Prágai Magyar Hirlap, 1928. február (7. évfolyam, 26-50 / 1653-1677. szám)

1928-02-29 / 50. (1677.) szám

IMS február 29, szerda. lunius eleién Rimaszombatban országos kongresszusra gyűlnek a magyar társas- és kultur-egyesületek Naáyjelent&sésft országos akciő a magyar társadalmi is kulturális élet egységbe tömörítéséért — a három rimaszombati egyesület kar­öltve meghívta az összes egyesületek delegáltjait — Eddig mintegy húsz egyesület csatlakozott a szövetségi mozgalomhoz Rimaszombat, február vége. (DélBBloveusákói szerkesztőségünktől.) Gömör szivéből újabb nagyjelentőségű magyar kultur- mozgalom első pozitív lépéséről kell beszámol­nunk, mely szinte teljesen párhuzamban s időben egyszerre indult meg azzal az akcióval, melyet a magyarság február 22-én kezdeményezett ország­szerte egyöntetűen a járási magyar kisebbségi művelődési választmányok felállításáért, illetve megalakításáért s melyről lapunkban részletesen beszámoltunk. A párhuzamosan induló mozgalom a szloven- szkói magyar társadalmi egyesületek, illetve kuituregyeöülete-k szövetségbe tömörítését és e tavaszon egy országos kongresszus megtar­tását irta zászlajára. A mozgalom kezdemé­nyezői és vezetői most tartották meg első megbeszélésüket Rimaszombatban, ahol Tör­köly József dr. szenátornak, a magyar nem­zeti párt országos elnökének vezetése alatt a Sbéklay Ferenc dr., a szövetkezett ellenzéki pártok országos kultiureíerense által előter­jesztett tervezetet az ülés egyhangúlag ma­gáévá tette. Ezzel a gyűléssel és határozattal a magyarság megindult, hogy méltó tetőt emeljen kulturális és társadalmi szervezkedésének épülete fölé, mely­nek falait az egységes kul túr referátum, az orszá­gos dalosszövetség, az írók Szövetsége, a magyar diákság támogatására alakult országos nagybizoít- eág, a falusi kulturmunka s a művelődési választ­mányok és bizottságok felállítását célzó mozgalom képezik. A mintegy negyedszáz magyar társadal­mi és kul túr egyesület szövetségbe tömörülése, vagy egységes irányelvek szerint való működése betetőzné a szervezkedést és olyan bázist 4e- , remtene az egysége* magyar kulturmunka alá, hogy azon az egyes egyesületek nj fellen­dülésnek és virágzásnak indulhatnának. A gondolat nem uj: Országos Közművelődési Egyesület megteremtésének és az Országos Ku!- turszövetség megalakításának kezdeményezőit is ugyanezen szempont vezérelte. Ezek a szövetsé­gek azonban a kormányhatalom ellentálláea miatt nem működhettek. Más utat kellett találni a nagy é« nemes munka érvényesülésére, Törköly József dr. szenátor már 1922-ben et­től a gondolattól áthatva, kidolgozott egy tervet a kuíturezakoszifályok országszerte való megalakí­tására és együttműködésére: megalakittatta a Ri­maszombati Polgári Olvasókör kulturális alapját, illetve a kulturszakosztályt azzal, hogy a kulturá­lis választmány első ülésén 3000 koronát tett le a kulturalap céljaira, amit, a nemes példán fölbuz- dulva, többen követtek. A kulturalapból számos magyar kulturális tevékenységet támogattak s a szakosztály annakidején megküldte jegyző- könyvi kivonatát s munkarendjét az összes többi szlovenszkói magyar egyesületnek, hogy mindenütt kövessék a példát. Több egyesület ezt meg is tette, azonban az or­szágos tömörülés ideje akkor még nem érkezett el. Most végre újból az érdeklődés előterébe ke­rült és megvalósítást nyer ez az elgondolás. A múlt év őszén