Prágai Magyar Hirlap, 1928. február (7. évfolyam, 26-50 / 1653-1677. szám)

1928-02-04 / 29. (1656.) szám

T^<M-/v\ACtoR.-Hikna^ Brland és Polncaré szénoki versenye már a francia választási küzdelem nyitánya Polncaré száraz történelmi visszapillantást adott a szanálásról, Brland lendületesen szállt síkra a béke szelleméért — Franciaország hajlandó u] tárgyalásokat kezdeni a Rajna-lerület kiürítéséről Pária, február 8. A francia politikai életnek csütörtök délután volt a nagy napja- Amikor Poincaré a kamarában megkezdette beszédét, azt a nagy pénzügyi expozét, amelyről már bárom hete előre cikkezik az egész francia sajtó, bizo­nyosra vették, hogy Briand külpolitikai beszéde, amelyben Stresemann két beszédére készült vá­laszt adni, elmarad. De nem igy történt Még a beavatott körökben is szenzációt keltett, amikor a kynara üléstermében és folyosóin elterjedt annak a hire, hogy Briand fél hat órakor a szenátusban elmondja beszédét. Egyszeriben kiderült, hogy Briandnak, mint politikusnak és szónoknak sokkal nagyobb a vonzóereje, mint miniszter­elnökének. Még Poincaré javában beszél, amikor a tribünök ürülni kezdettek. Mindenki autóba szállt, hogy a Palais de Bourbonból a Luxembourgba siessen és el ne mulassza a nagy eseményt FiSmfelvevőqép az ülésteremben A kamara ülése különben már a külsőségek­ben is nagyjelentőségűnek mutatkozott A képvi­selők csaknem teljes számban megjelentek, a mi­niszteri padok is tel'. a karzat pedig zsúfolt. Egész különösen hat az ülésteremben felállított hatalmas reflektor, amely a mozifelvételek cél­jaira szolgál. Az ülés egyes jelentősebb esemé­nyeit filmen is megörökítik. A szanálás történeti fázisai és Sémyege Poinonré expozéja nagyjából arra szorítkozott, hogy rámutasson azokra az eredményekre, ame­lyeket a nemzeti egység kormánya Franciaország pénzügyi szanálása terén elért. Emlékeztetett 1926 júliusának kaotikus állapotaira, amikor a frank már a tönk szélén állt. Abban a nehéz helyzetben a frank stabilizálásának és a nemzetközi adóssá­gokra vonatkozó egyezménynek ratifikálását je­lölték meg segítő eszköznek, ő azonban nem vál­lalt olyan kötelezettségeket, amelyeket nem telje­síthetett volna és igy a parlament megszavazta a szükséges adókat, amivel a helyzetet megmentette. A belföldi és külföldi hitel bőségesnek mutatko­zott, mivel Franciaország garantálta a költségve­tési egyensúlyt és adósságainak amortizálását ra­cionálisan szervezte meg. Franciaország tudtul ad­ta a világnak, hogy egyetlen kötelezettségének teljesítését sem tagadja meg és meghozta állandó lojalitásának legszebb bizonyítékát. (Viharos tet­szés.) A tábornokok fixstéso Ezután a végrehajtott szanálási mü technikai analízisét adta meg. A frankot háború előtti ér­tékének ötödrészén stabilizálták. Az árak meg­egyezőig ötös indexen állanak. Az állami alkal­mazottak fizetését átlagban hatszorosával, nyolc­szorosával emelték. A kommunista padsorokból ekkor a minisz­terelnök felé kiáltják: — És mennyivel emelték a tábornokok fize­tését? Poincaré: A marsalloknak az elviselhetetlen árak miatt ki kell költözniük lakásukból. (Poiu- caré ezzel Jofire marsai esetére célzott. A jobb­oldal viharosan helyesel, mig a kommunisták és a szocialisták állandóan zajonganak.) Poincaré to­vább folytatja a szanálás részletezését, felsorolja a rokkantaknak felsegélyezésére és a gyermekek­nek