Prágai Magyar Hirlap, 1928. február (7. évfolyam, 26-50 / 1653-1677. szám)
1928-02-22 / 44. (1671.) szám
2 1928 február 22, szerda. A világ leáíiagyoüis gazdaság! harcának küszöbén London, február 21. Sir George Pajatu Angliának egyik legkitűnőbb gazdasági szakértője, tegnap este hatalmas előadást tartott a világ gazdasági helyzetéről. Beszédében többek között a kővetkezőket mondotta: — A legnagyobb pénzügyi válság delnőjén vagyunk, liogy meddig fejlődik ez • drámai krízis, nem tudom, de úgy hi- ezem, bogy a krizis kezdete Amerikában már beállott, ahol az értékpapírokat tömegesen dobják piacra. Amerika fedezte Európának szükségleteit élelmiszerekben és nyersanyagokban, de hogyan teljesítse Európa Amerikával szemben kötelezettségeit, ha az Egyesült Államok népe nem hajlandó arra, hogy áruinkkal fizessük ki? Ebben a* érben az ipari nemzetek legélesebb versenyét fogjuk megélni, amilyet a világ még nem látott Németországnak százmillió font sterling értékű árut kell eladnia, hogy reparációs fizetségeit teljesíthesse, ha az ehhez szükséges pénzt kölcsön utján nem tudja megszerezni. Ezek a reparáoiós fizetségek nekünk és a többi ipari nemzetnek mérhetetlen károkat okoznak. Ai én javaslatom arra irányul, hogy a világválságot igyekezzünk legalább elnapolni azáltal, hogy Amerika a helyzet megkönnyítése céljából további hiteleket szolgáltasson és Németország kapja meg a hozzájárulást a további ktíl- } osonok felvételére. Az összes nehézségek j megszüntetéséhez a kereskedelmi gátakat : kell lerombolni. 1929 tavaszáig ezeket a j problémákat meg kell oldani, mert külön- ; ben rettenetes napoknak nézünk elébe. A perrendtartás reformja Prága, február 21. Az uj perrendtartás^ nagy vonásaiban elkészült. Rövidesen hozzá-1 látnak a hatszáz paragrafusból álló törvény- j javaslat végleges megszövegezéséhez. A politikai elítélteknek nyújtandó kedvezmények kérdését is az uj perrendtartás keretében oldják megBefejeződött a pánamerikai kongresszus Havanna, február 21. A hatodik pánamerikai konferenciát tegnap plenáris üléssel zártáik be, «melyen aláírták az elfogadott határozati javaslótokét. Az amerikai államok delegátusai n legnagyobb .megelégedésüket fejezték ki a konferencián elért eredmények felett. Titulescu tudja, hogy Románia semmit sem nyerhet és mindent elveszíthet £ román külpolitika fenn akarja tartani a status quot - Stresemann és Titulescu cap martini tárgyalásai — Cap Martin, február 21. Stresemann ^ és | j Titulescu ma délelőtt Stresemann szállodájában egy óránál hosszabb ideig tartó tárgyalást folytattak. Titulescu a szállodából való eltávozása után a következő nyilatkozatot tette: — Tárgyalásunk rendkívül szívélyes es barátságos módon folyt le. Megtárgyaltuk mindazokat a kérdéseket, amelyek országainkat egyformán érdeklik. A további megbeszélések akkor fognak bekövetkezni, amikor berlini látogatásom alkalmával végleges megegyezésekre is jutunk. Radirescu román pénzügyminiszter ezt a kommünikét azzal egészítette ki, hogy Pesthy Pál magyar igazságügyminisztert a legközelebbi napokban a Riviérára várják, ahol Titulescuval találkozni fog. Romániában a helyzet teljesen nyugodt, Károly hercegről már senki sem beszél és a dinasztikus kérdést teljesen elintézettnek lehet tekinteni. Milánó, február 21. Titulescu és Stresemann cap-martini találkozásához a Corriére külön tudósítója megjegyzi, hogy Titulescu főcélja a béke fentartása a jelenlegi szerződések keretében. Romániának minden területi és nemzeti igényét teljesítette a békeszerződés és ezért aromán külpolitika arra törekszik, hogy barátsági szerződések átfogó gyűrűjével szilárdítsa meg a béke