Prágai Magyar Hirlap, 1928. február (7. évfolyam, 26-50 / 1653-1677. szám)
1928-02-18 / 41. (1668.) szám
Mai uámank 12 oldal jFr^W r®, JHP 1 m évf. 41. (1668) szám ■ Szombat 1 1928 február 18 c7^warhirmb Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké ; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 K£. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói és ruszinszJcói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő: DZURANYl LÁSZLÓ F0R6ÁCH GÉZA Szerkesztőség: Prága IL, Panská ulice 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága IU Panská ul 12/111. — Telefon: 30311.— Sürgönyeim: Hírlap. Praha Ruszinszkói mementő ! Irta: R. Vozáry Aladár. Munkács, február 17. Hozzátok szólunk, Nagyurak, kiknek a sors kezükbe adta földünk uralmát. Nem a politizálás, nem is az ellenzékieskedés, mely igazolná a törvényes alapon álló ruszinszkói j magyar s ruszin ellenzéki politika szükséges- j ségét és jogosságát, szól most belőlünk. Nem. Most csak azt akarjuk megkérdezni: hallja-- tok-e, tudjátok-e, mi történik Ruszinszkóbau, \ mely távolabb van tőletek, mint amilyen j messze nyomorog Kőrösmező a gazdag ara- j nyos Prágától s amelyet Ti csak a hivatalos j jelentésekből vagy a ruszinszkói kormányzat j félhivatalos lapjából, a Podkarpatsbé Hlasy- i ból ismertek?! Halljátok-e, tudjátok-e akkor, | mikor odafent a jubileumi esztendő örömeire j és ünneplésére készültök, hogy mi van Ru- szinszkóban, abban az országrészben, mely-; nek az alkotmánytörvény és a békeszerződé-j sek a „legmesszebbmenő önkormányzatot41 biztosítottak, de mely önkormányzatból a ki- j lene év alatt nem valósítottak meg semmit?! i Halljátok-e, tudjátok-e, hogy milyen botrá- nvos esetek játszódtak le abban a Ruszinszkó- ban, melyet még a kormányzat által fentar- tott és támogatott magyarnyelvű lapok is a korlátlan lehetőségek, a lehetetlen lehetőségek földjének neveznek?Ruszinszkóban nagy bajok vannak. Ru-' szinszkóban gyors egymásutánban olyan ese- j menyek merülnek fel, melyek minden színe-! zés és túlzás nélkül igen alkalmasak arra, j hogy a demokratikusnak - hirdetett csehszlo- vák uralom ruszinszkói kormányzását a nagy- ■ világ előtt a legrosszabb színekben tüntes-' sék fel és lerontva a kormányzat tekintélyét, teljesen demoralizálják egész Ruszinszkót. Ruszinszkóban olyan a helyzet, mintha feliakadt volna a fekély, mely megvolt, melynek létezéséről tudtunk eddig is, de melyet nem lehetett látni, mert tapasz, szépségflas- trom leplezte, fedezte. Hogy ismerjétek meg, megpróbálom papírra vetni nagy körvonalakban a történteket és a leírásban igyekszem szószerint alkalmazkodni a ruszinszkói magyarnyelvű kormánylapok idevonatkozó híradásaihoz. Két héttel ezelőtt az ungvári két magyarnyelvű kormánylap (ezek egyike két évvel ezelőtt nyílt levelet intézett hasábjain Benes külügyminiszterhez, hogy valahogy egy lépésnyi területet se adjon vissza Magyarországnak — és igy állam- és kormány- hűségében nem lehet hiba) hatalmas cikkben támadta meg Ungvár, illetve: Uzhorod volt rendőrkapitányát, Nagyszőllős, pardon: Velky Sevljus volt főszolgabiraját és a támadásban névtelenül államhivatalnokokat is megvádoltak azzal, hogy az igazságukat kereső, vagy az ügyük elintézését kérő feleket a volt főkapitányhoz, főszolgabíróhoz utasítót- j ták, ki mint kijáTÓ nehéz pénzekért sok min-! dent el tudott intézni egyes hivatalokban. A megtámadott a támadók ellen viszonvádat emelt, állítva, hogy a kormányujságirók is „kjártak" s állításában az ugyancsak meg nem nevezett tisztviselők és hivatalok többjét támadja és vádolja a kijárás támogatáséBenes Locarnot ajánl Magyarországnak? A külügyminiszter feltűnést keltő nyilatkozata egy angol lapban Prága, február 17. Benes külügyminiszter a London General Press munkatársának interjút adott s többek közt a következőket mondta: — Én nem űzök titkos politikát. Amit teszek, mind nyilfan csinálom. Magyarországhoz is igy szóltam: Békét akarnak, vagy állandó