Prágai Magyar Hirlap, 1928. február (7. évfolyam, 26-50 / 1653-1677. szám)
1928-02-05 / 30. (1657.) szám
tftS február tf, rasárnap. KISEBBSÉGI ÉLETÜNK TÍZ ESZTENDEJE ' Egy magyar publicista szenzációs tanulmányútja 1917-ben , ahol már az uj állam berendezésére készültek Szemtöl-szembe a cseh nemzeti mozgatom itthon maradi vezéreivel — Rasin: »A magyar kisebbségnek pedig nálunk jobb dolga lesz, mint Magyarországon“ ^ Prága, 1928 február 4. A breszt-litovszki békekötés után történt. A halálrafáradt, forradalmaktól meggyötört Oroszország bolseviki urai békét kötöttek a központi hatalmakkal és Magyarország közvéleménye, amely tájékozatlanul és értetlenül állott a világpolitika nag yeseményeivel szemben, most talán még szén- tebbül hitt a végső győzelemben, mint valaha. A kávéházi Konrádok ellentmondást nem tűrő hangon magyarázták, hogy most már a német g az osztrák-magyar badvezetőség a keleti fronton felszabadult haderőket nyugatra veti, uj előnyomulás kezdődik Páris ellen, amelynek már nem lesz Marneja. S mig a rózsás optimizmus kábitó álomba ringatta a magyar lelkeket, azalatt az ország sorsa már elvégeztetett. Az ántánt szövetségesnek ismerte el a csehszlovák államot s a cseh nemzeti mozgalom itthon maradt vezérei már lázasan készülődtek az uj állam berendezésére. Egy publicista figyelmeztette először a magyar közvéleményt, hogy mi készül a világpolitika kulisszái mögött. A kitűnő tollú Lakatos László 1917 decemberében tanulmányúton volt Prágában ée az „Esztendő" cimti magyar revü 1918. évi januári kötetében izgalmas érdekességül cikkben számol be tapasztalatairól. „Eddig volt. A jövőben hogyan lesz: ezt megmondani a próféta tisztje. Lehet, hogy példátlan küzdelem előestéjén vagyunk és ha úgy van, hogy a cseh nacionalizmus fejjel akar a Kárpátok falának rontani, akkor a viadal raa- gjrar-gyŐzelmes része felől nem lehet kétség/* * falul • szavakkal zárja a publicista tanulmányé^ Azóta ti* év történelme megmutatta, hogy dsntt ss egész magyar közvélemény 1918 elején Őrültségnek tartott, valósággá változott. A külföldön és Prágában dolgozó cseh vezérek elérték célfokát. -------------------------Ami 1918. januárjában iz galmas, fantasztikus riportázs volt, az most már történelmi emlék. Cikksorozatunkat kezdjük tehát vnnak a filmnek lepergetésével, amelynek első jeleneteit a Hwtdzsín tövében, a Vitává partján totiék felt Prága lelke Prága, 1917 december. Ezekután kerestük Prágában azt a nagy szláv központot, amely az északi szláv agitáció ügyét intézi és vezeti. Prága azonban nem szláv Minden jó háziasszony fehérneműjét otthon varrja és hozzá a híres SchfOll chif- fon, vászon, paplanlepedő, ágylepedo és damasztot Kovács István, Rimaszombat, áruházából hozatja. Kérjen mintákat! város. Cseh, de nem szláv. Ez a hajdan német város, gótikus épületeiben túl as embereiben is német maradt a mai napig is. Közel félmillió lakos közül csak huszonegyezer a német és a huszonegyezer közül is tizenhétezer a zsidó, ez a város központja a nagyszláv agitáció- i nak, szellemi metropolisa ez ma nemcsak a cseheknek, de a morvaországi és magyarországi szlovákoknak, délausztriai szlovéneknek, isztriai csicseknek is, mégis ezek a cseh nevű, csehül beszélő emberek — németek. És megértjük, hogy az oroszok mindig fáztak a csehektől és mint idegenekre tekintettek ezekre a „nyugati szlávokra.