eredményeit- Románia abban a helyzetben van, hogy egyetlen konfliktus esetén minden elveszíthet és semmit, nyerhet. Ez magvarázza Titulescu eljárásának engesztelékenv szellemét és politikájának alapelyét, amely a szerződések fentartását és sérthetetlenségét és a területi status quot vitán felül helyezi. Hyen politikai felfogással folytatta tárgyalásait Stresemannal és ezek a tárgyalások inkább az általános politika körül forogtak, mint a tulnyomó’ag pénzügyi technikai függő kérdések jogi része körül. A technikai tárgyalásokra csak Berlinben kerül a sor, amikor a népszövetségi ülésszak után Titulescu a német fővárosban látogatást tesz. A kommunisták súlyos vádjai Hrbek volt ungvári kormánybiztos ellen A Rudé Právo nem nyugtázott bizalmas jellegű kiadások utalásával vádolja meg Mrbeket — A kifogásolt tételek a fővárosi jellegért folytatott harccal állnak kapcsolatban — JokS 239 ezer koronás közvetítési dija Prága, február 21. A kommunista Rudé Právo a ruszinszkói afférokkal kapcsolatosan egy cenzúrázott cikkben érdekes leleplezéseket közöl. Többek között ezeket irja: A kormánybiztos százezres províziókat fizetett és „(bizalmas utón", nyugták nélkül ezreseket adott ki a város pénztárából. A városi képviselőtestület ellenőrző bizottsága most kontrolálja Hrbek volt kormánybiztos gazdálkodását. A bizottság a munkájával eddig még nem készült el, de máris megállapította a következőket: A szociális biztosító intézettől ka-pott kölcsön közvetítéséért egy Jokl nevű urnák 239 ezer koronát fizettek ki. A Hrbek-féle gazdálkodás kiadási tételeinek jelentékenyebb része a Ruszinszkó fővárosáért folyt harccal áll összefüggésben. A kormánykörök e harc szitásával az autonómiáról akarták elterelni a figyelmet. A trükk azonban mindenki előtt átlátszó volt, mert hiszen az ungvári állami épületekbe beruházott milliók már eleve prejudikáltak a döntésnek. Hrbek azonban ez időben súlyos ezreseket dobált ki Ungvár érdekében a sajtó megvásárlására és „befolyásos személyek megnyerésére“. A kormánybiztos ur még egyéb összegeket is kifizetett anélkül, hogy nyugtákat kért volna. Az ellenőrző bizottság a következő „bizalmas jellegű" kiadásokra jött rá: F. 8. 500, A. K. 1000, F. S. 700, A. K. újságíró 1500, A. K. újságíró 800, L. S. újságíró 2000, L. S. újságíró 500. A. Z. 1500, E. H. 1000 korona stb., összesen 18.991 korona. A bizalmas kiadások között szerepel egy aktatáska 500 koronáért és egy ezüst cigarettatárca 510 koronáért. A kormánybiztos ur más esetekben sem volt nagyon takarékos. Baxa primátor látogatásakor 34.434.38 korona volt a kiadás s ebben uzsonna cimén kifizetett Füredi ungvári vendéglősnek 8400 koronát ételek címen 12.691.86 koronát. Ilyen gazdálkodásért — folytatja tovább a Rudé Právo — a hatóságoknak Hrbeket felelősségre kellett volna vonniok. Sőt a zsupáni hivatal jóváhagyta a gazdálkodását és amikor a kommunista párt ez ellen tiltakozó gyűlést akart ösz- szekivni, a rendőrség betiltotta a plakátok ki- ragasztását azzal, hogy az abban fölhozott adatok a közrend veszélyeztetését célozzák. katolikusok demousfrá&éja a maxiitól kafioiikusfilcfözéSEk ellen Budapest, február 21. (Budapesti szerkesztőségünk jelentése.) Az Országos Katolikus Szövetség rendezésében vasárnap délelőtt a Vigadóban hatalmas demonstrációs gyűlést tartottak a magyar katolikusok a mexikói véres egyházüldözés ellen. A nagygyűlés megnyitó beszédét Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás mondotta, aki beszédében a katolikus összetartozásról, katolikusok közös ügyeiről, közös érdekeiről szólott, amelyekből szükségképpen következik, hogy résztvegyenek egymás örömeiben és fájdalmaiban. — Minket