Prágai Magyar Hirlap, 1928. február (7. évfolyam, 26-50 / 1653-1677. szám)

1928-02-29 / 50. (1677.) szám

________________________________________________________. A választások előkészítéséről tárgyal a zsupánok konferenciája Pozsonyban Pozsony, febr. 28. Félhivatalosan jelentik: A közigazgatás átszervezéséről szóló törvény számos előkészítő munkát tesz szükségessé avégből, hogy az országos közigaz­gatási rendszer julius elsején életbe léphessen. Bár Szloveiiszkón a hivatalok már nagy részben elkészültek az előmunkálatokkal, mégis a további eljárás tüzetesebb megbeszé­lése végett egész Szlovenszkóról konferenciára hívták össze Pozsonyba a nagymegyék zsupánjait. A konferencia ma délelőtti megnyitásán Sekac dr. zsupán, a belügyminiszté­rium pozsonyi ügyosztályának főnöke, méltatta az előkészítő munkálatok jelentőségét és ismertette a konferencia programját. A tanácskozások tisztára adminisztratív jelle­gűek. Ezen hivatalos beállítással szemben Pozsonyban általános a vélemény, hogy a zsupánl konferencia föprogrampontja a tavasszal esedékes járási és országos választások elő­készítése. Prága, február 28. Á parlamenti körökben Ismét oly hírek keringenek, hogy az or­szágos és járási képviselőtestületi választásokat ez évben nem fogják megtartani, mert a koalíciós pártok attól tartanak, hogy a szocialista pártok óriási agitációt fejtenének ki és ez „megronthatná" a köztársaság jubiláris évének nyugalmát. Ezt a hirt azonban csak fentartással regisztráljuk, mert valószínűnek tartjuk, hogy a kormány meglepetésként akarja kiírná a választásokat. - ■ ­Rozsypal dr.. Ruszinszkó kormányzója, Prágába érkezett. Az alkormányzó a belügy­miniszternél volt kihallgatáson, ahol jelentést tett Ruszinszkó politikai helyzetéről és a kerületi és országos választások előkészítéséről. Oroszország ujbál megitesdi aMiwitásái ázsiában As iRfsrnacioiiálé a kínai kommunista forradalom kiujuüsát jósolja — Oroszország támogatja Angiiéval szemben az ázsiai nemzeti államokat —p—mmmaam.i ülésszakán nem fogják folytatni az optáns- iper megkezdett tárgyalásait, hanem meg­egyezésre kérik fel Magyarországot. Ami a szentgotthárdi ügyet illeti, — folytatta Appo- nyi — ebben az ügyben nem szólalok fel, vé­leményem, azonban az, hogy a hangulat mellettünk nyilvánul meg és könnyen megtörténhetik, hogy a Irisan- tani akciója visszafelé sül el. Egyébként semmi tudomásom sincs arról, hogy a szentgotthárdi ügyet napirendre tűzték volna. tehetséges, hogy a főtitkárság a kisantant- •nak ilyen irányú indítványát a limine vissza fogja utasítani. • . 2 A kér. szoc. párt választási aattttvfiláse Beregszászon / Beregszász, február 27. (Saját tudósítónk távirati jelentése.) Az országos keresztényszo- cialista párt tegnapi választási nagygyűlése impozáns lefolyású volt bizonyságául annak a lelkes bizakodó hangulatnak, amellyel Be­regszász magyarsága a küszöbön álló községi választások elé néz. A nagygyűlést a zsúfolá­sig megtelt cs'izmadiaszinben Mátyás János helyi pártelnök lendületes szavakkal nyitotta meg. Élesen kritizálta a kormánybiztosi re­zsim működését Utána Szánthó László párttitkár emelke­dett szólásra s jól felépített, hatásos beszédé­ben a községi választások politikai jelentő­ségét méltatta. Az általános községi választá­sok eredményed az ellenzéki pártok hatalmas megerősödéséről s a kormánypártok térvesz- teségéről tettek tanúbizonyságot. Az őslakos-; Ságnak a kormány politikájával szembeni elé­gedetlenségét kell illusztrálnia Beregszászon is a községi választás alkalmával. A bereg­szászi és a ruszinszkói közállapotokat kriti­zálva kitért a legutóbb kipattant botrányokra is, s lelkes szavaidra! buzdította a választó­kat a keresztényszodalista párt listájának támogatására. Ortutay Jenő róm. kai esperes