Prágai Magyar Hirlap, 1928. február (7. évfolyam, 26-50 / 1653-1677. szám)
1928-02-17 / 40. (1667.) szám
4 Farsangi riport Herceg Ferenccel a jazz hódításáról és a cigánymuzsika védelméről 1928 fbtok'teát tt, p&rieft. Budapest, február közepe. Először a háború utáni években bukkant fel a jazz. Tompán jajongó mélabus muzsikája az újság ingerével hatott a fáradt és ideges emberekre, s valami önkéntelen tiltakozással fogadta mindenki. Aztán egyre több hive lett a jazz furcsán rikoltó egzotikus muzsikájának. Majd bevonult az ötórai teákra is s a hotel-hallok mozgalmas délutánjain jóformán máról-holnapra kiszorította a cigánymuzsikát s úgy látszott, egyidőben, hogy egyeduralkodó lesz a táncmuzsika terén. Az ug zenével uj táncok jöttek, ideges, nyughatatlan taktusu nyugati táncok, amelyek ugyanolyan gyors tempóban jöttek, láttak és győztek. Azaz, hogy mégsem. A konzervatívok, a régi bálok gavallérjai, — tekintélyes és hatalmas tábor — viharos tiltakozással fogadták a jazz betörését s olyan polémia keletkezett az uj muzsika s az uj tánc híveivel, aminő még nem volt A két tábor késhegyig menő harcot vívott és vív mindmáig, ettől függetlenül azonban a jazz birtokon belül nyugodtan és háborítatlanul éli világát s lassan-lassan a legelőkelőbb körökbe is beférkőzik. Ezzel együtt természetesen, a nagy bá-‘ lók keretei is átalakultak, a csendes, nyugodt- tempóju táncok kiszorultak a táncrendekből s a charleston és a tangó jóformán mindent elsöpörtek, — az egy csárdás kivételével. Mert a csárdást nem tudták megölni. Ez még a jazz számára is nehéz feladat s ha nagyon utánanézünk, van is talán közöttük rokonság. Legalább is ritmus szempontjából igen. Herceg Ferenc a régi és uj táncokról A Pátria Klub nagy művészbáljával kapcsolatban, amelyről most az egész város beszél, kérdést intéztünk Herceg Ferenchez, hogy mondja el véleményét a modern muzsikáról s a modern táncról. A Hidegkuti-ut arisztokratikus csöndjében, a bókoló platánok között húzódik meg az író villája. Csak távolról szűrődik ide a nagyváros zaja s ebben a csendben születtek és születnek azok az Írások, amelyek a magyar írógárda élére emelték Herceg Ferencet. Hatalmas alakja dolgozószobájának barok-stüü bútorai közt még szálasabbnak tűnik fel s a selyemernyős lámpa fényében markáns metszésű arcéle mosolyra derül, amint meghallja a kérdést. — Azt hiszem, csalódni fog, ha azt hiszi, hogy én most dörgedelmes filippikát vágok ki a modern táncok ellen. Kérem, aki a régi kétórás szuppé-csárdást végigtáncolta, annak semmi szava sem lehet a mai táncok ellen. A tánc be nem vallott célja mindig valamelyes erotika, van, aki bevallja, van, aki nem. A régi bálokon s a régi időkben, amikor még a fiatalság egyébként szeparáltabban élt, egy ilyen bál, hogy Úgy mondjam: „erotikus össz- próba“ volt s a szexuális vonatkozónkat legfeljebb leplezték, de el nem tagadhatták. Legfeljebb az eszközökben volt különbség és kivitelben. A mai táncok ugyanazt jelentik, mint a régiek, azzal a különbséggel, hogy nyíltabban teszik azt, amit azelőtt lepleztek. Ez lehet, hogy őszinteség, lehet, hogy más, — mindegy. — És mit szól méltóságos uram a mai divathoz, az ujruhákhoz, amelyek bizony cseppet sem hasonlítanak a közelmúlt báli toalettjeihez. Ezt is támadják a konzervatívok, de ugylátszik, hogy eredmény nélkül. — Hát igen, erről lehet beszélni. Van, akinek