Prágai Magyar Hirlap, 1928. február (7. évfolyam, 26-50 / 1653-1677. szám)
1928-02-16 / 39. (1666.) szám
I ¥: ' ■ : m ^ ■ ^ Mai ssámunk 12 oldal ^Sgjjt &BP % vn. évf. 39. (1665) szám . Csütörtök « 1928 február 16 c7^5YARHIM^ Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke ; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Kő. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő: DZURÁNY1 LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/111. — Telefon: 30311.—Sürgönyeim: Hírlap, Praha Asquith és Oxford tordia meghalt London, február 15. Asquith és Oxford lordja, Angliának egykori liberális miniszterelnöke, ma reggel hat óra 50 perc és 48 mp. időben 76 éves korában bronchitis és szivgyengeség következtében Oxford melletti The Warf Sutton Courtney birtokán meghalt. Két ! leánya, Bibesco hercegnő és Lady Bon- ham Carter, egyetlen életben lévő fia, Antony Asquith feleségével, Lady Margót Asquithtal állandóan a haldokló mellett tartózkodott. A grófi cim öröklése Asquith háborúban elesett legidősebb fiának kiskorú ivadékát illeti. (v.) Herbert Henry Aoquith 1852 szépem bér 12-én született Yorkshire tartomány egyik kis kendőgyártó városkájában, Morley- ben. Yorkshireböl származnak Angliának leg- szivósabb emberei. Yorkshireben mélyen vallásosak a lelkek, ragaszkodnak a betűkhöz és hagyományokhoz, szigorú puritánok, nonkonformisták, itt van az angol liberalizmus televényföldje. Az Asquith név a városi anyakönyvi hivatal lajstromában évszázadok éta szerepel, az Asquifchok többnyire kendő- kereskedők voltak. A kis Herbert eleinte a Vidéki iskolában nevelkedett és csak később ment Londonba. Ott már felfedezték tanitői, hogy egykor lesz valami belőle. Kissé zárkózott, önmagába mélyedő gyermek volt, aki nagy buzgalommal olvasott történelmi munkákat, politika iránt érdeklődött és semmiféle sportot nem űzött. így jut azokhoz a stipendiumokhoz, amelyek lehetővé teszik, hogy tanulmányait Oxfordban folytassa és Oxford adta meg egyéniségének bélyegét. Asquith félreismerhetetlenül Oxford-man volt, egy Balliol-College-man. Abban az időben, amikor Asquith a Balliol-Collegeben bámulatos gyorsasággal és felfogó erővel szívta magába óriási tudását, egy bizonyos Mr. Jo- wett volt a head-master. xAzok az ifjak, akik a széles körökben egészen ismeretlen Benjámin Jowett keze alól az életbe kerültek, töb- bé-kevésbé ugyanazt a szellemi apparátust vitték magukkal. Külsőleg Oxford automatikussá formálta őket, belsőleg Jowett individuális nevelést adott. Jowett főambiciója az volt, hogy Balliolt Anglia intellektuális központjává fejlessze. Balliollal akarta Angliát kormányozni. Ami onnan kikerül, az legyen a közvélemény, jelentse a klasszikus műveltséget és a politikai befolyást. Emberei legyenek tisztafejüek, élesgondolkodásuak, stílusukban tökéletesek, viszont elnyomott bennük minden melegséget, szenvedélyt és impulzust. Praktikusak legyenek ezek az emberek és járják körül a hegyet, ha úgy találják, hogy nehéz azt megmászni. Ez volt Asquith. Nem akadt senki az angol parlamentben, aki tisztábban, élesebben tudta volna magát kifejezni, olyan röviden tudta volna témáját kimeríteni, akinek stílusa olyan ritmikus, olyan klasszikusan tiszta lett volna. Asquithnak tulajdonképpen minden sikerült az életben, amit maga elé tűzött. Nem heves szenvedéllyel, viharos támadással, hanem nyugodt, várakozó, biztos, megfontolt, normális mozgással tört előre. Asquith mindig tudott várni, sohasem sietett és ha a hegy, amely elébe került, megmászhaiatlan volt, akkor szép lassan, feltartóztathatatlanul körülsétálta. Bs igy is eljutott céljához. Amikor Asquith elhagyta Balliolt, Londonba ment, hogy ügyvéd legyen. Bár csaknem éhen kellett halnia, mégis visszautasi- totta a kis, jelentéktelen pöröket. Huszonötéves korában feleségül vette Miss Mellandot és most