozik rs megnehezíti a Csendes-óceán vizének az AÜantikuniba való bejutását. Egy í csomó különálló magaslatot, közöttük a Me- | teor-padot és az Alfréd Mérz-hátságot akusz- j ti bús utón teljesen körülmérték. Fölfedezlek az Atlanti-óceán legnagyobb | mélységéi, az úgynevezett fíandwch- mélységel, amely 8060 méter. A begyűjtőt oceanografia! és kémiai i anyag nagyságáról a következő adatok nyuj* I tavak fej világosii ást: 10.000 hőmérséklet, j sótartalom, oxigén-, hidrogén-, ionkonceüt- } ráció, 1000 foszforsav stb., 10 horgonyáé álló- ! máson exakt áramlásmérések, ezeken fciviil | ja víztömegek mozgásának meghatározására naponta végezlek méréseket. 1 Ez a hatalmas oceanografiai anyag a déli ■ Atlantikum olyan szisztematikus fölvéte­lezését jelentű aminőt idáig egyetlen expedíció sem hajtott végre* Már az előzetes megfigyelések is bizo- j, nyitják, hogy a déli Atlantikumban általános | észak-déli irányú áramlásokról beszélni nem j lehet. Ezeket az áramlásokat teljesen külön j kell egymástól választani a nyugati és a keleti medencéken. A nyugati medencében levő mély és egymással összeköttetésben levő me­dencerészek az áramlások hatalmas méretben való kifejlődésére adnak alkalmat, mig a ke­leti medencében a koreszlhátságok a nagy mélységek közötti vizcserét megakadályozzák | és mint duzzasztók szerepelnek. Az oeeanog- ! rafiai megállapításokat a kémiai megállapítás | sok csodálatosan megerősítik, sőt a mólység- í beli áramlások szerkezetére minden uiás meg- | figyelésnél jobb adatokat szolgáltatnak, föl- világositást adnak a víztömegek koráról és származási helyéről is* A különböző mélysé­gekből való több mint 2000 planktonszámlá- lás lehetővé teszi, hogy különböző övékben és a felszíntől a legnagyobb mélységekig bio­lógiai térképeket és metszeteket lehessen ké- ! sziteni. Az egyforma plaktonsiirüséget jelölő vonalak, már most is igen jó Összefüggést mu­tatnak a viz fizikai és kémiai sajátosságaival. A tenger fenéikéről vett 400, egészen 98 cm hosszúságig vett talajpróbák bizonyságot tesz­nek arról, hogy a mésztartalom és a lerakó­dások szemnagysága mennyire függ a mély­gunh dolgozni a Prágai Magyar Hírlap fejlő­désén. Kulturális programmal adtunk, ame­lyet nemcsak hogy az utolsó pontig be fogunk tartani, hanem ki fogjuk építeni. Eddigi Íróink mellé uj nagy nevek fognak keiiilni, a, hír­szolgálatot még tökéletesebbé fogjuk tenni, minden igyekezetünkkel azon leszünk, hogy megközelítsük a célt, amelyet a magyarság múltjához mérten igen magasnak látunk. És ma, amikor a fejlődés ily fontos állo­másához érkeztünk el és bejelentjük, hogy terjedelmileg is fővárost nagy lapot adunk, ma, amikor megállapítjuk, hogy ezt a magyar olvasóközönség ragaszkodó.sámk köszönhet­jük, arra kérjük olvasóinkat, hogy támogas­sanak továbbra is: azt adjuk vissza, amit ne­künk előlegeztek. A Prágai Magyar Hírlap fej­lődésében mindaddig nem fog megállni, amíg a szlovenszkói és ruszinszkói magyarság a lap ügyét saját ügyének tekinti. Hittel mond­hatjuk ma, hogy ez a két ügy egy. | ségtől és az áramlásoktól. Tovóbbő igen jó föl- i világositást adnak a tengeri lerakódások, át­alakulásáról, történeti kifejlődésükről, arról, hogy a laza anyagok alakulnak at kemény kő­zetekké. Ezeknek a kérdéseknek tisztázásához a mély vizek kémiai tulajdonságai, is igen j fontos adatokat szolgáltatnak. A meteorológusok több mini 800 ballon és j 220 sárkány-észlelést végeztek és ezzel a lég- j áramlások általános megismeréséhez szolgál- j tattak megbecsülhetetlen adatokat. Különösen j fontosak ebből a szempontból az északi és a | déli félteke légcseréjére vonatkozó adatok, j valamint a passzátok ineridionális és zónái is j kiterjedésére vonatkozó megfigyelések. A berlini oceanográfiai intézetben álían- j dóan folyik a nagy- munka, hogy a begyűjtött j hatalmas anyagot minden részletében feldől- j gozzák és igy az oceanografia legfontosabb j alaptörvényéit tisztázzák. „Teremtsék meg a szlovenszkóimagyarság fővárosi sajtóorgánumát!