tetszik, van, akinek nem. Lehet, hogy az egyéni vélemény, lehet, hogy most is mást vár tőlem, de nekem tetszik. Hisz voltaképpen a túl rövid ruhák s a meztelenség is csak addig ingerlő, ameddig újság s nem válik megszokottá. Hiszen a modern táncok fővarázsa is abban áll, hogy mindig változnak, mindig jön hozzá egy kevés frisseség, uj zamat, amely felfrissíti az érzékeket s érdekesebbé, ingerlőbbé teszi. Annakidején, amikor a francia négyes bevonult, azt is Ugyanilyen kar- tácstüzzel fogadták, hiszen a francia négyes alapötlete voltaképpen egy orgia szimbóluma. A sok Figura, ha leplezetten is, de ezt jelenti — és mégis! Ki talál ma kivetnivalót a francia négyesen?... A mai táncok is így járnak majd néhány év múlva. Avultak, divatjamúltak lesznek s eljön az az idő is rövidesen, mikor a charleston konzervatív tánc lesz. Meg heti védeni a magyar muzsikát _És mi a véleménye a jazz térhódításáról, amely hovatovább egzisztenciájukban fenyegeti a mi cigányainkat? — Erre mást nem felelhetek. — mondotta Herceg Ferenc — mint azt, hogy sajnálom a cigányokat. A jazz olyan áramlat, amit pasz- sziv demonstrációval nem lehet kiszorítani, tekintve azt, hogy a létjogosultsága-is meg van. A modern zene eltért a ritmustól s ezt a ritmustalanságot hozta vissza a jazz. amelynek hallatlan taktusérzéke, pontosan a mai ideges hangulat számára való. Ez a különös s fanyar muzsika a primitív ember ritmusait, fájdalmát és örömeit trombitálja bele a mai fáradt és dekadens világba s a sikere érthető is. Mégis fájdalmas a mi cigányaink tragédiáját látni, hiszen egyetlen népnek sincs oly fejlett népzenéje, mint a magyarnak. Törvényes intézkedésekre volna itt szükség, az talán sikerrel járna. Mert máskülönben sikerBudapest, február 16. rrapoKtal ezelőtt az erdélyi és csehszlovákiai magyar sajtó mellett egyes budapesti lapok is közölték azt a szenzációs hírt, hogy Diósadi-Kultsár Andrást, - Szamosujvár volt rendőrfőkapitányát — aki állítólag korszakalkotó jelentőségű filozófiai könyvet irt — a Magyar Tudományos Akadémia Bergsonnal szemben a Nobel-dijra terjeszti fel. A hirt természetesen — főleg az erdélyi magyarság körében — osztatlan örömmel fogadták. Az erdélyi lapok terjedelmes cikkekben számoltak be a valóban páratlannak látszó eseményről, amelyet természetesen a magyar tehetség, a magyar őserő egyik diadalának hirdettek. Megírták többek között, hogy Kultsár András könyvét mint korszakalkotó fölfedezést ismerték fel Budapesten a legkitűnőbb filozófusok és matematikusok, köztük Fehér Li- pót és Pauler Ákos. A lélekemelő szenzáció azonban, sajnos, nem bizonyult valóságnak. Illetőleg a história szóról-szóra igaz mindaddig, amig Akadémiáról, Nobel-dijról és korszakalkotó uj filozófiai rendszerről nincs szó. Az igazságot ugyanis a pesti sajtó mára a következőkben állapította meg: Hat évvel ezelőtt Todorán szamosujvár! kereskedő bizományában E. Precup cenzúrájával vékony, alig százoldalas könyv jelent meg „Uj gondolatok régi titkokról" címmel. A óim alatt még Bólyai halhatatlan munkájának a cime is olvasható volt: Tentamen. A könyv 40 szakaszba foglalva, uj, sajátságos filozófiai rendszert tárgyalt. A szerzője is érdekes ember volt, Diósadi-KultsáT András, Szamosujvár volt rendőrfőkapitánya. Kultsár is végigjárta az erdélyi magyar tisztviselők tövises kálváriáját. Elbocsátották állásából. A felesége