erősebb anvagi segítséget is kapott. Hamarosan önálló ügyvédi irodája is volt, egy pár szenzációs per széliében ismertté tette nevét elnyerte a királynő jogtanácsosának címét, és a legnagyobb ügyeket reá bízták. Tizenkétszer ajánlották fel, hogy vállaljon. képviselőséget, de volt ideje várni Mikor megválasztották, a hátsó padokban ült. Glad- stone azonban csakhamar szárnyai alá vette és igy ráterelődött a parlament figyelme is. özvegységre jutván, Sir Charles Tennant leányát, a nagymüveltségü Margót Feunant vette nőül, akivel élete végéig a legboldogabb házaséletben élt. Gladstone 1892. évi kormányában a belügyi tárcát vállalta. Egész sereg reform- intézkedést hajtott végre. Megjavította az ólommunkások sorsát, a gyárakba egészség- ügyi rendszabályokat vezetett be, a foglyok sorsát enyhítette és bár a lordok ellenállásán sok nemes szándéka megtört, a száraz és apa- tikusnak látszó Asquith mégis a leghumánusabb törvényhozónak bizonyít* Igazi politikai pályafutása azonban akkor éri el fénypontját, amikor 1908-ban miniszterelnök lesz. Bevezeti az öregek nyugdiját és megkezdi gigantikus küzdelmét a lordok háza ellen, amelyben Lloyd George és Winstor Churchill támogatják. Ez volt a legnagyobb forradalom. Becs, február 15. Seipel dr. osztrák kancellár interjút adott a Neue Freie Presse prágai munkatársának. Az interjúiban a következőket mondotta: — örömmel állapítom meg, hogy Prága valóiban nagyvárossá fejlődött. Legvilágosabban mutatkozik ez a Hradasinon. Míg ez a rész régebben múzeuma volt az elmélyült látogatónak,, most itt is a modem élét szellemié lüktet. Prágai tartózkodásom azért volt rendkívül kellemes, mert abban a helyzetben voltam, hogy utazásomnak nem volt olyan célja, mintha valamit el kellett volna érnem, vagy valamit végre kellett volna hajtanom. Ez a különbség a mostam és az 1922. évi látogatásom között. Sokkal kellemesebb dolog Prágába abból a célból jönni, hogy ott a németeknél a régi professzori szokás szerint látogatást tegyek és olyan beszédet mondjak, amely kivételesképpen nem választási beszéd, vagy másfajtáju politikai nyilatkozat, mint aminőket otthon kell tartanom és • azután természetesen politikai személyiségeket meglátogatni, akiket az ember már régebbről ismert. — Nagyon jellemző a Masaryk köztársasági elnökkel és .Benne® dr. miniszterrel folytatott politikai beszélgetésekre, hogy ezekkel az államférfiakkal nagyon gyorsan lehet rájutni az aktuális kérdésekről a lényegbeli ügyekre. így Benes dr. és ón többek között beszélgetést folytattunk, ami különben magától értetődő, egy amerikai újságíró által felvetett azon eszméről, hogy a népszövetség székhelyét esetleg Becsbe helyezzék át Ebben a kérdésben kölcsönösem kicseréltük véleményünket és megfigyeléseinket. Rögtön ott is voltunk azonban a tulajdonképpeni népszövetségi problémák tárgyalásánál. Benes dir. ezekkel a problémákkal ugyanis többet foglalkozik, mint bármelyik más államamelyet Anglia évszázadok óta átélt. Végezetül megkoronázza müvét az ir alkotmánynyal, a Homeruleval. Feleségének emlékirataiból kitűnik, hogy 1914 augusztusában menynyire hajszálon forgott a világháború sorsa. Lloyd George a háború ellen volt, lady Margót azonban szenvedélyes háboruspárti és az asszony szava döntött, Asquith belevitte Angliát a világháborúba. De súlyos csapást szenvedett maga is. kedvelt fia a harctéren elesett és talán azóta lett Asquith az általános leszerelésnek és a békének olyan rendithetet- len híve mindhaláláig. 