Prágai Magyar Hirlap, 1928. február (7. évfolyam, 26-50 / 1653-1677. szám)
1928-02-17 / 40. (1667.) szám
'PP3!^T-^V\A<iÍL^HIRME A tárgyalóteremből a kórházba szállították a steglitzi diáktragédia osszeroppant hősét A bíróság szombaton folytatja a tárgyalást — A német sajtó súlyos vádjai a bíróság ellen 1928 február 17, péntek. MŰSORON KÍVÜL (Utánnyomás tilos) — SÁRGA-KEK-FEHÉR _ Pária, február 16. Ezzel a három szép színnel nem egy híres zsoké fut, hanem egy könyv: Valery Larbaud uj könyve. A címnek a könyvhöz szerencsésen csak annyi köze van, amennyi köze egy címnek egy könyvhöz legtöbbször lenni szokott: megüt egy hangot, megadja az „á“-t... amire fölzendiil majd odabenn a könyv orchestere. Ez a vastag könyv egyike azoknak a nagy, szép, céltalan könyveknek... de nem, ilyen egyszerűen mégsem lehet ezt elmondani. Talán igv: ha egy magyar iró elolvassa ezt a könyvet, csöndes és szomorú irigykedést, lemondó és beleegyező elismerést érez a szerencsés pályatárs iránt. íme egy iró, aki olyan gazdag, hogy őszintén telik neki reá szeretni egy egész világot. Szeretni Parist, féltékenység és mellék- gondolatok nélkül, azért, mert Paris; szeretni egy olasz hotelt, ahol egy jót aludt; szeretni Lisszabon és Paris között a Sud-Express egy kényelmes kabinját; szeretni a női keresztneveket és Inigo Jones malomját Warwick előtt, a rue Soufflot-t és az Arno-t; s mindezzel eljátszani, francia nyelven, bár spanyolnak született s az egészet tiz év után kereszr tül kötni egy sárga-kék-fehér szalaggal és elbocsátani... Mindenre ráér. Gazdag, mert európai. Egy kultúra megérett körülötte, ínyenc ujjakkal babrál tájak, nyelvek, népszokások, nagy európai utcák és kis párisi sikátorok kirakataiban. A rue Mouffetard-on, ahol ma is több a rabló, mint az adófizető, éppen olyan otthon van, mint Firenzében a Lungar- no nagy hoteljeiben, ahonnan Európa egyik legkülönösebb fénytörésében látni a szelíd dombokon egy-egy campanillét, abban a levegőtlen világításban, ami ha Fiesoleból nézed, egész Toscanát úgy mutatja, mint Isten játékszerét üvegbura alatt. Szeretni Párist, — „Paris de Francia", ahogy Spanyolországban mondják a hotelszolgák — s felállítja hozzá az „igazi párisi" vizsgájának alapvető kérdéseit: 1. „írjuk össze azokat az utcáit és sikátorait Párisnak, amiket még olajlámpással világítanak.. •“ (Egyet sem tudok. Ezzel szemben ismerek egy sikátort, aminek ez a címe: „A bűnöző macska utcája". A Quartier Latinben van.) 2. „Melyek azok a házak, kastélyok, tanyák és csárdák a XYII századból, amiket még föllelhetünk a mai XX. kerület területén?" (Csak egyet ismerek: a Debrousse-kór- házat. Biztosan van egy tucat.) 3. „Számláljuk föl és írjuk le a Szent Lajos-szigetének sikátorait?" (Kétségbeejtő munka lenne, nem is vállalkozom reá.) Ez az írásbeli. A szóbeli vizsgára hat kérdést ajánl. A három legnehezebb: 1. Melyik kerületben van a rue de la Py? ... S van-e utcája Párisnak, aminek rövi- debb a neve? (Állítólag van: a rue de 1‘0.) 2. Hol áll Goldoni szobra? (Nem tudom.) 3. Melyik a legrövidebb ut a Rat Mórt és a Carnavalet muzeum között? Ha a Carnava- let-t zárva van, hol találjuk a közelben azt a szép fügefát, amit érdemes megnézni? (A Rat Mórt kabaré a Montmartre-on; a Carnavalet a Hotel de Vilié mögött áll; a legrövidebb ut is elég bonyolult, de ezt még meg tudnám oldani; ami a szép fügefát illeti, ott már zavarban vagyok. Hol az ördögbe látott Larbaud fügefát a Carnavalet mögött; csak zsákutcák, sikátorok és ghettók nyílnak a finom palota körül.) Aki letette ezt a „párisi vizsgát", azt Larbaud elcipeli ebben a könyvben a maga különös európai kéjutjára. Egy 200 fürdőszobával ellátott hotelen éppen úgy fel tud lelkesedni, mint ezen a női néven: Edith. Ételekről, autóutakról, fekvőhelyekről a tengerpartok mellett mindent tud, amit Európában érdemes megjegyezni. Ez a boldogság Bae- deckere. Szép könyv, céltalan könyv, senki más nem csinálhatta, csak egy ilyen sokszoros milliomos párisi spanyol. Neki jól áll, neki telik reá. Ha egy kis nációból elindulna valaki, ezzel a szemmel nézni Európát, ezzel a könnyű, elegáns, kellemesen unatkozó mozdulattal simogatni meg nagy tájakat és élményeket, legyen bármilyen művész,- valahogy nem illene össze, amit mond és aki mondja: valahogy kéjgáz lenne minden mögött. Kis nemzetek nagy irji kénytelenek mindig heroikusak maradni; csak egészen nagy nemzetek irói engedhetik meg a luxust maguknak: játszani Európával... S az egész élménynek, ami Európa, ezt a könnyű címet adni: Sárga-Kék-Fehér... " ____________________________(m. a.) — A hóvihar két francia falut eljárt a világtól. Páriából táviratozzak: A Charnonixtől 5 km-nyirö fekvő Arve-völgyben heves hóvihar dühöng, amely Argemtiére és ValLercine falvakat teljesen elzárta a világtól. Azt hiszik, hogy az elzárt falvakat csak kétheti munkával lehet kiszabadít ami a hó- tomliaezokbóL Berlin, február 16. A steglitzi diáktragédia bünperének tárgyalása elé a bizonyítási eljárás befejezése után akadályok tornyosultak, melyet a bíróság minden igyekezete dacára sem tudott elhárítani. Frey dr. védő a bíróság elnökével történt izgalmas összecsapás és szóváltás után letette a védelmet, ami a bíróságot rendkívül kínos helyzetbe hozta. A német büntető perrendtartás értelmében ugyanis a tárgyalást három napnál hosszabb időre nem lehet megszakítani, ez a rövid idő pedig aligha elegendő arra, hogy az uj védő a bünper hatalmas anyagét áttanulmányozza és a vádlott Krmiz Páráitól megkapja a szükséges in- formáéi álcát. De nem csak a szorosan vett perrendi kérdés, hanem a főtárgyalás tekintélyes költségei is nagy gondot adnak a bíróságnak- A főtárgyalásra beidézett szakértők napidijait meg kell téríteni és a tárgyalás elhalasztásának egyéb költségeit is fedezni kelL Elnapolták a tárgyalást A bíróság a védői bejelentés után hosz- szasan tanácsokzott s végül kísérletet tett arra, hogy hivatalból kirendelt védővel folytassák a tárgyalást. Amikor a tárgyalást újból megnyitották, a védői emelvényen elfoglalta helyét Sohultz Artúr dir., a hivatalból kirendelt védő, de alig, hogy a bíróság bevonult a terembe, Sohultz dr. szólásra jelentkezett és bejelentette, hogy a védelmet nyugodt lelkiismerettel a kellő előkészület és a tanulmányok hiányában nem tudja ellátni és kéri a tárgyalás elnapolását. A bíróság erre ismét tanácskozásra vonult vissza és félóra után kihirdette határozatát: a tárgyalás elhalasztását nem rendeli él* mert közvetlen szükségét nem látja, de elismeri, hogy az uj védőnek időt kell engedni a per anyagának áttanulmányozás ár ra. A biróság felfogása az, hogy a védő aránylag rövid idő alatt tájékozást tud szerezni s ezért úgy határozott, hogy a tárgyalást szombatig elnapolja. Sohultz dr. védő a határozat kihirdetése után közli a bírósággal, hogy ilyen körülmények között hajlandó a védelmet átvenni. Alighogy a biróság az akadályt elhárította a tárgyalás folytatásának utjából, jelentkezett a második nehézség. Magnus Hirsohfeld orvosszakértő, akit a biróság a vádlott idegállapotának megfigyelésével bízott meg, tette meg jelentését: „A vádlóit egészségi állapota az egymást követő ájulási rohamok után nagyon kedvezőtlenre fordult és a jelenlegi testi-lelki kondíciója mellett képtelen uj védőjének a szükséges információkat megadni Az orvosszakértők a vádlott zilált lelkiállapotára való tekintettel végtelenül fontosnak tartanák, ha a régi védő, Frey dr. visszavenné a védelmet A biróság elnöke nyomban