tanítónő volt, de őt is elüldözték a románok. Kultsár mindenfélével megpróbálkozott, hogy megélhessen. SertéskeTeskedö- nek is felcsapott, de ez a vállalkozása is balul ütött ki. KultsáT azonban törhetetlenül tovább küzdött és dolgozott. Szamosujváron azt emlegették róla, hogy Ady Endre iskolatelen marad minden hadjárat. A jazz népszerű s előreláthatólag az is marad. Külföldön már régen uralkodó muzsika a jazz, hiszen a világhírű párisi operabálokon már megszokott és köznapi dolog volt ez s ott őszintén szólva: ez nem is volt csodálatos, hiszen már abban az időben jóformán mindent levetettek ott az emberek, csak a bőrüket nem. — És mit gondol méltóságod, e hirtelen jött áramlatnak ugyan ilyen tempójú folytatása is lesz? Vagy ismét vissza fogunk térni majd a régi báli keretekhez? — Alig hinném. Az emberek nem szívesen mondanak le egy csemegéről, amit már megszoktak s különben is a mai táncok mindegyikének van egy szalónkiadása is, szeli- debb és decensebb formában, amelyben aztán még a mamák sem találhatnak kifogást. társa volt, éveken át ült egy padban a nagy magyar poétával, aki haláláig szeretettel ragaszkodott hozzá. Kevesen tudtak eddig még Szamosujváron is Kultsár filozófiai könyvének a megjelenéséről, mig január vége felé váratlanul forgalomba kerültek a Nobel-dijra való ajánlásról szóló hírek. Kétségtelen tény az, hogy a Magyar Tudományos Akadémia eddig még csak nem is foglalkozott Kultsár András könyvével, uj filozófiai rendszerével, annál kevésbé terjesztette fel a Nobel-dijra. Ezt igazolja Pauler Ákos, a Pázmány Péter egyetem filozófia-tanára is, akire Erdélyben mint Kultsár felfedezőjére hivatkoznak s aki ma a következőképp nyilatkozott a „Kantot összetörő uj Tentamen“-ről: — Kultsár András, akit én igen jó magyar embernek ismertem meg, csakugyan többször fölkeresett, hogy előadja nekem filozófiai rendszerét. A könyvét is elolvastam. Kitértem a komoly kritika alól, helyette azt ajánlottam Kultsárnak, hogy nyújtsa be könyvét a Tudományos Akadémiának, majd az elbírálja. Természetesen soha még csak gondolata sem vetődött fel annak, hogy Kultsár Andrást Bergsonnal szemben a Nobel-dijra ajánlja a* Akadémia. Kultsár ugyanis dilettáns filozófus, aki rrfég az alapfogalmakat is fölcseréli. Könyve is ilyen dilettáns munka. Ismétlem azonban, Kultsár igen derék magyar ember, aki sokat szenvedett, megérdemli tehát, hogy felkarolják. Filozófiai rendszerébe nem mélyedtem el, de az bajos is volna. Hasonló értelemben nyilatkozott Komiss Gyula egyetemi tanár is, akit szintén legalább tízszer fölkeresett Kultsár András, kérvén tőle uj filozófiai rendszerének méltatására. Ez a valóság Szamosujvár utolsó magyar rendőrfőkapitánynak „nobeldijas" könyve körül... Kár, hogy csak ennyi. Milyen szép, fölemelő és dicső dolog is lett volna, ha Trianon egyik sorsüldözött magyarját az egész müveit világ elismerése kisérte volna el a Nobel-dij kápráztatóan fényes magasságáig... pálcát törnének az illetékes testületek, szükségét láttuk megszólaltatni Nagy Albert dr. személyében az egyik elismerten legjobb szlovenszkói fürdőszakembert, aki Stósz-fürdőt néhány év alatt a virágzás maga8 fokára emelte. Nagy Albert dr. készséggel állott rendelkezésünkre és „elárulta", hogy a siker titka a fürdő iránti bizalom helyreállításában, a fürdő jó márkájában és divafc- babozásában van. Az első feladat