Prágai Magyar Hirlap, 1928. február (7. évfolyam, 26-50 / 1653-1677. szám)
1928-02-15 / 38. (1665.) szám
mmmiywmMmm —^atnn—aWB—M————r ——— 1928 február 15, »eff*u nem Anglia és Olaszország felöl ie. Anglia ugyanis Benes koncepciójában azt a törekvést látja, hogy a genfi protokollu- mot akarja más formában feltámasztani, amelyet éppen az angol konzervatív kormány fellépése buktatott el, Olaszország viszont balkáni politikájának szempontjából nem nézi szivesen a középeurópai Loearnóra való törekvést. Benes behatóan ismertette Seipel kancellárral középeurópai koncepcióját és igyekezett őt rávenni a közvetítő szerep elvállalására. A bécsi visszhang TA bécsi sajtó természetesen igen élénken reagál a prágai látogatásra. Senkisem hiszi el, hogy Seipel dr. prágai útja egyszerű kirándulás a professzorság berkeibe és több lap messziremenő következtetéseket von le a Benessel folytatott tárgyalásokból. Seipel dr. nagynémet koalíciós orgánuma, a Wiener Neueste Nachrichten mégegyszer hangsúlyozza, hogy semmi csodálatos nincs abban, ba a kancellár prágai tartózkodása alkalmából Benes külügyminiszterrel tárgyalást folytatott. A lap visszautasítja a prágai sajtó hétfő délutáni közleményeit, amelyek többet akarnak kicsiholni a tárgyalásokból, mint amennyi bennük van. A kancellárt sem politikai cél, sem politikai szükségesség nem vezette Prágába. Ausztriában sokféleképpen magyarázzák és különösen sokféleképpen magyarázzák félre a prágai látogatást. De 'Ausztria a parlamenti demokrácia országa, ahol a kormány feje nem folytathat ellenőrizhetetlen külpolitikát és éppen ezért a parlament a kancellár visszatérése után meg fogja tudni, hogy milyen irányban mozogtak a prágai tárgyalások. Az Arbeiterzeitung úgy hiszi, hogy Seipel dr. Benes előtt megkönnyítette külpolitikai gondoktól súlyos lelkét. Seipel fel akarja használni a csehszlovák befolyást Belgrádra az osztrák—jugoszláv kereskedelmi tárgyalások könnyebb lebonyolítása érdekében, amelyekben különben Csehszlovákia is érdekelve van a legtöbb kedvezmény klauzulája által, különösképpen azonban jó bizonyitványu közbenjárót kivan szerezni Benes személyében az invesztíciós kölcsön érdekében. Ezzel szemben Prágában eloszlatja azt a rossz érzést, amelyet a szent-gotthardi afférnak egyszerű vám technikai ügyként való kezelése váltott ki. A lap tovább ezeket irja: „Az a gondolat, hogy a népszövetség székhelyét Géniből Bécsbe tegyék át, azokban az országban, amelyek közvetlenül érdekelve vannak a csatlakozás kérdésében, bizonyos, kedvező hangulatot váltott ki. Ezen országok között Csehszlovákia elsőrendű helyet foglal el“. A szociáldemokrata ellenzék orgánumai általában bizalmatlanul tekintenek a prágai látogatás eseményeire, A „Tag“ is, amelyről köztudomású, hogy csehszlovák befolyás alatt áll, elismeri, hogy Seipel kancellár utjának politikai jelentősége van. Ausztria és Csehszlovákia azonos helyzetben vannak a fascista államok gyűrűjében. Az „Extrablatt" a prágai előadást diploMásfél millió dinár hiányt fedeztek fel a jugoszláv nemzeti bankban Beügirájd, február 14. Szombaton délelőtt a jugoszláv nemzeti bank pénztáraiban a szokásos heti rovancsolást tartották, amelynek folyamán kitűnt, hogy a bank hét pénztárában összesen másfél millió dollár hiányzik. Az elrendelt házi vizsgálat, amelyben kihallgatták a pénztár vezetőjét és a pénztárosokat, nem járt eredménnyel, maré a bank vezetősége a rendőrséghez fordult. Filipovics belgrádi rendőrfőnök nyomban elrendelte a vizsgálatot, aminek eredményeképp a bank hét pénztárosát kicserélték és ellenük az eljárást megindították. Nincs hir még arról, hogy vájjon lopásról, sikkasztásról van-e szó, vagy pedig tulkilizetés következtében állt elő a hiány. Dérensek együtt kell harcolnia a néppárttal vagy @1 kell tűnnie a küzélet színteréről Hlinkáéfc rohama Bérer