Prágai Magyar Hirlap, 1928. február (7. évfolyam, 26-50 / 1653-1677. szám)
1928-02-15 / 38. (1665.) szám
Mai námunk 12 oldal Vü. évf. 38. (1665) szám ■ SlUftla * 1928 február 15 ~ Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 K£ ; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 K£. Egye* szám ára 1*20 Ke A szlovenszköi és ruszinszkói ellenzéki pártok főszerkesztő: politikai napilapja felelős szerkesztő: DZURANYl LÁSZLÓ fORGACH GÉZA Szerkesztőség: Prága IU, Panská ulice 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága IU Panská ul 12/111. — Telefon: 30311.— Sürgönyeim: Hírlap, Praha A hontalanok tízéves proMimija Vasárnapi számunkban egy különös állampolgársági esetről számoltunk be. Megírtuk, hogy egy K. A. nevű szlovenszköi lakos, aki 42 óven át tartózkodott megszakítás nélkül Érsekújvárban és Komáromban és 1912-ben pozsonyi illetőséget szerzett, nem kapja meg a Lex-Dérer alapján az állampolgárságot, mert a belügyminisztérium azzal a furcsa indokolással utasította vissza a kérését, hogy 1912-ben magyar illetőséget és igy magyar állampolgárságot is szerzett, tehát j mint idegen állampolgár nem veheti igénybe a j lex-Dérer kedvezményeit. Nem kell hős szab- ; ■bán fejtegetnünk ennek az indokolásnak lo- ; gikai salto mortaléját, csak rá kell mutatnunk ; arra a tényre, hogy az ilyen végzések után j az illetőségi és állampolgársági kérdésben a [ zavar, a fejetlenség, a káosz olyan nagy mértékű lesz, hogy a végén ember legyen, aki Selpel dr. kancellár prágai előadása csak diplomáciai alibi, a valóságban komoly tárgyalások folytak íz osztrák kancellár Benes biztonsági koncepciójáról Informá’ááott — Seipel ár. a legalkalmasabb egyéniség a diplomáciai közvetítésre rendet teremtsen. Napról-napra hallunk olyan esetekről, hogy olyanok nem juthatnak hozzá illetőségükhöz és állampolgárságukhoz, akiknek inég az ükszülei is ezen a területen éltek és dolgoztak. Ismerünk esetet, amikor olyan egyén-! nek nem ismerik el állampolgárságát, akinek j ősei a tizenhetedik század derekától egyfolytában laknak av csehszlovák államhoz tartozó mai területen. Nem tudjuk megérteni ezt az állampolgársági gyakorlatot, amely az idők folyamán mind nagyobb és nagyobb fejetlenséget és zür-zavart teremt, mert hiszen arra is számitani kell, hogy egy uj generáció cseperedik fel a hontalanok gyermekeiből, amelynek illetőségét és állampolgárságát a jövőben bölcs Salamon sem döntheti el. A statisztika kimutatása szerint mintegy 80.000 lélek hontalan Csehszlovákia földjén, a hontalanok legnagyobb része olyan, hogy egyetlen állam sem ismerheti el őket polgáraiul, mert már évtizedek óta olyan területen élnek, amely most Csehszlovákiához tartozik. Minálunk hangoztatják a demokrácia és humanizmus jelszavait, de ha ezeknek a princípiumoknak szemszögéből vesszük vizsgálat alá az állampolgársági kérdés kezelését, akkor az nem állhatja meg a kritikát Két évvel ezelőtt a francia köztársaság törvényi hozott az idegen állampolgárok na- furalizációjáról. A francia hivatalos statisztika szerint az elmúlt 1927. esztendőben ennek a liberális törvénynek alkalmazásával 40.000 külföldinek adta meg Franciország, a glória nemzete az állampolgárságot. Ha most a lex- Dérer alapján megadott állampolgárságokat számbelileg összehasonlítjuk az uj francia ábampolgárok mennyiségével, úgy inegállaPrága, február 14. Seipel kancellár a látszat szerint minden politikai és diplomáciai szándék nélkül hétfőn Prágába érkezett, hogy az Akadémia diákegyesület tudományos estélyién szociálfilozófiai előadást tartson; az a sajtóvisszhang azonban, amelyet az osztrák kancellár prágai útija a bécsi sajtóban, de a távol külföldlön is keltett, annak a jele, hogy a prágai látogatás mögött mégis csak politikai és diplomáciai szándékok