Prágai Magyar Hirlap, 1928. február (7. évfolyam, 26-50 / 1653-1677. szám)

1928-02-22 / 44. (1671.) szám

T988 február 22, m&rüA. Halk beszélgetés négy fal között egy volt és leendő cseh miniszterrel A Hotowetz-etmélet és a gyakorlat ~ Milyen retorziót kell Lengyel- országgal szemben használni ~ Miért nem képes Csehszlovákia a folyamatban levő kereskedelmi tárgyalásait befejezni? — Hogyan is állunk a külkereskedelmi mérleg aktívumával? Jegyezze fel, hogy ingeit mikor vette nálunk, S meggyőződhet arról, hogy mily tartós a mi árúnk Markovics Testvérek férfi és női divatáruháza Bratislava-Pozsony, Halászkapu 3 Az újságíró nehéz feladat megoldá­sa elé került Vendége volt egy cseh képviselőnek, aki éveken át vezette a kereskedelmi tárca ügyeit. Parlamenti körökben újabban ismét hire jár, hogy a rövidesen távozó Peroutka keres­kedelemügyi miniszter helyébe fog kerülni. Ez az ur, ki a csehszlovák közgazdasági életben ma is igen nagy szerepet tölt be, megtagadta az újság­írónak azt a kérését, hogy lapja számá­ra nyilatkozzék, de ugyanakkor a leg- szeretreméltóbb módon válaszolta meg az újságíró minden kérdését, csak kikötötte, hogy a négy fal között le­folyt beszélgetésből- nem szabad inter­jút csinálnia és semmiképpen sem szabad őt megneveznie. Az újságíró ezért oly­képpen oldja meg ezt a kényes kér­dést, hogy minden közelebbi adat nél­kül reprodukálja a beszélgetés folyamán elhangzottak egy részét, sőt abból is kihagyja a volt és leendő miniszter által használt költői hasonlatokat, mert akadnának egyesek, akik ismerik az iróminiszter stílusát, vagy látták vala­melyik drámáját és fölismernék erről: — Azt kérdi, szerkesztő ur, hogy olvastam-e Hoiowetz dr. volt kereskedelmi miniszter nyilat­kozatát —• mondotta; — olvastam s csak az a megjegyzésem van hozzá, hogy Hotowetz sokkal előnyösebb helyzetben van, mint én. Szabadon gcndolkodhatik és szabadon beszélhet, mig engem a pártfegyelem és felelősség arra kény­szerít, hogy ne mondjam ki mindazt, amit gondolok. —- Páneurőpa és az európai államok gazda­sági uniója csupa szép álom, csupa szép utópia; azonban ezek a tervek nézetem szerint nem valósíthatók meg. Abban a kérdésben, hogy a csehszlovák kül­kereskedelmi politika zsákutcába jutott, töké­letesen egyetértek Hotowetz-cel, csak abban tér el a véleményünk, hogy Hotowetz ennek okát az engedélyezési eljárásban és a sze­rinte tulmagas vámokban látja, mig én azon a nézeten vagyok, hogy úgy az engedélyezési eljárásra, mint a magas vámokra szükség van. Ez két olyan fegyver, melyet akár egy egész életen át a zsebünkben hordozhatunk anélkül, hogy fölhasználnék őket A Hotowetz-elmélettel szemben a valóság ugyanis az, hogy az engedélyezi eljárás fegyverét a kormány tulliberálisan kezeli és azok az állítólagosán tulmagas vámok csak a papíron vannak meg, mert a gyakorlatban egészen nyolcvan százalékig menő vámkedvezményt adnak az egyes impor­tőröknek. — Addig, a mig a szomszédes államok maxi­mális vámtételekkel nehezítik meg az exportun­kat, addig Csehszlovákiának nem szabad kiadni a kezéből a fegyvereit. — Itt van például Lengyelország esete. A lengyel behozatali vámok úgynevezett valorizá­ciója, mely lényegében megokolatkin emelése a vámoknak, rendkívül érzékenyen sujta a Lengyel- ország felé irányuló csehszlovák exportot. A lengyel kormánynak ezzel az intézkedésé­vel szemben úgyszólván tehetetlenek vagyunk, mert retorzióképpen nem emelhetjük föl a mező- gazdasági termények vámját anélkül, hogy saját fogyasztóinkat ne sújtanánk ezzel a retorzióval. Egészen