védelmére tett intézkedéseket, a kommunis­ták azonban állandóan zavarják és számadatait nevetségesnek mondják. A jobboldaliak viszont az asztallapokat csapkodják és igy tüntetnek Poin­caré mellett. A nagy lármában az ülést meg kel­lett szakítani és Poincaré fél óra múlva folytat­hatta beszédét. Ismerteti az elpusztított területek újjáépítésére fordított összegeket, az államvasutak és a mezőgazdasági üzemek elektrifikálását Franciaország függő adósságait Poincaré hi­vatalos működésének idején tiz milliárdda! szállították le. Az összes uj bankjegykibocsá­tások fedezve vannak és igy nem lehet szó inflációs operációról. Az állami banknak az állam számára nyújtott előlegei 35 milliárd- ról 24 milliárdra csökkentek. Poincaré ezzel beszédének első részét befejezte és ki jelen tete, hogy expozéját a kamara péntek délelőtti ülésén folytatja. A szenátus történelmi ülése A szenátus külpolitikai vitája délután 5 óra tájban kezdődött meg. De Jouvenel szenátor a szentgotthárdi affér ügyében tartott beszédet és követelte a morális biztonságot, amely szükséges a leszerelés végrehajtására. Ez csak állandó nép- szövetségi ellenőrzés mellett lehetséges. A nem­zetközi ellenőrzésnek nem csak a Rajna-vidéken kell megtörténnie, hanem Európa egyéb részei­ben is. A szenátor szemére veti a francia kor­mánynak, hogy a fegyverszállítás ügyében nem tagadta meg az iniciativát, Briand a szószéken Rövid szünet után Briand kezdte meg általá­nos figyelem közben nagy beszédét. Megelégedé­sét fejezte ki afölött, hogy Stresemann beszéde alkalmat nyújtott neki is álláspontjának kifejtésé­re, mert ezzel hozzájárulhat a két szomszédos ország közti félreértések megszüntetéséhez. A Locarno-szerződés, amelyre Stresemann oly gyak­ran hivatkozik, nem különbözik a háború után kötött szerződősektől, vagyis ugyancsak a versail- lei békeszerződés keretében köttetett, mint a többiek. Beszédének további részében a looarnói szer­ződés jelentőségét, a béke hangoztatásának szük­ségességét és a népszövetség eredményeit fejte­gette. Különösen kiemelte a népszövetségi tanács legutolsó ülését, amelyen Németország, sőt még Oroszország is jelentékeny mértékben hozzájárult a konfliktusok megszüntető sebez. A külpolitikai vita folyamán a szenátusban a német titkos fegyverkezésekről fölhozott tények Briand előtt jól ismertek El kell ismernie azonban, hogy fontos lépések is történtek a szerződések sseilemében, így például Seekt tábornok lemon­dató sa­MS lesz, ha Freyttag Jut kormányra! Stresemann expozéjában kétszínűségnek minő- si tette, amikor mi a Rajna vidék kiürítésének kér­déséről beszélünk, — folytatta- — Ám már a kö­vetkező napon bebizonyította Frcytag-Lorin.g’lioven képviselő, hogy jogosan kérjük a biztositékdkat. Talán már holnap változás következhetik be Német­országban, amely Freytag képviselőt juttatja kormányra és mi történik akkor? A választá­sok eredményei, amelyek ebben az évben Európa több országában végbe mennek, rette­netesek lehetnek. Nem engedhetem meg, hogy valaki Franciaország lojalitásában kételkedjék. Németországban azt ál­lítják, hogy minden szükségest elértünk biztonsá­gunkra. Nem vagyok hajlandó a dolgot ennyire le­egyszerűsíteni. Bizonyos, hogy a Rajna felől nem fenyeget ve­szély, azonban nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a háborús veszélyt illetőleg Európa összes