Sziklay Ferenc dr. kulturre- ferens a lapok utján felhívást intézett társadalmi és kul túr egyesületeinkhez, hogy teremtsék meg az egyesületek országos szövetségét. A Rimaszom­bati Polgári Olvasókör kezdeményezésére az itte­ni három vezető egyesület: a RPO-Kör, a Keres­kedelmi Testület és a Katolikus Olvasókör elnök­sége közös összejövetelen kimondotta, hogy csat­lakozik a mozgalomhoz s azt mindenben támo­gatja. Ezenkívül — úgy tudjuk — eddig mintegy 20 egyesület jelentette be csatlakozását a mozga­lomhoz. A Rimaszombati Polgári Olvasókör a múlt hónapban u’ból szétküldíe felhívását a kulturális osztályok, illetve kulturalapok felállítása érdeké­ben minden egyesületnek. Ilyen előzmények után február 2ő-én Rima- szombatiban Sziklöy Ferenc dr. kulturreferene ér­tekezletet tartott a helybeli három egyesület ve­zetőségével. Az értekezlet az elnöklő Törköly Jó­zsef dr. és Sziklay Ferenc dr. javaslatait magáévá tette és kimondotta, hogy a szövetség alakuló ülését még e tavasz folya­mán összehívják, úgy, hogy a három rima- szomiba/ti egyesület karöltve egy országos kon­gresszusra hivja meg Rimaszombatba az öez- ezes, a mozgalomhoz már csatlakozott, vagy még csatlakozandó egyesületek és körök de­legáltjait, amelyen a további részleteket megbeszélik és megvitatják. Ha a kongresszus szükségét látja a szövetség mega laki fásának, akkor megtartják az alakuló ülést és a Sziklay Ferenc dr. által már eükészütett és kidolgozott alapé zabály tervezetet megbeszélik s esetleges módosításokkal elfogad­va, illetékes helyre beterjesztik. Az értekezlet a kongresszus előkészítő bizott­ságába Sziklay Ferenc dr. kul túr referensen kiviil, aki a kongresszus összejöveteléig mint az előké­szítő bizottság ügyvezetője működik, megválasz­totta elnököknek: Törköly József dr. magyar nem­zeti párti és Grossohmid Géza dr. országos keresz- tényezocial istapárti szenátorokat, alelnököknek: Váry Jánost, a Katolikus Olvasókör, Dickmann Dezsőt, a Kereskedelmi Testület és Rábely Ká­rolyt, a Polgári Olvasókör elnökeit, titkárnak Már­kus Lászlót, a „Gömör" főszerkesztőjét, jegyzők­nek: Benkovits Gyula újságírót, Jelűnek Henrik kereskedőt és Gvőry Dezsőt Ezenkívül meghív­ták az előkészítő bizottságba az összes jelentkezett és jelentkező egyesületek elnökeit. Ezek névsorát még nincs módunkban közölni, azonban már most jelezhetjük, hogy eddig Pozsony 2, Komárom 2, Érsekújvár 1, Léva 2, Losonc 2, Rozsnyó 1, Kassa 4, Eperjes I, Ipolyság 1, Fülek 1, Alsőezeü 1, L'ngvár. Munkács, Beregszász 1—1 egyesülettel képviseltetik magukat a mozgalomban s igv az országos jelleg és a teljes kiépáté* lehető­sége máris biztosítva van. Ezeken kívül is több újabb csatlakozás van már bejelentve. így minden jel megvan arra, hogy biz­tosra vegyük, hogy a rimaszombati kongresszuson az összes jelentős magyar egyesületek, illetve etek kulturszakosztályai delegátusokkal képviselik ma­gukat. A rimaszombati egyesületek képviselői az előkészítő bizottságban, akik a kongresszus tech­nikai előkészátéséi és megrendezését vállalták, úgy határoztak, bőgj? a kongresszusra ez év június 2-ára és íbára, szombat, vasárnapra hívják meg a testvér- egyesületek delegáltjait s a kongresszust ün­nepélyes keretek közt rendezik meg. Junius 2-án irodalmi estet, ismerkedési vacsorát ren­deznek, 3-án délelőtt lesz egy értekezlet, utá­na ünnepélyes nyilvános ülés, végül