Prágai Magyar Hirlap, 1928. január (7. évfolyam, 1-25 / 1628-1652. szám)
1928-01-05 / 3. (1630.) szám
1S®(32-.7VY^ 9» 1928 január 4, steril*. A ..Tátra - törvény" veszélyesteti a tátrai fürdők lövőiét O-siSgas aitcíó készül Tito miniszter terve ellen — N'tsdi natrysza- básu memorandumban feltette ki a törvénytervezet végzetes Műéit Késmárk, január 3. ■(Saját tu<I<5eI|<5u!kl<M.) Az a nagy izgalom, amelyet Tiso dr. egészBégügyi miniszter „Tátra-törvénye'' az egész Szepességen ki vakolt, még mindig nem ült el, sőt fokozódott, mert a miniszternek a ezepeseégi küldöttség érveléséire adott válasza nyilvánvalóvá tette, hogy Tiso dr. ragaszkodik eredeti tervezetéhez és azt mielőbb a parlament elé akarja juttatni. A Szepeeség és az egész Tátravidék azonban kénytelen a javaslat rendelkezései ellen továbbra is állást foglalni és azokkal szemben a küzdelmet folytatni, mert iparának, valamint kereskedelmének elsorvadása után mód már egyedüli bevételi forrásának és kereseti lehetőségének: a tátrai és {atraividéki idegenforgalomnak a veszélyeztetéséről van szó. toppén ezért a Szcpesség vezető körei akciójukat most ki- íorjesztók az egész országra és az összes illetékes tényezők figyelmét hívják fel arra a veszedelemre, amelyet a Tó travidőkre Tiso dr. törvényjavaslata jelent. Az első léjjés ebben a tekintetben Nitsch Andornak, a Zipser Deutsche Parte! képviselőjének egy nagyszabású emlékirata, amelyet Tiso dr. eg-.'szségügyi miniszterhez már benyújtott és mely német cs cseh nyelven most megy el az összes minisztériumoknak, valamint a képviselőhöz és a szenátus minden egyes tagjának. A memorandumból? amely az egész kérdést részletesen meg világit ja, iközöíj'ük a következő érdekes Ó6 különösen iigye- löiureméltó részeket: Mit akar a törvénytervezet? A mlnfezter a Tátrában tilalmi területet kíván iétesiteni, amely a Tarpa laktól a Zugó patakig terjedjen és amelyet a miniszter az ott uralkodó klimatikus viszonyoknál fogva tüdőbetegszanalórm- mok elhelyezésére leginkább alkalmasnak tart. Szanatóriumok csakis ezen a területen legyenek építhetők; ilyen térniészetü nyilvános intézmények részére az államnak kisajátítási joga legyen. A ti- tómi területen központi orvos fogja az ellenőrzést végezni, járulékait egy alapból fogja kapni, amely a betegek után fizetendő dijakból létesül; a tilalmi terűt é ten: lévő sMhatŐrihmókiiak Mt • éven belül el kell'frelyézttiök' intézeteiket, vagy "Üzemüket' ét kell alakifahiok; Mindennek szükségét á 'miniszter- azzal ■ -indokölje, hogy az; idegemforgalmat el kell vá-. fosztani a nyili tuberkulózisban szenvedő betegektől, továbbá azzal, hogy a szanatóriumok és más, tüdőbetegek által látogatott tátrai intézmények egészségügyi berendezkedését szabályozni kell. A zóna-beosz'ás nem kívánatos következményei Orvost szempontból sok esetben kétségtelenül meg sem állapítható, hogy a tuberkulózis nyílt-e, vagy pedig zárt, illetőleg, hogy néhány napon belül megvállozik-e. A fuberkulóz’s megjelenési formáinak szigorú különválasztása tehát keresztülvitel el len. De ha ez a szigorú különválasztás praktikus módon keresztülvihető is lenne, akkor is kérdéses, hogy erre idegenforgalmi területen egyáltalában szükség van-e. Jól vezeteti szanatóriumban szigorúan ügyelnek a fertőzés veszedelmének teljes kiküszöbölésére. Erre számtalan tudományos módszer áll rendelkezésre, ugyannyira, hogy harmadik szir- mélyeknek a szanatóriumban való megfertőzése egyáltalában