furcsa, hogy ugyanakkor, amikor Len­gyelország ilyen eszközöket használ ellenünk, mi semmi akadályt sem támasztunk a lengyel szén importjának útjába. Nézetem szerint a kormánynak azonnali kö­telessége lenne a lengyelekkel kötött szénbe- kozatali szerződést fölmondani és a lengyel szénre súlyos vámot róni — Csehszlovákiának azonban nemcsak Len­gyelországai, hanem más európai államokkal is súlyos gazdasági nehézségei vannak. Gazdasági tárgyalásokat folytatunk az egész világgal s ezek a gazdasági tárgyalások soha sem jutnak el a kívánt és mindkét felet kielégítő befejezéshez, hanem többnyire meg­szakadnak. Ha az egyik államnak biztosítjuk a legtöbb kedvezmény elvét, akkor a másik állam is igényt tart rá, noha létérdekünk ellen szól, hogy megadjuk neki Itt van például Francia- ország, mely autókat szeretne importálni hozzánk. Ha kinyitjuk a határsorompóinkat a francia autók számára, akkor nem ereszthetjük le azokat az amerikai kocsik elől sem s végül is Amerika elárasztja a csehszlovák piacot a tömegesen gyár­tott autóival és tönkreteszi a csehszlovák autó­ipart. Sajnálatos, hogy a Németországgal való kereskedelmi kapcsolatunk kérdése még mindig nem nyert elintézést, mert a késedelem követ­keztében a németek magas vámot vetettek a csehszlovák iparcikkekre s erősen gátolják a kü­lönben sokat ígérő csehszlovák-német kereskedel­mi viszony kifejlődéséi — De hagyjuk ezt; hiszen erről a kérdésről órák hosszat lehetne beszélni. — ??? — Hogyan, ön azt kérdi, hogy miképen ak­tív mindezek ellenére a külkereskedelmi mérleg? Engedje meg, hogy erre a következő anekdotával feleljek: egy híres angol közgazdász a hazugság fogalmát olyképen definiálta, hogy annak első foka a ''onvencionális, társadalmi hazugság, má­sodik foka a rosszindula és harmadik foka a statisztika. — A statisztika ugyanis a számok birodalmá­ból meríti adatait és kimutatja, hogy — teszem fel — a kivitel tizmilliárd csehszlovák koronányi értéket reprezentált, mig a behozatal csupán ki­lenc milliárdot tett ki. A statisztika tehát kimutat­ja, hogy a külkereskedelmi mérlegünk egy- milliárd koronával aktív. Ezzel szemben áll az én külön számításom, amely azt mondja, hogy akkor igazán aktív a külkereskedelmünk, ba a kivitel és a behozatal egyaránt mutat ki húszmilliárd koronányi értéket, mert abban az esetben száz százalékkal ngyobb forgalmat bonyolítottunk le, száz százalékkal nagyobb mértékben használtuk ki üzemeink és gyá- raink kapacitását és a húszmilliárd értékben importált árukon is kerestünk valamennyien. Az állam a vámon, a vasúti szállítás alkalmával s a kereskedelemben mindenki; kezdve a szállítón, folytatva az importőrön és végezve a kiskeres­kedőn. — A külkereskedelem célja nem & számokkal kimutatható haszon, hanem a nagy forgalom, ami­dőn a produkciót végző üzemek kapacitását lehe­tőleg száz százalék erejéig kihasználják. — A világpiacokon az utóbbi évek folyamán egy természetes folyamat játszódott le, melynek lényege abból áll, hogy ma már nem a kereskedő szalad az áru ntán, hanem az áru szalad a vevő után. E folyamat során rendez a legtöbb európai állam az utóbbi években minta vásárokat, melyek azon­ban bámulatosan rövid idő alatt elveszítették jelentőségüket. Ma már az a helyzet, hogy a nagy költséggel rendezett mintavásárok alig jelentenek valamit is a külkereskedelem élénkítése körül. A mintavásári látogatók nyolcvan százaléka nem jön vásárlási szándékkal, hanem azért, hogy a vásáron látott és tapasztalt újdonságokat odahaza fölhasználja. — A nemzetközi kereskedelmet az ilyen vásárok