autonómlaellenes magatartása miatt A szenátus mai ülése Prága, február 14. A szenátus elnöksége a klmbedmökökkel egyetemiben ma hosszú tanácskozást ttartott. A tanácskozás főpontja volt Krcsméry szlovák néppárti képviselőnek, a szenátus alelnökének emlékezetes cikke, amelyet Tuka újévi cikkére válaszképpen- irt és amelynek nagyrészét a cenzúra törölte. Kluuda oséh nemzeti szocialista és Soukup oseh szociáldieim okrata szenátorok élesen támadták a szlovák néppártot. A szenátus mai ülését Hrutbár elnök negyed halt óraikor nyitotta meg. A napirend* első pontja volt a büntetések elévüléséről szóló törvényjavaslat, melyet Baxa cseh nemzeti szocialista szenátor ismertetett. Lapunk zártakor az ülés tart. Benes Genfbe utazik Prága, február 14. Benes külügyminiszter február 17-én többhetes tartózkodásra Genfbe utazik. Prága, február 14. A mártoni klauzula' körüli sajtóharc cseppet sem enyhül Szloven- szkón. A szlovák nép-párt, ugylátszik, a választások közeledtét érezve, ismét radikális taktikához nyúlt. A Slovák visszatér Marko- vics 1920-ik évi nyilatkozatára, amelyben Markovics a szlovák képviselők klubja nevében az alkotmány megszavazásakor leszögezte azt a kivánalmat, hogy „az autonómia kérdésében tíz év leforgásával döntsenek a szlovák nemzet törvényes képviselői s döntésük respektáltas- sék“. Markovics ugyanekkor azzal indokolta a tízéves határidőt, hogy a szlovák autonómiáról való tárgyalás nem lehet -időszerű, mert „az adott pillanatban még közvetlen a múlt nyomása alatt döntenének, ellenben a legegészségesebben és objektíve dönthetnek majd a szlovák törvényhozók akkor, amikor ez a nyomás megszűnik s nyugodtabban, tárgyilagosabban szemlélhetik a dolgokat, amikor már kellő tapasztalattal rendelkeznek". Noshát: — mondja a Slovák — eljött az ideje, amikor a szlovák nemzet választott képviselőinek dönteniük kell Szlovenszkó autonómiája felől, Prágának pedig respektálnia kell a határozatukat. A szlovák néppárt 23 képviselője és 12 szenátora minden lehetőt megtesz, hogy szlovák klubnak Marinkovics képviselő szavaival kinyilatkoztatott Ígéretét valóra váltsa. S itt elsősorban Dérerre appellálunk — folytatja néhány elkobzott sor után a Slovák. — Dérer most a legvadabb ellenzője Szlovenszkó autonómiájának. Bár, mint az egykori szlovák klub tagját köti a klub döntése, melynek következménye volt Marinkovics beszéde, Dérer számára nem marad más ut, mint jellcmesen, tisztességesen együtt harcolnia a szlovák néppárttal, vagy pedig el kell tűnnie a közélet porondjáról. A harmadik lehetőség, amit most üz, a nemzeti árulás és jellemhiány útja lenne. Az éles támadásnak bizonyára viharos folytatása lesz a sajtóban. márnái alibinek állítja be. A keresztényszocialista „Reichspost" még nem foglalt állást. Anglia Gént mellett London, február 14. A Daily Tetegraph diplomáciai munkatársa beható cikkben foglalkozik Seipel törekvésével, aki a népszövetség székhelyét Bécsbe kívánja helyeztetni. Seipel szeretné, ha Lengyelországot, Csehszlovákiát, Jugoszláviát és Olaszországot megnyerhetné az ügynek, mág Franciaország még vonakodik. A gondolatért csak a berlini francia követ lelkesedik, míg a párisi külügyminisztérium sokkal tartózkodóbb. Seipelnek az a kísérlete, hogy Németországról azt bizonyítsa be, mintha ezzel a kísérlettel szemben teljesen közömbös lenne, nem egyéb, mint félrevezetés és csak a bécsi német követnek, von Lerchenfeldnék felfogásában nyer alátámasztást, aki azt reméli, hogy a népszövetségi székhely Bécsbe vonulásával nagykövetté léptetik elő. Anglia azonban ellensége a székhely áthelyezésének, mert a népszövetséget szívesebben látja a derék svájci milicia védelme, mint az osztrák politizáló hadsereg befolyása alatt Veverka követ Prágában A kormány Veverka Hugót, Csehszlovákia bécsi követét néhány napra Prágába rendelte. A követ hivatalos