Prágai Magyar Hirlap, 1928. február (7. évfolyam, 26-50 / 1653-1677. szám)

1928-02-05 / 30. (1657.) szám

im MraAr S, msáxtóp. 7 VASÁRNAPI JEGYZETEK Int: Schdpílln Aladár* v r , k DRÁMA ÉS SZÍNHÁZ VÁLSÁGA Aa utóbbi időbem a budapesti -irói és ■»tnhárt körökben minduntalan felmerült ez « (Jelszó, melyet cikkem címéül ideirtam. A azfcrfházak nagy része rosszul megy, a darabjaik eorra buktak, a magyar színpadi űrök müveit egy idő óta nem fogadják már olyan szívesen a külföldi színházak, mint az­előtt, — Mával bajok vannak a színházak körül a akik szeretik a nagy szavakat, ki­mondják, hogy ez válság. Erre aztán, meg­indul a cikkek sora, akik illetékeseknek érzik magukat, hozzászólnak a dologhoz, javaslatokat tesznek, panaszkodnak, keresik a bajok okát a szán igazgatókban, szerzőkben, elsősorban persze a kritikusokban, — g a s-zinházak 'egyike-másika közben sikert arat egy jó, vagy közönségnek tetsző darabbal, mire a 'sok (beszéd elcsillapul. Pedig van baj, csakugyan, még pedig a dráma körül. Nem mondom, (hogy igazán válság, de azt minden színházba járó ember tudja, hogy csakugyan hullámvölgybe jutot­tunk, nemcsak mi, magyarok, hanem az egész világ drámairodalma. Megfogytak az igazán tehetséges drámaírók. Nemcsak Shakespeare- ket, Moliereket és Ibseneket, de Dumas-kat és Sardoukat sem tud felmutatni ez a mai nemzedék, sőt még a jó Kotzebuek ás meg­ritkultak. De kizárólag csak a drámára áll-e ez? rA regényben vannak-e ma Tolsztojok, Flaiu- bertek, Zolák? Tagadhatatlan, az általános irodalmi termés is megcsappant, ennek a mai kornak a képéből hiányzik az Irodalmi génié. A regényben a baj kevésbé érezhető, mert itt igen jól (megállhat a második garni­túra is é<s ha nincsenek is nagy lángelmék, a regé nyírás általános színvonala az előbbi nemzedékhez képest emelkedett. A drámá­ra ez mem mondható, mert a drámában ké­vé setbb 'érvénye van a köz éptehet ségnek, a wzinpad igazában a Shakespearek és a Kot- eebuek igazi vadászterülete. Egyszer már a múlt 'évben kifejtettem azt a nézetemet, hogy a nagy dráma alig lát­szik ma lehetségesnek, mert a mai közön­ségben hiányzik a gondolkodás és érzés bon- seususa, nincs a nagy kérdések között egy se, melyekben az emberek 'tömegei (közös nevezőre hozhatók Volnának. A világ nagy drámaírói mind; olyan közönségnek Írtak, melynek világtteífogása egységes (volt 8 ezt aa egységes világ-felfogást szólaltatta meg a költő. Ez ál még a Dumas-Sardou-tféle drá­mára is, melynek módjában volt felvetni és tárgyalni olyan társadalmi vitakérdéseket, mélyek egyformán érdekelték az akkori pol­gári közönség egyetemét. Mai drámaíró nem ialál 'ilyen consensust az embereknek sem hitében, sem érdeklődésében s a mai izga­tott atmoszférában a drámairól, amint komo­lyabb kérdiéseket feszeget, folyton fenyegeti az a legnagyobb veszedelem, hogy megosztja a közönséget s magára zúdítja az egyik rész ellenszenvét, anélkül, hogy meg tudná nyer­ni a másiknak a lelkes rokonszenvét. Ami izgat, ami nyugtalanít, ami gondolkodásba vagy zavarba ejt, azt mind rossz kedvvel fo­gadják ma az emberek. S a közönségnek a termelésre ható nyomása sehol sem olyan erős, mint a drámában, ami magától értető­dő, hiszen -a dráma 'célja mindig a tömegekre való hatás. Ezért kénytelenek az írók Valahol meg­keresni a közönség átlag-kivánalmáit s ez a tömegkultúra mai fokán csak meglehetősen alul található. Itt ugyanaz a helyzet, mint a mozinál, melyről Bemard (Shaw mondta, hogy természeténél fogva ki