nem befolyásolok. A kereskedelemben csak a kereslet és binálat bír döntő befolyással. Nézetem szerint elhibázott politika továbbá a külföldi iparral ár tekintetében fölvenni a ver­senyt, mert Csehszlovákia csupán az elismert szolidságával versenyezhet azokkal az államok­kal, melyek a mieinknél olcsóbb árakkal dol­goznak. — A külkereskedelmi politikánknak — is­métlem — oda kell irányulnia, hogy az export­lehetőségeinket egészen addig fokozza, hogy üzemeink kapacitása teljesen igénybe legyen véve. Itt azonban ki kell jelentenem azt, hogy az üzemek kapacitásának tulfokozása sem kívánatos, mert nem minden iparág teheti meg azt, amit például Baía tesz, hogy a kereslet növekedésével arányban emeli üzemének a kapacitását, mert cipőből soha sem lehet eleget gyártani, mig teszem föl autóból már nem lehet nálunk tízezres szériákat készíteni. Baía például megengedheti magának azt a befektetést, amelyet most tervez, hogy százezerszámra fog Indiába szállítani cipőt s ott potom áron, sőt ha kell, ingyen fogja a tömeg közé szórni, hogy rászoktassa a hindukat a cipőviseletre. Baía spekulációja odairányul, hogy ha sikerül az Indiában élő milliókat a cipő viselésére rászoktatni, akkor azok arról többet nem szoknak le s szükségleteiket nála szerzik be, mert addig ő bevezeti magát az indiai piacon. Természetesen ez a módszer más szakmában nem igen alkalmazható. (í. 1.) kommunisták ..tábori telefon is Iái" ellen megindult az eljárás. Prága széné Bátésa Prága, február 21. A prágai pékek és vendéglősök két hónapra vannak ellátva szénnel. A szénszállilóknál összesen tizen­egyezer vagon szén van raktáron, ami kor­látolt fogyasztás mellett Prágának tíz napra elegendő. E napokban ugyan felsősziléziai és lengyel szenet is hoztak Prágába, de ez aránytalanul drágább az ászakcsehországii1 ál s kalóriaérték© is alacsonyabb. A prágai gázmüvek hét hétre vannak ellátva. A prá­gai villamosmüvek teljes üzem mellett után­pótlás nélkül tizenöt nap alatt használják el tartalékukat. Az államvasutak kiadnál és osztraui szénnel látták el magukat, úgy hegy a sztrájk a vasutforgalomra semmi be­folyással nem lehet. (BTTA.) MiriaMsilBsst Efizták meg a lusosziáv kormány megalakításával Narlnkooücs kísérletiben sem bíznak — A kormáw- krüzis garlamssti válsággal is femetet Belgrád, február 21. A belgrádi sajtó egyértelimtiileg megállapítja, hogy Rádiósnak az az indítványa, amelyet a király elé ter­jesztett a válság . megoldására vonatkozólag, hogy tudniillik a király egy katonát bizzon meg a kormány megalakításával, a parlamentarizmus ellen intézett támadás és Rádiósnak csupán az volt a célja, hogy a radikális pártót elgáncsolja abban, hogy együk embere vegye át a kormány mega la-' kilósára vonatkozó megbízást. A király hétfőn este újból fogadta Vu- kicsevleset, akivel beható megbeszélést foly­tatott, azután ismételten tárgyait Radiccsal és Prihicsevioosel, majd a szkupstina alelnö- két, Perics Nin.kót hivatta magához, akinek azt a megbizást adta, értesítse Marinkovicsot arról, hegy a király őt kívánja megbízni a koncentrá­ciós kormány megalakításával. A király azt szeretné, ha Marinkovics a megbízást a legszélesebb koncentráció alap­ján teljesíthetné. Perics azonnal felkereste a megbízással Marinkovicsot, aki betegen fekszik, és Marinkovics azon irányelveik alapján, amelyeket a király kitűzött, elfo­gadta a megbizást. Politikai körökben min­denki meg van győződve arról, hogy ez az utolsó kísérlet a korona részéről a kormányválság olyan megoldására, hogy egy parlamenti személyiség koncentrá­ciós