Bártfafürdő fejlesztése terén —i mondta — az legyen, hogy a közönség és elsősorban az orvosok körében visszaállítsák a fürdő gyógyhatása és ásványvizének gyógyereje iránti bizalmat. Nagy könnyebbség, hogy sem a gyógy- batás, sem az ásványvíz nem változott és ami hiba történt, az a szakszerű vezetés némely hiányosságából ered, tehát korrigálható. A vezetés uj szellemét kell tehát a fürdő életébe plántálni, de fel kell eleveníteni a régi és jól beváP tradíciókat is. Az uj állam alakulás előtt az egyetemi tanárok és specialisták lelkes apostolai voltak Sáros-megye kincsesforrásainak, épp úgy, mint a jó praxisu városi és falusi orvosok. Vissza kell szerezni az orvosi kar bizalmát, hogy a vérszegény, légcső- hurutos, gyomorbajos betegeket ismét Bártfafür- dőre küldjék, ahol a Fő-, az Erzsébet- és Orvos- forrás vizéből, kitűnő levegőtől, a nagykaloriáju Ízletes koszttól visszanyerhetik egészségüket és munkabírásukat. A második feladat a fürdőtelep külső képének megfelelő átfestése legyen. Ami a kellemes összbenyomást rontja, el kell tüntetni és renoválással, újraépítéssel kell a fürdőt európai nívóra fejleszteni. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a jó és szakszerű vezetés szükségességét. Nem elég a nagyarányú és sokoldalú propaganda, hanem nyújtani is kell mindazt, amit hirdetnek. Csak ilyen eszközökkel lehet kialakítani újból a fürdő állandó törzsközönségét. Gondoskodni kell a közönség szórakozásáról, az egyéni igények legmesszebbmenő kielégítéséről. Hogy ezt elérjük, elsősorban a szállodákat, magánvillákat és a fürdő egyéb helyiségeit kell lakályossá és otthonosan kellemessé tenni. Igen fontos része ennek a feladatnak az utak és par- pok gondozása. A közlekedési viszonyok megjavítása érdekében rendszeres autóbuszjáratot kell létesíteni a Kassa—Eperjes és Bártfa—Bártfagyógyfürdő közötti vonalon, de legideálisabb lenne, ha a vasutigazgatóság engedélyt adna egy sinautó- járat létesítésére. Nagy gondot kell fordítani a vendéglői üzemre is. A harmadik feladat: a fürdő modernizálása. Koncepciózus, áldozatkész emberekre van szükség, akik számolnak a. modern idők követelményeivel és pótolják az összes hiányokat. Bártfafürdő nagyon alkalmas arra, hogy ott természetes vasas strandot létesítsenek, amelynek szélén természetes láp homokja gyógyítaná a városok vérszegény, sápkőros gyermekeit. Különös gondot érdemel a közönség szórakoztatása is. Bártfafürdőnek kamaraszinpadra és mozira van szüksége, ahol a fürdőközönség kedve és ízlése szerint szórakozhat. összefoglalva tehát: Bártfa-győgyfürdő jövője azon múlik, rendbehozzák-e a fürdőt, eleget tesznek-e a modern fürdőkövetelményeknek és szakszerű vezetéssel tudnak-e elég vonzóerőt gyakorolni a fürdőközönségre? Véleményem szerint Bártfa város vagyonának legértékesebb objektumával nem szabad kísérletezni. Zsebrácky Géza dr., Bártfa főbirája és Grofcsik Gyula tanácsos, a város fürdőügyi referense teljesen tisztában vannak a megoldásra való feladatokkal s az ő kezükben jó helyen van a fürdő jövendő sorsa. RÁDIÓMŰSOR SZOMBAT PRÁGA: 11.00, 12.05 és 22.25 Zene. — 18.00 Német előadás. — 19.45 A szerelmi-biróság, Vrchlicky vigjátéka. — 21.00 Vig est Brünnből. — POZSONY: 18.20 Gramofon. — 19.30 Dalibor, a szlovák szinház operaelőadása. — KASSA: 19.15 A Kozák-kvartett hangversenye. — BRÜNN: 12.15 Gramofonzene. — 18.10 Német előadás. — 19.00 és 22.20 Zene. — 20.00 Cseh mesterek, hangverseny. — 21.00 Vig est. — BUDAPEST: 11.00 Grafonola. — 16.15 Angyal Pár dr. jogtudományi előadása. 