kell. elégítenie az angol gazdag polgár, az amerikai munkás, a kontinentális 'nyárspolgár és a kínai ikúli igényét, tehát okvetlenül alacsony színvonal­ra kell leszállnia. A dTáma helyzete valami­vel jobb, az igények Vele szemben valamivel magasabbak, de a hasonlat a dolog lényegé­ben ugyanaz. Marad tehát az a dráma, mely két (fő­tulajdonságot követel írójától: á közönség Ízlésével való szoros .kontaktust és a techni­kai ügyességet. Ebben a genre-ban sok az ügyes, sót tehetséges író, de azt a nagy ha­tást nem tudják elérni, mellyel annak idején Dumas, Sardou és általában a francia társa­sági dráma uralkodott 'a világ színpadjain. Mert ma sokkal nehezebb ezt a kontaktust a (tömegekkel megtalálni. Ezért van az a fur­csa 'helyzet, hogy egyforma kvalitású két darab közül az egyik megbukik, á másik si­kert arat s ugyanaz a darab például Német­ország egyik városában nagyon 'tetszik, a másikban hasonló színvonalú előadásban visszautasítja a közönség. Ezért élnek bizony­talanságban a színházak. Hiába itt miniden okoskodíá«. Ne® lehet Csöndes beszélgetés egy kiábrándult kommunista vezérrel Tausik Hermann, a szlovenszkói kommunista mozgalom egykor harcos vezére egy prágai kávéház márványasztalánál börtönről, csalódásokról és gazságokról beszél Prága, február 4. Salovenszkó politikus-galériájának éve­ken át egyik legérdekesebb -alakja volt Tau­sik Hermán, a kommunista párt képviselője. A honfoglalókkal jött s az elsők között volt, akik a szlovák halmokon kitűzték a zászlót. Csak éppen a Tausik képviselő zászlója nél­külözte a nemzeti színeket. Bordóvörös volt és a íszovjetcsiilag ékeskedett rajta. A cseh munkásmozgalom padjaiból került vezető pozícióba Tausik Hermán, aki évtizedeket töltött a szociáldemokrata táborban. Mint nem egyszer tréfásan mondta: „a régi párt- iskolában jónéhányszor megrángattam a Tu- sar fülét". Mégis, amikor a világháború után a szociáldemokraták válaszút elé kerüllek régi pártjuk és a szovjetcsiillag között, Tausik sutbavágta a múltat, a szociáldemokrácia világnézetét, dogmáit és fiatalos tempera­mentummal, elszánt hittel -indult él a mun­kásmozgalom nj, forradalmi mesgyéjén. Át átalakulást követő években, mint az eperjesi kerület kommunista képviselője, ve­zető szerephez jutott a csehszlovákiai kom­munista mozgalomban. Lelke, izzó parazsa, fújtató eleme volt a keletszlovenszkói kom­munista pártnak és enfant terrible-je a par­lamentnek. Kitűnő szánok és a vakmerő­ségig bátor ember volt, lelkek gyujtogatója, aki kev-és hiján lángba borította Szlovensz- kót. A rombolás, a szenvedélyek felzaklatá- sának munkáját elvégezte, de amikor a kom­munista mozgalomban is e!lkövetkeze>tt a konstruktivabb munka ideje, ! félletolták az útból. :,&s ' v '•iíffúVi Á. vulkán tüze kihunyt, a kráter nem okád lángot, csak füstölög, « a ham-u alatt nem a hit parazsa, hanem a kiábrándulás és elkeseredés üszke vet szikrát. Tausikból csendes ember lett s a kávéházi, asztalnál, hol halk beszélgetésre könyökölünk össze, a rezignáciö keserű izével beszél a múltról: itKiábrándultam... a —■ Kiábrándultam, nemcsak az embe­rekből, az eszméből te. Nem hiszek többé a kollektív társadalmi berendezkedés lehető­ségében, de a politikai tömegmozgalmak tisztaságában sem. Mit tapasztaltam? Az egyik oldalon állnak a vezetők, a másakon a tömeg. Önző, haszonleső emberek rángatják a maguk egyéni és közös érdek© szerint, az öntudatlan tömegeket. Annyi rosszat, lelki gonoszságot tapasztaltam ezeknél az