Prágai Magyar Hirlap, 1928. január (7. évfolyam, 1-25 / 1628-1652. szám)

1928-01-29 / 24. (1651.) szám

1 Lt»4*lC7»l 1928 Január 29, vasárnapi. uek a lépésnek megtételétől s tartózkodá­sát Titulescu kiilügy minis átérnék beteg- szabadságával indokolta. Erre a román és jugoszláv népszövetségi képviselők rá­beszélték a genfi román követet, hogy i utazzék San Remóba Titulescnhoz s sze­rezze meg miniszterének hozzájárulását a kisantant közös intervenciójához. A ro­mán követ azonban üres kézzel tért visz- sea, mert Mussolini befolyására Titulescu megtagadta Románia részvételét a közös akciöban pádé, január 28. A Malin mai számában Sauerwein nagy cikkben követeli a nép­szövetség ügyviteli rendjének a reform­ját Sauerwein megállapítja, hogy a népszö­vetség munkája a tanácsülésen s a teljes ülé­seken kívül letargikus Alomra van ítélve. Emellett azonban megvan az a súlyos kötele­zettsége, hogy a béke fentartása érdekében állandóan Őrködjék. Sauerwein két esettel, a szentgotthárdi afférral és a lengyel—litván konfliktussal igyekszik bizonyítani téziséi A magyar fegyverszállítás ügyében Ve- verka csehszlovák megbízott panaszt emelt Genfben, mivel azonban Titulescu udvarias vonakodással nem csatlakozott ehhez a lépéshez, a panasz tárgytalanná vált Genfben azonban fel tótlenül kell 1 ennie olyan személynek, a népszövetségi végrehajtó hatalom olyan kvalifikált képviselőjének, aki minden formális panasz nélkül azonnal mű­ködésbe hozza a leszerelési bizottság, vagy még Inkább az ellenőrző bizottság munkáját. Az eljárás hosszadalmassága által Magyaror­szágnak most módjában áll, hogy minden nyomot eltüntessen. Ha a népszövetségi el­lenőrzést post festa léptetik életbe, az égé ’ nem lesz egyéb, mint egy rossz vicc. Ugyanez a helyzet a lengyel—litván kon­fliktus esetében, ahol nem akad senki, aki Litvániának megmagyarázza, hogy a népszö­R j|g 8föekn§r, Rlegsr-féle orgonáján Játszit vetségi tanács legutóbbi, határozatát csak egyféleképpen lehet interpretálni. A népszövetségi hatalmak azonban való­sággal irtóznak attól, hogy valami Géni­ből induljon ki, ami nem áll közvetlen ellenőrzésük alatt Ezáltal a legegyszerűbb ügyben is meg­bénul a népszövetség átütő ereje. Ez a tehe­tetlenség arra a paradox eredményre vezet, hogy a népszövetség egyáltalán nincs abban a helyzetben, hogy a békét valóban olyan ha­tékonyan védelmezze meg, amint az hivatása lenne. Pária, január 28- A Newyork Héráid je­lentése szerint & Maisai pápák nem uenták utssia me­morandumukat Hltnka ellen Kassa, január 28. (Kassai szerkesztősé­giünk telefon jelentése.) A kassai római kato­likus püspökség papjai, mint ismeretes, me­morandumot Írtak alá a papság politizálása ellen. A memorandum főként Hlinka ellen irányul. A Slovenskv Deimik-ben erre vo­natkozólag az az értesülés látott napvilágot, hogy a memorandumot aláírók visszavonták és közülük csak hárman tartották fenn alá­írásukat. Ezt a hirt a Slovensky Dennik alapján több lap is közölte. Hivatalos helyről nyert és egészen megbízható információ alapján kassai szerkesztőségünk megállapí­totta, hogy egyetlen egy pap sem vonta visz- sza aláírását a Hlinka-ellenes memorandum­ról s az összes aláíró papok továbbra is tel- \ jes egészükben fentartják a memorandum­ban foglalt vádjaikat Hlinka és papjainak! túlzásba vitt politizálása ellen. Spanyolország ez év