prágai útja szoros összefüggésben van Seipel dr. szövetségi kancellár prágai tárgyalásaival. A sziléziai népszSeelsésr főbiztos érdekes döntései két kisebbségi iskola ügyében Bőrűn, február 14. (A P. M. H. berlini tudó- eitójától.) Svájc volt köztársasági elnöke, Calon- der, a népszövetség felsösziléziai főbiztosa, két német iskola ügyében felette érdekes és nagyjelentőségű ítéletet hozott. Az első Brzezmka község német népiskolájára vonatkozik. A lengyel hatóságok ezt az iskolát nem akarták felállitani, halbár a községből elegendő gyermek jelentkezett, hanem arra utasították a német szülőket, hogy gyermekeiket a szomszédos, de meglehetősen messze fekvő Morgi község német népiskolájába járassák. Calonder főbiztos a németek panaszára kimondotta, hogy a lengyel kormány köteles Brzezinkában a német népiskolát fölállítani é6 a lengyel hatóságok eddigi ■magatartása ebben az ügyben a genfi konvenció 75. cikkébe ütközik. A második eset Brzezie község rendőrparancsnokának és elöljárójának magatartására vonatkozik. Brzeziében a német iskola vezetősége karácsonykor a szülök részére estét akart rendezni. A rendőrparancsnok és az elöljáró azonban tiltakoztak ez ellen és a vendéglő tulajdonosával, aM helyiségének egyik bermét a németek rendelkezésére bocsátotta, közölték, hogy az estély megtartása esetén lengyel felkelőkkel szétrombolják vendéglőjét és a vendéglőst, valamint a vendégeket véresre verik. '.--J.. Oalonder főbiztos a németek panaszára megállapította, hogy mindkét tisztviselő súlyosan megsértette a kisebbségi jogokat és átiratot intézett a lengyel kormányhoz, kérve a két tisztviselő eltávolítását a kisebbséglakta FeleőeziMziából. —- Rádiókongresszus Prágában, Tegnap kezdődött a prágai fispianad-bán a nemzetközi rádiókongresszus. A tanácskozások három bizottságban folynak. Európáiból összesen negyven résztvevő van jelen. Amerika is képviseltette magát a kongresszusom mih?sses JÉSi, az első sietefáa _11 im RECsÉNV- irha.: MaHAI SÁNDOR mi Talán a nézését. Vagy a hangját. Vagy j az arcát. Nem tudom. Szegény. Néha szinte sajnálom, mert ártatlan. De nem bírok jó- sziwel gondolni reá. Március 27. — Ma megint egyike a helyzeteknek, amik fokozzák ezt a feszült viszonyt, az én viszonyomat az osztályhoz. Alapjában ártatlan dolog. Iparkodtam uralkodni magamon. Másrészt . . . Egy szövegrészre van utalás Tacitusban, az előző fejezetekből. — Ki tudja? — kérdeztem könnyelműen. Azt reméltem, hogy többen tudják. Néma csönd fogadott. A lányok is hallgattak. Harminchárom tudatlan. Reménykedve néztem Willimszky felé, aki tiszta jeles. Lehajtotta a fejét Egy kéz lógott csak a levegőiben, egy kéz, egy hosszú, vörös kéz a lehajtott fejek fölött. Természetesen Madár keze. Egy félpercet vártam. Nem bírtam elszánni magam. Ez lett volna a pillanat, mikor megbocsáthatok Madárnak. Csak annyit kellett volna szólnom: — No mondja. — De nem bírtam kimondani. A kéz egy félperce lógott már a levegőben. Éreztem Madár nézését, ezt az ostromló, ezt a könyörgő nézést. — Jó — mondtam nyugodtan. — Egy tudja. Harminchármán nem tudják. Tudomásul veszem. Menjünk tovább. A kéz visszaesett a padra. Lassan, nehezen vonta vissza a kezét a levegőből, mintha nem akarna hinni a fülének. Éreztem, hogy a nézése elváltozik. Reá kellett néznem. Egy pillanatra egymásra néztünk: én komoran, ö most először nem alázatosan. h^UQin &oowh lyan, szinte dacosan. Azt hiszem, egy pillanatig farkasszemet néztünk. Aztán lekussolt, a könyv fölé. Szégyenlem magam; de élveztem ezt a nagyon olcsó diadalt. Szégyenlem magam, de jólesett. Ha még egy pillanatig néz reám, ilyen mereven és dacosan, neon tüdőm, mi történik. Talán felállók, odamegyek és megütöm. Nem tudom, mit történik. Zúgott a halántékom. Az osztályban kellemetlen csönd volt. Senki nem moccant. Megértették, hogy ejtettem Madárt. Ebben a