** A rend, a tisztaság, a takarékosság, a pedantéria, az itt mind német Egy Magyarországról ideszakadt csehszlovák agitátor volt az, aki először figyelmeztetett minket erre. Büszkén mondotta, hogy az ő népének erkölcsi és politikai iskolája német, ők nem ismerik azt a politikai és közigazgatási korrupciót, amelynek fogalma a nyugati népek ismeretében Magyarországhoz, Galíciához, Oroszországhoz és Szerbiához fűződik. Ennek a városnak több takarékbetétje van, mint égés* Bécsnek és az emberek mégis katosbskoduak. Itt egy polgári mérnök minden krajcár fizetés nélkül ingyen vezeti a város sokmilliós villamos és gázüzemeit, hiába a Szokol-egyesiiletek, a Kramar-tünletések, hiába a tiszta cseh utcafeliratok és minden — ez a nép német nép. Takarékos, tisztességes, realista, rideg, fantázia-nélküli. Mi jogon gyűlölik • németeket ezek az emberek, cseh-nyelvü németek? A németek ellen érsett antagoniemus talán nem is más, mint egy gazdasági harc a csehországi németség ellen. Hiányzik itt a küzdelemből az ősi ellentét, a vérré vált meggyőződés, az életet, halált uraló szenvedély. ' A tizenhárom vármegye Á tizenhárom felvidéki vármegyére való aspiráció teljesen ajkelettt. Alig egy félesztendő előtt vitték csak bele a köztudatba, mégis ez foglalkoztatja egész Prágát. Ma már nincs cseh lapszerkesztőség, ahol nem ülne egy vagy két magyarul tudó ember, aki Pozsonyban vagy Nyitrán végezte a gimnáziumot, Pesten járt egyetemre, szlovák származású és úgy került Prágába, mint annakidején Goga Oktavian vándorolt át Bukarestbe. Ezekkel az emberekkel lehet legkevésbé beszélni. Fülig burkolóznak a magyarellenes frázisokba, vad szenvedéllyel küzdenek a magyar „sovinizmus** ellen, mihelyt azonban az ember tőHik követeli, hogy vetkezzenek ki nemzeti elvakultságukból, szánakozással, fölény- nyél tekintenek arra az emberre, mint valamilyen alsóbbrendű lényre, aki „nem tudja magát beleélni a nemzeti gondolatba.** Panaszaik a hetvenes esztendők magyarországi szlovák agitátorainak gramafonlemezeiből valók. Miért szórta szét annakidején Tisza Kálmán a turócszentmártoni Ma- ticát, miért nincs a szlovákoknak Magyarországon fővárosuk, mint Horvátországban Zágráb, Trefort Ágoston miért oszlatta fel a három szlovák gimnáziumot, a magyar képviselőházban miért nincs elég szlovák képviselő, Bánffy miért magyarosított, Grünwald Béla annakidején miért követelte a Felvidéken a magyar uralmat? — és a végén íscotus Viator. Rasin a börtönéről Rasin dr.-ral, a klattaui képviselővel beszélünk, a Národni Listy egyik szerkesztőjével, akit Kramárral együtt annakidején halálra Ítéltek. Mig beszélünk, jönnek a Národni Listy szerkesztői, munkatársai, magyarországi szlovákok is. Egész kollégium előtt beszél, nagyon nyíltan, ellenségeskedésben is olyan őszinteséggel, amit meg kell becsülni. A pőréről beszél először, ez érdekel minket legjobban. Rasin az első hadikölcsön kibocsátása idején a Národni Listybe irt cg ycikket, amelyben ennek Orvosa bizonyítani fogja, hogy elsőrangúan bevált wer: RheDma i mm*2 Köszvénj' Ideg-és tabletták lsehias Fejfájás és meghűléstől származó betegségeknélGyors és biztos hatás. — teljesen ártalmatlan. 