Prágai Magyar Hirlap, 1928. február (7. évfolyam, 26-50 / 1653-1677. szám)

1928-02-19 / 42. (1669.) szám

18 ^IWSGMtMAtó?AR'HfR.T*AÍ> 1928 Tebraár 19, ra*árnap. PRÁGAI MAGYAR HÍRLAP Kéziratokat nem őrziink meg és nem adunk vissza. Szlovensakói szerkesztő: Telléry Gyula. — Budapesti szerkesztőség és kiadóhivatal: Zólyomi Dezső, I, Döbrentei-tér 9. Telefon: Teréz 263—22. — Ruszinszkói szerkesztőség: Ungvár, Bercsényí- utca 15. szám. Szerkesztő Ráci Pál. — Irodalmi főmunkatárs: Sziklay Ferenc dr., Kassa, Éder-u. 9. SZALAY ruhákat, bőrkabáto­kat, keztyühet, öve­ket, stb, minden színben fest, tisztit Ptissee — Gouwree Komárno Nádor-utca 14, Eladó egy jókarban lévő 60 HP, Nichoison-féle szelepes vezérmüvü, kondenzátoros stabil gőzgép. A hozzávaló kazánnal együtt. Villany- erőre való áttérés folytán. Érdeklődni lehet Pintér Lajos és Társai gőzmalom, Szimö, Vasat állomás Neded. Ajánljuk ültetésre bötermö eredeti elismert nemesített vetöburgonyáinkat. WERTHEIMER és NAGEL gazdasága és növény­nemesitő-feiepe, Lontov, p. Sakálos z. Zvolen Hirdessen a „Prágai Magyar Hírlapban1 KEDVELT postaküldemények 1 kg. szárított szeletelt urigomba. . . 65.— 1 kg. szárított leveszöldség (julienne) . 27.-— 1 postacsomag 4 doboz 1 1 kg. paradicsom 42.— 1 veder 6 kg. vörösáíonya vadhúshoz . 85.— 1 veder 5 kg. kajszinbaracklekvár príma 100.— 1 veder 5 kg. málnalekvár príma . . . 70.— 1 postaládika 5 kg. cukrozott gyümölcs­csemege ...............................................140.— 1 postaládika 5 kg. finom csokoládés dessert...................................................170.— 1 postaládika 5 kg. karlsbadi gyógy­sailvakülönlegesség.................................160.— 1 postakanna 5 kg. szavatolt tiszta vilá­gos méz ..................................................92.— Bé rmeratve szállítja a Rimaszombati konzervgyár rt. Rinaavska-Sobota—Rimaszombat Rendeljen még ma! V? I Bállá írma : vaskuthy Gábor | Pompás stiluskészség, éles megiigye- $ <5 lég és kitünően megrajzolt karakterek 4 jellemzik a fiatal írónő első nagy re- \ $ gényét. A háború előtti bányászváros $ $ fiatal bányamérnöke küzd, hányódik $ £ két nő szerelme között, míg '-égül |j l győz a tisztaság és egymásra talál két |> ^ gzerető szít. V Ára Kcs 31.20 Kapható kiadóhivatalunkban. Ház, — tiorcsmaiielyisépl Verebély közelében, gazdasági udvarral, szántó­földekkel, örökáron eladó. Érdeklődők fordul­janak BARíMOS Józsefhez, Novézámky, (Érsekújvár) Komáromi ut 24. TELEFON: 14^-40 TELEFON: 14—40 0 BHHEMMEBBMgaH % ^í flgflgH|NHEM&9|6ECSgR5B3iSB 1 Bratislava Veníur-n. 5 BRATISLAVAI VILLAMOSSÁGI ÉS RÁDIÓ RÉSZV.-TaRSASaG RÁDIÓ! ELEKTRO! RÁDIÓ! Nagyban és detailban ~~rm—r——mrrra—i—iittiíi ^vr-nmra-nrnTi-'miiii 11 íiimk ihiim.h ^ll■llll■iim— ■mii m ■ nraiiw—nm ZlViOSTENSKÁ BANKA* FIÓKJA BRATISLAVA Alapítva 1868. JUSTILXNDE 3 Alapítva 1868. KÖZPONT PRAGA Expesstura Král. Vinohrady és Smlchov. Telefon; 14©5, 1483, 1489, 2380, 2390. Tőzsdeosztály 1691. Postatakarékpénztár számla 400.134. Fiókok: Mladá Boleslav, Brno, Némecky Brod, Ceské Budéjovice, Hradec Králové, Hodonin Expositurával Bfeclavában, Jihlava, Kolin, Kosice, Liberec, Mélnik, Olomouc, Moravská Ostrava, Pardubice, Písek, Plzen, Prostéjov, Tábor, Teplice-Sanov, Triest Expositura Abbáziában, Űstí n./L., Karlsbad és Wien I., Herrengasse 12. Mindennemű bankQzlettel foglalkozik. A Cukorkozpont R. t. elárnsitóhelyc A Zivnosieuská Banka Szénüzletének elárusitóhelye Telefon 1405, 1483,1489, 2380, 2390. sa^aauMBiwraMiiiHHni MINDENKI A SZÍNE-JAVA SOROZAT KÖTETEIT OLVASSA Andai Ernő: Az álmok asszonya Dahl: Utazás egy házmesterfülke körül Dekobra: Leányszöktetés Domjnik: Atlantis feltámadása — Az égő piramis Dupiiy—Mazucl: A sakkjátékos Fouchardiére: Ha nagyjaink visszatérnek . Frondaie: A fejedelmi autó Galopin: A vörös szandál Hull: A sejk Maudelstam: Hollywood Maugham: A mágus Rosny: Gyönyörű Páris Schnitzler: Hajnali mérkőzés Színi Gyula: Homo doktor kísérlete Toudouze: Aki ellopta a Golfáramot MINDEN KÖTET ÁRA FŰZVE Ke 10.