szeptemberében új­ból visszatér a népszövetségbe, amelyet 1926 szeptemberében hagyott ott. A tárgyalásokat ebben az ügyben máris lefoly­tatták s ez volt Chamberlain és Primo de Ri- vera legutóbbi megbeszélésének a tárgya. Jugoszláv-olasz tárgyalások London, január 28. A Daily TelegTaph diplomáciai munkatársa jelenti, hogy angol diplomáciai körökben nagy örömmel vették tudomásul, hogy a szerb külügyminiszter és a belgrádi j olasz követ között kedvezően folytak le a tárgyalások. Az olasz—jugoszláv szerződés további hat hónapra való meghosszabbítása kedvező jele az olasz—jugoszláv viszony jobbra fordu­lásának. A hírlapíró azonban azt is tudni véli, hogy az olasz kormány csak azért ment bele a szerződés meghosszabbításába, hogv a hat hónap alatt a szkupstina által egy ízben visszautasított Mettuno-meregyezést ratifi- káltassa. Ha a ratifikálás nem történik meg, az a veszedelem fenyeget, hogy az olasz—ju­goszláv viszonyban újabb veszélyes feszültség következik be. Monstre kommunista- ős kimpirük Európa- szerte Varsó, január 28. Bialystokban február első napjaiban kezdődik meg azon 138 kom­munista bünpöre, akiket hazaárulás és egyéb állameüenes cselekedetek vádjával 1925 óta tartanak vizsgálati fogságban. A mostre-pör tárgyalása legalább két hónapig fog tartani. Róma, január 28. A kivételes bíróság ma kezdte meg annak a 26 ilórenci kommunistá­nak bünpöréí, akik 1924 októberében és 1926 novemberében felkelést készítettek elő a kormány ellen, gyűléseket rendeztek és fegyvereket tartogattak lakásukon. A vádlot­tak közül hárman szökésben vaunak. Varsó, január 28. A vilnai lapok jelenté­se szerint a politikai rendőrség Suvalki terü­letén egy kémbandát leplezett le, amely a szovjet, de különösen Litvánia javára kém­kedett. Az üggyel kapcsolatban nyolc litvánt letartóztattak. ' — Adj ajándékul havonta egyszer egy diákebédet a prágai magyar menzán! Ma már muszáj, végre megjegyeznem, hogy a kereskedőnél sem szabad egyszerűen malátakávét kémem, hanem nyomatéktkal a valódi Kaíhreiner-f éle Kneipp malátakávét Kneipp plébános képével Mert csak úgy, mondja a nagysága, van meg a biztonságunk, hogy azt a malátakávét kapjuk, mely már néhány évtized óta bevált, amelyet az orvosok is legtöbbnyire ajánlják és amelyet valamennyi kulturá Ham okban utolérhetetlen jósága miatt az emberek milliói isszák. Táplálósága, olcsósága és jó ize tulezárnyalhatatian. Főzési utasítás minden eredeti csomagon rajta van. Valódi csak eredeti csomagokban Kneipp plébános képével. Soha szabadon kimérve! Chile védi pefroleumforrásait Santiago de Chile, január 28. A peírole- umtörvény értelmében a kormány visszautasí­totta az angol és amerikai olajtársaságoknak sl Délchile területén levő petroleumtelepek feltárására vonatkozó kérvényét A kormány­nak joga van az engedélyeket tetszése szerint megadni vagy visszautasítani. — Interpelláció. Koriá tíh Endre dr„, a raszinszkói magyarság képviselője, Weánert Rudolf né volt taracközi óvónő ügyében kér­dést intézett az iskolaügyi miniszterhez, Weinert Rudolíné sz. Kallós Anna 11 évig volt állami szolgálatban s súlyos betegsége idején az iskolaügyi referátus felszólította, hogy kérje nyugdíjaztatását, majd pedig föl­mentette állásától. A képviselő kérdi a mi­nisztert, hajlandó-e az ügyet revideáltatni és Weinertnének a nyugdijat kiutalni? Vájjon hogy* lát engem Kudlicsek? Nem