húzódnak meg. Prager Presse A prágai német sajtó a kancellár látogatásával hatalmas cikkeikben foglalkozik. A félhivatalos Prager Presse vezércikkében természetesnek tartja, hogy az osztrák, kancellár felhasználja prágai tartózkodását arra, hogy politikái barátaival, a csehországi német keresztényszocialista párttal érintkezésbe lépjen és a köztársasági elnököt meg a külügyminisztert felkeresse. Ez a körülmény a prágai látogatásnak bizonyos politikai jelentőséget ad, mert természetes, hogy a két szomszédos állam vezető államfér- fiai megtárgyalják mindazokat az aktuális politikai kérdéseket, melyek a két államot közvetlenül érdeklik. Ez természetesen nem jelenti azt, mintha a prágai látogatás politikai meglepetést hozhatna. Csehszlovákia vonatkozásai a szomszédos és a távoleső országokkal már egészében meg vannak oldva és az Ausztriával való viszony különösen a Lányban 1925 októberében megkötött szerződés és Seipel ikanceMárnák az 1922 nyarán tett látogatása óta a legbarátságosabban alakult és a gazdasági kapcsolatok révén mindinkább kimélyült., Az 1926 márciusában megkötött arbitrázs szerződés és az 1927 augusztusában létrejött kereskedelmi és vámtarifaszerződés az ntolső állomások a kölcsönös együttműködés utján, amelynek további fejlődése és kimély ité se most már főleg a gazdasági tényezőkre tartozik. Ezért a két egymásra utalt szomszéd állam közös! érdekeit továbbra is együttes munkával ki-! várija szolgálni. Prager Tsgblatt A Prager Tagblatt vezércikkében kiemeli az osztrák kancellárnak azt a képességét, hogy nemcsak egy államot tud vezetni, hanem bizonyos mértékben az államok között tud állani és ez egyéniségének különös diplomáciai értéket ad. A Prága és Budapest közötti kapcsolatok neon éppen a legbarátságosabbak, Selpel azonban nem ellensége Budapestnek 'és Prágában is szivesen látott vendég, azonkívül olyan ember, aki katolikus meggyőződését a népszövetség eszméjére gyakorlatilag tudja alkalmazni. Ezért jó közvetítő szolgálatokat tehet s egyedül az ő józan mérlegelése alkalmas a közép európai személyi kapcsolatok megjavítására. Bohemia A Bohemia szerint a prágai tárgyalások a népszövetségi tanács tavaszi ülésszaka, a szentgotthárdi affér, a csatlakozási kérdés és Mussolini körül foroghattak. Seipel álláspontja ezekben az ügyekben ismeretes. Helyzete nem könnyű, ha arra gondolunk, hogy Ausztria szomszédai a szegény országgal szemben mostohán bánhatnak. A népszövetségi székhelynek Becsbe való áthelyezése Stresemann dr. visszautasítása után már nem aktuális kérdés. Selpel interjúja Az osztrák kancellár különben a csehországi német keresztényszocialista párt lapjának, a Deutsche Pressének egyik szerkesztőjével beszélgetést folytatott, amelyben kijelentette, hogy a politikai tárgyalások csak a kölcsönös viszony általános kérdéseit érinthették. Konkrét, aktuális és megoldatlan kérdések a két állam között nincsenek, ! ha csak ilyeneknek nem tekintjük az alá- ! reudeltebb jelentőségű ügyeket, mint pél- | dául a vízum megszüntetését, amelyről bü- I lömben elvileg már szintén döntöttek és ! amely inkább adminisztratív probléma. Sed- | pel látogatása annak a bizonyiléka, hogy a j 'tiz éve kiépített békés és barátságos kapcso- | latok továbbra is változatlanok maradinak és pithatjuk, hogy Franciaország több száz százalékkal több idegennek adott egy esztendő alatt állampolgárságot, mint Csehszlovákia. Pedig a francia és a csehszlovákiai idegenek között lényeges különbség van, mert Franciaországban a nacionalizálási törvény olyanokra vonatkozik, akik alig egy évtizeden át laktak francia területen, míg Csehszlovákiában olyanok kérnek állampolgári jogot, akik évtizedeken át értékes kulturmunkát végeztek itt. A francia állam nem tekinti idegeneknek azokat, akik legalább