nem fordulhat elő. A fertőzés veszedelme a városokban, nyilvános bolyokon, a vasutakon és villamosokon, ahol az ezrével megforduló tüdőbetegekéit senki sem ellenőrzi, összehasonlíthatatlanul nagyobb, nnint a Tátrában. Nem'egészen világos tehát, hogy miért éppen az egészségügyi szempontból legmodernebbül berendezett tátrai szanatóriumoktól kell az egészségeseket jobban félteni, mini a nagyvárosokban a levegőkén szállingózó milliárdnyi bacilluelól. Sehol a világon üdülő- és fürdőtelepek olyan beosztására, mint aminőt a miniszter a Tátrára tervez, nincs példa. Eunek meg vannak a természetes okai. A zónákra való felosztás azt jelenti, hegy vörös fédulát akasztanak ki. amely o terület minden ©gyes látogatója elé kiáltja: „Vigyázat! Fertőző betegség 1“ A Svájc t üdőbet égtél epe i: Árosa, Davos Leysin, M ontana szintén nincsenek ilyen zónákba bel ©szorítva, sőt ott évenként nagyszabású és a világ minden részéből ezrével látogatott és sokszor hónapokig tartó sportünnepélyeket rendeznek, anélkül, hogy a látogatókat a fertőzés veszedelmétől féltenék. Ilyen körülmények között érthetetlen, hogy a Tátra, amelyne^ aránylag kis látog.itóállományát évtizedek nehéz munkájával sikerült biztosítani, ti-' Halmi területté változtassák. Környezet számára csakis a tisztátalan tüdőbeteg jelent veszedelmet. Ha ez nem így lenne, akkor a 'tengerpartok nagy szállói és az alkálié, vagy eóséorr ások kai bíró fürdőtelepek már régen tönkrementek volna. Hogy akarja például a miniszter Lurihácsovic-fürd őt zónákra felosztani? Miért éppen A Iöi‘4 iii^ióuákuö wcmpualLói napa* tóriumaira kívánja a miniszter a vörös cédulát ki- akasztaai? Veszélyben ez idegenforgalom! A zónákra való felosztás a tüdőbetegeket is eJ fogja riasztani a Tátrából. Ezt évtizedek gazdag tapasztalata bizonyltja. Természetes, hogy a turisták és a nyaralók még inkább el fognak maradni, még abban az esetben is, ha a miniszter az ottarlózko- dást, vagy az átmeneteit a megbélyegzett területen senkinek megtiltani nem akarja. Az az elnevezés, hogy tuberkulótikus zóna, elegendő lesz arra, hogy minden turistát és nyaralót tökéletesen elriasszon. Nagy tévedés az is, hogy a tilalmi területről az idegenforgalom keletre és nyugatra fog terelődni. A zónákra való felosztás a vörös cédulát a Tátra szivére, központjára akasztja ki. Ezen a terűié tón kezdődött meg a Tátra idegenforgalma, itt lett naggyá. Tátrafiircd nem csupán 1795- iől 1879-ig volt a Tátra egyetlen állomáshelye, hanem még ma is az. Az azóta keletkezett nyolc telep olienóre is. Tátraiiired ma is az egész turistaforgalom és a téli sport központja. Százezer belföldi és külföldi számára a Tátra fogalma egyenlő Tátrafüred fogalmával. Ha a közönség azt halija, hogy Táfrafürodot a tüdőbetegek részére rezerválták, akkor ezt az egész Tátrára fogja vonatkoztatni és el fog maradni. Vétek volna az ország nemzetgazdasági érdekei ellen, ha a most meglévő idegenforgalmat ilyenformán veszélyeztetnék, vagy megsemmisítenék, anélkül, hogy helyébe pótlásról gondoskodás történnék. Aki a Tátrába jön, az a Csorba-tó melleit elsősorban a Tarpatak völgyét látogat.ja meg, melyhez az ut a jövőben is a rezervációs területen át fog vezetni és amelynek 130 év óta természetes központját, Füredet eenimiesefre se szabad az idegenforgalomból kizárni. A vörös cédula Füreddel együtt tönkreteszi as egész Tátra idegenforgalmát, amelynek fejlesztésén 200 év óta legjobb erőinkkel dolgozunk, amely