Prágai Magyar Hirlap, 1928. február (7. évfolyam, 26-50 / 1653-1677. szám)

1928-02-24 / 46. (1673.) szám

5 1928 február 24, pénteik. T?BXGAI-A'\AGtaR-HT'PtT.AB Ur Said királya testőrségével, tizenegytagu háremével két ökrös szekerével és ezüstcsónakjával szállott sírjába 6000 évvel ezelőtt Sdub Aid királynő aranyba és drágakőbe burkolt múmiája több száz milliót megér — Az ókor asszonyának kozmetikája London, február 23. Az angol lapok mai számukban hasábos közleményekben számol­nak be annak a tudományos expedíciónak nagyszerű eredményeiről, amelyet a legki­válóbb szakemberekből a British Museum és a Pennsylvania-egyetem szervezett meg. Az expedíció hónapokon át folytatta ásatásait Mezopotámia elhagyott vidékein, azokon a területeken, amelyeken egykor a kaledaiak virágzó kultúrát teremtettek, vízvezetékeket építettek, városokat emeltek és valóságos Pa­radicsommá változtatták a Tigris és Eufrates folyó közét. Később ez a terület az átvonuló hadak útjába került, a vízvezetékek és csa­tornák elpusztultak, a városok rombadőlíek és a török uralom kulturátlansága sivár terü­letté változtatta az egykor virágzó kulturfö- det. Az Írásos emlékek azonban megőrizték a Krisztus előtti évezredes civilizáció törté­netét és igy az expedíció azzal a biztos tu­dattal kezdett munkájához, hogy a nagy ap­parátussal megindított kutatások feltétlenül nagy eredményekre fognak vezetni. így is történt. A szorgalmas és lelkiismeretes munka csakhamar felszínre hozta az ősi katdeai birodalom fővárosának, Ur Saidnak kör­vonalait. A világlapok hasábjain gyakran jelentek meg apróbb közlemények a kutató munkálatok egyes fázisairól, most azonban elérkezett már az ideje annak, hogy az expedíció részletes szakjelentésben számoljon be a tudományos világnak és az érdeklődő nagyközönségnek azokról az archeológiái értékekről, amelyek a kutató csákány és ásó njmmán napfényre kerültek. A British Museum tegnap kiadott jelen­tése közli a nyilvánossággal, hogy Ur Salában két királysírt fedeztek fel, még pedig egy királyi házaspárnak sírjait. A király sírját még az ősi időkben kifosztot­ták. Az ókorban ugyanis az egész keleten nagyon jövedelmező, foglalkozás volt a sír- fosztogatás. Ismeretes például, hogy Egyip­tomban a félreeső királyok völgyében csak­nem az összes királysírokat feltörték és Tu- tankhamen sírját is csak az mentette meg a kifosztástól, hogy többméteres omladék alá került és a rejtekhely titkát senki sem ismerte. De sértetlen maradt Ur Saidban is a ki­rálynő sírja, amelyben megtalálták a Krisztus előtti negyedik évezredből szár­mazó múmiát. A királynőt Sdub Aidnak hivták és a sirkam- rában talált mesés értékű kincsek azt bizo­nyítják, hogy az ókornak leggazdagabb ural­kodói közül való volt. Két gyönyörű király­női korona volt a sirban. Az egyik az ötvös­művészet valóságos remekműve, több arany­pántból van összeállítva, amelyeket a legne­mesebb drágakövek, nehéz aranygyűrűk, aranylevelek, aranyrózsák díszítenek és az aranypántokat gyöngykagylók és lapás lazuli díszítések borítják. A művészi munkától eltekintve, ennek a koronának tisztán aranyértékét két mil­lió fontra, tehát 330 miiló csehszlovák ko­ronára becsülik. A másik korona szintén aranyból ké­szült, lapís lazulik borítják sűrűn és külön­böző állatalakok ékesítik. A királynő múmiá­ja amellett bizonyít, hogy az ókor előkelő asszonyai rendkívül sze­rették az ékszereket A királynő balkezének ujjain tíz drága- művű, ékkövekkel kirakott aranygyűrűt ta­láltak, gyünyörü gyöngy nyakéket, azután két amulettet, amelyek közül az egyik lapis lazu- liból való, a másik pedig egy nehéz arany­ból formált állatcsoport, amelyben