alapon igyekezzék a krízist likvi­dálni. Mindamellett kevés reményt fűznek hozzá, hogy Marinkovicsmak sikerül a megbizást teljesíteni, mert az ellentétek tulmagyok és a radikális parlamenti csoport azt követeli, hogy a kormány élére radikális politikus kerüljön. Nagy tüswész a brfixi iaroiint-bdiiyá&aii Fölosztották a kommunisták illegális szfrájkközponfiát — A bányatulajdonosok kívánságára újból eShalasztoiték a tárgya­lások megkezdését • Prága, február 21. A bányászkonfliktus- ban kezdeményezett békéltető tárgyalásokat a bányatulajdonosok képviselőinek kívánsá­gára ma déliben félbeszakitották A tárgya­lásokat. holnap délután három órakor foly­tatják. A bányamunkások képviselői tilta­koztak a tárgyalások halogatása ellen. UJabb bányatOz Brüx, február 21. Ma több helyen véres incidens játszódott 1© a sztrájkolok és a szükségimunikák végzésére föivonuló mun­kások között. Legtöbb helyütt asszonyok és , suibancok voltak a támadók. A csendőr ség kellő időpontban avatkozott be. A helyzet nagyjában változatlan. A brüxj Jarolim-bányában nagyobb tűz ütött ki. A tűz méreteit lapzártakor még nem álla­píthatták meg. Az illegális szfirój&köspon! Dux, február 21. A kommunisták a sztrájk kitörésekor a szakszervezetek köz­pontjától függetlenül sztrájkbizottságot ala­kítottak. Ez az úgynevezett „akcióvezető bizottság" fölszólította a sztrájkolókat, hogy a központi sztrájkbizottság utasítása inak ne engedelmeskedjék és a szükségmunkákra ne vonuljon ki. A politikai hatóság ezt a kommunista alakulatot tegnap hivatalosan föloszlatta s működését betiltatta. Egy kommunista trükk Brüx, február 21. A csendőrség foko­zottabb figyelemmel kiséri a kommunisták munkáját. Megállapította, hogy a kommunisták tábori telefonnal ren­delkeznek, melyet az állami teleáon- vezetékbe kapcsoltak be. Bebizonyoso­dott, hogy a kommunisták ilyen módon kihallgattak néhány hivatalos beszélge­tést, mely a sztrájkra vonatkozott. A tárgyalások székhelyét részben ez inci­dens miatt tették át Brüxből Prágába. A A bolgár Kormány iyiiiff a Miisiti választások®!! Szófia, február 21. Bulgáriában teg­nap hajtották végre a községi választáso­kat, amelyek a kormány nagy győzelmé­vel végződtek, mert a leadott szavazatok­nak 65 százaléka a kormánypártra esett. A másik legerősebb párt az agrárius párt, amely az ellenzéki szavazatok legnagyobb részét kapta, mig a többi ellenzéki pár­tok csaknem megsemmisítő vereséget szenvedtek. A választások az egész ország területén nyugodtan folytak le, csak Sztambulinszki szülőhelyén, Slavovicában került incidensre sor, amely alkalommal egy parasztot a rendőrgolyó súlyosan megsebesített. A felizgatott lakosság meg­fékezésére katonaságot kellett a faluba vezényelni. Szófia, február 21. A politikai rendőr­ség tegnap razziát tartott és egy lakásban az ágy alatt egy férfit fedeztek fel. Ami­kor felszólították, hogy bújjon elő, a férfi tüzelni kezdett. A rendőrök viszonozták a tüzelést és egy golyó az ismeretiont ha­lálra sebezte. Irataiból megállapították, hogy a megölt ember egy szófiai cipész­segéd és meggyőződéses anarchista. Á la­kás átkutatása alkalmával sok töltényt é3 kézigránátot találtak. lemondott a bolíviai k«iii London, február 21. A Times jelenti La Pazból; Nemrégiben forradalmi összeeskü­vést fedeztek fel és annak résztvevőit letar­tóztatták. Az összeesküvés következtében az egész kormány lemondott és csak a külügy­miniszter maradt a helyén. _ öt korona egv menzaebéd• Havonta eg szer láss vendégül egy magyar diákot! 3 rrvo»> i —

Next

/
Thumbnails
Contents