j mertem megkérdezni. Egy koronát adtam ne­ki pálinkára. Azt hiszem senki nem iszik ma­gáért az ivásért Mindenkinek valami oka le­het, hegy igyon. — november 8. — Ma nagyon felizgatott az a história- A történelem tanár. Délben oda­jött hozzám a tanáriban és izgatottan mondta: „Kérlek," — mondta —■ „ha tehetsz va­lamit, lépjél közbe. Ez tűrhetetlen így. Kérlek, én csak ma tudtam meg, hogy mi itt felügye­let alatt állunk". „Felügyelet? Hogyan?" — kérdeztem ijedten. „Biztosan te is, kérlek. Mind, ahányan va­gyunk. Minden tanár. Az igazgató megbízást adott Kudlicseknek, hogy készítsen jegyzete­ket rólunk, hány perc késéssel érkezünk reg­gel az intézetbe? Érted? Kudlicsek a spion. Minden délben jelentést tesz az igazgatónak. Van egy listája a ml névsorunkkal, a tanárok névsorával. S a pedellusi fülkéből minden reg­gel meglesi, hány perc késéssdr érkezünk. Délben odaadja a listát az igazgatónak. Én kérlek tegnap elaludtam egy kissé. Csak pár percet, tudod. Az este egy kis muri volt Negyedkilencre jöttem be. Na, nem dűlt ösz- sze az épület Az osztály is csendesen volt És kérlek, erre tegnap , . . „Nos?" „Felhivatott az igazgató. Hogy késtem. S ez ne forduljon elő. Kérlek, ez tűrhetetlen. ÍMegalázó. Ez utálatos. Ezt mi tanárok nem tűrhetjük. Hogy Kudlicsek spionkodjon reánk! Ezt az egész szisztémát 1 Ugylátszik, reám pikkje van az igazgatónak- Tudod, mert én . . „De, kedves fiam - . — mondtam neki a legnagyobb zavarban. —- „Hát te ezt nem tudtad?" „Mit?" — kérdezte megdöbbenve. „Hát . . . Hogy Kudlicsek és az igazgató... Hogy mindent bejelent neki? ... Te ezt nem tudtad? . . . Hogy hánykor jövünk és kü­lönben is, hová járunk, mindent ... Te ezt nem tudtad? ... ' „ „Nem" — mondta sáppadtan. „De . . . hisz ez igy van, mióta én itt va­gyok," — mondtam neki. Maga elé nézett: „És te ..." — kérdezte megrendülve, — „se Te ... se más . . . soha senki nem szólt . . . Senki?" „Soha senki" — mondtam neki. „Az más" — mondta aztán. — „Az per­sze más. Ha igy van . , Vette a kalapját és elment — utána akar­tam menni. Szegény fiú . , . Hát mit kép­zelt? Szegény fiú. Mit képzel egy ilyen fiú? De a história felizgatott. Nem tehetek semmit. Érthetetlen, hogy ezt nem tudta? Hi­szen ez természetes, hogy az igazgató figyel­tet minket. — november 9. — Ott voltam a kereszte­lőn. Olyan volt, mint a többi keresztelő. Érde­kes, hogy a halotti torok szokásai semmiben nem különböznek a keresztelő szokásaitól. Ugyanolyan ételeket ettünk, bort ittunk, s beszédeket tartottunk. Rosszul éreztem ma­gam. Nem egyhamar megyek keresztelőre. I — november 11. — A hideg kitart. Most, ha igy tart, a napokban már hó lesz. Ma dél­után öt felé végig mentem a Bástya-sétányon s egyszerre Madár jött velem - szembe, a nö­vendék. Két leányt kisért. Mikor a közelem­be értek, mind a hárman köszöntek. Már ho­mályos volt a fák között, de megismertem őket: Madár volt, a növendék s a két lány kö­zül az egyik, akit kisérgetett, egy vékonyarcu, fekete, ez a Cserey-lány volt, az egyik a hat közül az osztályból. Cserey Margit Mikor hazaértem, megnéztem a noteszemben a nevét, Így hívják- Cserey Margit Csöndes leány, em­lékszem, hogy az órákon nagyon csöndesen vi­selkedik. Tavaly tiszta jó volt Ehhez mit szól Mészáros? Ez már a coeducatió következmé­nye: a növendékek, fiuk és lányok, óra után együtt sétálnak a