halak, bor­juk és antilopok szerepelnek. A múmiát azon­kívül egy gyönyörű átalvető borította, ame­lyet rendkívül súlyossá tesznek az arany és drágakő diszitések, az átalvető szegélyét pe­dig két aranyból mintázott rabszolga tartja. Nagyon érdekesek azok a toiletteszközök, amelyek a királynő sírjából előkerültek és amelyek azt mutatják, hogy a hatezer évvel ezelőtti kozmetika fejlett­ségben és raííináltságban éppen azon a fokon, sőt talán még magasabb fokon is állott, mint a mai. A smink, a szőrtelenités és a modern koz­metika minden raffinériája az ókor szépa-s as­szonyai előtt is teljesen ismeretes volt. Ta­láltak még a sirban egész sereg ezüst- és réz- edényt, azonkívül harminc kőkocsit. A király sírjában megdöbbentő látványt nyújtott az a két sor csontváz, amelynek da­rabjai a koporsó körül hevertek. A királlyal együtt sirbazárták az élő teát- ’ őröket itf hogy halott uruk felen vigyázzanak és paran­csait teljesítsék. A szerencsétlenek ott pusz­tultak el királyi gazdájuk holtteste mellett. Csontjaikon kívül teljes épségben megmarad­tak fénylő sisakjaik és ragyogó kardjaik. A király sírja jóval nagyobb, mint feleségéé. Óriási bolthajtás alatt feküdt a koporsó és ebben a kamrában mindent elhelyeztek, ami­re a királynak a túlvilágon szüksége lehetett. Természetesen kedvenc asszonyait is, akiknek éppen úgy, mint a testőröknek, ott kellett ra­gyogó fiatalságukat áldozatul hozniok ki­rályi szerelmesük koporsója mellett. Ti­zenegy ilyen kedvese volt a királynak, akiknek csontjait az expedíció megtalálta. Ezek a csontok ragyogó szépségű öltözetekbe voltak burkolva és különösen díszesek vol­Varsó, február 23. A lengyel kormány kíméletlenül folytatja választási hadjáratát az ellenzéki pártok és különösen a kisebb­ségek egyesült blokkja ellen. Az a mód­szer, amelyet a kormánypártok inaugurál- tak, most megbosszulja magát, mert egész Lengyelország területéről véres összeütkö­zésekről érkeznek híradások. Rataj szejm- marsall galíciai választó kerületében a kis­gazdák gyűlésén a Piast-párt szónokai szó- vátették a kormány választási manőverét, amire az izgalom annyira fokozódott, hogy a felfeevverzett parasztok és a rendőrök Kö­zött összecsapásra került a sor. A rendőrség a gyűlés résztvevői közül többeket letartóz­tatott, de a lakosság magatartása annyira fenyegetővé váltj.hosv kénytelenek voltak őket szabadlábra helyezni. Lengyelország keleti területein a kormány oly erővel foly­tatja a kisebbségek elleni hadjáratát, hogy az ukrán többségű választókerületekben sín­esének már nemzeti jelöltek, mert részben a féktelen terror hatására visszaléptek, részben pedig börtönbe kerültek. Nyilvános jelöltséget ezekben a kerületekben csak a kormánylisták agitátorai vállalhatnak. Grodnóban megtámadták a zsinagógát, Berlin, február 23. {A P. M. H. munkatársától.) Ama nullák király, aki tegnap óta a német biro­dalom vendégeként Berlinben tartózkodik, ma megtekintette a nagy berlini forgalmi és közleke­dési intézményeket, egyszersmind hozzákezdett a tudományos intézetek és múzeumok megtekintésé­hez. Ma délelőtt meglátogatta a tempelhofi köz­ponti repülőteret, amely az afgán uralkodóra és kíséretére mely benyomást tett és Amanullah ki­rály nem győzött elégszer kifejezést adni bámula­tának. Hir szerint a német kormány elhatározta, hogy a látogatás tak a fejkötök, amelyeket sürü arany és lapis lazuld ékesített. Találtak még fórficsontokat is .i koporsó közvetlen közelében, amelyeken már kevésbé díszes öltözet volt, ezek a király közvetlen szolgaszemiélyzetéből kerültek ki. A koporsó előtt két nehéz négykerekű fakocsi I állott, amelyeket ökrök vontattak, az ökrök igája súlyos