- VASZONKÖTESBEN „ 17.­Kolcsön hatos kamatra! Csakis gazdák és földbirtokosoknaK és csak 2000 Ke kát. holdanként, kizárólag első helyre. Hat és fél %-al 43 és fél év alatt, 11%-a! 14 és fél év alatt kifizethető a tőke és kamat! Mai drága kölcsönöket ily amortizációs köl­csönre átváltoztatok és arra 8V2% mellett azon­nali előleget tudok folyósittatni. Bővebbet válaszbélyeg ellenében Koascsicsliy Ferenc nyug. községi főjegyző bankképviseleti irodája Párkány, Rákóczi-ut 33 Ne arasson a bankoknak! A BANDITA Ma: EDGÁR WALLACE Fordította Kosáryné Réz Lola (40) — Az egészből csak az látszik — mondta mrs. Gaddit —, hogy az iszákosság utálatos szokás és rosszra vezet. Ha Jim nem ivott volna, soha nem tudták volna elcsípni. De nem viselkedett tisztességesen. Különben pedig én annyit adtam már neki, hogy igazán nem volt szép tőle, hogy* egyszerűen elment és itthagyott engem össze­vissza százötven fonttal. Tony meg volt zavarodva. A gyorsfelfogásu teremtés - meglátta a szemén a gondolatát és nevetett. — Talán csak nem hitte igazán, hogy sírok utána, rar. Newton? — kérdezte. — Nem most van először Jim vidéken, ha nem is maradt más­kor ilyen soká. Pénzre, köszönöm egyelőre nincs szükségem. Egy ismerősömmel dolgozom együtt és jól megy a munka. Nem tartotta volna tisztességes dolognak, hogy pénzt kérjen Tonytól, aki jőszándékkal jött hozzá, ba nem muszáj. — Ha az a gazember Sadbury, nem bánt volna olyan gyalázatos módon velem — foly­tatta —, egy pillanatig sem lett volna gondom. Ez a név ismerős volt Tony előtt. — A bigámistát gondolja? — Jim beszélt róla magának, ugy-c? Hát én azt mondom, bogy ez az ember nem gentleman, akárki akármit beszél is. öt napon keresztül becsületesen dolgoztam neki és azt sem mondta érte, hogy köszönöm, vagy fapapucs. Tony megtanulta már, hogy ezek a furcsa emberek csak annyit mondanak el, amennyit éppen akarnak és kérdezősködni hiába való do­log. Nem kérdezte hát ineg, mi volt az a becsü­letes munka, amit mrs. Gaddit Sadbury érdekében végzett, csak sejtette. De nem volt igaza. Megnyugodva tért vissza a szállójába. Egy darabig nem láthatta az alvilági ismerőséit, mert ebben az időben lépett be egy vállalatba, ami na­gyon lefoglalta. Csak vagy három hónap múlva látta újra mrs. Gadditot, még pedig a Hyde- parkban. Gyönyörű kocsin ült, elegáns soffőr és inas az első ülésen ... Tony barátságos megértés­sel mosolygott reá. A következő napon olyasmi történt, amitől a szivét a torkában érezte dobogni és az arca még akkor is bíbor lett, ha napok múlva rágon­dolt. Csöndesen ballagott a Regent-streeten és arra gondolt, hogy megnézi az ő regényíró ügy­véd barátját, akivel már rég nem találkozott, mikor valaki a nevén szólította. Hirtelen meg­fordult. Az első pillanatban egészen elkábitotta az a ragyogó jelenség, ami hirtelen előtte termett, rózsaszín arcocska, kék szem, szőkeség___ Nem me rte megismerni, azt mondta magában, hogy ez nem lehet más, csak tévedés... De a jelenség megszólalt, nevető szemmel nézett reá és kinyúj­totta eléje a kezét: — Hogy van, inr. Newton? Tonynak, életében