“ Heltai Jenő, a magyar irodalom egyik büszkesége mondotta ezt szerkesztőségünkben két év előtt, mikor az utódállamok magyar­ságéi látogatta meg és Prágában is néhány napot töltött. Három év előtt napi hat és nyzlc oldali tudtunk csak adni, Helüti Jenő pedig fővárosi méretekre gondolt, már pedig a bu­dapesti újságírás a világ legfejlettebb újság­írása és bármely más fővárossal felveszi a versenyt. Holtai nemcsak az oldalszámot, hm : nem a nívós tartalmat is értélte és mindkét | okból fájdalmasan kellett mosolyognunk, mert. csak újságíró tudja, hogy évtizedek hossí- szu és kitartó munkájára, vám szükség, s hegy egy lap fővárosi orgánummá fej­lődjék fel. Európa minden számottevő nagy napilapja több évtizedes múltra tekint vissza és gárdá­jában a múlt és a jelen legnagyobb neveit ta­láljuk meg. Az utolsó ötven esztendőben a politikai és a művészeti élet útja a hirlapirá- son át vezetett és a r évbe értek mindegyike nagyrészt a sajtónak köszönhette „beérke­zését^. Mindezt szem előtt tartva, nekünk, ma- ; roknyi prágai ujságirócsapatiiák lehetetlen- • nek tűnt fel Bellái követelése és mégis, ma, ; két évre rá tárgyilagosan megállapíthatjuk, hogy ha­talmas lépésekkel közeledtünk az utóbbi két esztendőben a cél felé és elértük, amit senki sem remélt: a szlovenszkói magyarságnak ma mái* van n®gys fővá­rosi sajtóorgánuma s ez a Prágai Magyar Hírlap. Hal és nyolc oldalból tíz és tizenhat oldal lett <A mától kezdve napi tizenkét és vasárnapi huss. Ez azt jelenti, hogy az oldal sióm rövid két év alatt megkétszei-ezödött. A külső fejlő­dés bizonyítja, hogy a belső nem maradt el jpljgalile, mert ezt a ft&fjtjl Q® tát- j te lehetővé, hogy a. magyar olvásólábor is egyre bővült, hogy szerették azt, amit meg­irtunk, szerették azokat az Írókat, akik Paris­ból, Berlinből, Becsből és Budapestről a Prá­gai Magyar Hírlapnak dolgozlak és hegy a mi hitűnk a szlovenszkói és ruszinszkói magyar­ság hitét tükrözte vissza. Olvasóink kitartottak mellettünk, táborunk növekedése feltűríózha- tatlan volt és igy, csakis igy értük el két év alatt est a hatalmas eredményt, igy értük el, hogy ma a legjobb nevek foglalnak helyet a Prágai Magyar Hírlap hasábjain és ma ezt a lapot nemcsak Csehszlovákiában, hanem a külföldön is ismerik és idézik: ma ez a. lap olyan fórum, amelyről a szó­nok hangját a messzi külföldön is meg­hallják. Nagy munkát hagyunk magunk mögött evvel az első húszoldalas vasárnapi számmal. Tesz- szűk azzal a tudattal, hogy most már a lap fej­lődése biztosítva van és hogy ezt a fejlődést többé semmi sem tartóztathatja fel. Tudjuk, hogy a fejlődés most elért foka újabb kez­det csak, hogy a megalapozás nagy munkája titán a nyugodt és biztos építkezés kezdődik és hogy a kupolától még messze vagyunk. De leraktuk az alapokat és büszkék vagyunk rá, hogy tízéves kisebbségi életében a szlovensz- kód és ruszdnsaskói magyarság megmutat ta, mekkora életerő és élni akarás van benne és hogy kitermelte magából ezt a lapot. Nagyszerű záloga ez annak a hitnek, hogy a magyarság múltja a jövő humusza. A magyar­ságnak van missziója a világban és amint ezer esztendőn át teljesítette feladatát; úgy fogja továbbra is teljesítem. Mi prágai magyar újságírók pedig a ma­gunk részéről törhetetlen dcajgdtai tovább fo- j A tükör meg a sógor Gyula bácsi szokott ilyes történeteket mesél­ni, borközben, őrajta, száradjon az igazsága. A ratkóciakrói vaa szó, meg a szuka völgy lekről, bakaíáuíos emberek mindenütt. Régi, józan, vi­dám kor füstje szál! ki a niojidókákból, cudar népek voltak; hogy te van, hogy manapság már nemi történik az emberekkel annyi derűs? Mű­veltebbek lettek a népek, avagy, amint