mély hatást kiváltott, lelkes felszólalása után Hokky Károly, az országos keresz/tényszocia- lista párt ruszinszkói főtitkára beszélt. Talá­ló szavakkal jellemezte azt a túlhajtott párt- uralmat, amely valósággal megmiérgezi Ru­szinszkó közéletét a az őslakosság rovására ki­váltságos helyzetet biztosit a csehszlovák ag­rárpártnak. Az őslakosságnak példát kell ven­nie az összefogásban és közös erőkifejtésben a csehektől s csakis olyan pártra kell szavaz­nia, amely az őslakosság érdekeiért rendít­hetetlen bátorsággal küzd mindenütt. Reichord István körzeti párttitkár beszé­dével és Mátyás János elnök zárószavával ért véget a mindvégig lelkes hangulatú népgyü- lés. A közönség a párt éltetésével oszlott szét. Moszkva, február 28. A sajtó nyilvános­ságba hozza a kommunista intennacionále végrehajtó bizottságának a kínai. kérdésben hozott határozatát. Ebben a határozatban az internacionále rámutat arra, hogy a kínai forradalmi mozgalom újból való feléledése elkerülhetetlen és a Irinái kommunista párt már megtette az elő­készületeket a fegyveres felkelésre g el­határozta azt is, hogy a gu erilla-háború taktikáját választja. A határozati javaslat felszólítja a kommu­nista internacionále valamennyi szekcióját, hogy küzdjenek a külföldi csapatoknak Kí­nából. .való visszavonásáért és a kínai mun­kásságot a Sehető legnagyobb mértékben tá­mogassák forradalmi harcában. Moszkva, február 28. Az Izjvesztija Afga­nisztán függetlenségének kilencedik évfor­dulóján vezércikkben foglalkozik ennek az ázsiai államnak növekvő jelentőségéivel, megállapítja, hogy AmanuFlaih országa a világpolitikának egyre fejlődő, önálló ténye­zője. A lap rámutat arra a veszélyre is, amely ennek az államnak függetlenségét An­glia részéről fenyegeti, annak elleniére, hogy az állam fejét olyan fényes fogadtatásban részesítették London­ban. A szovjetkormány minden erejével ar­ra törekszik, hogy Afganisztánnal kimélyitse lés megszilárdítsa kapcsolatait. ' Korlátozzák a lakivádelmet? Prága, február 28. Mig a képviselöház szociálpolitikai bizottsága e héten a szociá­lis biztosítás módosításával foglalkozik, ad­dig a koalíció nyolcas bizottsága a lakók védelméről és az építkezési mozgalomról szóló törvény módosításait tárgyalja. Koalí­ciós körökben ismét az a terv merült fel, hogv á lakók védelmét még szőkébb térre korlátozzák, mint ahogy ezt a kormányja­vaslat tervezi. így elsősorban a nemzeti de­mokraták szeretnék, ha a lakbéremelés két éven belül nem negyven, hanem hatvan százalékban állapíttatnék meg és a háztn- lajdonsok rendelkezési jógát te ugyancsak kiterjesztenék. — Felkérjük igen tisztelt Előfizetőinket, hogy az 1928. évi naptárunk portóköltsége cí­mén kért 5 koronát szíveskedjenek kiadóhi­vatalunkhoz beküldeni. xx smm 1028 február 29, szerda. A kér. szoc. párt győzelme a pozsonypiispöhil községi választáson Pozsony, február 28. (Saját tudóstiónk-i tói.) Vasárnap választott uj képviselőtestü­letet Pozsonypűspöki is, ahol három csehszlo­vák párt vette fel a küzdelmet az országos ke- resztényszocialista párt ottani erős helyi szer-, vezet ével. Azonban minden mesterkedés és erőlködés hiábavalónak bizonyult a keresz- tényszooialista párt híveinek megingathatat­lan kitartásán. A keresztényszocialista párt listája fölényes győzelemmel tizennyolc kép- viselütestüieti mandátumot ért el, mig vele szemben a csehszlovák agrárpárt (Csánki- párt) 7, a cseh iparospárt 2, s a csehszlovák szociáldemokrata párt 3 mandátumhoz jutott.; Az 1923. évi választási eredménnyel összeha- sonliva a mostani eredményt megállapíthat­juk, hogy a keresztényszocialista párt meg­őrizte eddigi pozícióját és mandátumszámát, az agrárpárt egy mandátumot vesztett, a cseh iparospárt, (amely 1923-ban polgári pártként szerepelt) két