dólnfáu juaiális a szabadban. Ez a társadalmi egyesületek szövetsége egy Jegyezze fel, hogy keztyüjét mikor vet­te nálunk, S meggyőződhet arról, hogy mily tartós a mi árúnk Markovics Testvérek férfi és női divatáruháza íiratislava- Pozsony, J—~j Halászkapu 3 feltétlenül szükséges kiegészítő szerve kéz a most kiépítés alatt lévő magyar nemzeti kulturális or­ganizációnak. Természetesen ex a szövetség teljesen politikamentes alakú lat lesz. azonban mégis nagy-fontosságú lesz a működése, mivel a magyar nemzeti kuituiának bizonyos fokú irányítása és fejlesztése lesz á feladata. # Mikor örömmel regisztráljuk ezt a minden­képpen országos jelentőségű kulturkezdernénye- zéet, mely egy régi koncepciót van hivatva gya­korlati valósággá segíteni, a magunk részéről az­zal a kéréssel fordulunk a magyar társadalmi és kulturális egyesületekhez, azoknak vezetőségéhez és minden egyes tagjához, hogy értsék meg az idők hivó szavát és érezzék át ennek a tömörü­lésnek a nélkülözhetetlen szükségét: érezzék meg azt, hogy' csak az egyesülésben és az egyöntetű kulturcsezeíogásban rejlik az erő és ez a munka a magyar program egyik legjelentősebb szerves része.. Zriuyi és Széchenyi tanították nekünk azt, hogy a magyar csak a saját erejében bízva és egymást támogatva állhatja meg helyű. Ez a ta- uítás lebegjen rnindeu magyar szeme előtt: min­den néven nevezhető különbség és szempont ki* kűázöböléséve] találjon testvérre a testvér a ma­gyar kulturmunka lobogója alatt. Györy Dezső. A repülőgép & a léghalé persenye a lámhágok legyőzésében — Uj német Zeppelin épül, amellyel Eckener tizenhárom nap alatt meg akarja kerülni a lóidéi Newyork, február 28. A repülés techni­kusainak körében évek óta érdekes szakvita folyik arról a kérdésről, hogy a jövő világ- légíforgalmáí a repülőgép, avagy a léghajó fogja lebonyolítani. őt évvel ezelőtt a mérleg nyelve a lég­hajó felé billent, amikor Eckener dr. az ,.L, Z. 126.“ léghajón diadalmasan tette meg az óvilág és újvilág közti utat. A múlt esz­tendőben viszont Lindbergh bravúros vál­lalkozásának sikere a repülőgépet tolta elő­térbe- s azóta se szeri, se száma azoknak a kísérleteknek, amelyek az óceáni repülés problémáját repülőgéppel akarják meg­oldani. A Zeppelin-léghajó zás kissé háttérbe szőrűit, pedig egész érdem éti énül, mert bizonyos, hogy a repülőgép stabilitása és akciósugara sohasem Ingja elérni a Zep­pelinét, másrészt a tömegszáJlitág szem­pontjából a léghajó előnye a repülőgép felett kétségtelen és elvitathatatlan. A Los Angeles újabb bravúrja Ennek a gyakorlati jelentőségű problé­mának szempontjából kétségtelenül kor­szakot alkotó az a non-stop repülés, ame­lyet az Óceánt megjáró L. Z. 126, mostani elnevezése szerint Los Angeles tegnap feje­zett be. Ez a kísérlet a Newyork—Panama közti ut legyőzését tűzte ki céljául. Az óceáni repülés után ez az első nagy vál­lalkozása a Los Ang ©lesnek s teljes mérték­ben sikerült is. Vasárnap reggel szállott fel a Los Angeles Newyorkban a kitűnő Rosen- thal parancsnok vezetésével. Amerika köz­véleménye lázas izgalommal figyelte a Los Angeles újabb útját, amelyről szinte őrám- kimt bocsátották ki a kommünikéket. Képzelhető az az ujjongás, amelyet a sikerről beszámoló híradás keltett. France- fieMíből, a Panama-csatorna mellől, hétfőn éjjel érkezett a rádiójelen bés, amely szerint a Los Angeles 21 óra 85 perckor a csa­torna fölé