1916-ban letette miniszterelnöki tárcáját, de még tíz évig vezette a liberális párt jobbszárnyát, Llo3rd George- zsal a legélesebb antagonizmusban. A konzervatív kormányban is szerepet vállalt, hogy a leszerelési gondolatért a népszövetségi fórumokon harcolhasson, de amikor látta a múlt évi genfi lefegyverzési konferencia kudarcát, hogy törekvéseit a hivatalos angol politika elgáncsolja, visszavonult s azóta csaknem halálos ágyáig rendületlenül küzdött az igazi leszerelésért és a népek igazi megbéküléséért. A béke nagy barátja, az angol birodalomnak és a világnak egyik legnagyobb államférfija távozik a nemzetközi politikai életből olyan időben, amely annyira szükölköT’- a nagy- kaliberű vezető egyéniségekben. férfiú, már csak azért is, mert a népszövetség minden fejlődési állapotát az aiapitástól kezdve napjainkig a legaktívabban végigcsinálta. Nagyon értékes volt számomra, hogy az ő szájából a legpontosabban értesültem a biztonsági kérdés álapotáról és azokról a javaslatokról, amelyek a legközelebbi hónapokban a népszövetségi tanácsot és a népszövetség teljes ülését foglalkoztatni fogják. Ezután Seiipel dr. a politikai katolicizmusról vallott felfogását fejtette ki az újságíró előtt. Az ő véleménye szerint nincsenek katolikus pártok. Legalább is a bécsi keresztényszocialisták, a német centrum és a bajor néppárt mindig visszautasították azt a beállítást, mintha kizárólag katolikus pártok lennének. Olyan pártok, amelyeknek többsége a katolikusok soraiból rekrutálódik és amelyek katolikus meggyőzödésüeknek ismerik el magukat. De nem katolikus pártok abban az értelemben, mintha cselekedeteikért a katolikus egyháznak bármikor is felelősséget kellene vállalnia. A politika mindig belső ügy és ezért a kancellár nem hisz abban, hogy sikerülne egy nemzetközi katolikus párt megteremtése és huzamosabb időn át való fentartása. Az úgynevezett katolikus pártok legalább is nem gondolnak arra, hogy egy politikai katolikus internaeionálét alkossanak. Teljesen A Prager Tagblatt szerkesztője meginter-| juvolta a kancellárt, hogy tájékoztassa a le-1 fegyverzési konferenciát előkészítő bizottság elaborátumáról és az abbaii foglalt regionális J szerződések tervéről. — Ezzel a kérdésével elárulja — felelt a j kancellár —, hogy eltalálta, mi képezte aj Asquith és Oxford lordja, Nagybritannia most elhunyd nagy államférfin elegendő számukra, hogy a katolikus világnézet nagy interaacionáléja köti őket egymással össze. Csehszlovákia és Ausztria viszonyára vonatkozólag a következőket mondotta Seipel dr. kancellár: — Ausztria és Csehszlovákia viszonya, miután a két állam között súrlódási felületek egyáltalán nincsenek, jó, különösen azóta, amióta a csehszlovákiai németek többsége az aktivista politikára tért át. A német érdekek védelmét ebben az országban, amint az a legtermészetesebb is, nyugodtan átengedhetjük az itteni német politikusoknak s ezeknek nem kell a Csehszlovákián kívül fekvő német országokban keresniük azokat a lehetőségeket, hogy jogos kívánságaik meghallgatásra találjanak. A Csehszlovákia és Ausztria közötti szoros gazdasági kapcsolatok természetesen mindig újabb ■és újabb követeléseket vetnek fel. Egy évvel ezelőtt kellemetlen periódus jelentkezett a két ország viszonyában. Akkor tudvalevőleg a kereskedelempolitikai ügyekben nehéz volt a megértés és Ausztriának fel kellett mondania az osztrák-csehszlovák kereskedelmi szerződés pótmegegyezését. Minden pesszimista jövendölés ellenére sokkal hamarabb uj megegyezésre jutottunk, mint ahogy magunk is reméltük volna és már elegendő időnk volt arra, hogy mindkét részről meggyőződjünk az uj szerződés értékéről. Benes dr.-ral való beszélgetésem gerincét. Benes dr. politikáját a népszövetség gondolata uralja. Ahányszor a múltban összejöttem volt, találkozásunkban mindannyiszor a nép- szövetségi gondolatnak volt döntő szerepe. Ennek következtében természetes, hogy érdeklődöm Benes dr.-nak, aki a leszerelési Seipel kancellár ismertette Benessel folytatott tárgyalásai anyagát A népszövetségi székhely kérdése — Benes tájékoztatta Selpelt a népszövetség legközelebb! munkaprogramjáról Seipel a keleti Locarnoről és Magyarországról
