Prágai Magyar Hirlap, 1928. január (7. évfolyam, 1-25 / 1628-1652. szám)
1928-01-29 / 24. (1651.) szám
Hz üsi fecske Prága, január 28. (h. ő.) Tretncsén városában „Trencian" címmel egy kis szlovák hetilap jelenik meg, amely nem szócsöve egyetlenegy nagy pártnak sem és ezért szabadabban irhát amazoknál és a nyilvánosság elé viheti a népiélek mélyéből fakadó ama kívánságokat is, amelyeket a pártlapok különböző okokból elhallgatni szeretnek. Ez a lap nehány nappal ezelőtt igen figyelemreméltó cikkben foglalkozott a szlovák és magyar nép viszonyával, amely cikkre annál is inkább szükségesnek tartjuk a közvélemény figyelmét felhívni, mert szerzőjében a szlovák néppárt egyik igen előkelő tagjával közeli nexusban álló publicistára vélünk ráismerni. „Régi hibánkat az uj évben hagyjuk el!“ cirn alatt a cikkíró szokatlanul őszinte hangon foglalt állást a szlovák-magyar viszony problémájához. Felpanaszolja, hogy mig a esehek a nemetekkel már másfél évvel ezelőtt kiegyeztek, addig a szlovák-magyar, kiegyezésre még csak gondolni sem szabad, mert mindjárt ferde szemmel néznek arra a szlovák politikusra, aki ezzel az eszmével előhozakodni merészei. Azután a Slováikot és a néppártot támadja a szerző, mert állandóan becsmérlő kifejezésekkel illetik a magyarságot. Véleménye szerint a szlovákoknak nem szabad felégetniük az itteni magyarság felé vezető hidat, hanem ellenkezőleg elérkezettnek látja az időt arra, hogy részükről is elhangozzék néhány jó szó és félretéve az „ezeréves járam“ elkoptatott jelszavát, éppen úgy nyújtsanak békejobbot a magyaroknak, amint azt a csehek a nemetekkel szemben tették. A cikkíró nem feledkezik meg a gazdasági érdekek azonosságáról sem és hexyesen utal arra, hogy a cseh és német ipar együttes versenye milyen nagy veszteségeket okoz a sziOvenszkói iparnak. A gondolat, amelyet a Trencian felvet, nem uj. A szlovenszkói magyar politika a két nép ezeréves sorsközösségének és a „szent kenyérinek nevében már esztendők óta, szinte a forradalom napjától állandóan hirdeti a szlovák-magyar egyetértés szükségét és foly- ton-foiyvást sürgeti a politikai együttműködést is, amelynek platformja adva van azzal, hogy a magyarság is magáévá tette az autonómia programját. A Rragai Magyar Hirlap létezésének első percétől kezdve e zsinórmértékhez igazodott és annyira loyális volt, hogy -— amint azt a trencséni lap cikkírója is szükségesnek találja kiemelni — Szlovenszkó három egyenjogú nemzetéről Írva, a szlovákot mindig első helyre szokta tenni. Ida a mi becsületes törekvésünket siker mindeddig nem koronázta, ez tehát nőm rajtunk múlt, hanem azokon, akik a magyarságot elhanyagolható tényezőnek tekintik és abban a téves hitben ringatják magukat, bog£ az autonóm Szlovenszkót a magyarság nélkül, sőt talán annak ellenére is meg lehet valósítani. Tiszta szivből örülünk neki, hogy most olyasvalaki hirdeti a megegyezés megváltó igéjét, akit nem lehet elintézni azzal, hogy egyszerűen „magyarónnak“ kiáltják ki. Véleményünk szerint a szlovenszkói problémákat nem kölcsönös rekriminációkkai kell elintézni, hanem mindig az adott tényeket kell szem előtt tartani. Szlovenszkó lakosságának több, mint egyharmada magyarokból és németekből áll, akiknek ősei a szí *vák nemzettel együtt teremtettek ezen a *"liön kultúrát, fejlesztettek ki erős hagyományokat, küzdöttek jogaikért és egyengették a fejlődés útját. Nálunk, a legutolsó évtizedeknek manapság gyakran túlzott differenciájától eltekintve, az ittlakó nemzetek között sohasem fituissiu és Mussolini tárgyalásai mi politikai helysetet teremtenek a e eüa«*me«Ies!