részed szolidárisak egymással. A szentgotthárdi affér Briand itt a szentgotthárdi afférra is kifért s ezeket mondotta: Óvakodom attól, hogy ebben a kérdésben Íté­letet mondjak. Az ügyet csak az újságból is­merem. Most a népszövetség fog foglalkozni vele. Az ellenőrzés mechanizmusa uj. Talán meg lehet javítani. Objektívon fogom tanulmá­nyozná a kérdést, de nem Franciaország köte­lessége, hogy ezt a népszövetség elé vigye, an­nál kevésbé, mert más érdekelt felek, akik ve­lünk szemben közvetlenül vannak érdekelve, már cselekedtek. Nem szabad minden ese­ményt háborús veszélynek megtennünk. Ja­vítsuk azt, ami megvan és főleg ne cseleked­jünk elhamarkodottam. Locarno értelme Ezután újból a rajnai kérdésről beszél. Stre- semanmak Thoiryban kifejtette, hogy ha Németország időelőtti kiürítést kivárt, hajtsa végre a lefegyverzést és tanulmányozza a re parádés fízettségek gyorsításának lehető­ségeit. Stre&emamn a pénzügyi helyzet miatt idáig nem tehetett konkrét javaslatokat. Stresemann kijelen­tette, hogy Németország semmit sem tesz, ami a békeszerződésen, túlmegy. De mi sem akarunk tőle semmit Itt egy üzletről van szó közöttünk és Német­ország biztosan megtalálja a megoldást Mi, franciáik a Rajna vidéket abban a pillanatban, amikor ki kell üríteni, sajnálkozás nélkül hagyjak el. (Minden lehetőséget megragadjunk, hogy a közele­désre való készségünket megmutassuk. De ro szül értelmezi a kérdést az, aki csak a leszerelés­ről beszél. Németországban Locarnóból nagyon sok dolgot szeretnének elővarázsolni, mint a bűvész a cilinderéből. Locarno azonban csak másfél éve van érvényben és ilyen rövid időn belül nem lehet az összes ellentéteket megszüntetni. Különben is a Dawets-terv funkcionál, a reparációs bizottság el­ismerte Németország jóakaratát, Németországgal kereskedelmi szerződést kötöttünk, tót ez mind semmi? Morális téren is a helyzet enyhülését idéz­tük elő. A beleli szfinx Briand ezután kimutatja, hogy Franciaország sokkal jobban halad előre a lefegyverzés utján, mint minden más állam. Ennek igazolására a had­ügyi költségvetés tételeit idézi. Azután igy foly­tatja: Látok azonban keleten egy nagy országit, mely ebben az évben 700 ezernél több embert kül­dött fegyvergyaikoa-'atra és amelynek vezetői eléggé nyugtalanító nyelven beszélnek. Stre- seonamn kapcsolatokat tart fenn ezzel az ország­gal. Beszéljen hozzá ngy, atógy Franciaország­hoz bősztől. FranciaorssógiK a béke utáni kí­vánság mély és Franciaország nyugtalankod­nék, ha a legközelebbi választásokon a német köztársaság nem erősödnék meg. Franciaország és Itália Ezután az Amerikával, Oroszországgal és aa Olaszországgal való viszonyról beszól. Az Ameriká­val való arbitrázsszerzódóst február 6-án aláirják- Franciaorsaág nem avatkozik be Oroszország belső ügyeibe. Ami az Olaszországgal való viszonyt illett, a helyzet nem nyugtalanító. Ha mindkét oldalon jóakarat mutatkozik, az összes nehézségek meg szűnnek. Reméli, hogy a testvéri szövetség lehe­tővé válik. Beszédét a béke hangoztatásával s en­nek szükségességével fejezi be. Amikor a szónoki emelvényt elhagyja, a ház minden oldaláról zajos tetszésnyilvánítások kísérik. A. szenátus ezután egyhangú határozatta) fo­gadta el az expozét és igy a történelmi jelentőségű ülés Briand béke­politikájának határozott sikert hozott. Belga hang a lefegyverzés me'fctft