ma — mondotta a hercegprímás — a fájdalomnak a szolidaritása hozott össze, hogy résztvegyünk az üldözött mexikói szenvedéseiben és részvétünket fejezzük ki azok iránt, akiket katolikus voltuk miatt üldöznek. Krüger Aladár országgyűlési képviselő és Haller István beszéde után P. Bangha Béla jézustársasági atya szólalt fel. Azt fejtegette, hogy a katolicizmus most is olyan erős bensőleg, mint volt a Nérók és Diode t iá nők korában. A szeretet vezesse a katolikusok szervezkedését, de ez a szeretet szükség esetén épp úgy suhogtassa meg a kardot, mint ahogy a hazaszeretet is szükség esetén karddal kell szolgálni. A gyűlés záróbeszédét Apponyi Albert gróf tartotta, akit percekig lelkesen ünnepelt a hallgatóság, mielőtt beszédét megkezdte. Apponyi beszédében a kegyelet adóját rótta le a mexikói vértanuk iránt, a szolidaritásnak adott kifejezést, hangoztatván, hogy a mexikói rémségek ellen a tiltakozás hangjának nem egyedül a katolikusok köréből kell felemelkedni, mert az ügy az egész emberiséget érdekli. Mexikóban a lelkiismereti szabadságot, az emberi jogot és az emberi méltóságot gyalázzák meg. A mexikói katolikusüldözéseknek számolniok kell az emberiség közlelkiisme- retével és a világ itélőszékével. Az igazság és a lelkiismeret az emberi haladás egyik leglényegesebb útja, Magyarország jövőjének is egyik előfeltétele. J&ébi az dsőszerelem REGENV- irt*.: /Aaraí O/fcNDQR ,47 Május 7. — Rendkívül fáradtnak érzem magún. M.ulár dolga jobban elővett, mint hittem, Főbbe* kell gondolatban foglalkcwr nőm vele, mint kedvemre való. Restellem leírni, de így van: a levelet csaknem naponta elolvasom. Körülbelül egy hete minden nap. Azt hiszem, ha megkérdeznének, most már fel tudnám mondani, mint egy memoritert. Mentöl tovább olvasom, arra a meggyőződésre jutok, hogy Cserey ártatlan. Ez ■inkább csak barátság a leány részéről, paj- fáskodés. Az egyénisége, a küleeje is megerősít ebben a feltevésben, l^ángos. igen. Lángoméi hamarább ©Lhinnék valamit. Amint hallom, lángos jogászok kíséretében wzokott sétálni. De Cserey? Mit higyjek Cee- reyről? Csak ez a kitétel a lovéllxm — Hogy a lány jár Madár lakására. Nem tudom semmire elszánni magam. I/eg)t>bb lenne, ha fél rétén ném az egész. Fo éppen ez az. hogy nem tudom nyugodt lelki ismerettel félretenni ezt az ügyet. Madár, úgy veszem észre, teljesen tájékozatlan. Az első napok rémülete elmúlt. A Ifcollgatabumat aem érti. Nem foglalkozom wie, de ébben nincsen semmi meglepő. Ke- 'üli a tekintetemet. Most ő az., aki kerüli a tekintetemet. Ma, amikor délben etilagyiam az. intézetet. egy parasztasszony ibolyákat árult. A legnagyobb megdől'^cues- cl jegyzem fel ez.t a saeiúlis tünetet, hogy iuaydöem vítAean egy köt eg ibolyát. Még idejében észbek a p- laini. Szeretném a gazdasszonyom arcát látni, ha egy délben ibolyával a kezemben térnék haza? Elég keveset vagyok mostanában otthon. Untat, ha egyedül vagyok. Többnyire csak tiz felé jövök haza a kaszinóiból, ha kiolvastam az összes újságokat. Majdnem minden nap fejfájással fekszem le. Május 9. — Ma valami fölösleges és könnyelmű dolgot csináltam. A Fő-utcán mentem el, s a szabóm, aki két év előtt a sötétkék ruháimat varrta, künn állott az üzlete ajtajában. ♦ — Szép idő. tanár ur — mondta és megállított. — Egy tavaszi ruha. mit gondol a tanár ur egy tavaszi ruháról? — kérdezte. — Régen volt szerencsénk — tette hozzá. Ez igaz, hogy régen varrattam ruhát. De van még egy tavaszi ruhám, kitűnő állapotban, a barna. Há-rom éves, a szövet sehol nem fénylik. Nem volt szándékom ruhát varratni az idén. — Van egy szürke szövetünk — zsolnai — mondta és behúzott az üzletbe. Elém