öt esztendőn keresztül valami értékes munkával, szolgáltat- mánnyal hozzájárultak a közjóiét fellendítéséhez. minálunk idegenek azok, akiknek, szülei palotákat emeltek Kassán, Pozsonyban, Ungváron, földet müveitek, erdőt irtottak,, mocsarat csapoltak, három nemzedéket neveltek fel a kultúra szereteteken, tollúkkal, ecsetjükkel, vésőjükkel kiváló fáklyavivői voltak a civilizációnak. Ma már külön kaszttá, a páriák kasztjáprágai útjában nem vezette határozott politikai cél, vagy politikai szükségesség. A két szomszédos állam viszonyában azonban olyan sok a közös érintkezési pont, hogy vezető államférfiai mindig elegendő témát: találhatnak megbeszéléseikre. Látogatásának tulajdonképpeni célja az volt, hogy a csehországi németekkel jusson kapcsolatba. A cseh sajtó A prágai cseh sajtó Seipel látogatásának csak a külsőségeivel foglalkozik s annak politikai vonatkozásaira csak általános megjegyzéseket tesz. Közelebbről egyedül a Re- forma mérlegeli Seipel tárgyalásainak politikai jelentőségét. — Prágában gyakran hangoztatták azt a véleményt — írja többek között —, hogy Ausztria erősen szimpatizál Olaszországgal és Magyarországgal, pedig ez tévedés, meri: Seipel kancellár óvatosan került minden egyoldalú külpolitikai irányt. Egy fél évvel ezelőtt azt hiresztelték, hogy a francia kormány sikeresen közreműködik azinányban, hogy Csehszovákia lépjen vámunióba Ausztriával. Prága azonban erélyesen utasította el ezt az Ansöhluss ellen irányuló francia ajánlatot. Mindezek elleniére Prágában ismét erősödnek a hangok, melyek egy nagyszabású megegyezésről vélnek tudni Csehszlovákia, Ausztria és Németország között Prága kezd máT nem sovinisztikus, hanem objektív szellemben dolgozni. Seipel prágai útja sokban elősegítheti az osztrák viszonyok jobb megítélését s esetleg útját egyengetheti Ausztriában annak a belátásnak, hogy Ausztriának, tekintettel két nyugtalan szomszédjára, Olasz- és Magyarországra, Németország mellett egyúttal Csehszlovákiával is célszerűbb jobb viszonyba lépnie. A tárgy Élások a regionális síifiSÉlsiIf körítése körül forogtak Egészen megbízható és mindig jól informált politikai forrásból azt az értesülést kapjuk, hogy Seipel dr.-nak Benessel folytatott tárgyalása alkalmával különösen a biztonsági bizottság prágai ülésének anyaga került megvitatásra. Seipel dr. behatóan kívánt informálódni a népszövetség tavaszi ülésszaka előtt a prágai tanácskozásokról és Bencsnek biztonsági programjáról. Tudvalevő, hogy Benes a locarnói tipusu regionális szerződések megalkotásával akarja az utódállamokban és egész Középeurőpában a biztonsági kérdést megoldani, ezeknek a regionális szerződéseknek útjában azonban még számos akadály van nemesek a közvetlenül érdekelt középeurópai államok részéről, hai j vá sülyesztették a szerencsétlen hontalano- ; kát, akiknek nyomorúságát Chaplin keserű i cinizmusa fejezi ki legjobban, amikor ott tán- í torog a szerencsétlen hontalan az Egyesült j államok és Mexikó határán, az egyik óriási j cipőjét az Unió, a másikat Mexikó testére i rakja és amikor Mexikóból lövöldöznek rá, {akkor hirtelen átmenti bal lábát is az Unióra, ha pedig ott üldözik, akkor Mexikóba sompolyog vissza. Ilyen Ohaplin-haláltáncot jár ma Csehszlovákiában nyolcvanezer lélek, Kö- zépeurópában legalább kétszázezer ember és most, amikor az uj államok születésének tizedik éves fordulóját ünnepük, gondolni kellene az igazságtevőre is. A bosszuállás Istene büntet csak hetediziglen s ha már a szerencsétlen hontalanokon nem akarnak könyörülni, ne sújtsák örök átokkal a hontalanok ivadékait is, akiknek jövője a legnagyobb és legkéts égbe ej több bizonytalanság, A magyarság nem nyugodhatik meg mindaddig, mig az illetőség és állampolgárság kérdése végleges és igazságos elintézési nem nyer.