úgyne­vezett Vezetőknél, hogy én ilyen ember­anyaggal el sem tudok képzelni kollektív társadalmat, Nem, nem hiszek többé az em­ber megj avulásában. ; Ma igy bőszéi a kommunista párt vezér­karának egykor legharcosabb és leghango­sabb tagja, aki börtönnel, szenvedéssel vál­totta meg jogát a munkásmozgalomhoz, de ezt a jogot éppen -azok vonták kétségbe, akikért börtönben Ült és szenvedett. Nagyon csendes ember lett a külvilág Mé Tausik exképviselő, akit cserbenhagyott, a kommu­nista párt és aki után olyan táborból: nyúlt segítő kéz, melyre egyáltalában nem szá­mított, kijött a borjú börtönből és elhelyezke­dést keresett. Most a Ceské Slovo épületében egy admi­nisztrációs hivatalt vezet, kitűnő állása van és még azt sem követelik tőle, hogy ré-szt- vegyen a párt politikai mozgalmaiban. Tau­sik nem szívesen beszél arról a csalódásról, melyet a kommunista párt vele szemben ta­núsított magatartása okozott leikében, pedig sok oka és joga lenne vádolni. (Éveken át ő vette széles vállaira a szlovenszkói kommu­nista mozgalom minden odiózns ügyét. Ö emelt a parlamentben és a népgyüléseken korrupciós vádakat politikai vezérek és ak­tív (miniszterek ellen. Sztrájkokat rendezett, nyugtalanságot szított és tüzes beszédei -ro­hamra vezették a munkanélküliek csapatait. Se szeri, se szánna azoknak a büntetőügyek­nek, melyek Tausik képviselő ellen indul­tak, mig bekerült a boryi fegyintézetbe és kerek egy esztendőt vezekelt azokért a bű­nökért, melyeket a polgári társadalom rend­je és békéje ellen elkövetett. Pártja a bör- tön-bejutott vezérrel nem sokat teketóriázott. Adott valamely segélyt nincstelenül maradt családjának, de ez (még arra is alig volt elég, hogy az éhenhalástól megmentse őket. Anni­ikor családja követelésére kegyelmi kérvényt terjesztett elő a köztársaság elnökéhez, a. párt légy elem szeges vádját emelte el­lene és két évre felfüggesztette minden pártbeli funkciótól. „Kommunista nem kérhet kegyelmet" — ál­lapították meg a vörös erény prédikátorai és sorsára hagyták -iegthübb harcosukat. Nem is rajtuk, hanem a szocialista pártok belátásán múlott, hogy T-ausik exképviselő mégis csak kikerülhetett a börtönből. Kitűnő szónok és elsőrendű szervező tehetség volt s a szocialista pártok egymás­után tettek ajánlatokat, hogy csatlakozzon hozzájuk. De Tausik nem ment sem a szo­ciáldemokratákhoz, sem a nemzeti szocialis­tákhoz, hanem továbbra is tagja maradt a kommunista pártnak. Hivatalfőnök lett a nemzeti szocialista Ceské Slovo adminisztrá­ciós irodájában, de formailag ma is a kom- mnniri.a pártban van. Most folyik a kampány kbvá.á.-áia. Akarják, de nem merik. Ugv lát­szik, az exképviselő személye kemény dió. Jó pár évig ő is ott sürgölődött a párt boszor­kánykonyhájában, belátott a kulisszák mögé és amit tud, az talán kényelmetlen lehetne a pártnak. A cseh nemzeti szocialistáik ajánlották fel segítségüket, amikor az exképviselő mást tenni, mint várni. Várni az eszmék zűrzavarának léhiggadására a közönségben, a nagy tehetségek feltűnésére az -irodalom­ban. A színház addig is élni (fog, fentartja :a maga folytonosságát, a jobb idők számára. Egy harcos élet mérlege — Cserbenhagytak — mondja beszélge­tés közben —, csúnyán és méltánytalanul bántak el velem és nem is lehetnek ma már erkölcsileg jogosultak arra, hogy velem ■szemben vagy értem bármit is tegyenek. Egy évet ültem és még tizennégyhónapi börtönre szóló jogerős Ítélet van a zsebemben. Ráadá­sul huszonhat (büntetőügyben kell még