€éfe®s s a Balkánon KcisssvJa támeaatOia Sess Oiasserssáfi kaikén! aeSiíiSsáíércak €Ut®ss«i3ens a fasizmusnak sikerült Stosnáisiát tákeráOa wbii'í Párig, január 28. A párisi sajtó Tituleseu és Mussolini római tárgyalásaival szemben nagy tartózkodást tanúsít. Szemmel látható, hogy a Quai d‘Orsay nem akarja a román külpolitika jövő fejlődésének problémáját a nagy nyilvánosság előtt megtárgyalni addig, mig Tituleseu nem tárgyalt Briand- nal, ami a jövő héten fog megtörténni. A Petit Párisién hivatalosan inspirált cikkben igyekszik a kedélyeket megnyugtatni. Tituleseu nyilatkozatai minden homályt eloszlattak. F” ;rd-cző!eg Franciaország csak örülhet Róma és Bukarest közeledésének, mert ez a Róma és Páris közti feszültség enyhülésére vezethet. Hogy azonban valami lényeges külpolitikai irányváltozás következett be, azt Marcell Ravnek a Petit Journalba irt cikkéből is meg lehet állapítani. Marcell Ray azt Írja, hogy Tituleseu és Mussolini tárgyalása után a magyar fegyverszállítás ügye már nem kerül a népszövetség elé, hanem diplomáciai utón fogják megoldani. A Quotidien nyíltan elismeri, hogy a fascizmusnak sikerült Romániát táborába vonnia. A román külpolitika ugyanig különösen a Balkánon teljesen megegyezett a* olasz láscizmassal és el kei! készülni arra, hogy a Duna-medence és a Balkán politikai helyzete a legközelebbi időkben lényegesen kiéleződik. MetfipfzÉs a román-maíyar opfinspiriiii! Paris, január 28. A népszövetség lég- j utóbbi ülése óta az erdélyi magyar optáns- perfoen állandóan tárgyalások folynak. Ezek a tárgyalások az utóbbi hetekben kedvező fordulatot vettek. IJgvlátszik, Titulescunak római tanácskozása alkalmából Magyarországgal szemben elfoglalt álláspontja megváltozott és biztató előjel van arra nézve, hogy az optánsperben Románia nem zárkózik el a méltányos pénzügyi megegyezés elől. Ezen pénzügyi kérdések megoldására Tituleseu Rómából Párisba utazik és pénzügyi szakértőit is Párisba rendeli. Itt fog érintkezésbe lépni a magyar delegátusokkal, hogy velük a pénzügyi megegyezés feltételeiről tárgyaljon. Románia az optáns- perben méltányos pénzügyi megegyezést helyezett kilátásba, csak azt kérte az angol külügyminisztertől, hogy ez a megegyezés ne borítsa fel Románia gazdasági és pénzügyi helyzetét. Amint azt Apponyi gró! Géniben hangoztatta, Magyarország kész a megegyezésre, csak ez olyan plattformon történjék, hogy Magyarország ne legyen merültek ki olyan mély ellentétek, mint Csehországban, ahol Húsz János nemcsak vallási, de nemzeti háborúit is viselt a németek ellen és ahol a fehérhegy! csata is mélyrena- tó nemzeti ellentétek oka és okozata volt A magyarság és a németség oly nagy százalékát alkotja országrészünk népességének és kulturális, valamint gazdasági tekintetben ma is olyan erős tényező, hogy együttműködésére feltétlenül snlyt kell hdyezni mindenkinek, aki Szlovenszkőnak és a szlovák népnek valóban a javát akarja. Ennek a területnek kulturális fejlődését előmozdítani, különleges hagyományait megőrizni, fejlődését biztosítani, gazdasági javát szolgálni, érvényesülését fokozni csak úgy lehet, ha a szlovákság a magyarsággal és a németséggel együttműködik. kénytelen azt visszautasítani. Ezek után meg fognak indulni a tárgyalások, hogy minő feltételekkel hajlandó a román kormány kártalanítani az erdélyi birtokosokat Róma, január 28. Tituleseu ma délután fogadta a külföldi sajtó képviselőik akiknek kérdéseire részletesen válaszolt. Tituleseu kijelentette, hogy a kisantant valamennyi állama külön-külön, de egymással megegyező jegyzékben informálta a népszövetséget a szentgotthárdi esetről. Súlyt helyezeti annak megállapítására, hogy az információ e formájának semmi köze nincs az úgynevezett reklamációhoz, ami e lépés