válaszolt a szakértői előterjesztésre: Ha a vádlott egészségi állapota a tárgyalás folytatását lehetetlenné teszi, úgy a biróság elhalasztja a tárgyalást, de az ezzel járó költségeket Frey dr.. az eddigi végő terhére írják. Egyelőre azonban megvárják, milyen lesz a vádlott testi és lelki kondíciója szombaton, a tárgyalás következő napján. Ezután az elnök a tárgyalást berekesztette. Kórházba szállították Krantz Pault A tárgyalás befejezése után az orvosok újból alapos vizsgálat alá vették a bünper vádlottját. Krantz Pault a több napos tárgyalás izgalmai rendkívül megviselték. Viaszsárga arccal, tétova zavaros szemekkel, reszkot- ve áll az orvosok elé s nincs is szükség hosz- szu vizsgálatra annak a megállapításához, hogy a fiatalember a bosszú vizsgálati fogság s a rákövetkező tárgyalás izgalmainak hatása alatt összeroppant. Az orvosok utasítására Krantz Pault tegnap kórházba szállították és ápolás alá vették. Az orvosok véleménye szerint nagyonis kérdéses, rendbe jön-e a vádlott szombatig, amikor ismét bírái elé kell állni. Jogászkörökben lehetetlennek tartják, hogy a biróság szombaton újra felvehesse a tárgyalás fonalát. A vádlott súlyos betegen fekszik a kórház kiilönszobájában éis az orvosok senkit sem engednek betegágyához. Ha valamennyire össze is szedi magát, a hátralevő rövid idő alatt nem tudhatja informálni uj védőjét Amennyiben a vádlott egészségi állapota szombatig nem javul meg, úgy a biróság rövid, csupán formális jellegű tárgyalást tart a Krantz Paul kórházi betegágyánál s azután újabb három nappal halasztja el a tárgyalást. A német közvélemény háborog Berlin, február 16. A steglitzi bünper tárgyalásának vezetése körül magasra csaptak a felizgatott kedélyek hullámai. A sajtó éles kifakadásokban foglalkozik a biróság, különösen pedig a tárgyalást vezető elnök magatartásával és a jelek arra mutatnak, hogy a közvélemény elemi erővel feltörő fölzúdulása egy újabb birósági botrányra vezet, amelyet másodszor is a parlament színe elé visznek. A Vossisohe Zeitung például a következőket írja: A steglitzi tárgyalás, de maga az egész per is ijesztő bizonyítéka a biróság szellemi szegénységének. Már maga a vádirat is olyan megfogalmazásban készült el, hogy értelmes biró annak alapján meg sem kezdhette a tárgyalást, hanem aiz ügyészség ellen panaszt tett volna az igazságügyminiszternél. A lap a továbbiakban éles bírálatot mond <az ügyészségről, melyet a Wilihelm-idők visszamaradt rekvizitumának bélyegez. De a megrovásból kijut Krantz Paul védőjének is, áld a birósági tárgyaláson egyáltalán nem illő formák között látta ol a védelmet. A Berliner Tagblatt véleménye szerint bárhogy is üt ki az ítélet, az az egy bizonyos, hogy ezt a vádat nem lett volna szabad megtenni. Hasonlóan vélekedik a VonvSrts is, amely az egész pert a biróság és az ügyészség tévedésének ítéli. Az erősen jobboldali Deutsche Tageszeilung a biróság elnökének megválasztását tartja szerencsétlennek, a Berliner Lokalanzeiger pedig a német közvélemény nevében jelenti be, hogy torkig van már az ilyen bírói botlásokkal. Hildából nem lesz fiimszinésznö Az üzleti szellem és a morál elfajulására jellemző, hogy már a steglitzi per tárgyalásának második napján felvetették a bünper üzleti kihasználásának gondolatát. A filraüz- let évtizedes gyakorlata szól amellett, hogy a nagyközönség szivesen látja a mozivásznon megjelenni azokat, akik az élet nagy ütközeteiből a bírósági tárgyalóteremen keresztül visszakér üdék a társadalomba. Már az első napokban híre kelt, hogy egy nagyobb németországi filmvállalat szerződési ajánlatot tesz Scliellei' Hildának, a steglitzi tragédia bubifrizurás hősnőjének, akii a beharangozás szerint egy „erkölcsnemesitö“ tendenciája filmben akarnak felléptetni. Még mielőtt a közvélemény megadta volna erre a hiéna-stilusu üzleti ötletre a méltó választ, összeültek a német filmipar képviselői és foglalkoztak a Scheller Hilda szerződtetésével kapcsolatban felmerült hírekkel. Az értekezlet ál at Ián osságban ‘.