Brüsszel, február 3. A vegyes katonai bizott­ság előtt de Brouckére nyilatkozatot tett, amely­ben kifejtette, hogy a hathónapi kiképzési időt elegendőnek tartja. Belgium céljának az! kel, ki­tűzni, hogy az ország védekezni tudjon. Egyébre nincs szüksége. Egy ilyen had se-reggel Belgium megnyeri az utolsó csatát, ha újból háborút kény­szerítenek reá. Németország nem egyezik bele ab­ba, hogy lefegyv erzett maradjon, ba a többi átírni fegyverkezik. Az srascíPítoíaB Jegyzék Párssbsn Páris. február'3. Az amerikai kormány jegy­zéke, amely a francia—amerikai döntőbírósági szerződés szövegét tartalmazza, tegnap érkezett meg a párisi amerikai követségre.. A követ azonnal továbbította Briandnak. A francia miniszterlanáos szombaton tartja végső tanácskozását a szerződés ügyében. Valószínűnek látják, hogy a szerződés aláírásának többé semmi sem áll útjában. 1 fringia sálié kemminfirla Paris, február 3. Ha a lapok kommentárjait olvassuk a csütörtöki két nagy expozéról, föltétle­nül az a benyomásnak, hogy Brland legyőzte miniszterelnökét a tegnapi szónoki küzdelemben. Poincaré fejtegetéseit csupán a jobboldali sajtó méltányolja, de azzal a száraz históriai fejtegetés­sel, amelyet eleven program helyett adott, még a jobboldali sajtó sem tud mit kezdeni. Azonban Poincaré maga mutatta meg egy mondatával beszédének mélyebb értelmét: A felsorakoz­tatott számadatokkal hü többségéinek fegyvert akar biztosítani a választási hadjáratban való védelemre. A beszéd tehát minden tárgyilagos színezése ellenére csupán választási beszéd volt, a nemzeti egység jobboldali színezésű pártjai­nak kortesbeszéde. Éppen ezért nem tetszik Briand tegnapi páratlan sikere a jobboldali sajtónak. Briand beszédével kapcsolatban a baloldali sajtó alapvető jelentőségűnek tartja azt a tényt, hogy a francia külügyminiszter hajlandónak mutat­kozik a rajnai kérdésről való uj tárgyalások felvételére. A német—francia viszony problémája — írja a VóLonte — isméi a politikai, érdeklődés előterébe került a Rajna mindkét partján s meg keli állapí­tani, hogy a két tárgyaló fél kész tevékenységét a közeledés és ki engesztelőd és szellemében erősíteni. Pertimax is hasonló végső következtetésre jut az Eciho de Parisban, ha szándékosan más szavakba burkolja is ezt. Briand ugyan nem felelt olyan vi­lágosan igennel, vagy nemmel, amint Stresemann követelte — írja —, de mégis késznek jelentette ki magát arra, h-ogy a rajnai vidék kiürítésének kér­dését megvizsgálja s rögtön fel is sorolta a feltéte­leket, amelyek mellett a kiürítésre kész. Briand zárószavai: Do ut des, Németországban bizonyosan nagy izgalmat váltanak ki. Briand optimiszitikos­nak mutatkozott a tárgyalás esetleges eredményére vonatkozólag, amelyeknek most kell kezdődniük, ez azonban a temperamentum dolga. A szkepszis a mi részünkről sokkal jogosultabbnak látszik. A jobboldali sajtó Briand beszédének hatását csökkenteni akarja. Coty illatszergyáros lapja, a Figaro, Briandnak szemére veti, hogy a baloldal számára tartott választási beszédet és a baloddal számára ismét Locarnót jelölte meg választási jelszónak. Briand ée Stresemann között azonban az elleniét változatlanul fönnáll. Briand az érzelmeik embere, Stresemann ezzel szemben üzletekről beszél. Le­hetséges, hogy Németország egyszer csak megérik a két nemzet közti közeledés igazi megvalósítására, ma még