Gömb- kötő bácsi mondta, a téli hentes, hogy „sósabb- szájank leitek már a népek“ — s ezért vau, hogy csak a régi dolgok kedélyéin tudunk úgy ielvidá- modm —; ki (ismeri az emberi leiek labirin­tusát?! Ez a történet a balogéri juhászról szóit, aikí világéietében ott főzte a zsendácét a Balog forrása körül, a, Tresztje sziklái tövén. Nem vasutat, de négyest’ogatot se látott a jó juhász — (ejnye, hegyis hinták!) —, ott élte a kövér fü életét, amelyik fölé csak a jó Isten tart ernyői. Tekin­télyes íérfni volt azért és komája, sógora a se- Jjesi kondásnak- Tudj* Isién, olyan egyformák esek a hegyi emberek, mindegyiken egy a láb­beli, a kalap, az üng, » kampói bot, a borostás ábrásat. Hát élt ez a juhász a balog] érnél miudaddi|, amig egy szarvsak ki üzent a faluból az öreganyja, roppant vénasszony, hogy halálán van, jöjjön be azonmód. Hát ment is, Jozsö gondjain a juhok. Beteg volt a vénasázeny, doktor is járt nála « a juhás?! — (megvan, János volt mégis!) — be bal­lagott Patkóra a patikába, mert odaküldtek vé­gül is, noha nem akart. Ment mégis, kupicák ró­zsaszín ígéretével, mint iható ravewánnyal n. célban Fényes beit a patika, legalább is nád az és felette furcsa szagok, Kalap í® ég prüsaskölés. Egyszer és aztán többször is. Átadja a papirost és áll. A fehérkabátos ur eltűnik egy ajtó mögött e 5 utánapillant aa ur után. Jön-inegy az ur s ő csak áll. bot a kezében és türelmes, mint bárányai kánikulában. Am a fürge ur ismét ki-be, János juhász a TÜkezos padlón mozogni neon mer, szólni sem, de valami rádöbben. Megdöbben, aztán mosolyog. Rántja fel a ké­zit, aztán lábával toppant, botot kanyarit, bajuszt sodor, kalapo t lenget, de közben néz egy helyre, mosolyogván. Végre a patikus: —■ Mit nevet, mit Izeg-mozog* Félbök aj: ujjáva! a juhász: — Ott van la, a másik szobában a sógor, a sebes? kondás, félbolond, ntámaancsináJja, amit én praktikálok. S ujfent hadonáz, billeg, integet. És mulat. — Bolond az! — állapítja meg a sógoráról. Leleszi a patikus a tégelyt s odafigyel. Aztán igen finoman mosolyog. — Sajátmagát látra ott a tükörben! — szó), emigy, rontván a hatást. De büszkén és méltatlankodva a juhász, — (soha tükröt nem látott biztonságávail): — Ejnye no! Még rászed az ur. Iszen csak megismerem a komámat! (eszvé) Ungvári lapszerkeszlök véres afférja Uugvár, február 4. A csehszlovák táv­irati iroda jelenti: Kínos afíér történt tlng- váron, amely jellemző az ottani viszonyokra. Havas Emil ungvári lapszerkesztő lapjában hevesen támadta Faltvnt, a Gyosz ungvári főtitkárát, amire tegnap a főtitkár olyan su lyosan inni Itália a lapszerkesztőt, hogy an­nak súlyos sérülései kiújultak és a kórházba kellett szállítani. Havas lapjának kót munka­társa, Kis László és Köti? újságírók erre teg­nap este kutyakorbácesal támadtak rá Faltyn titkárra és inznltálták, A támadókat a rend­őrség letartóztatta. Kassai szerkesztőségünk telefon jelentése a csehszlovák távirati iroda hivatalos híradá­sához bozzáliizi, hogy az utcai verekedés résztvevőit a rendőrség nem tartóztatta le, hanem úgy a támadókat, mint a megtámadot­tat előáll!tolták és kihallgatták a rendőrsé­gen, do a jegyzőkönyvek fölvétele titán mind hármukiU elbocsátották, a megfigyeléseket éjjel-nappal ugyan­azzal a pontossággal hajtották végre a- a 310 megfigyelő állomáson. Minden állomáson megállapították a tenger mélységét akusztikus és közönséges drót mélységmérőkkel, mindenütt felemeltek a fe­nékről talajpröbákat, ugyanazokról a mélysé­gekről megegyezően vettek vizpróbákat, mér­ték. fel a viz hőmérsékletét, meghatározták a tengervízben levő gázok, az organizmusokat i’entartó táplálékok stb. mennyiségét és meg­állapították a különböző övékben élő plank­tonok (mikroszkopikus kis rovátkáik) számát. Ugyanezeken az állomásokon « magasabb légrélegek PH

Next

/
Thumbnails
Contents