10 Kö 25 Ke Főlerakat: L. Brauner gyógyszertár, » A fehér oroszlánhoz “ Praha l, Prikopy 37. J a kényszerintézméuynek üdvös gazdasági hatását magyarázta. Aligha szólhatott ez a cikk, amely különben is átment az előzetes cenzúrán, nagyon a hadikölcsön ellen, mert az akkori osztrák pénzügyminiszter, Engel báró, külön levélben személyesen is megköszönte neki ezt a cikket, amelynek alapján öt pár hét múlva letartóztatták. Előbb őrizet alatt volt Prágában, azután Pécsbe viszik a haditörvényszék fogházába. Delegált törvényszék Ítélkezik fölöttük. Több mint egy esztendei fogság után háláin ítélik őket azzal a hozzátoldássak hogy nem terjesztik fel az ítéletet kegyelemre. Kramár, Rasin, Cservinka és társaik halálraszántan ülnek a bécsi hadosztály- bíróság épületében és csak hónapok múlva érkezik meg a „kegyelem**, amely Kramár büntetését busz, Rasinét tiz, Cservinkáét öt esztendei katonai fogházra változtatja át. Most Möllersdorfba viszik őket, elitéit társaik egy részét pedig Komáromba és Sopronba. Elsőosztályu rabok, saját ruhájukban járhatnak, csak éppen hogy fegyencsapkál kell hordaniok. Ezt a sapkát magukkal is hozták emlékül a börtönből. Maguk élelmezhetik magukat, olvasniok is szabad, de nem mindent, a lapok közül csak a külügyminisztérium félhivatalosát, a Fremdenblaltot. — Ez volt büntetésünk egyik súlyosbítása, — mondja Rasin mosolyogva. — Ilyen jókedélyü volt képviselő ur a börtönben is? — kérdezzük. —- Hogyne. Nem először ültem, ez már a harmadik politikai mariinum. amit elszenvedek. Kétszer foszlottak meg doktori címemtől. Csak a mull hetkeben promoveáltak ősz fejjel doktornak harLosonci Mezőgazdasági GépgyárRüutoc. autorizált FORD képviselet az Első Maivar Gazdasági Gépgyár Rt. Budapest vezérképviselete előnyös feltételek mellett szállít: acélkeretes cséplőgépeket kettössoru svéd golyóscsapágyakkal, teljes raalombereudezéseket és egyes malomgépeket, F0R9S8N TRAKTOROKAT valamint saját gyártmányú egyszerű és kombinált veíügépeM. Kérjen árajánlatot! inuiiiiniiai 11 h iiii iniiniiiiii un iiipwbihi un i —1111111 m 1 g RublntszemQ Bcoroifiás kigyó Irta: HtörlCS XSl«BEnon<fl Most égy éve autó futott ki Maros vásár- bolyról, ahol a irégi szép időben, tiz év előtt, az aszfalt a kukoricát öMiekre kiért s ahol la piac közepén ima holnap kukoricát kapáinak, mondom, egy szép autó futott velem végig csoda utón, erdélyi lengő utakon át, olyan nevű helyeken, hogy Koronka, Kend1, Hétur, s a csodálatos szépségű Segesvár. Itt meg is akadtunk, (mert (nem akartam tovább menni, azt mondtam, ilyen fezépet nem kaphatok tovább be a fekete Transsil!vári iában. .Vendéglátó gazdám nevetett <5 szójáték osan biztatott, bőgj’: „látsz még ima, csak keresd.** Alkonyat telié taztán újra megindultunk s vadmegtényes utón, — ezt a szót, amit Kemény úgy szeret, csak itt értettem meg, — egyszer csak, mikor a szelíd téli nap az opálszinü égen. ieta.jtékozott, (feltűnt előttünk egy édes kis váracska, valami olyan tündért hely, amilyet mesében is alig lehet elképzelni. Nem akartam hinni, hogy van, Imikor befutott a kocsi az udvarára. Az a kapu. Nagy boltíves öreg kőkapu, 'ahol hajdan vlzárok fölött fcsapó hid lehetett s az az udvar! Báliról téglamerő falak, oly ridegek s mégis otthonosak, s jobbról egy mesteri, egy tökéletes reneszánsz loggiás építmény. LA zárt fűd var körül van építve; északról, a kereszteshábomik korának regős titka, délre a reneszánsz tollvéé ^fejedelmek kéjlaka. Még volt annyi napfény, hogy bejárjuk a kis palotát, az apró s mégis megható termeket, fel a várbástyára, ahonnan, égő szurkot és tűzi szerszámot lehet levetni erre szánt ablakon az ostromlókra s ahonnan felséges kép tnyilik. Aztán körül az egész váron; annyi, az egész, hogy pár perc alatt 'be lehet kerülni; egy kis tó, egy kis park, egy kis regény- fejezet, egy öreg fa, amelynek félig korhadt törzse italán a mohácsi vészről beszélhetne. És iegy kőpad, ámelymek hátán nyers faragással impozáns kimer van vésve § a cáimer, csak most figyeltem rá, mindenfelé