Prágai Magyar Hirlap, 1928. február (7. évfolyam, 26-50 / 1653-1677. szám)

1928-02-19 / 42. (1669.) szám

18

^IWSGMtMAtó?AR'HfR.T*AÍ>

1928 Tebraár 19, ra*árnap.

PRÁGAI MAGYAR HÍRLAP Kéziratokat nem őrziink meg és nem adunk vissza.

Szlovensakói szerkesztő: Telléry Gyula. —

Budapesti szerkesztőség és kiadóhivatal: Zólyomi Dezső, I, Döbrentei-tér 9. Telefon: Teréz 263—22. — Ruszinszkói szerkesztőség: Ungvár, Bercsényí- utca 15. szám. Szerkesztő Ráci Pál. — Irodalmi főmunkatárs: Sziklay Ferenc dr., Kassa, Éder-u. 9.

SZALAY

ruhákat, bőrkabátokat, keztyühet, öveket, stb, minden színben fest, tisztit Ptissee — Gouwree

Komárno

Nádor-utca 14,

Eladó

egy jókarban lévő 60 HP, Nichoison-féle szelepes vezérmüvü, kondenzátoros stabil

gőzgép.

A hozzávaló kazánnal együtt. Villany- erőre való áttérés folytán. Érdeklődni lehet

Pintér Lajos és Társai gőzmalom, Szimö, Vasat állomás Neded.

Ajánljuk ültetésre bötermö eredeti elismert nemesített

vetöburgonyáinkat.

WERTHEIMER és NAGEL gazdasága és növénynemesitő-feiepe, Lontov, p. Sakálos z. Zvolen

Hirdessen a „Prágai Magyar Hírlapban1

KEDVELT

postaküldemények

1 kg. szárított szeletelt urigomba. . . 65.—

1 kg. szárított leveszöldség (julienne) . 27.-—

1 postacsomag 4 doboz 1 1 kg. paradicsom 42.— 1 veder 6 kg. vörösáíonya vadhúshoz . 85.—

1 veder 5 kg. kajszinbaracklekvár príma 100.— 1 veder 5 kg. málnalekvár príma . . . 70.—

1 postaládika 5 kg. cukrozott gyümölcscsemege ...............................................140.—

1 postaládika 5 kg. finom csokoládés

dessert...................................................170.—

1 postaládika 5 kg. karlsbadi gyógysailvakülönlegesség.................................160.—

1 postakanna 5 kg. szavatolt tiszta világos méz ..................................................92.—

Bé

rmeratve szállítja a

Rimaszombati konzervgyár rt.

Rinaavska-Sobota—Rimaszombat

Rendeljen még ma!

V?

I Bállá írma : vaskuthy Gábor |

Pompás stiluskészség, éles megiigye- $ <5 lég és kitünően megrajzolt karakterek 4 jellemzik a fiatal írónő első nagy re- \ $ gényét. A háború előtti bányászváros $ $ fiatal bányamérnöke küzd, hányódik $ £ két nő szerelme között, míg '-égül |j l győz a tisztaság és egymásra talál két |> ^ gzerető szít. V

Ára Kcs 31.20

Kapható kiadóhivatalunkban.

Ház, — tiorcsmaiielyisépl

Verebély közelében, gazdasági udvarral, szántóföldekkel, örökáron eladó. Érdeklődők forduljanak BARíMOS Józsefhez, Novézámky, (Érsekújvár) Komáromi ut 24.

TELEFON: 14^-40 TELEFON: 14—40

0 BHHEMMEBBMgaH % ^í flgflgH|NHEM&9|6ECSgR5B3iSB

1 Bratislava Veníur-n. 5

BRATISLAVAI VILLAMOSSÁGI ÉS RÁDIÓ RÉSZV.-TaRSASaG

RÁDIÓ! ELEKTRO! RÁDIÓ!

Nagyban és detailban

~~rm—r——mrrra—i—iittiíi ^vr-nmra-nrnTi-'miiii 11 íiimk ihiim.h ^ll■llll■iim— ■mii m ■ nraiiw—nm

ZlViOSTENSKÁ BANKA* FIÓKJA BRATISLAVA

Alapítva 1868.

JUSTILXNDE 3

Alapítva 1868.

KÖZPONT PRAGA

Expesstura Král. Vinohrady és Smlchov.

Telefon; 14©5, 1483, 1489, 2380, 2390. Tőzsdeosztály 1691.

Postatakarékpénztár számla 400.134.

Fiókok: Mladá Boleslav, Brno, Némecky Brod, Ceské Budéjovice, Hradec Králové, Hodonin Expositurával Bfeclavában, Jihlava, Kolin, Kosice, Liberec, Mélnik, Olomouc, Moravská Ostrava, Pardubice, Písek, Plzen, Prostéjov, Tábor, Teplice-Sanov, Triest Expositura Abbáziában, Űstí n./L., Karlsbad és Wien I.,

Herrengasse 12.