érkezett és 22 óra 40 perckor horgonyt vetett Francefieldben s ezzel kikötés nélkül, egyfolytában tette meg 89 óra és 45 perc alatt a 2200 mérföldes utat a lakehursti hangártól (New-Jersey) a Panama-csatornáig. Az erős szél kedvezően segített© elő a repü­lést és lehetővé tette az üzemi anyag meg­takarítását, úgy hogy a léghajónak Kuba szigetén a Chianacaba-öböl tengerészeti £$• zervoárjából nem kellett üzemi anyagot lel-18 vennie. A léghajó összes gépei a legnagyobb könnyedséggel dolgoztak s egy pillanat alatt sem volt ok a legkisebb nyugta­lanságra sem. Amint a léghajó Panama felé közeledett, a kapitány meglassittatta a repülést, arra való tekintettel, hogy a nappali kikötés nagyon nehéz lett volna, mert a léghajót megtöltő gáz a tropikus hőségben rendkívül kiterjed. A gyorsaság csökkentése dacára a Los Angeles 50 mértföldes átlagos sebesség­gel haladt. A franeefieldi repülőtéren óriási tömeg gyűlt össze s lelkesen ünnepelte a megér­kező Los Angelest. A Zeppelin most már rövid pihenő után visszafordul Lakehurstba. Ámbár ellenszele lesz, bíznak az ut sikeré­ben s éppen a visszaút lesz a Los Angeles igazi erő próbája, mert kiderül az, hogy ellenszélben, az üze­mi anyag bőséges felhasználásával lehetsé­ges-e a hosszabb utón való non-stop repülés. Épül az uj német Zeppelin Amíg Amerika a német készitményü Los Angeles diadalának örül, addig Német­országban lázas gyorsasággal folynak az épitő- munkálatok a friedricbshafeni Zeppelin­müvekben az L. Z. 127 elkészítésére s a munkálatok a jelek szerint május elejére feltétlenül befejeződnek. Eckener dr., a világhírű német léghajós, személyesen ellen­őrzi a munkálatokat. Az L. Z. 127 valóságos világcsodának készük Elődjével, a Los An­gelesszel szemben egészen más fülkebeosz­tása lesz. A léghajó felső kétharmadában ugyanis különleges cellákat töltenek . meg tartó-gázzal, mig az alsó harmadban épített cellákban egy újfajta hajtógázt halmoznák fel olyan mennyiségben, amely 35.000 kg ben­zin hajtóerejének felel meg. Ez az uj hajtó­gáz egy 1,05—1,1 fajsúlyú nehéz szén­hidrogén. Eckener dr.-nak a* a lesrhőbb vágya, hogy az L. Z. 127-tel körülrepülje az egész földet. Ebből a célból éppen úgy. mint az óceáni hajózásnál állomásokat kéül szervezni az ECKENER üzemi anyag kiegészitésére. Ha két ilyen állomást sikerül megszervezni, úgy elméletileg a föld megkerülése Zeppe­lin-léghajóval abszolúte keresztülvihető. Ezeket az állomásokat 10.000 kilométeren- kint kell felállítani, mert a Zeppelin akció- sugara 10.000 km-re terjed. Az egük állo­más Vancouverben vagy Los Angelesben, a másik Vladivosztokban lenne. Ebben az esetben három szakaszban lehet megvalósí­tani a föld körüli repülést. Az első szakasz' Németország—VLadivosztok, a második Vla- divosztok—Vancouver (Los Angeles), a harmadik Vancouver—Németország, A két állomáson a léghajó csak annyi időt töltene, amennyi idő alatt felvenne üzemi anyagot, ami nem jelent többet. 24 órai vesztegel esnél. A föld körüli utazás a számítások sze­rint 18—14 nap alatt végrehajtható. Az L. Z. 127 berendezése rendkívül kényel­mes, a szálén, közös ebédlő, hálóiüikék igen Ízléses és praktikus berendezésüek, arról is gondoskodnak, hogy a Zeppelin világjáró útja alatt állandó telefonkapcsolatban le­gyen a szárazföldidéi __5 A Los Angeles megszakítás nélkül tette meg míiáS New-farkból Panamába

Next

/
Thumbnails
Contents