pillanatban én is megértettem. Hogy erősebb ez az érzés, miint ón vagyok. Ejtenem kell Madárt. Olvastunk tovább. Azt hiszem, sáppadit voltam. Március 28. —- M.a délelőtt tízpercben, mikor átmentem a folyosón, a tanári előtt váratlanul elémlépett valaki. Majdnem visz- szahőkölteim. Madár volt. — Tanár ur, kérem,. s — kezdte és reszketett, — Mii akar? — mondtam. — Mit alkar? Hogy merészel? Hátraliéptem. Madár fölemelte a kezét. A szája egészen fehér volt és reszketett. Azon az orríhangján mondta: — Tanár ur, kérem — csak azt szeretném — Há valamiivei megbántottam a tanár urat — Mély, sóihajtásszerü lélegzetet vett: — Én bocsánatot kiérek — soha, soha nem volt szándékom A hangja elakadt. Láttáim, hogy még egy pillanat és eirni kezd. ügy nézett ráim, mint egy kutya. Idő kellett, amíg megtaláltam a hangomat. — Mit akar? — mondtam aztán. — Mi jogon? — ön neon bánthat meg. Hogy képzeli? S mikor még várt: — Menjen a tanterembe — mondtam. S Lesiettem a tanáriba. Le kellett ülnöm, éreztem a szivemet. Percekig erős szívdobogásom volt. Most se vagyok még teljesen. nyugodt. Valamit ki kellene találnom, hogy ne érezzem ezt az ellenszenvet. De az érzés erősebb, minit a szándék. Ha kimaradna Madár az osztályból, őrülnék. Erre kellett gondolnom délután. Március 29. — Ugylátszik, Majdér taktikát változtatott. Nem jelentkezik többé. Se tegnap, se ma. Egyszer sem nyújtotta a kezét. Ül a helyén, nem mozdul. A nézését 9e érzem. Ma óvatosan féléje néztem, kétszer is: olvasott. Nem néz félém. Nem jelentkezik. Ha kérdezek valamit, nem mozdítja a többiekkel a karját. Szemmelláth a<fcóan taktikát változtatott. Reá fogok $5nná, reá kell jönnöm, miért nem szívelhetem ezt a Madárt. Április 3. — Azt hiszem, kezdek rájönni valamire. Április 4. — Az összefüggést neon értem, de kezdek UQ&jbnní valamire. E&yélőre nagyon óvatos vagyok. Időm van bőven. Madár taktikája tart. Nem jelentkezik. Mintha nem tudná, amit kérdezek. Meg se moccan órák alatt. így is jó. Meglátjuk, ki nevet a ■végén? Kezdek eejteni valamit. Azt hiszem, egy napon még * kezemben fogom tartani ezt a Madárt. Vigyázva, nagyon vigyázva kell eljárnom. Néhány napja beszüntettem a Bástyán a sétákat. A külvárosban járok, azokon az utcákon, amik ia Kálvária felé vezetnek. t Az idő meleg, meglepően meleg. A vad- gesztenyetfák gyújtogatják a gyertyákat. Mészárost sűrűn látom elmenni az ablakom előtt. Ugylátszik, az időjárás gyakoribb látogatásokra ösztönzi. Ma dolgozatokat javítottam otthon, az ablakomnál, s láttam hét óra felé Mészárost, amint nem egészen egyenes léptekkel a külváros felé tartott. Lehet, hogy .most már délután is iszik? Madár dolgozata kifogástalan volt. Megadtam neki a jelest. Nem mondhatja reám senki, hogy elfogult vagyok. De ami egy bizonyos kérdést illet, ott résen vagyok. Április 6. — Semmi. Útirányt kell változtatnom. Talán, ha a növendékek közül bevonnék valakit — Frideckytől, azt hiszem, meg lehetne egyetmást tudni. De ezt nem szivesen teszem. Időm van bőven. S a jé idő most már kitart Április 7. — Éjjel megint ez a zűrzavaros álom. Tűrhetetlen álom. Különben is rosszul alszom. Minden zajra felriadok. Mintha újra kezdődne ez a türelmetlenség. Mint tavaly. Elejét kell vennem. Fárasztani fogom magam. Április 9. — Ma, minden különösebb ok' nélkül, megittam este idehaza két üveg bort, csak, hogy agyonüssem az estét. Most lefekszem. Nehéz a fejem, örülök, hogy ezt a bort ittam, most nyugoditabb vagyok. Nehéz a fejem. Április 13. — Semmi. De most már csak óvatosság kérdése minden. A nyom biztos, csak ki kell vámom, hogy bizonyítékom legyem. Április 15. — Egyelőre semmi. Helyesebben, ma délben, váratüanul főigazgatói látogatás. Egyike a főigazgatónk hipes váratlan látogatásainak. Én már hozzászoktam az évek során. Fiatalabb tanárokat .még nagyon fölizgat az ilyesmi. . (Folytatjuk.^ 2