vertezüstből készült és díszes J ornamentika ékesíti. Ebből a sírból a rablók nagyon sok értéket vittek el, de azért az ex­pedíció is talált még elég csodálatos dolgot, igy többek között egy vert ezüstből készült evezős csóna­kot, ezüst evezőkkel, továbbá egy csomó aranyláncot és egy ezüst hatvannégymezős játéktáblát figurákkal, amely tábla a csatur-angának, a sakkjáték ősének művelésére való volt. melyben a zsidó nemzeti kisebbségek akartak választási gyűlést tartani. Az ellen­zéki érzelmű lakosság és a kisebbségek kö­rében az erőszakos választási hadjárat miatt az elkeseredés nőttön-nő. Varsó, február 23. A vilnai kerületi bí­róság előtt ma kezdődött meg az a politikai nuustré-nör, amely a fehér-orosz paraszt­éi munkás-hromadának vezéreit, Taraszi- kievviez, Wolcsyn, Miotla és Michajlowski volt képviselőket és a pártnak mintegy 80 letartóztatott te^'át ültette a vádlottak pad­jára. A tár ...alásra mintegy 400 tanút idéz­te k be, úgy hogy a monsire-pör legalább há­rom hónapig fog eltartani. Varsó, február 23. A nyugatgaüciai Dobromilban az ortodox zsidók választási gyűlésén Pairner, az ortodox zsidó szerve­zet elnöke beszédében arra hívta föl a zsi­dókat, hogy a kormánypárt választási lis­táját támogassák. Erre zsidó nemzeti párí- hivek támadták meg a szónokot és annyira megverték, hogy szenvedett sérüléseibe a délután folyamán belehalt. A támadókat, akik valamennyien a cionista párt tagjai, letartóztatták. cinlékére repülőgéppel ajándékozza meg az algán államfőt. Egy D. 24. Junkens-gépet ajándékoz Amanullah- nai, aki a Junkere-Mpueu gépekről eliemerően nyi­latkozott. A király ma délben Loebehez, a biro­dalmi gyűlés elnökéhez volt reggelire hivatalos. Amanullah, az u\ Hmun al Hasid Egy Berliniben élő afgán munkatársunk előtt különös élményét mesélte el. Midőn egy alkaloan­—— mai az afgán fővárosban, Kabulban, este tiz óra után az utcán sétált, egy cirkáló rendörőrezem le­fogta és beszállította az órszobára. Eljárását azzal magyarázta, hogy Amanullah király parancsa sze­rint Kabulban senkinek nem szabad este tiz óra után igazoló okmányok nélkül az utcán tartózkod­nia. Mivel a* elbeszélő nem tudta személyazonosságát igazolni, elrendelték logvatartását másnap reggelig. , Az őrezobában a sarokba húzódva megpillantotta az esti könnyelmű kóborlások egy másik áldoza­tát, akivel beszédbe elegyedett. A sorstárs kíván­csian érdeklődött nála, hogy van megelégedve az uj királyi rendelettel s mikor a férfi felháborodá­sát fejezte ki, az idegen, kellemetlen helyzete ellenére, dicsérni kezdte • király bölcsességét, aki rendeletét azzal in­dokolta, hogy Afganisztánban mindenkinek hozzá kell járubűa az ország felvirágzásához és ezért korán kell fekiidniök az embereknek. Alig fejezte be utolsó mondatát a különös férfi, midőn nyílt az őrszoba ajtaja és megjelent benne a miniszterelnök a király személyi titkárá­nak kíséretében. A két férfi mély hajion gás ok kö­zött a következőképpen szólt a férfihez: — Legalázatosabban bocsánatáért esedezünk, kerestük Felségedet mindenfelé, de csak most jöt­tünk arra a gondolatra, hogy Felségedet esetleg az Őrszobára kisérték saját rendeletének túllépése miatt. Az elbeszélő afgán csak ekkor tudta meg, hogy sorstársa maga az afgán király volt, aki Ha- run al Rasid mintájára, személyes tapasztalatok révén igyekszik rendelet el végrehajtását és hiva­talnokainak korrektségét ellenőrizni. Tavaszi esőben Mintha a tropikus vidékeken élnénk, olyan helyen, ahol az évnek legalább is három hónap­ján szakadatlanul zuhog az eső, úgy rendezkedik be a divat a nedves időkre. Bőrből készül a retikül, a kalap és a virág s kicsinosítja magái a sárcipő