•'.lég állást foglalt az ellen, hogy az élet ilyen tragikus eseménye i-nek szereplőjét bevonják a filmüzletbe. Maga az a tény — állapították meg — hogy valaki egy botrányperben szerepet játszik, még nem kvalifikál filmszínésszé. Egyidejűleg a filmkölcsönzők országos szövetsége is elhatározta, hogy az ilyen szenzációt hajhászó filmeket nem veszi át és nem továbbítja a mozgókhoz. Lángokban áll Románia legnagyobb fegyintézete — A közvélemény a fegyencek szökésétől tart — Bukarest, február 16. (Saját tudósdónk távirati jelentése.) Tegnap óta a román főváros közönsége nagy izgalomban él, mert villámgyorsan hire terjedt annak, hogy szerdán délelőtt a targuoknai iegyház kigyulladt és lángokban áll. A hivatalos jelentés nem nyugtatta meg a kedélyeket, mert csak annyiról számol be, hogy a fegyház a délelőtt folyamán ismeretlen okokból kigyulladt és minden oldalán hatalmas lánggal ég. Az izgalomra különösen az ad okot, hogy a targuoknai fegyintézetben vannak elzárva Románia legveszedelmesebb gonosztevői és banditái. A fegyintézet a targuoknai sóbányával van kapcsolatban, amelyben az életfogytiglani fegyházra elitéit gonosztevők végzik a munkát. A román főváros lakossága most már amiatt aggódik, hogy a fegyöröknek és a katonaságnak módjukban lesz-e a fegyencek kitörését az égő f egy házból megakadályozni és vájjon az első pánik izgalmait a fegyencek egy nagy csoportja nem használta-e fel a szökésre. Mindenesetre megnyugtatókig hat az a tudat, hogy a targuoknai f egy házban és környékén állandóan nagyobb katonai készültség teljesít szolgálatot é3 igy remélik, hogy a fegyenceknek a tűzvész alkalmából nem sikerül egérutat találniok. Az tied Abid wülgyében minden csendes Franciaország meg akarja tisztstafti az Atlasz hegyvidékét — A francia repülők szörnyű pusztítása — Párás, február 16. Tegnapi lapunkban megírtuk, hogy a marokkói francia csapatok megkezdték az Atlasz-hegység felkelő törzsei ellen a büntető expedíciót. Párisi félhivatalos jelentés szerint a repülőgépek bombázása csupán kezdetét jelenti egy nagyobbsza- bá tisztitó akciónak. Röviddel azután, hogy Steeg kormányzónak a nyáron elhurcolt rokonai megszabadultak az Atlasz-törzsek fogságából, a francia repülőgépek körbeszállíák a törzsek hegyi zugait és figyelmeztető röpcédulákat dobtak le, amelyben a francia kormány a törzsektől feltétlen meghódolást követel. Az Atlasz vad törzsei azonban egyáltalán nem törődtek a komoly figyelmeztetéssel, továbbra is állandóan támadták a pacifikáit benszülött törzseket, amire példa statuálása céljából szükségessé vált a büntető expedíció. Nyolc nappal ezelőtt uj röplapokat dobtak le a repülők az Atlasz vidékein, amelyben felszólították a benszülötteket, hogy asszonyaikat és gyermekeiket helyezzék biztonságba, mert a hadiállapot kezdetét veszi. Most, hogy a Marokkóban eddig uralkodó rossz idő megszűnt, a francia repülők felhasználták az az első alkalmat, hogy a felkelők táborai és gyülekező helyeit megtámadják. A bombázás borzalmas hatású volt, mert a ledobott bombák szörnyű pusztítást vittek végbe, különösen LTed Abid völgyében. A szétrepüiö szilánkok nagyon sok bensziilöttnek oltották ki életét. Most mar a francia kormánynak kell meghatároznia, hogy mikor kezdődjék a nagyobb szabású katonai operáció a felkelők területén, A repülők tovább folytatják működésűket, mert az afrikai francia kormányzatnak most már elhatározott szándéka, hogy az Atlasz vidékén végleges rendet teremt 5