Mindennemű bankQzlettel foglalkozik.

A Cukorkozpont R. t. elárnsitóhelyc

A Zivnosieuská Banka Szénüzletének elárusitóhelye

Telefon 1405, 1483,1489, 2380, 2390.

sa^aauMBiwraMiiiHHni

MINDENKI A

SZÍNE-JAVA

SOROZAT KÖTETEIT OLVASSA

Andai Ernő: Az álmok asszonya Dahl: Utazás egy házmesterfülke körül Dekobra: Leányszöktetés Domjnik: Atlantis feltámadása — Az égő piramis Dupiiy—Mazucl: A sakkjátékos Fouchardiére: Ha nagyjaink visszatérnek . Frondaie: A fejedelmi autó Galopin: A vörös szandál Hull: A sejk Maudelstam: Hollywood Maugham: A mágus Rosny: Gyönyörű Páris Schnitzler: Hajnali mérkőzés Színi Gyula: Homo doktor kísérlete Toudouze: Aki ellopta a Golfáramot

MINDEN KÖTET ÁRA FŰZVE Ke 10.- VASZONKÖTESBEN „ 17.Kolcsön hatos kamatra!

Csakis gazdák és földbirtokosoknaK és csak 2000 Ke kát. holdanként, kizárólag első helyre.

Hat és fél %-al 43 és fél év alatt, 11%-a! 14 és fél év alatt kifizethető a tőke és kamat!

Mai drága kölcsönöket ily amortizációs kölcsönre átváltoztatok és arra 8V2% mellett azonnali előleget tudok folyósittatni.

Bővebbet válaszbélyeg ellenében Koascsicsliy Ferenc nyug. községi főjegyző bankképviseleti irodája Párkány, Rákóczi-ut 33

Ne arasson a bankoknak!

A BANDITA

Ma: EDGÁR WALLACE

Fordította Kosáryné Réz Lola

(40)

— Az egészből csak az látszik — mondta mrs. Gaddit —, hogy az iszákosság utálatos szokás és rosszra vezet. Ha Jim nem ivott volna, soha nem tudták volna elcsípni. De nem viselkedett tisztességesen. Különben pedig én annyit adtam már neki, hogy igazán nem volt szép tőle, hogy* egyszerűen elment és itthagyott engem összevissza százötven fonttal.

Tony meg volt zavarodva. A gyorsfelfogásu teremtés - meglátta a szemén a gondolatát és nevetett.

— Talán csak nem hitte igazán, hogy sírok utána, rar. Newton? — kérdezte. — Nem most van először Jim vidéken, ha nem is maradt máskor ilyen soká. Pénzre, köszönöm egyelőre nincs szükségem. Egy ismerősömmel dolgozom együtt és jól megy a munka.

Nem tartotta volna tisztességes dolognak, hogy pénzt kérjen Tonytól, aki jőszándékkal jött hozzá, ba nem muszáj.

— Ha az a gazember Sadbury, nem bánt volna olyan gyalázatos módon velem — folytatta —, egy pillanatig sem lett volna gondom.

Ez a név ismerős volt Tony előtt.

— A bigámistát gondolja?

— Jim beszélt róla magának, ugy-c? Hát én azt mondom, bogy ez az ember nem gentleman, akárki akármit beszél is. öt napon keresztül becsületesen dolgoztam neki és azt sem mondta érte, hogy köszönöm, vagy fapapucs.

Tony megtanulta már, hogy ezek a furcsa

emberek csak annyit mondanak el, amennyit éppen akarnak és kérdezősködni hiába való dolog. Nem kérdezte hát ineg, mi volt az a becsületes munka, amit mrs. Gaddit Sadbury érdekében végzett, csak sejtette.

De nem volt igaza.

Megnyugodva tért vissza a szállójába. Egy darabig nem láthatta az alvilági ismerőséit, mert ebben az időben lépett be egy vállalatba, ami nagyon lefoglalta. Csak vagy három hónap múlva látta újra mrs. Gadditot, még pedig a Hyde- parkban. Gyönyörű kocsin ült, elegáns soffőr és inas az első ülésen ... Tony barátságos megértéssel mosolygott reá.

A következő napon olyasmi történt, amitől a szivét a torkában érezte dobogni és az arca még akkor is bíbor lett, ha napok múlva rágondolt. Csöndesen ballagott a Regent-streeten és arra gondolt, hogy megnézi az ő regényíró ügyvéd barátját, akivel már rég nem találkozott, mikor valaki a nevén szólította. Hirtelen megfordult.