ellenségeskedést? Ha önök békét akarnak, akkor beszéljünk a dologról. önök a békeszerződések revízióját kívánják. Ehhez csak két ut vezet: vagy a legális ut, vagy a megegyezés. Az első az adott esetben lehetetlen. A dologban nemcsak mi szerepelünk: sem mi, sem a többi szerződött fél nemi engedheti meg, hogy a békeszerződésekhez nyúljanak, mert akkor az egész építmény veszélybe kerül. Nemi marad tehát más, mint a második ut: önöktől függ, keressünk-e bázist a megegyezésre. Bennünk nincs semmi rossz- akarat. Locarno keretei közt egész köny- nyen találhatunk Magyarországgal megegyezést, mely véget vetne a polémiáknak és békén élhetünk majd egymás mellett. a biztonság biztosításával egyidejűleg elő keli készíteni a lefegyverzést is. Ami a Vatikánnak a népszövetségnél való képviseletét illeti, rámutat arra, hogy ezt a politikát XV. Benedek pápa vehette he, de ma némiképpen megváltozott. A vatikáni politika igyekszik a politikától eltávolodni s ez sokkal eredményesebb taktika a réginél. A népszövetség ötödik bizottsága fokozni kívánja a békeszeretetre való nevelést főleg azáltal, hogy az iskolák öny vek ilyen szellemet tükrözzenek. A nyugdijak rendezését illetőleg hangsúlyozta a miniszter, hogy minden állam saját belviszonyai szerint jár el. Végül rámutatott még Benes arra, hogy a népszövetség tagjai közül a kis államok azt szeretnék, ha a népszövetség az államok fölé emelkedhetne, a nagy államok viszont az ellenkező nézetet képviselik. Az erőviszonyok azonban annyira káegyenlitődnek, hogy sem az egyik, sem a másik fél nem fog győzni. A mai helyzeten nem lehet semmit sem változtatni, mert sohasem lesz teljes egyöntetűség, ami pedig feltétlenül szükséges ehhez a változtatáshoz. A csehszlovák kormány távirati intervenciója Varsóban Prága, február 17. A PTTA értesülése szerint a csehszlovák kormány tegnap távirati utón, a varsói csehszlovák követség közvetítésével, interveniált a lengyel vámok felemelése ellen, amely a Lengyelországba irányuló csehszlovák kivitel teljes megkötését I jelenti. A kormányintervenció a vámrendelet I életbeléptetésének elhalasztását kéri. Benes ulabb nyilatkozata a m§úms Msndlről a Vatikán politikálárÉS is a nyustU!asokről Prága, február 17. Bemes küUügymimisz©r a szeuáiius külügyi bizottságában a ceg- lapi vita folyamán másodszor is fölszólalt. modus vivendire vonatkozólag kijelenti, togy állandóan akörül forog a diszkusszió, rajjon konkordátumról van-e szó vagy sem. íem a forma, hanem a tartalom a fontos, j-edebour szenátor helyesen jegyezte meg. a Vatikán jelenlegi, háború utáni politikája teljesen eltér a háború előttitől és erősen ,,a szabad egyház legyen a szabad államban" tézise leié halad. Tévedés tehát az a felfogás, hogy a köztársaság fölfogása a Vatikánétól egyre távolodik. Ha az egyháznak az államtól való elválasztását kívánjuk, ami ma is programja a kormánypártok többségének, úgy ezt az elválasztást csakis a Vatikánnal való megegyezés alapján kívánjuk. A Vatikán mai politikája arra irányul, hogy az egyházat minél jobbam felszabadítsa az állam befolyása alól, az állam egyházpolitikája pedig azt célozza, hogy az állam ne vesse alá az egyháznak magát. A Vatikán politikája ma sokkal nagyobb súlyt helyez az egyház erkölcsi missziójára s éppen ezért lehet szimpatikus mindenki előtt a most létrejött megegyezés. Benes ezután még kijelentette, hogy ő mindig reálpolitikát folytat, szem előtt tartva az állam javát és respektálva minden polgár vallási meggyőződését. A modus vivendi folytán egyáltalában nem hátrált meg Csehszlovákia a ' Vatikán előtt. A megegyezést a kölcsönös tolerancia hozta létre. A modus vivendi egyáltalában nem érinti a belföldi törvényhozást, nincsenek titkos klauzulái, sem pedig szóbeli külön Ígéreteik nem kapcsolódnak hozzá, tehát nem érinti a földreformot sem. A miniszter egyetért Helier dr.