mandátumot vesztett, a szociál­demokrata párt pediglen egy mandátumot nyert Nlért mondott le Vámossy Isván dr. a pozsonyi sorozéblzottsáél tat sásáról ? Kaptuk a következő levelet: A P. M. H. február 28-áről keltezett számá­ban tudósítást közölt Pozsony város tanácsának február 24-én tartott üléséről, amelyben egyebek között olvasható, hogy „a tanács elé került az egyik csehszlovák lap cikke, amely szóvá tette, hogy a tanács a városnál működő sorozőbizott- ságba csak keresztényszocialista és kommunista párttagokat küldött ki. A támadó cikk megjelené­se után Vámossy István dr. főorvos lemondott bizottsági tagságáról" stb. • *. • Minthogy ez a beszámoló olybá magyarázha­tó, mintha én a támadás miatt mondottam válna le szóbanforgó . megbízásomról, tisztelettel felké­rem a Tekintetes Szerkesztőséget, szíveskedjék a P. M. H.-ban közölni, hogy a támadó cikk ,és az én lemondásom, között semmiféle összefüggés nincs, s .hogy - én kizárólag azért mondottam le szóban forgó megbízásomról, mert mint kórházi- és gyakorló orvos nem áldozhatok arra 12 (tizen­két) teljes napot.- Pozsony, 1928. február 27. •, —--ó v. ; .Maradtam kiváló tisztelettől . v.. Vy-vv •••;' . . ;> Váraossy István ár., ez orsz, ker.-szoc. párt alelnöke, Másfélszázezer ember vándorolhat Amerikába Newyork, február 28. Coolldge elnök teg­nap a szenátus plénuma elé terjesztette je­lentését az amerikai bevándorlási törvény uj intézkedéseiről, amelyek értelmében az idén 153.685 bevándorlót fogad be az Egyesült Ál­lamok. vw, m etsoszereép RgGRNy* irta: /AARAI UANDQR Június 4. — Valakivel beszélnem kell. Ha Tímár itt lenne. Valakivel beszélnem kell. Ma azon a ponton voltam délután, hogy bemegyek egy templomba, letérdelek és imád­kozni kezdek. Kétségbeestem azon, hogy nem vagyok vallásos. Valakinek el kellene mon­dani, aki megbízható. Ha nincs ilyen ember, hát Istennek. Isten megbízható. Isten hallgat. Kissé túlságosan is hallgat, az én érzésem szerint. Állandóján szomjas vagyok. Próbáltam bort inná, dle ez csak részbeni segíti. Máir ebéd­hez megiszom hat, néha kilenc decit. Nem se­gít. Reggel, a reggelek még jók. De mát kezd­jek aztán? Ha beszélhetnék valakivel. Arra gondoltam, hogy elhivatom Madárt Undorító fiú, de értelmes. Talán, ha vele beszélnék. Ma ez jutott eszembe: jóságos Isten. Ahogy a könyörgésekben van. Ha vallásos lennék, talán minden könnyebb lenne. De így, kihez beszéljek? Ehhez a füzethez? Nem bí­zom benne. Senkiben nem bízom, se ember­ben, se a papírban, senkiben. Már magamban sem bízom. Ma délelőtt az volt az érzésem, hogy nem bÍTom tovább. Hogy elmegyek a pad előtt: és megsimogatom a fejét. Semmi többet, csak ezt. Nem is az arcát, csak a haját. Ebben nincs semmi. Ezt úgy is veheti, mint ahogy egy ta­nár egy diákja vállára vereget. A többiek is úgy vehetik. A bőréhez nem is érnék. A nya­ka egészen vékony, egy kis ezilstláne van rajta. (53) ez nem szokás. Nyolcadik után adhatnánk mi tanárok emlékbe valamit a növendékeknek. Valamit, mindegy, Most karkötő órákat hor­danak, talán ilyesmit. Amit magánál hord. Junim 5. —> Valakivel beszélni, valaki­vel beszélni. Megkérdezni, beszélni róla. Vagy az Istennel. Vagy az ördöggel. Vagy Madár­ral. Ma észrevettem, hogy Vencel, a borbély, az ujjjaival az állam körül babrál. Behunyt szemeikkel ültem a székben, netm nyitottam föl a szemem. Engedtem, hogy csinálja. Egé­szen j<50 csinálja. Azt mondtam neki: — Nem segít, Vencel. Az sem segít —* Elkapta a ke­zét, vigyorgott: — A tanár ur meg lenne lepve . < , — mondta. — Csak egy délután . . . Kétségtelen, hogy jó borbély. De én tu­dom, hogy nem segít. Mióta leírtam ezt, hogy meg akartam si­mogatni, nyugodtabb vagyok. Valamilyen for­mában ki kell fejezni a dolgokat, ez nagyon fontos. Határozottan érzem, ha