bástyán. Igaz, hogy jó séta­idő volt, az a hideg, téli sétaidő. Lehet, hogy óráról jöttek. Emlékszem, hogy füzetet vittek a kezükben. Mindegy, nem szeretem, ha a fiu- növendékek kisérgetik a leánynövendékeket Holnap az órán szóvá fogom tenni. — november 12. — Nem tettem szóvá. —. november 13. — .Még ma sem tettem szóvá. Nem volt reá alkalom. Várok a legkö­zelebbi alkalomig, amig újra találkozom ve­lük. Nem kételkedem benne, hogy hamaro­san újra találkozom velük. Flangérozók. Meg­lep, hogy éppen a Cserey-növendékkel talál­tam Madárt. Ez viselkedik még a legcsende­sebben a hat között. Van közöttük egy, egy szőke, a pad közepén, Lángos Teréz. Erről még hamarább elhittem volna, hogy fiukkal sétál. Nincs nagy gyakorlatom a leánynöven­dékek megítélésében, de Lángosnak van a vi­selkedésében valami, ami inkább feljogosít a gyanúra, hogy fiukkal sétál. Kivágott blúzokat hord s rövidre vágott szőke haja van. Igaz, hogy a Cserey-lánynak is rövid haja van, de fekete. Szemmel fogom tartani őket Nem kételkedem, hogy rövidesen újra ta­lálkozom velük. — november 14. — Ma, a rendes sétaidő­ben, újra kimentem a rendes séta-utamra, a Bástyára. Elég sokáig jártam föl és alá, egy negyedórával tovább a szokottnál. Nem volt semmi célom a sétával, de egy kissé számítot­tam arra, hogy megcsípem ezt a két flangér<* zót. Nem jöttek. Holnap nem megyek ki. Hol­napután valószínűleg rajtuk ütök. — november 15. — A szokás erősebb, mint az elhatározás. A rendes sétaidőben megint elindultam a Bástyára. Ez alkalommal nem volt szerencsém, öt után ugyan arra jött két növendék, a Cserey-lány s egy másik leánynövendék, bizonyos Neumann Helén. De Madár nem volt velük. Előre köszöntem ne­kik, mert egyedül voltak. Ebben nem találok semmit, ha két leány­növendék egészségügyi okokból sétál. — november 17. — Nagy izgalom van kö­zöttünk, a tanári korban, az egész városban. A történélem-tanár, szerencsétlen fiatalember, beadta a lemondását Kilenckor tudtam meg a hirt, az első óra után. Az igazgató rövid konferenciát hivott egybe és közölte velünk a hirt Az igazgató magán kívül volt Sáppadt volt és hebegve be­szélt Egy levelet mutatott nekünk, amelyben a történelem-tanár közli vele a lemondását, — egy kva-li-fi-kál-ha-tatlan levelet, ahogy az igazgató magán kívül mondta, — amiben sér­tésekkel illeti az igazgatót a tanári kart, s az egész rendszert „Miféle rendszert?" — kia­bálta fehér ajkakkal az igazgató. — „Kérdem az urakat, miféle rendszert? Azt a rendszert talán, ami, beismerem, a maga túlságos eny­heségével és kollegiális érzésével odáig enged­te fejlődni a dolgokat, hogy a tanári karban, igenis, uraim, a tanári karban, ebben a ma­gas testületben, amelynek szerencsés vagyok igazgatója, feje, főnöke lehetni" — (az igazga­tó minden szónál jobban kiegyenesedett) — „hogy ebben a testületben felüthette fejét a lá­zadás szelleme. Igen, a lázadás szelleme. 2 *m, az első szeretem REGBNy- Írtak*: AVARAI 5anÍ>OR <27i SCHMIDTHAUER-f W í i ETO Hkeserüviz megtisztítja a szervezetet a belekben képződő rothadásos anyagoktól, élénkiti a mirigyek működését, felfrissíti a vérkeringést, megelőzi az 1 érelmeszesedés és az öregségi elváltozások kifejlődését. j Kapható Irts- *■ pagynyegben. SiítkÖJd^i! Hely: Igmitiidl hcnéravU forrámvállalat Komárom. Alrjegyiék lsmft«Ja<M>lnink kiT^satra bírmeBC^

Next

/
Thumbnails
Contents