17.00 A Kisfaludy Társaság ülése: Kenedy Géza, Sajó Sándor és Jakab Ödön előadása. — 18.15 Előadás a Stúdióból: A siralomházban és Az almafa. — 20.00 Ottó Schulhoff bécsi zongoraművész hangversenye. — 20.45 A „Langer női kvartett" hangversenye. — 21.50 Pertis Jenő cigányzenekara. — BÉCS: 11.00, 17.00 Zene. — 19.45 A st. moritzi olimpiász hírei. — 20.00 A régi Bécs, opere"e, utána jazzband. — ZÜRICH: 16.00, 17.10 Hangversenyek. — 19.00 Harangjáték. — 22.10 Gram -r 'n-danzing. — BERLIN: 16.30 Szórakoztató zene. — 20.11 Nagy karnevál. — 23.00 Tánczene. — STUTTGART: 15.00 Zene. — 23.00 Tánczene. — LEIPZIG: 20.15 Vig hét vége. — MÜNCHEN: 17.25 Cithera hangverseny. — 21.00 Farsang a mikrofonban. — HAMBURG: 20.00 „József és testvérei". Egy vig Strauss-est. —. RÓMA: 13.30 Koncert-trió. — 20.45 Operaelőadás. — MILÁNÓ: 17.05 és 20.50 Hangverseny. — 23.00 Kvintett. — NÁPOLY: 17.00 Hangverseny. — 20.45 Operaelőadás. — 22.00 Cigányzene. —» „Vissza kell szerezni a sárosi föld legnagyobb kincsének fényét és ragyogását*4 Egy kitűnő fürdőszakember kijelöli Bártfafürdő fejlesztésének útját — Szlovenszkói szerkesztőségünk interjúsorozata — Bártfa, február 16. Még nem is olyan régen Bártfafürdő egyike volt a szlovenszkói hegyvidék legkeresettebb nemzetközi fürdőjének. A szállókban és a villákban vig élet zsongott s a páratlan szépségű hatalmas sétányon, melyet bársonyzöld gyep és sürü fenyők szegélyeztek, hömpölygőit a fürdőző közönség tömege. Az utóbbi években azonban a fürdő, mintha elvesztette volna vonzóerejét nemcsak a belföldön, de a külföldi közönség előtt is. Hiába hívta, csalogatta a természet százcsodája az üdülnivégyó embereket, az előítélet befészkelődött a köztudatba és visszariasz- ^totta a fürd őzöket. Évek óta válságát éli Bártfafürdő anélkül, hogy kigyomlálták volna azokat a hibákat, amelyek a fürdő fejlődését megakasztották. A pangás hosszú esztendei után most végre komolyan hozzáláttak, hogy Bárt- fafürdőt ismét nagy és virágzó nemzetközi fürdővé tegyék. A fürdőbizottság pályázatot irt ki a fürdő bérletére és a pályázat feltételeit úgy fogalmazták meg, hogy a bérlő köteles lesi figyelembevenni Bártfafürdő fejlesztésének legfontosabb irányelveit. A bérletre öt pályázat érkezett. Beadták ajánlatukat Grossmann Dezső bártfai orvos, akinek egyébként a fürdőtelepen egy pompás magánszállója van, Lichtig Artúr, a fürdő tavalyi bérlője, Kunst és Zelmanovits báxtfai vállalkozók és egy troppaui orvosnő. Eredetileg a pályázók között volt Nagy Albert dr, Stósz- ffirdő volt tulajdonosa is, akinek legerősebb kilátásai voltak a bérlet elnyerésére, de az utolsó pillanatban váratlanul visszavonta ajánlatát. A napokban történik döntés a pályázatok felett, de még most sem bizonyos, hogy a város a fürdőt bérlő kezébe adja, vagy házi kezelésben tartja meg. Sokféle szempontból mérlegelik ezt a kérdést, de a legfontosabb szempont mindég az marad, hogy visszaadják a fürdőnek a régi fényt és ragyogást. Még mielőtt ez ellentétes vélemények fölött U. .1. Nem kapja meg a Nobel-dijat Szamosujvár elbocsátott utolsó magyar rendőrkapitánya Mesének bizonyult Kultsár Andrásnak, a „korszakalkotó nj filozófiai rendszerM fölfedezőjének dicsősége