életkérdése a tátraaljj vidék egész lakosságának és amelynek érdekében a csehszlovák állam is nagy propagandát fejt ki. Ez az állami propaganda a vörös cédula kiakasztása esetén teljesen kárba veszne és az állam nemzetgazdasági érdekei az idegenek elmaradása esetén rendkívüli mértékben károsodnának. Mi lesz a basedew-betefebkel? A tervezett rezervációs zóna kiterjedvse ijesztően nagy. Honnan akarja a miniszter a betegeke* e rendkívüli kiterjedésű terület számára venni? A tüdőbetegek száma, akik a Tátrát tátogatják, sokkal kisebb, mint a miniszter elképzelése szerint. Az 1000 beteg közül, akiket a Tátra normális viszonyok között befogadhat, a főszezonban még egy ■harmad se tüdőbajos, kétharmada basedowos, vagy ideg- és gyomorbeteg. Hol akarja a miniszter ezt a kétharmadot elhelyezni? Hová menjenek a basedowos betegek a Tátra helyett, amely tudvalévőkig optimális gyógyhelyük és e tekintetben még Svájcot is felülmúlja? A baeedowbefegség a Tátra specialitásává nőtte ki magát, amely téren a Tátra ma már világhírű, miután sehol a világon nincs még egy térülőt, amely e betegség gyógyítására annyira alkalmasnak biElsÉss a lelki éli Rendőri intézkedésekkel akarják elfojtani az autonomfsta mozgalmat — Készülőben az uj monsire-pör FranMnrt, jranuár 3. Ab Elzászból érkező jelentések mind fantasztikusabb színt öltenek. A francia jobboldali sajtónak á helyszínre küldött munkatársai hasábos tudósításokat Írnak állítólagos összeesküvésekről, rejtett fegyverekről, kész miniszteri listákról és a legorólyesebb intézkedések megtételének szükségességét hangoztatják. Valószinü, hogy az elzászi autó nőm ista mozgalom vezetői ellen az államügyészség hazaárulás címén emel vádat. Németországban semmiféle idegességet nőm keltenek azok a hírek, amelyek Elzászból érkoznelc. A német körök jogosan utalnak arra, hogy az egész iigy végeredménye egy monstre-pör lesz, amilyen Elzászban már nagyon gyakran lefolyt, legutóbb a Haegy-iigyben. Lehet, hogy ennek a pörnek a tárgyalásán is patetikus és toátrális mozzanatok kerülnek felszínre az állítólagos elzászi összeesküvésről, de ma már minden józan ember előtt világos, hogy azok a problémák, amelyeket az elzászi kérdés gyűjtő- fogalma alá foglalhatunk, sokkal bonyolultabbak és súlyosabbak, semhogy egyszerű rendőri intézkedésekkel és kormánybeavatkozássaJ megszüntetni lehetne őket. Elzász a hazaszeretetnek és az állami öntudatnak konfliktusát éli át. Az ilyen konfliktust azonban csupán az idő, a türelem és a megértés tudja megoldani. Hí Eiyssfiif Államok filelis tíwjmí titokzatosan hallgatnak a „nagy revizlő“-ről Ki feezfentényazle Parker Gifhert Javaslatéi? — Hivatalos tárgyalások még rém folynak a reparádó s a hadi adósságok ügyében Párig, január 3. A Malin jelentése szerint a Quai dürsayre most érkezeit meg Kellogg államtitkár jegyzéke az arbitrázs szerződésről s a háború elleni paktumról. A tervezetet a francia külügyminisztérium szakértő körei azounai beható vizsgálat alá vették. Paris, január 3. Az egyik legjelentékenyebb francia közgazdasági szaklap, az „Agencia oeconomique et financiere“ mai számában nyilatkozik Parker Gilbertnek a német reparációs adósság megállapítására vonatkozó ajánlatáról. A lap megállapítja, hogy az ajáu- latra Parker Gilbert nem Németországból és nem is valamelyik kontinentális államból kapta ez inidativdl, hanem ez inkább Angliából és az Egyesült Államokból indult ki. Megjegyzendő azonban, hogy az indok mind