ott tvan: egy függőleg álló, ezalllagosan hullámzó kígyó, koronával fején. Szeme vörös, szájában arany alma. • — Hol vagyunk ? — Keresd. Ez a vár neve: Keresd ... ügy el Iván rejtve a világtól, hogy soha, se tatár, se török, kárt nem tett benne. Nevét is innen vette. — Kié? ' ' A házigazda, egy ölnél magasabb fiatal szőke férfi (mosolyogva mutatkozik he: a bethleni (Bethlenek várkastélya. — Mióta a családé? —1 Hétszáz éve. Magilletőd ve néztem föl a várra, mintha megnyílt volna Itt előttem valami csoda: a történelem ihletését éreztem. * Ez a hangulat ujult meg bennem (most, hogy egy nagy könyv került az asztalomra. Az Afhénaeum kodásában megjelent, 'díszes, pazar kiállítású s nagyszerűen megírt munka: Lukinich Imre dr. monográfiája „A Bethleni Gróf Bethlen család története/* Keresd mellett ott van nyugatra egy falu: Nemes, északra egy: Holdvilág, délre: Boldog- város és keletre: Mese. Ez a tájék, a született tündér táj. Itt valóban el lehetett lakni, nyolcszáz éven át urnák, magyarnak, huszonöt generációnak. S a bethleni Bethlenek ezt tették. Milyen különös, látni egy családot, amelynek legelső név vevő őse már annak a kornak leghatalmasabb nemzetségéből származik, a Becse nemből, melynek már 1199-ben az ország minden táján van birtoka. S milyen különös, tudni azt, hogy ez a család ma is van. * Jakabnak hívták az elsőt, aki e nevet, használta, 1199-ben osztozott a Becsékkel egy fejedelmi birtokon. Jakab volt száz év múlva az ás, aki szintién egy ilyen nagy terjedelmű birtokosztő oklevélben maradt névben az utókorra. De ki fogja megmondani, ki Volt, mi volt, teste-lelke, jelleme s lelete e két ősi Jakabnak. Vagy annak a Gergelynek, aki megint pontosan száz év múlva, 1395-ben Zsigmond király parancsából arra ügyelt, hogy a tisztek teljesítsék kötelességiiket, s igv az első magyar királyi hadseregfelűgyelő volt, s aki még abban az évben elesett. Hát az a Miklós, aki 1499-ben, a néhai király. Mátyás király lelkűid véért a segesvári idomokosoknak Hé túron három jobbágytelke l adott, hogy misét tartsanak? Vagy száz élv múlva az a hatalmas Gergely, áki birtokait úgy összevissza rakta zálog terhekkel s 1589- ben elhalt a mértéktelen borivás miatt? És az a tömérdek név, akik e négyszáz év alatt birtokjogi, áratokban s királyi oklevelekben névként reánk maradtak? * Már négyszáz éves volt a bethleni Bethlen-család, főurak, ország bárói, mikor történt, hogy Báthory Gábor bukásával egy huszonnyolc éves fiatalember, Bethlen Gábor ült Erdély trónjára. Ez a Bethlen Gábor árva gyerek volt, nem volt rokon, de miég erdélyi sem volt. Magyarországból került be a nagyapja Erdélybe is kolídiusszegényen kezdte mint tizennégy- éves fin az életét. A fejedelmi udvarban az agarak ura volt. Tizennégy év múlva fejedelem. S akkor a Beihlen-osalád. a sokszázados família, szeretettel csatlakozott névrokonához s maga a fejedelem: „nemzetségéhez való szerető te irányi tóttá figyelmét a bethleni Bethlenekre**. S azóta ennek az árva gyermeknek a neve fényt vetett magára a nagy bethleni Bethlen -n em ze t ség re. Nagyon különös a zseni létrejötte. Íme, itt van előttünk egy immár négy százéves család, melynek Összes tagja a lehetséges legnagyobb jólétben és közéletben él. De a sötétben évezredek kellenek, mig egy faj a zseni, szikráját ki tudja lobbantam. S ha kigyu.1, jöhet Ikfárróí, egy szál karddal s az élre kerül. ** Ettől a kortól kezdve jobban ismerjük a család kiválóbb tagjainak életét. így a „nevezetes nagy főember** Bethlen Ferencet, aki a