azonban nem elég érett. erre. A berlini visszhang Berlin, február 3. Briand nagy beszédének efl- ső hatása a berlini politikai és diplomáciai körök­ben azt a felfogást alakította ki, hogy ezzel a beszéddel uj lehetőségek adódtak a raj­nai terület kiürítésére vonatkozó tárgyalások felvételére és ezek a tárgyalások valószínűleg Stresemannak ég Briandnak legközelebbi genfi találkozásán meg­1 kezdődnek, mig konkrét alapot csupán a francia és a német választások lezajlása után ölthetnek. A I francia külügyminiszter beszéde egyetlen utat sem 1 torlaszolt el, amelyre a német külügyminiszter rá­mutatott, hogy a német—francia megegyezés kér­dését reaktiválni lehessen. Különösen elísmerésre- méltó, hogy Briand tegnapi beszédében már eleve rámutatott arra, hogy az elkövetkező tárgyalásokat semmiképpen sem fogja komplikálni egy keleti Locarno ter­vének felvetésével Mindjobban előtérbe nyomulnak azok a kérdések és javaslatok, amelyek Thoiry nevével kapcsolód­nak össze, ahol azt a tervet beszélték meg, hogy pénzügyi transzakciók utján jussanak cl a né­met-francia viszony tisztulásához é6 amely tervet később fel kellett adni. Stresemann hétfőn délután elutazik Berlinből, szabadságidejét a déli francia partokon, Cannesben tölti, ahonnan március elején utazik Genfbe, a népszövetségi ta­nács ülésezésére. A lapok közül a Vorwürts azt írja, hogy Briand beszéde egyes helytálló dolgok melleit sok támad­ható t is tartalmazott, amelyeket Briand bizonyára taktikai okokból vette beszédébe. Briand kétség­telenül bejelentette készségét a lojális tárgyalásra és ez a legfontosabb szempont. A német nemzeti Deutsche Tageszeitung Briand beszédéi Strese- mannak küldött kosárnak minősíti. Briand szavai­ból kitűnik, hogy Németország pénzügyi szolgál tat - mányai mellett az 1935-ben végleg kiürítendő raj­nai terület ellenőrzésiét kívánja. Ezt a követelést azonban Németország soha el nem ismerheti. A német nemzeti lap azonban maga is elismeri, hogy a két miniszter expozéja után a kiürítés pro­blémája újból felszínre került. Streseirann fetefáitfoüa közvetítésé! a maíyar-rorrán ojstánr perben Bukarest, február 3. Az Adeverul jelen­tése szerint nincs kizárva, hogy a magyar- román optánsperben kompromisszum jön létre. Ilyen irányban gyakorolt befolyást Romániára Mussolini és maga Stresemann is. Ez utóbbi felajánlotta közvetítését Ma­gyarország és Románia között. Magyar rész­ről Egri Aurél mint szakértő legközelebb Párisba utazik, hogy ott Titulescuval az egyezségről tárgyaljon. Az Adeverul hozzá­teszi, hogy ezt a hirt még hivatalosan nem erősítették meg. HéifosiÜék a renéfBrrérvl Prága, február 3. Az igazságügyminiszté- rium két módosító javaslatot készít a rend­törvény és a sajtótörvény módosítására. A két módosítás azt_ célozza, hogy a rendtör- vény, illetve a sajtótörvény alapján politikai deliktumokért elitéit egyének a politikai fog­lyokat illető elbánásban részesülhessenek. Telefoni 20319 Telefoni 20919 SECT PATIL.E.OIV Praha I, Rybiii B lannár 16-töl «J vSltosalos mfisor s Siste Lie, táncművésze Mády & Comp., legújabb akrobata mutatványokkal Marié Godlevská, a közkedvelt cseh müve’sznő ítél Ezzola, balettaneosno Börtön, az egyetlen cseh hasbeszélő, gépbabájával Derry & Sloan, kitűnő angol stepptancospar Gargo & Thilo. modern téneduo 1928 január 4, szombat 3 ■MTA

Next

/
Thumbnails
Contents