rakta a szövetet. Tetszetős szövet é" elég jó minőség. Világosszürke. Kissé tu-igosan tavaszi as. Soha nem hordok ilyen egészen világos ruhákat, nyáron se. A szabó előadást tartott nekem, hogy a szövet kitűnő. egyél la'án nem világos, s hogy szükségein van reá. — A tanár ur különbem is tulsötéten öltözködik — mondta. — Minek az, kérem? A tanár ut korában még sok ur tenmsznadrágot hord nyáron. Ez nem igaz, de hagytam beszélni. Megrendeltem a ruhát. Száz korona. Nem drága, mert zsolnai szövet. Most utólag máT bánom, hogy engedtem neki. Nincs semmi szükségem világosszürke ruhákra. Május 10. — Ila már benne vagyok a felelőtlen költekezésben, vettem ma a ruhához egy pár uj cipőt is. Ezek a kereskedők valóságosan behúzzák az embert. Azt mondják, hogy rosszul mennek az üzletek. Ma elmentem az uridivat-üzlet előtt s megálltam, hogy megnéztem a kirakatban a cipőket. Kétségte- len, hogy cipőre hamarább van szükségem, mint ruhára. Ez a lábtyü, amiben járok, elég elnyűtt. Én öltözködésre igazán nem fektetek különösebb súlyt, de arra gondoltam, hogy az uj ruha és ez az elnyűtt lábtyü kevéssé illenek majd össze. Ezért beléptem és kértem, hog\ mutassák meg a cipőket. A többi aztán már úgy történt, ahogy ez uridivat-üzletekben történni szokott. Először eladtak nekem egy sárga félcipőt. A Cipő elég kényelmes, boxcalf. Aztán eladtak a cipőhöz egy féltucat harisnyát. Gallérokra szükségem volt, azt magam is kértem. Amire nem volt szükségem, az a kalap. Egy szürke kalapot akasztottak rám, széles karimával, világosszürke szalaggal. S egy sötétkék nyakkendőt, fehér pety- tvekkel, erre volt a legkevesebb szükségem. ötvennyolc korona. Nem sajnálom, de bosszant hogy az eni- bei nem lesz okosabb az idővel. Semmi szükségem ezekre a holmikra, kivéve a cipőt. Május 11. — Szeretném tudni, találkoznak-e még a Kálvárián Madár és Cserey? Ma déli.tán közel voltam hozzá, hogy fölmenjek, i Azatun arra gondoltam, hogy mi történne, ha a sejtesem helyesnek bizonyul és meglepem j őket a szappanfőző sírja mögött? Elképzeltem a jelenetet é«s úgy döntöttem, hogy okosabb, ha nem megyek utánuk. Nem miattuk, hanem magam miatt. Nagyon kellemetlenül érintene, íia a Osereyt együtt kellene látnom Madárral. Egészen rossz érzés fogott el erre a gondolatra. Majdnem elémelyedtem. Ez a Cserey kislány még. Most mHányszor jobban megnéztem óra alatt. Sokkal fejletlenebb, mint társnőd. Egészen kamaszos, fejletlen. Nem is nő ez még, mégcsak nem is nagylány. Ha Madár csinál valamit ezzel a gyerekkel, akkor gazember. Ma este elgondolkoztam fölöttük- Madár szerelmes ebbe a lányba, ez az ő ügye. Ha mindakelten három-négy évvel fiatalabbak lennének, szívesen nézném ezt a pajtásságok Igaz, hogy akkor is . . . nem szeretem Madár külsejét. Az orrát, a száját, a pattanásos homlokát. Azt hiszem, ez az, ami felémelyit. Oserey nem csinos ugyan, de mégis csak egy rendes külsejű fiatal leány. Külöub gavallért találhatna, mint ez a Madár. Arra gondoltam, hogy már nem elég gyermek ahhoz, hogy minden játék maradjon köztük. Ez a két homályos kitétel Madár levelében elgondolkoztat. Egy bizonyos erős, testi undor fog el, ha elképzelem, hogy Madár az, aki csinál valamit ezzel a leánnyal. Mondjuk, hogy csókol óznak. Ez valószínű. Ez mélyen fölundorit. Tisztátalan elképzelés, de ma este elképzeltem Madár széles, pattanásos szálját amint megcsókolja a Cserey-1 ányt . . . Végigfutott rajtam az undor. Lehet, hogy csak nekem ilyen utálatos? Végre is, egy fiatal fiú. Mindenesetre tisztán látom az esetből, hogy igazam volt mindabban. amit a coeducatióról vallottam. Most gva- korlatban látom, mennyire igazam volt. (Folytatjuk).