-ral, hogy nem szabad feleslegesen kultúrharcot provokálni, A kisanlant és a szentgotthárdi eset Ami a kisantant államainak jegyzékeit illeti a szentgotthárdi fegyverszállítás ügyében, a kisantant tagjai szántszándékkal nyújtottak be különböző szövegezésű jegyzékeket, hogy ezzel is bizonyítsák a szomszéd előtt, hogy nincsen szó egyöntetű fenyegető de- marsról, hanem egyenkénti békés fellépésről, ami annyit jelent, hogy a kis- antant államai ilyen esetek megismétlését tétlenül nem néznék. A kisantant már több Ízben túlélte az egyenetlenségéről és gyengeségéről terjesztett híreket s ezeket a jövőben is túl fogja élni. Hogy ez az eset miképpen fog végződni, erre nehéz ma választ adni. A kisantant valamennyi tagja figyelemmel fogja kisérni az ügy fejleményeit és mint a népszövetség tagja is szem előtt tartja köteleségét is. Ami a lefegyverzési kérdést illeti, a miniszter Prágában és mindenütt azt az álláspontot képviselte, hogy vak Ennek a kölcsönös leleplezésnek hullá-j mai még erősen tajtékzottak, mikor letartóz- í tatiák a gyermekek egész seregének megron-; tásával vádolva a Csehszlovák Távirati Iroda ; ruszinszkói képviselőjét, a ruszinszkói kor- j mánvzat félhivatalos lapjának: a Podkarnat- ské Hlasynak főszerkesztő-tulajdonosát, a kor-1 mánv szubvencionáltját, a volt kapitányt, ki j lapjával úgyszólván egyedül informálta Ru-1 szinszkőról a cseh közvéleményt, ki sok tisz- j tességes őslakó ellen az államéi lenesség és irredentizmus vádját emelte, ki állandóan j gyűlölettől lihegve támadta a iegtisztessége-: sebb őslakókat és őslakó intézményeket. Ügyét mindenáron igyekeztek elsimítani, de nem lehetett. Két nap sem telt el és oly gyorsan, mintha egy vetítőgép filmje pergett volna, újabb ’ botrány jött napvilágra. Hivatalosan megállapították, hogy a ruszinszkói kormányzóság kereskedelmi és iparügyi referense — mondják: az alkormányzó bizalmi embere — sikkasztott. Nem folytatjuk a kincs botrányok felsorolását, de vannak, kik azt mondják, hogy a botránykrónika lapjai még nem teltek be, vannak még dolgok, melyek a közeljövőben szintén uj hullámokat fognak verni. És. szólunk hozzátok, prágai Nagyurak. — Halljátok-e, tudjátok-e mindezt? Halljátok-e, tudjátok-e azt is, hogy Ruszinszkót ma elsősorban a köztársasági földműves (cseh agrár) párt kormányozza? Hogy főként a köz- igazgatást ez a párt uralja? Tudjátok-e, hogy a cseh agrárpárt hivatali uralma és terrorja ellen hiába küzdenek a más pártállásu, vagy a pártonkivüli hivatalnokok, mert függnek a köztársasági földmüvespárt hatalmától és terrorjától? És tudjátok-e, hogy milyen emberek állanak szolgálatában és élén a pártnak, melynek ruszinszkói „magyar" tagozatát egy olyan egyén vezeti, kit nemi bűnözés miatt már szintén elítéltek?! Halljátok-e, tudjátok-e, hogy itt az emberek százezrei nyomorognak, kínlódnak és nincs, aki a panaszukat meghallja, nyomorukat enyhítse, mert az, aki a hallásra és segítésre elsősorban volna illetékes, nem látja, nem hallja meg, csak azt, amit bizalmasai mondanak tömjénezve és hódolva neki, hogy havi járandóságukat pontosan megkapják, hogy kijárásukat folytathassák s nem egyszer bűnös törekvéseiket összeköttetéseik vagy protektoruk tekintélyével támogassák, — mert itt minden csak a politika, a köztársasági földműves párt politikája szolgálatában áll?! Tudjátok-e, hogy itt olyanok is játszanak nagy és hivatalos szerepet, kik könnyelműek és lelkiismeretlenek, kik bűnügyi vizsgálat alanyai, vádlottai lesznek máról-holnapra, kiknek nincs erkölcsi meggyőződésük, tisztességérzetük, kik gyermekeket, felnőtteket, intézményeket, egy országrészt rontanak meg, tesznek tönkre?! Urak! Prágai Nagyurak! Mit gondoltok, hová fog ez vezetni, mi lesz ennek a vége? Vájjon mi lehet a vége annak a közéleti botránysorozatnak, melyben letartóztatottként szolgabáró, rendőrkapitány, rendőrtiszt, megszokottként tanfelügyelő, főszolgabíró, sikkasztóként kormányzósági referens, gyermekek megrontójaként egy félhivatalos lap szerkesztője és tulajdonosa szerepel? Prágai Nagyurak! Vigyázzatok és még idejében lépjetek közbei