beszélhetnék róla, enyhüld© sok minden. Sok kérdezni va­lóm van Madártól. Meg vagyok döbbenve, mennyi kérdezni valóm van. órákon át tud­nék kérdezni tőle dolgokat Érdekelne megtudni azt, hogy . . . nem bírom leírni. Ez rettenetes, de nem bírom le­imi. 1 Junms 0. — :Ma érettségi előkészítő kon­ferencia. Az érettségi dátumát julius 6-ban állapították meg. Níégy nappal több, mint hit­tem. nem csinál hibát és jeles érett lesz, a főigaz­gató kívánságára az igazgató fölterjeszti sti­pendiumra. Ma az utcám mentem délben és elszédül­tem. Egy pillanatra neki kellett tárnaszk Dá­nom a falnak. Már napok óta nem eszem ren­desen, talán attól van ez. Junim 7. — Most éjszaka van, most jöttem haza. Leültem a nyitóit ablakhoz és írok. Fel akarom írni, hogy talán vallásos le­szek. Valami megoldást kell találnom. A ka­szinóból lementem a Bástyára. Aztán végig­mentem a Fő-utcán. Lementem a Flórián-ut- cáa, egyszer végig. A kapu nyitva volt, egy mély udvart láttam, durván kövezett udvart egy kuttal, hátul egy félszert, a bolthajtás a kapualj mögött, egy leámdetrt egy hordóiban. Balra a kaputól van a műhely, jobbra a la­kás. Az ablakok alacsonyak. A ház földszin­tes. Kissé dohos és édeskés szag volt a ka­pualjban, méz- és hordószag. A műhelyben még világos volt. A lakás ablakai már sötétek. A zsalugát erek sötétbarnák. A ház száma 18. Egyszer, lassan, elmentem a ház előtt. Aztán, az utca mélyéből, kongó léptekkel jött vala­ki. Gyorsan odébb mentem. Olyan a fejem, mintha ittam volna. For­ró, de tiszta. Valami mély és furcsa mámor ez; közben tiszta marad az ember feje. Túlsá­gosan tiszta. Miinideát értek, mindent látok. Ha kirakat előtt megyek el, egy kis megvetéssel látom magamat. Ezt gondolom: pojáca. De legszívesebben még aggatnék magamra va­lamit, hogy más legyek, más, más. Szeretném, ha elváltozna a hangom. Vagy, ha egyszerre el­változna az arcom. Mindent szívesebben vál­lalnék, mint magamat, így, ahogy vagyok. Ilyen tehetetlenül. Hogy nincs menekvés ma­gam elől. Itt kell maradni, ebben a bőrben, reménytelenül, mint egy börtönben, ami egy­re sötétebb, egyre oml adózóbb, egyre kegyet­Mi a Szépség? Ma séta közben arra gon­doltam, mi a Szépség? Honnan jön, mit talá­lunk rajta? Szép egy kéz? Egy nézés? Egy mozdulat? Túl az egészen, messzi mögötte, érzek valamit. Valami végtelen jót és nyugal­masat. Mi van rajtam szép? Semmi. Szép csak az lehet, gondoltam ma, aki jóban van a vi­lággal. Néha, pillanatokra, úgy érzem, . mintha minden, ami életemben történt és nem tör­tént vélem, minden, amit szerettem volna, amihez gyáva, vagy kényelmes, vagy erőt­len voltam, most tető alatt lenne. Ilyen pil­lanatokban úgy látom magamat és az életem folyását, mint egy nagy rendszert, ami egyenletesen ömlött a beteljesedés felé. Gyakrabban úgy érzem magam, mint aki mély, beteg álomból felébred s ocsúdik és látja, hogy íejbeverték régen és kirabol­ták és ájultan hevert; és a Tablók a kinccsel messze Hutaiak; ez te egy érzés. Egy másik érzés, hogy valami iz van a imámban. Nem gyümölcsnek az ize, nem étel­nek az ize. Nem tudom, milyen iz. Édeskés és szagos. Néha úgy feHÖmOik, hegy el- émelyedem. Ma a padok előtt sétáltam. Áz osztály­ban valami történik. Valami van a szemek­ben. Nem úgy néznek reám, mint azelőtt. Azt nem mondom, hogy gúny vau a szemek­ben. Inkább, azt hiszem, csendesen mulat­nak rajtam. Egy kis csodálkozás te van a szemekben, még mindig. Minden órán újra megnéznek. Lehet, hogy uj gúnynéven gon­dolkoznak. A „rozmár" most nem fed, nincs bajuszom. Nem látok a szemében semmi változást. Nem gúnyos, nem csodálkozó. Egyformán né® reám. Ma az volt a® érzésem, hogy saj­nál. Nem tudom, miért? Biztosan éreztem, hogy sajnál ' jutatjuk.),

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents