Prágai Magyar Hirlap, 1928. február (7. évfolyam, 26-50 / 1653-1677. szám)
1928-02-26 / 48. (1675.) szám
VÁNDORTÁSKA- ÁLARCOSBÁL Idén sem maradiak el a tanácskérők, hogy beköszöntött a farsang és idén is beigazolódott, hogy a legtöbb tanács csak arra jő, hogy meg ne fogadják. Az emberi jeliem alapvonása, hogy a felismerhetett emeég leple alatt szereti olyannak kép-, setni és mutatni magát, amilyennek álmai láttatják, szeret egy napra, egy éjszakára kimenekülni az irgalmatlan, élet valóságaiból Jó ilyenkor mindenfajta mámor, csak felejtést hozzon és megnyílását annak a világnak, melyet a hétköznapok kapui elzárnak ©lőtte, jó ilyenkor farsang idegén gondüzönek, ábránd- és élomimegvalósitónak egy oois selyemálarc és egy kopott jelmez is. Az ábrándot persze nem lehet tulíüiteoi, ahogy a fantáziát sem lehet megerőszakolni. A kéményseprőtől nem követelhetem, hogy többre vágyjon, mint hogy péklegényként kínálhassa rúdra tűzött pereoeit, a cukrásznak vágya alkalmasint egy kínai mandarin selyemkiimonójáb'a bújni, a tipmam- zell minit rokokódáma akarja felejteni a főnök ur ideges rendelkezéseit, az aranyiíjuság soványer- szényii része pedig megelégszik, ha könnyű trikóiban légtornászként fittogtathaija izmait Bisoj uyosra veheted azt is, hogy aki hétköznap csak kényszerből, vagy bel éneveit illemből csinosítja magát, most mint kócos oigánylány forgatja feléd máskülönben álmos pillantását. Hát nekem nem volna semmi kifogásom a kimenők és selyemrokolyák ellen, ha nem érezném rajtuk száz lépésről a színházi ruhatár ócska kellékszagát, a heléragadt masztix émelyítő illatát. Tapasztalatomon okulva pedig a jövő farsangon medvék, ördögök, pőlyásbabák, Pierrot-ok, Chaplinek, Pat és Patachonok, cigánylányok, ara- busok, törzsfőnökök és nagymamák helyett nem fogom indus mágusok, gépemberek, olasz trubadúrok, Falstaffok, Landsknedhteik, Gretdheuek, púderes dobozok, vagy karikás szegénylegények, iHobé-likőrak, francia pezsgők és más inyet és szemet. üdítő jelmezek felvonulását várni. Maradjunk meg tehát a tavalyi rongyoknál ég ne akarjuk lefőznl nagyapáinkat # Ha aztán belesodródtál a bálterembe, ne hu- Bódjj meg egy páholy alatt és ne próbálj savanyu ábrázattal az idő lassú múlásán elmélkedni. Különben megesik veled is, hogy egy csomó álarcos körülvesz és rád támad: — Költő, mondjon ed hamar egy szerelmes verset! A költőnek szólított elhárítja magától a titulust és menekülni próbál. Azonban a gyűrű szorosabbra fonódik, az üldözők egy történet erejéig < mérséklik igényüket és a költő szentimentálisán rákezdi:--.Egy férfi egy álarcosbálon látta meg először a nőt. Olyan volt a bál, mint ezer más, de a nő... igen, a nő kivételesen ragyogó volt, egy kámzsás barát karján suhant el mellette, andaluz láncosnő jelmezéi öltötte magára és selyemálarca mögött egy pillanatra felvillant koromszin szeme. A nevetése pezsgőén végigömlött idegein, átjárta és keresztül-kaeul kavarta. Utánaeredt Egy sarokban elérte, egyedül volt és igy szólott hozzá: — Táncosnő, bűbájos vagy, mint metszett üvegben tündöklő óbor, amit a Sienra Névada lábánál sajtoltak a múlt század alkonyán. Fiatal an- dalnz szelek szagát érzem a hajadon és a Tejo su- íhogását forró bőröd alatt! Táncosnő, nem látom az ajkad, de csak olyan lehet, mint egy kifeslő vi- rágbiimbó! Szeretném megizlelnd a csőkod borát, fiatal virág. Az andaluz lány megmámorosodott a bóktól és a férfi táncba vitte. Éjféliig táncoltak együtt és a mámor könnyű, omló felhőkön úszott feléjük. Akkor hirtelen eltűnt a lány, anélkül-, hogy álarcát levetette volna -és a férfi nem látta többé. Hasztalan kereste, a táncosnő ismeretlen' maradt. Megpróbálta felejteni. Egyszer aztán, egy uj báli éjszakán, egy halvány porcéi! ánbaba lépett hozzá é* legyezőjével könnyen vállát érintette: —■ Hűtlen, nem ismer már? A férfiban felgyűlt az emlékezés és megint áradt belőle a szerelmi vallomás: — Törékeny rokokőbaba, kutattam utánad, hogy a szivemet, mely harangvirágként eléd nyílt, apró selyemtopánod elé rakjam. Igéző rózsa vagy, mint. egy Marshal Niel, melyet Trianon kertje termett. Szeretlek az éjfélen, mámoron és minden időkön túl, bűbájos andaluz lány és törékeny francia baba. — Táncoljunk! — mondta a lány és mig karját a táncosa karjába öltötte, halkan súgta felé: — Vigyázz! Nem hiszek neked, nem hiszek a szerelmedben! Magadat szereted csak, szép férfi, nézz a tükörbe és lásd a fiatalságodat! Aztán lekonyult a feje é* a hangjában köny- nyei. remegtek: — A szerelmet szereted és nem engémét! De a férfi haragosan dobbantott és megállt a táncban. — Nem igaz, csak téged szeretlek, minden megpróbáltatáson át, csak téged! Ekkor letépte a lány az álarcot magáról és a férfi megdöbbenve hátrált. Csak egy kis szemölcs éktelenkedett a lány balorcáján, alig fiMérnyi szemölcs, de a férfi szemölcs nélkül álmodta maga ©lé álmatlan hopszu éjjeken át és a száij-aszéle keserűen megvonaglott és otthagyta a lányt... __ Vége? — kérdezte valaki a csoportból és a költőnek szólított Igenlően bólintott, — Fordítva igazságosabb és mélyebb értelmű volna a meséje, — vélte egy Harlekin és a csoport nevetve odébb állott. A költő pedig újra magára maradt. Egy xóxttor „Örökös tengeri kityö a magyar evangélikus egyházmegyék ügye!(< 30 ezer masyar evangélikusnak Is joga van a magyar esperessághez, ha 12 református egyházközségnek az állam külön szlovák egyházmegyéi követelt — Lfc. Fizély Ödön az uj iskolatörvény veszedelméről, a magyar evangélikusok kívánságairól és a papkép* zésről - Honnan van 1,200.000 korona adóssága a nyugati kerületnek? — Mii várnak az uj evangélikus püspöktől ? Léva, február vége. (Délszlovenszkóí szerkesztőségünktől.) Zocb püspöknek halála egyszeribe a közérdeklődés előterébe vetette az evangélikus egyház szlovenszkői problémáit, mely kérdések közül minket elsősorban a magyar evangélikussá^ helyzete és jövő kilátásai érdekelnek. A magyar evangélikusság Szlovenszkón mintegy 30.000 lelket számlál, tehát ha nem is hasonlítható össze a szlovák evangélikusság nagyobb tömegével, mindenesetre számottevő nagy csoport, amelynek az evangélikus egyház demokratikus szellemében föltétlenül joga van az önálló élethez és boldoguláshoz a magyar evangélikus hívek javára. Zoch püspök után, aki erősen kezében tartotta nemcsak a szlovenszkői agrárpárti politika szálait, de az evangélikus egyház ügyeinek gyeplőjét is, nagy rés maradt a pillanatnyi helyzeten és ezen a résen a problémák egész serege tört be a közérdeklődés porondjára a nyilvánosság elé. Itt van mindjárt az utód-kérdés is: röviden szóív,. úgy jellemezhetjük az evangélikus közhangulatot, hogy e kérdésben azt kívánja, hogy külön utód állítassák Zochnak, a püspöknek a helyébe és külön ember vegye át Zochnak, a politikusnak eddigi szerepkörét: tehát a lelkipásztor- ságot és a politikát az evangélikus püspöki szék uj betöltésénél válasszák ketté. Az uj iskolatörvény is nagy port ver föl egyházi körökben. Az uj iskolatörvény illuzórikussá teszi az egyházi autonómiát, mert bár az iskola megmarad az egyház kezén, addig a tanítók személye körül a hatalom olyan jogokat vindikál, magának, amelyek azonosak azzal, hogy az iskola és a nevelés szellemét, tehát az iskolát magát a szó igazi értelmében kiveszi az egyház kezéből. A magyar evangélikus egyházmegye, illetőleg esperesség felállítása is újra aktualitást kapott a ref. zsinat kapcsán. Itt az állam maga követelte, hogy 12 szlovák egyházközség részére, — melyek közül csak 4 kívánta az uj egyházmegyét, — külön szlovák ref. egyházmegyét állítsanak föl. Ez meg is történt s igy a 30.000 főnyi magyar evangélikusság most már erre a precedensre hivatkozva kétszeresen követelheti kívánságának honorálását s a magyar egyházmegye felállítását. A magyar evangélikus papképzés és több kisebb jelentőségű kérdés mellett van még egy érdekes kérdés is, ami most erősen foglalkoztatja az ev. közvéleményt: Óriási adósságok nyomják a nyugati ev. egyházkerületet. Mint az 1927-iki jegyzőkönyvekből kitűnik, 1 millió kétszázezer korona adósság súlyosbodik a hívekre, amit kerületi adó címén hajtanak be. (Ez az adósság azonban — úgy tudjuk, — olyan természetű, hogy a súlyos megadóztatás mellett is állandóan fennáll, ügy tudjuk, hogy ezt a körmöcbányai szlovák tanítóképző felállítása, illetve az államosítás után ennek fedezetlenül maradása okozta! A szerk.) Felkerestük Lic. Fizély Ödön aranyosmaróti ev. lelkészt, az Evangélikus Lap szerkesztőjét, az evangélikus kérdések egyik nagytudásu és hivatott ismerőjét, aki kérdéseinkre az alábbi értékes és nagy figyelmet érdemlő válaszokat adta az aktuális problémákról: Mit vár az evangélikus egyház az uj püspöktől? — Amikor az evangélikus közvélemény szinte egyhangúlag Fajnor Dusán nyítrai főesperest jelölte püspöknek, akinek a megválasztása bizonyos, — már ezzel a jelöléssel kifejezésre juttatta, hogy Fajnor Dusán egyházi érdemei, mély vallásossága, nagy teológiai képzettsége előtt hajlik meg, mikor őt a püspöki méltóságra emeli. A nyitrai főesperes egyáltalában nem vett részt az aktív politikában, hanem csöndesen végezte lelkész! teendőit, s közmegelégedésre töltötte be esperesi hivatalát. Hüt volt azon a helyen, ahová őt a Gondviselés állította, a szélesebb munkamezőn is a régi hőséget a apostoli munkásságot várja tőle az ev. egyház. — Zoch püspök sokoldalú tevékenységére elismeréssel gondol az ev. egyház. De azt kivánni, hogy az uj püspök is hasonló szintülIruháe ballerinát sodort felé a báli forgatag. Ördögfióka követte a tűllruMst. — Ismerlek, szép mászik! — hangzott a megszólítás. A költő arcára unalom telepedett — Hallja, savanyú ember, maradjon otthon, ha unatkozik 1 — kiáltott rá az ördög és eltáncolit. Igaza volt, otthon kellett volna maradni, gondolta magában a költő, kritikusan még egyezer körültekintett és hazament. NÜ28 február hó. ti Viktor. mértékben vegye ki részét a politikai munkálkodásból, hogy vállaira vegye egy politikai párthoz tartozó ezer és ezer ember kisebb- nagyobb baját és panaszát, ügye-baja dolgait, az annyit jelentene, mint az nj püspököt a halál vonatába fogni, olyan idegőrlő munka végzésére kényszeríteni, mely rövidesen testi-lelki erejének szétforgácsolá- sákoz, tönkrejutásáhor. vezetne. Zoch püspök politikai örökségét vegyék át a lutheránus világi emberek. Az evangélikus közvélemény az uj püspöktől az egyházi élet mélyítését várja, a krisztusi szeretetnek és békességnek szétplántálását és ápolását a szivekben Jáuos apostol szelídségét s a reformátor Luther hitét. Különösen a lutheri tradíciókhoz való ragaszkodást s egyházunk igazi jellemének kidomboritá- sát és érvényre juttatását, amely az utóbbi időkben kezdte jelentőségét veszíteni e a „szmtelen- ség“ jellemző vonását felvenni. —■ A magyar és német gyülekezetek Fajnor körül csoportosultak:, mert, mint mindig szlovák, evangéliumi lelkületű embertől várják törekvéseik megértését, érdekeik előmozdítását Remélik, hogy mint aki a magyar és a német nyelvet tökéletesen beszéli, meg fogja érteni a magyar és a német gyülekezetek és hivők törekvéseit és kivánsáAs uj lsko!at@rvény és az evangélikus iskolák Jövő ftetyzsfte ? —- Az uj iskolatörvény betetőzése annak az iránynak, amely a centralizációt, a tökéletes államosítást vette programjába. Amikor a felső- szeli-i evangélikus elemi iskolában a galántai tanfelügyelő a tanítónak büntetés terhe alatt tiltja meg, hogy a vallástant a tanrendszerinti heti két órán felül nem taníthatja, akkor az embernek szomorú gondolata támad az evangélikus iskolák jövőjéről. Az nj iskolai törvény szerint nem csak % saját portánkon nem leszünk az urak, hanem az egyháznak vállaira szakad az iskolával járó minden dologi kiadás, a tanító személye felett, az iskolában uralkodó szellem felett még véleményt sem mondhatunk, nem még hogy befolyást gyakorolhatnánk reájuk. — Az evangélikus iskola az evangélikus egyház java és az egyház önállóságához szorosan odatartozik az iskola önállósága is. Mit ér a ház veteményes kert nélkül? Mit ér a felnőttek evangé- lizálása, ha a gyermek lelke szántatlan és vetet- len marad? Állami iskolába bejáró hitoktatókkal nem lehet széles e világon tanítványokká tenni minden népeket. A hivatalos egyház nehezen mozgó apparátus ég még nem hallatta szavát az uj iskolai törvénnyel szemben. A nép azonban hallgatva szemléli, belső lelki hullámzásban tekinti a lázas munkát, amit utolsó előtti kulturjavának elvételére fordítanak és amit már csak egy utolsó jogfosztás koronázhat meg, ha az egyházat és a papokat is államosítani fogják. (A papok nyugdijaikat már úgyis az államtól kapják! A szerk.) Az Evangélikus Lap ujvévi vezércikkében felszólította az egyházközségeket, hogy tiltakozzanak az evangélikus iskolák államosítása s az uj iskolai törvény ellen. Aligha nem a pusztában kiáltó szavaként hangzott ez az a 12-ik órában szőlő felhívás. Hogy áll a magyar evangélikus egyházmegye ügye? — ügy látszik, hogy ez az örökös tengeri ki- győ sorsára jut. Elvileg az illetékes körök kijelentették, hogy meg* csinálhatjuk a magyar egyházkerületet is, de amikor a gyakorlati kivitelre kerül a sor, akkor például Losoncot, Lévát nem engedik a magyar esperesség keretei között elhelyezkedni, pedig az egyházi közgyűlésük mór nyilatkozott, hogy oda akar csatlakozni. A kálvinista szlovák egyházmegyét az állam követelte az egyetemes református egyháztól. Ott pedig a 12 szlovák egyházközség közül 8 a régi rendszer fentartása mellett foglalt állást és csak 4 egyházközség kívánta a külön szlovák egyházmegye felállítását. Hogy ez a demokrácia s azon protestáns elv * megcsúfolása, hogy minden jog az egyházközségből származik, arról felesleges beszélni. A magyar evangélikusoknak az a véleménye, hogy ha az érdekelt egyházközségek kívánságát nem respektálják e azok megkérdezése és akarata ellenére akarnának összetákolni egy magyar evangélikus esperességet, akkor az ellen tiltakoznak az önrendelkezési jog alapján s akkor inkább a régi keretek közt maradnak meg. Kifejezést adnak azonban azon kívánságuknak, hogy ha a 10—15 ezer szlovák kálvinistának lehet szlovák egyház* megyéje, úgy az igazságosság, & jog, a méltányosság alapján a 30.000 magyar evangélikusnak is dukál magyar esperesség. & lelkéssképsés — Van*c gondoskodás a magyar lelkész után- képzésről? — Erre a kérdésre a theolögiai oktatással kapcsolatban kell szótanom. A pozsonyi tbeológiai főiskolán nem csal: szlovákul, hanem németül ésí magyarul ia adnak elő. A 65 theoldgus közül 11 magyar nemzetiségű, akik azokból a tárgyakból is, melyeket magyarul hallgattak, szlovákul vizsgáznak. Magyarországon végzett theológust nem akceptálnak Szlovenszkón. Ezek a körülmények arra kell, hogy kényszerít-- sék a magyar theológusokat, hogy magánúton pótolják azt, amit a főiskolán nem kaphatnak. Csak igy van remény arra, hogy magyar lelkén székben nem lesz hiány s azok nemcsak készültségben, hanem magyar érzésben is megállják e helyüket. — Persze, az evangélikus egyháznak a lek készképzésüél sok baja és gondja van. Az állam a lelkészképzőjét sokáig főiskolának sem ismerte el. Evangélikus theológiai fakultásról pedig szó sincs. Az állam állítólag hajlandónak mutatkozott egy közös — evangélikus és kálvinista — protestáns fakultás szervezésére. De a lelkészképzés hátrányára — kisszerű akadályokon hajótörést szenvedett ez a terv is. — Magyar vallásiam, ima és énekkönyvekről történt-e gondoskodás? — A fordulat után ezeket a könyveket nem lehetett behozni Szlovenszkóba. Pár példány vnlt raktáron, de az hamarosan elfogyott. A Magyar Evangélikus Szövetség nagy áldozatok árán adott ki vallástani könyveket s a Kosztolányi-család áldozatkészsége lehetővé tette az énekkönyv kiadását. Most egy evangélikus imakönyv kiadása van tervbe véve. — Milyen a viszony a magyar, a német és 8 szlovák evangélikusok közt? — Ahol évszázadok óta egymás mellett éltek magyar, német s szlovák evangélikusok, szomorú dolog volna, hogy egy hiten lévők viszályban élnének csak azért, mert az egyik szlovákul, a másik németül, vagy magyarul hallgatja az Isién igéjét, E tekintetben nincs semmi baj. A hívek ösztönszerüen érzik, hogy egy Atyának a gyermekei s ha értik, egyforma buzgósággal hallgatják a magyar, a szlovák és a német istentiszteletet Felsőbb intézkedés néha azonban megzavarja ezt az egyesülést. így volt ez a legutóbbi egyetemes gyűlés alkalmából Besztercebányán, hol a magyar istentiszteletet a gyámintézeti gyűléskor szinte ki kellett követelni, hol túlzó szlovákok demonstrációról beszéltek, mikor a templom a magyar istentiszteletre egészen megtelt s örültek volna, ha üres falaknak hangzott volna magyarul az Isten igéje. — A magyar, német és szlovák evangélikusoknak a jó viszony mellett nemes versenyre kell kelniök; mindegyiknek meg kell mutatnia sajátos jellemét s ezért a versenyre szükség Is van. Hogy a kisebbségeknek jobban meg kell feszíteniük az erejüket, a kvantitás hiányát kvalitással kell pótolniok, az csak természetes dolog. De ezzel adnak tanujelt életrevalóságukról, ellenálló képességükről. S ezért a. szlovenszkői evangélikus egyházban a magyar és a német kisebbségek bizva nézhetnek a jövőbe. így. d.) A szenátus keddi illése Prága, február 25. A szenátus kedden délután tartja legközelebbi ülését. Az ülés napirendjén a prágai illetőségű polgárok közkórházi gyógykezeltetésének dijáról és az útlevélről szóló törvényjavaslatok szerepelnek. Az ülés előtt fél négykor a klubehiökök ülnek össze konferenciára. Szítom banktörvényt tervez a román kormány Bukarest, február 25. A lei stabilizációját célzó akció során a kormány, kidolgozott egy törvénytervezetet, amely a bankintézetek jogi viszonyait fogja megrendszabályozni és a betétek biztosítását célozza. Eszerint minden újonnan alakuló banknak tízmillió korona alaptőkével kell rendelkeznie. A betéti állománynak nem szabad az alaptőke nyolcszorosát meghaladnia. Külön bankbizottság fogja állandóan felülvizsgálni a pénzintézeteket. A bankoknak nem szabad áru- és ingatlanüzfotekköl foglalkozni 12 ■PK^J-A'lAfiÁAR-HrBME 1928 febrnÁr 26, iMÍrteM1