Az első pillanatban egészen elkábitotta az a ragyogó jelenség, ami hirtelen előtte termett,

rózsaszín arcocska, kék szem, szőkeség___ Nem

me

rte megismerni, azt mondta magában, hogy ez nem lehet más, csak tévedés... De a jelenség megszólalt, nevető szemmel nézett reá és kinyújtotta eléje a kezét:

— Hogy van, inr. Newton?

Tonynak, életében talán először, elakadt a szava. Csak némán szorította meg Vera kezét és bámult reá.

— Tudja-e — beszélt a leány kedvesen —, hogy majdnem egy éve már, hogy találkoztunk? Miért nem jött el többet hozzánk?

Pajkosság bujkált visszafojtott nevetéstől remegő szájacskája körül. Tony szemrehányóan nézett reá.

— Nem, nem jöttem el — mondta. A hangja

kicsit rekedt volt, a viselkedése rettenetesen ügyetlen. — Nem jöttem el... El voltam foglalva... Sok a dolgom . .. Izé...

— Talán az Angol Banknak lett a vezérigazgatója? — kérdezte Vera ártatlanul, aztán így folytatta: — Nyugodtan felteheti a kalapját. Eltekintve attól, hogy mindenki máris magára bámészkodik az utcán, náthát is fog kapni.

Antbony valami mentegetőzést mormogva, feltette a kalapját. Fogalma sem volt róla, hogy hajadonfőit áll ott a szélben.

— Sokszor beszéltünk magáról — mondta Vera, amint lassan mentek együtt tovább. — Mármint a papa, meg én... A papa mindig emlegeti, hogy maga volt a legügyesebb valamennyiök közül.

Anthony nagyot nyelt, mert tudta, hogy a „valamennyiök" alatt miss Vera Mansar azokat a semmitől vissza nem riadó ifjakat érti, akik fantasztikus módszerekkel próbáltak az ő milliomos apja színe elé kerülni.

— Mindenesetre szerette volna látni még a papa magát, — folytatta Vera és Tony, aki lassan- lassan összeszedte magát, mosolyogni próbált.

— Talán Brüsszelbe szeretne küldeni megint? — kérdezte szárazon.

— Nem, azt nem hiszem — mondta a leány kissé elkomolyodva. — Igazán mondom, a napokban emlegettük 'a nevét, amikor összeírtuk az ismerőseinket Meghivókat címeztünk az esküvőmre.

Anthony olyan mereven állt ott, mint valami sóbálvány.

— Az esküvőjére? — nyögte ki valami egészen idegen hangon.

Vera bólintott.

— Az unakobátyámnak leszék a felesége. Azt hittem, tudja, benne volt a lapokban.

— Oh, persze, persze, — mondta Anthony, kétségbeesetten erőlködve, hogy úrrá legyen a

hangján. Bár igazán nem értette volna az ember, miért hat reá ennyire egy ilyen egészen természetes házassági hír?

— Nem is tudtam, hogy van unokabátyája, — mondotta erőltetetten és Vera nevetett.

—- Egyáltalán semmit sem tud rólam, — mondta, a régi jókedvvel a szemeiben. — Bár igazán olyan kevés rokonom van, hogy Lassingert ismerhetné... És, látja! Mert éppen róla beszéltünk ... Hogyan is szokták mondani? Farkast emlegetnek, kert alatt jár? Vagy angyalt emlegetnek, csönget?... Itt az én szerelmesem!

Nem volt a hangjában semmi, amiből azt lehetett volna következtni, hogy csakugyan a szerelmesét látja ... Sőt ellenkezőleg, szinte kétség- beesett gúny hangzott ki ezekből a szavakból és Anthony lassan odafordult ahhoz az emberhez, akit már előre gyűlölt.

Philip Lassinger magas, karcsú, czép fiú volt, tiszta vonásai rokonszenvet keltettek. De Tony nem tehetett róla, mégis utálta. Talán, mert araüyszőke haja volt és ezt nem tartotta férfiasnak?

— Mr. Newton, — mutatta be Tonyt Vera és a két férfi kezet fogott.

— Csak nem mr. Anthony Newton, akiről annyit hallottam? — kérdezte Lassinger barátságos leereszkedéssel. — ■ Nagyon örülök, fiatalember, nagyon örülök I

A leány megérezte, bogy Tony nem érzi magát valami kellemesen.

— Tudja mit? — mondta hirtelen, kissé hallatva a hangját. — Jöjjön most velünk és nálunk fog villásreggelizni. A papának nem szóltam ugyan előre, de biztbsan tudom, hogy nem haragszik, ha meglátja.

Tony első gondolata az volt. hogy visszautasítja a meghívást. Büszke méltósággal tovább akart sétálni, — egyedül, összetöri szivével...

(Folytatjuk.'