súlyosságát kétségtelenül csökkentette. Ezután a magyar—román birtokperrel foglalkozott. Erre vonatkozólag utalt arra, hogy semmiféle közvetítésnek nincs helye, mert Románia a népszövetségnek a magyar optánsokra vonatkozó jelentését elfogadta, Magyarország pedig azt visszautasította. Titu- lescu ezután a Magyarországgal való differenciákkal foglalkozott és azt hangoztatta, hogy Románia magyar polgáraival sem ’ehet másképp bánni, mint a románokkal. Tituleseu kijelentette még, hogy római utazása pénzügyi misszióval nincs összefüggésben, az tisztára politikai jellegű és célja abban áll, hogy megvizsgálja, mily módon érvényesíthetők a román érdekek az európai nagy politikában Éles francia támadások a népszövetség ellen 3écs, január 28. Az Arbeiter-Zeitung jelenti Géniből: A népszövetség főtitkársága nemhivatalos utón kijelenti, hogy azok a hírlapi és parlamenti támadások, amelyek a népszövetség főtitkárságát azzal vádolják, hogy a szentgotthárdi affér ügyében csődöt mondott, jogosulatlanok. A népszövetség nyomozási jogáról szóló batározmányok világosan megmondják, hogy az úgynevezett invesztigációt csak akkor lehet bevezetni, ha legalább egy állam a népszövetségi tanács elé viszi a dolgot, amely azután szótöbbséggel határoz, vájjon alkalmazza-e és milyen formában alkalÁmbár a csehek és a németek közötti ellentét sok teikintetben mélyebb, mint a szlovákok és a magyarok között felmerült differenciák, másfél évvel ezelőtt a cseh pártok egyrésze mégis meg tudott egyezni a németekkel, mert gazdasági érdekeiket fölébehe- lyezték minden más szempontnak. A cseh és a német közgazdaság érdekei ugyanis nem állanak egymással ellentétben, hanem ellenkezőleg, párhuzamosan haladnak, sőt ipari téren, ahol a németek még ma is számarányokat jóval felülhaládó szerepet játszanak, teljesen azonosak. A cseheknek és a németeknek egyaránt érdekük az, hogy áruik Szlo- venszkén piacot találjanak és ezért egyiküknek sem szívügye, hogy a mi iparunk felta- pászkodjék abból a nehéz válságból, amely már esztendők óta emészti. Ha tehát a mold, mázzá a vizsgálatot a meg nem engedett fegyverkezés ügyében. Idáig azonban sem Jugoszlávia, sem Csehszlovákia nem fordult ilyen beadvánnyal a népszövetségi tanácshoz, amely saját iniciativájából nem foglalkozha- tik az üggyel. Ismeretes az is, hogy úgy a jugoszláv, mint a csehszlovák nép- szövetségi képviselő már tíz nappal ezelőtt megkapta az utasítást kormányától, hogy a népszövetségnél jelentse be az ügyet. Románia azonban vonakodott envántuli két nemzet fölismerte gazdasági érdekeinek azonosságát, miért nem tudunk mi. is közös frontot alkotni, kölcsönös érdekeink megvédelmezésére? A centralista szlovákok, de még a ludákok is mégis inkább a németekkel mennek együtt, mint a magyarokkal, akikkel pedig azonos gazdasági érdekeik vannak. Amidőn a „Trencian“ cikkét, mint a tavasz első fecskéjét teljes szivünkből üdvözöljük, kivánjuk, hogy haladjon tovább azon az utón, amelyet megkezdett és az általa felvetett nemes gondolatnak mentői több hívet és követőt szerezzen. Trencsén városában — úgy látszik — még élnek azok a hagyományok, amelyeket a trencséni vár: közös harcoknak és közös szenvedéseknek ez a kőemléke jelképez. Mai szamunk 16 oldal Előfizetési ár: évente W félévre 150, A Szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: .... r 12, II. emelet Telefon: 30311 - Kiadóévente 400, félévre 200, negyedévre 100, Főszerkesztő: ^ politikai napilapja Felelős szerkesztő: hivatal: Prága II., Panská ul 12/III. — Tehavonta 34 Ke. E^yes szám ára 1*20 Ke DZURÁNY1 LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA lefon: 30311. —Sürgönyeim: Hirlap, Praha