amely szürke és drapp színben jelenik meg, mintha e szinváltózással akarna bocsánatot, kérni otromba formájáért. Sőt, valami divatzseni kitalálta azt is, hogyan védekezhetünk váratlan eső ellen s e célbői a táskában viselhető, össze­hajtható, gumitokban tartható sárcipővel örven­deztette meg a világot. Gyengéd lélek lehet, aki ilyenre is gondol és mint nőismerő, számol azzal, amit oly kevés férj tud, hogy a nők inkább megáznak, megfáznak, mielőtt bármilyen felhős, de még száraz időben elindulnának, csúf sárcipőt húznának. Az esernyők is váratlan fénykorra ébredtek. Sohasem számitolták ilyenre. Sötétkék és barna alapon vidám futurista mintákkal büszkélkednek, sőt gyakran pettyes szegéllyel is ez utóbbival mutatva, mily tökéletesen tisztában vannak azzal, mi a divat. Ami két év előtt és még régebben tökéletes karácsonyi ajándék volt: a teknős esernyőnyél, a galalitból készült nyulfej, mely ugyancsak eser­nyőre volt szánva s az a bizonyos ismeretlen müvésznevü ásványból készült ernyőfogó, mely­nek belseje tükröt és pudertartót tárt fel egy varázsütésre, idén mind divatját múlta. S sér­tésszámba megy az ilyen ajándék. Mert a hölgy példáját követi ernyője is. És bár a ruhája vidám és tetszetős, az ernyő maga férfias, akár a hölgy. S e mivoltát azzal bizonyít­ja, hogy a férfiak botjához hasonló bambusznád a fogója. Ilyen — és nem más. Ami a kora tavaszi napban megjelent a Riviérán s napernyőnek nevezi magát, szintén nem sokkal nőiesebb. A „toile basque“ nevű vászon, amely ez előkelőén csengő névvel pró­bálja takarni paraszti eredetét, tulajdonképpen nem egyéb, mint a kofák ernyőjének sötétkék, tarkacsikos vászna. Ugylátom, még mindig ked­vence a nőknek és a divatnak az idén, mert bár­mily drága párisi toalettet ölt a dáma Nizzában, Cannesban, tökéletesnek csak akkor tartja öltözé­két, ha ilyen durva vászonhuzatu ernyőt '.art kezében és ha ugyanilyen vászonból készült reti- külje is. Párisban szinte mániává vált a legnemesebb anyagok „gumirozása“, ami annyit tesz, hogy balfelüket gumival vonják be s igy vízhatlanná teszik őket. így persze nem megy ritkaságszámba a crép- satin esőköpeny, sem jersey, sőt van már vízhatlan georgette is. Az ezerféle vászonról nem is be­szélve. Mint a parasztasszony kertje esőben, oly tar­kán fog kinézni idén tavasszal az utca. Mint ázott nagy pipacsok, oly piros esőköpenyekben járnak már ma is Párisban a nők, de ép ily kedvelt a kék, a lila és a „cendre de rose“ nevű rózsaszín, amelyet annyit viseltünk két év előtt, hogy bátran hihetjük: egy életre végeztünk vele. De nem — a divat visszahozta! S arra kényszerit, hogy sze­ressük. Az egyszínű esőköpenynél még divatosabb a mintás: a sottis, a pepita, a csikós. De nemcsak köpenyek készülnek mindezen esőre elszánt anyagokból. Sportruhákat csinálni belőlük épily divatos. A nők mindenre képesek: lehet, hogy még szép időben is gumisitoll crépe de chinben fognak járni az idén. Az angol tisztek háborús viselete a „trench- coat“, ma már rég túlhaladta a neki szánt hatá­rokat. A francia nők kedvence lett Egy lépést sem tesznek nélküle. A legszebb délutáni selyem­ruhájukra is ezt veszik fel, mintha szégyelnék, hogy néha-néha szépen, díszesen, nőiesen öltöz­ködnek. Madelcine. — öt korona egy menzaebéd: Havonta •f-sner Uan rendégfil egy. magyar diákoU Vér és feörtüü fiiséi9! a lengyel választási harcét Kata! kerületében összetűzött a parasztság és a rendőrség Hadjárat a kisebbségek ellen — Vissza .'épnek vagy börtönbe jutnak az ukrán jelöltek Repülőgépet ajándékoz a német kormány Amanullah királynak — Az afgán uralkodó berlini diadalul jónak második napja —

Next

/
Thumbnails
Contents