talán először, elakadt a szava. Csak némán szorította meg Vera kezét és bámult reá. — Tudja-e — beszélt a leány kedvesen —, hogy majdnem egy éve már, hogy találkoztunk? Miért nem jött el többet hozzánk? Pajkosság bujkált visszafojtott nevetéstől re­megő szájacskája körül. Tony szemrehányóan nézett reá. — Nem, nem jöttem el — mondta. A hangja kicsit rekedt volt, a viselkedése rettenetesen ügyetlen. — Nem jöttem el... El voltam foglal­va... Sok a dolgom . .. Izé... — Talán az Angol Banknak lett a vezérigaz­gatója? — kérdezte Vera ártatlanul, aztán így folytatta: — Nyugodtan felteheti a kalapját. El­tekintve attól, hogy mindenki máris magára bámészkodik az utcán, náthát is fog kapni. Antbony valami mentegetőzést mormogva, feltette a kalapját. Fogalma sem volt róla, hogy hajadonfőit áll ott a szélben. — Sokszor beszéltünk magáról — mondta Vera, amint lassan mentek együtt tovább. — Már­mint a papa, meg én... A papa mindig emlegeti, hogy maga volt a legügyesebb valamennyiök közül. Anthony nagyot nyelt, mert tudta, hogy a „valamennyiök" alatt miss Vera Mansar azokat a semmitől vissza nem riadó ifjakat érti, akik fantasztikus módszerekkel próbáltak az ő millio­mos apja színe elé kerülni. — Mindenesetre szerette volna látni még a papa magát, — folytatta Vera és Tony, aki lassan- lassan összeszedte magát, mosolyogni próbált. — Talán Brüsszelbe szeretne küldeni megint? — kérdezte szárazon. — Nem, azt nem hiszem — mondta a leány kissé elkomolyodva. — Igazán mondom, a na­pokban emlegettük 'a nevét, amikor összeírtuk az ismerőseinket Meghivókat címeztünk az eskü­vőmre. Anthony olyan mereven állt ott, mint valami sóbálvány. — Az esküvőjére? — nyögte ki valami egé­szen idegen hangon. Vera bólintott. — Az unakobátyámnak leszék a felesége. Azt hittem, tudja, benne volt a lapokban. — Oh, persze, persze, — mondta Anthony, kétségbeesetten erőlködve, hogy úrrá legyen a hangján. Bár igazán nem értette volna az ember, miért hat reá ennyire egy ilyen egészen termé­szetes házassági hír? — Nem is tudtam, hogy van unokabátyája, — mondotta erőltetetten és Vera nevetett. —- Egyáltalán semmit sem tud rólam, — mondta, a régi jókedvvel a szemeiben. — Bár igazán olyan kevés rokonom van, hogy Lassingert ismerhetné... És, látja! Mert éppen róla beszél­tünk ... Hogyan is szokták mondani? Farkast emlegetnek, kert alatt jár? Vagy angyalt emle­getnek, csönget?... Itt az én szerelmesem! Nem volt a hangjában semmi, amiből azt le­hetett volna következtni, hogy csakugyan a sze­relmesét látja ... Sőt ellenkezőleg, szinte kétség- beesett gúny hangzott ki ezekből a szavakból és Anthony lassan odafordult ahhoz az emberhez, akit már előre gyűlölt. Philip Lassinger magas, karcsú, czép fiú volt, tiszta vonásai rokonszenvet keltettek. De Tony nem tehetett róla, mégis utálta. Talán, mert araüyszőke haja volt és ezt nem tartotta fér­fiasnak? — Mr. Newton, — mutatta be Tonyt Vera és a két férfi kezet fogott. — Csak nem mr. Anthony Newton, akiről annyit hallottam? — kérdezte Lassinger barát­ságos leereszkedéssel. — ■ Nagyon örülök, fiatal­ember, nagyon örülök I A leány megérezte, bogy Tony nem érzi ma­gát valami kellemesen. — Tudja mit? — mondta hirtelen, kissé hal­latva a hangját. — Jöjjön most velünk és ná­lunk fog villásreggelizni. A papának nem szóltam ugyan előre, de biztbsan tudom, hogy nem harag­szik, ha meglátja. Tony első gondolata az volt. hogy visszauta­sítja a meghívást. Büszke méltósággal tovább akart sétálni, — egyedül, összetöri szivével... (Folytatjuk.'

Next

/
Thumbnails
Contents