a két államnál más és más. Anglia elsősorban a háborús adósságtól akar szabadulni és a dologi szállításokat kívánja likvidálni, hogy ilyenképpen megakadályozza a Franciaország és Németország közötti bensőséges gazdasági ántánl kialakulását. Az Egyesült Mainbi; diplpöiáoiáiA, vagy még inkább pénzügyi mágnásai arra törekszenek, hogy bizonyos szerződésileg megállapított pénzügyi ellenőrzési és restrinkciós liatároz- mányokat megbuktassanak, miután ezek az amerikai tőke kihelyezését akadályozzák, vagy legalább is megnehezítik. New-York, január 3. Ámbár az európai jelentések a reparáció és az adósságok végleges szabályozására vonatkozó amerikai tervről alapjában helyesek, azonban óvakodni kell, hogy a közölt részleteket a nemzetközi közvélemény már is készpénznek vegye. Idáig csak nem kötelező megbeszélések folytaJc bankárok, hivatalnokok és közgazdászok között, akiknek tárgyalásai, ámbár mindnyájan felelősségteljes tényezők, egyáltalán nem kötik a kormányt. Még nem alakult ki semmiféle testület, amely az illetékességi igényével, vagy legalább is a megbízás látszatával tervszerűig tárgyalná meg az anyagot és egységes felfogásra jutott volna. Az eddig folyt vitákról az Egyesült Államok legmagasabb állami hivatalnokai is tudomással bírnak, de minden kommentár nyilvántartásától tartózkodnak és még magánvélepiónyükel sem juttatják kifejezésre * ' 5 Kinyúlt volna, mini a Tátra. Nem szabad tehát cA a világhírt a tüdőbetegség gyógyításának feláldoz* ni, mert ez utóbbi bárhol gyógyítható. A Tátrának a tüdőbetegek részéről törtünő látogatottsága amúgy is ampán kisméretű. A „zőoaM íőh'báfa A tervezett rezervációs terület nem is rendelkezik azzal a klímával, amely a tüdőbetegek részére ideális lenne. Népjóléti intézmények számára széltől (ívott területeket kell kiválasztani, a kiválasztott terület pedig, amelyet a miniszter a Tátrában rezervál, ebből a szempontból sem a Utal inna. Erdeit a szelek devnszlálták, másrészt nincs védelme a nyugati és keleti szelek ellen. A rezerváció- nak csakis olyan területen lenne értelme, amely három oldalról: nyugatról, keletről és északról védve van a káros befolyású szelek ellen. Felesleges azonban a Tátrában rezervációs területet létesíteni, ha a szanatóriumok egészségügyi berendezései kellő felügyeletnek vannak alávetve é# a penziókat, amelyek most állítólag fertőző betegeket is felvesznek, ettől eltiltják. Mindehhez teljesen elegendőek a ma fennálló törvények é6 rendeletek. Csakis a törvényben megszabott közigazgatási és egészségügyi hatóságok és az egészség- ügyi minisztériumnak az éberségén midik, hogy a rendelkezésükre álló ellenőrzési jogot tel(je6 mértékben igénkbe vegyék, ami pedig a tátrai telepeket illeti, azok a legnagyobb készséggel tesznek minden idevonatkozó rendelkezésnek eleget A kisajátítások veszedelmei A rezervációs terület megteremtésével kapcso- 'latosan a hatósági területkisajálitás is tervbe von véve, állítólag azért, hogy az esetleg keletkező földuzsorának gátat állítsanak. A kisajátítás felesleges és veszodcJLmcs Az állam a Tátrában, még a most rezervációra kiszemelt területen is, annyi földdel rendelkezik, hogy saját intézményei részére elegendő területet bocsáthat rendelkezésre, másrészt azonban saját területeinek eladása utján elejét veheti minden esetleges földuzsorának. Ilyenről azonban, mint a ■legutóbbi esztendő terület eladásai bizonyítják, sző sem leket. A Tátra összes községei és fürdőtulajdonosai szívesen adnak el éipitőhejyeket, csupán az állam nem. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy az állam a saját fürdőlelepén, Tátralomnicon nem enged át területet villaépités céljaira. A kisajátítás csupán arra lenne alkalmas, hogy a tulajdonjog terén jogbizonytalanságot teremtsen, a községeket és a tulajdonosokat nyugtalanítsa. A fennálló tátrai telepeket az a körülmény, hogy az államnak kisajátitási joga van, fejlődésükben gátolná, .mert az a félelem, hogy az állam közvetlen közelükben uj telepeket létesít, minden befektetési kedvet és vállalkozási szellemet megszüntetne. És hogy a kisajátítási jog milyen zavarokat okozna a telepekre nézve, amelyek nem saját, hanem csupán bérelt területen épültek, az e pillanatban át sem tekinthető. Mat’árLára és Barlangliget jetije •Egy külön felügyel őha tóságnak és -orvosnak a felállítása a zóna részére még abban az esetben is felesleges, ha a zóna tényleg létesülne, mert ezi a feladatot törvény szerint a hatósági orvosnak (für- dőbiztosnak) kell ellátnia. Vájjon kiszámitotta-e a miniszter, hogy a tervezett járulékok milyen ősz- szegeket eredményeznének? Ezek a járulékok egy újabb forgalmi adó, a telepek újabb indokolatlan megterhelésével bírnának, már pedig a Magas Tálra a mai viszonyok között kizárólag olcsóságával tudja helyét a világversenyben megállani. A hat év, amelyet a tervezel a zónán kívül cső •telepek számára átalakulásra engedélyez, túlságosan rövid idő. Átalakulás szüksége szempontjából MrlláPháza, a késmárki itató és Barlangliget jönnek számi fásba. Madárháza az egészségügyi hatóságok kifejezett kívánsága értelmében nyaralóhelyről és téli sporttelepről átment tüdőbetegek kezelésére, mert az egészségügyi halóságok a háború ufán betegségéi yzőbet egeket és rokkantakat kívántak ott elhelyezni. Sok milliót fektettek be a tulajdonosok ebbe ai átalakulásba és a legutóbbi hónapokban fejezték be 3 milliós költséggé! egy uj szanatórium építését. Milyen módon akarja a minisz'er ezeket a befektetéseket megtéríteni, hogyan és hová kívánja ezt a telepet áthelyezni, vagy ujnbb átalakulásra szorítani? A késmárki italét lehetne nagyobb kártalanítás árán legkönnyebben ismét nyaralóhellyé visszaalakítani. Mi történjék azonban Tar* langligottel, amely évtizedes vegetálás után kénytelen volt teljesen a ezanatoriális üzemre átmenni é# amelynek számára más életképesség!, vagy fenmnradási lehetőség egyálja’ában nincs? A bárom felsorolt telep hat éven belül, de még harm'ne esztendőn belül sem alakítható vissza és nem hihető, hogy a miniszter vállalhatja az anyagi felelősséget azokért a nagy áldozatokért, amelyekbe ezeknek a telepeknek erőszakos átalakítása az államinak kerülne és azokért a veszteségekért, amelyek az államot etében az esetbe® közvetve érnék. Ha a Tátra föl virágoz! a fása a szivén fekszik az egészségügyi m in‘ezt ér iumnak, akkor elsősorban támogassa minden eszközzel a Magas Tátrában, még pedig olyan módon, hogy engedélyezzen állami segélyeket és olcsó kölcsönöket. Támogassa az egészségügyi berendezkedések megjavítását áM-ml szubvenciókkal. Létesítsen a miniszter a Tátrában minél több köz- és jótékonysági intézményt, azonban olyan helyeken, amelyeknek megvan a szükséges 6zélvédelimük és amelyek a mástfélszázado meglévő idegenforgalmat nem zavariák. És fordítsa » miniszter gondolkodását emellett az egészségeseknek a megbetegedéstől való megóvására », ntéjí wtfveatiát tartóztattok irtiáfe V