felel­nem a különböző bíróságok előtt. Már pedig ez a huszonhat ügy testvérek között is meg­ér őt 'esztendőt. Kegyelmi kérvényt adtam ■be és 1 jellemző esetemre és a kommunista mozgalom mai moráljára, hogy kérvé­nyemet az összes munkáspártok magu­kévá tették, kivéve saját pártomat, a kommunista pártot. Kapok-e kegyelmet, nem tudom. Lehet, hogy öreg fejjel újból be kell vonulnom a börtön­be. ‘Akárhogy is Van, nem akarok politikáról A férfinek legszebb dísze... A divatos nyakkendője f ____ <N j*Vf Markovié* Testvérek férfi és női divatárui) áza Bratislava - Pozsony Halászkapu 3. szám tudni, még hallani sem. Nekem elég volt. Csinálja most más. — És mi lesz a szlovenszkói kommunis­ta mozgalom sorsa? — kérdeztük. Nagyon rossz bőrben vannak a szlov-cn- szkói kommunisták. Hiába magyarázzák, ve­zérek nélkül nem lehet politikai mozgalmat, különösen munkásmozgalmat csinálni. Kér­dem: hol vannak ma a szlovenszkói kommu­nista mozgalom vezérei? Kik azok, akik ma tudnak és parancsolnak? Lát-e kimagasló egyéniséget, akinek szava mozgalmat tud -irányitani? Én nem látok. Silányabb vezető-garnitúrát munkás­mozgalomban még nem láttam, mint amilyen most a szlovenszkói kommu­nista párt élén áll. Hogy mi lesz a sor­suk? Elerőtlenednek és 9zéthullanak. A kommunista eszme sokat veszített ere­jéből, amióta a destrukció kora véget ért. A munkástömegek nem elégszenek meg ma már jelszavakkal és negatív cél­kitűzésekkel. A pozitívum kell nékik, a kézzelfogható valóság és a kenyeretadó eredmény. A kommunista mozgalom nem tud a tömegeket összetartó pozitív mun­kát végezni. Nem nehéz jósolni: a tnoz- - galom szó tzü Ilik és egységes szocialista párt fogja közös nevezőre hozni a mun­kásságot. — És Moszkva... és a Harmadik Inter- naciomále segítsége és parancsai?, Az egység felé... Meggyőződésem, hogy Stalinék rövide­sen kiadják az uj jelszót. Februárban tér vissza Smerál Oroszországból, Azt hiszem, olyan irányelveket hoz magával, melyek lé­nyegesen különbözni fognak Moszkva eddigi instrukcióitól. A szovjetnek eminens érdeke, hogy az európai államokkal minél szorosabb gazdasági kapcsolatot teremtsen és hogy biz­tosítsa magát minden támadó háborúval szemben. Ennek pedig legközvetlenebb mód­ja, ha az európai államok szocialista pártjai befolyásos hatalmi tényezőkké válnak és be­folyásukat a szovjettel való békés közeledés érdekében érvényesítik. Szocialista, munkás- szempontból nem lenne meglepetés, ha Moszkva a jövőben az európai szocialista pártok megerősítését tűzné ki céljául és ha elvi áldozatok árán is a munkásság politikai egységfrontjának megterem lését venné tervbe. A sok viszontagság, a börtön és a csaló­dások nem véstek 'látható nyomot a szloven­szkói kommunista mozgalom volt vezérének arcára s fizikumát sem Toppantották meg. Még kedélye, akasztófahumora is . a régi, csak éppen a kiábrándulás és a rezignáciö uj omamensei szövik át. Harmadik éve lesz, hogy a volt kommu­nista képviselő kassai, Domonkos-téri laká­sán kopogtatott egy rendőrtisztviselő és Tausik Hennant „a törvény nevében" letar­tóztatta. Ami azóta a kommunista -párt kép­viselőjével történt, az pontos és hü képét adja a csehszlovákiai kommunista mozgalom morális, eszmei és fizikai szétzülTésének. (e. 1) Oi Ka Vb motorkerékpárok Adler-Royal Írógépek Használt alkalmi vételii Írógépek Vezérképviselet és gyári lerakat: „RBCORD" KoSice* Srobár-utca 32 — Telelem 389 írógépek szakszerű javítása és karbantartása

Next

/
Thumbnails
Contents