Prágai Magyar Hirlap, 1928. január (7. évfolyam, 1-25 / 1628-1652. szám)
1928-01-27 / 22. (1649.) szám
KOLTA Irta: Sziklay Ferenc. Jegyezzük meg jól ezt a nevet, soha el se felejtsük! A régi Komárommegye ógyallai járásában fekszik ez a község, van összesen j 1692 lakosa, ebből 1323 magyar, .355 csehszlo-j vák. (Hivatalos népszámlálási adatok 1919- böl.) Volt három tanerős magyar iskolája. 1924-ben az egyik, 1925-ben a másik osztályt vették el a magyarságtól s adták a csehszlovák „többséginek. Tehát a község alig egy negyed szlovákságának jutott az iskolák két-1 harmadrésze! Olvasom erről a megrendítő esetről a szó- i moru jelentést: „Amikor a Magyar iskolákból a tanulókat az Igazgató tanító Szlovák iskolákba helyezte, ezek sírva vonakodtak, semmi sziu alatt nem akartak szlovák iskolába jár- í ni. Több szülő személyesen tiltakozott az: Igazgató tanítónál, hogy nem engedi gyerme-1 keit a szlovák iskolába, de mivel ezeknek a j vezeték nevük szlovák s igy kényszerűé tték rá.“ „...1925-be a második iskolát elvették, az iskolaszék tiltakozott ellene, de erre azt j a választ kaptuk, hogy megvonják a tanítók-! tói az államsegélyt, amit a kösség nem bírt; volna fedezni s igy kénytelenek voltunk azt i jóváhagyni, azon reményben, hogy a hárma-: dikat minden áron megtartjuk.41 „A második j iskolának elvétele igy történt: 926 tavaszon j a Tanfelügyelő beállított a tanítónő magyar j osztályába és felszólította a tanulókat, hogy j akik értenek szlovákul, álljanak föl. Mivel j Kottán majdnem 60 százalék ért (!) szlovákul, j igy többen felálltak;, nem sejtve,; hogy. ;mi| lesz ennek a következménye s igy elrendelték a második szlovák osztályt.'4 így a jelentés. A helyzet ma az Kottán, hogy a két szlovák osztályban egyenként 35— 35, összesen 70 tanuló lézeng s az egy magyar osztályban minden propaganda ellenére is 83 | tanuló szorong. „Az irás szinte lehetetlen, j minden padnak 6 tanulója van.44 A két szlo- ’ vák osztályt két férfi tanerő látja el s az egy j terembe zsúfolt osztatlan egy osztállyal (tu-| lajdonképpen nyolc osztállyal) egy tanítónő j küzködik, elképzelhetőleg sziszifuszi munka j árán. ! A jelentést, melyből ezt a világos helyzetképet lehet megrajzolni, egyszerű ember, tette, amint a stílusából és ortográfiájából is j látható. De az egyszerűsége mellett, vagy talán éppen ezért, nagy melegség élhet a szivében a magyar ügy iránt s élesen, természetes ésszel gondolkodik a helyzetben rejlő nagy veszedelmen. Tisztán, világosan meglátta azt az igazságtalanságot és méltánytalanságot, mely Kolta község ma még háromnegyed részben magyar lakosságát fenyegeti. És ugyanazon világosan látó, melegszívű, természetes eszű paraszti fejek, akik meglátták a veszélyt, megtalálták annak orvosságát is. Nagy lelki gyönyörűséggel olvasom a P. M- H.-ban, hogy Koltán megoldották kicsiben az egész szlovenszkói magyarság nagy problémáját, Mányi Gyula, a magyar nemzeti párt elnöke és Putnyik Mihály, a keresztényszocialista párt elnöke kezet fogtak. Kezet fogtak, egymásnak vetették a vállukat, összetették nemzetükért való aggódásukat, félretettek minden más szempontot s közös erővel, közös célra, a fenyegetett magyar végvár védelmére kulturházat alapítottak s benne a két magyar párt közös párthelyiséget létesített. Nem, az eset nem olyan kicsi, hogy egy jóf élhasábos riporttal el lehessen mellette menni, jelentősebb helyet követel Kolta „kisközség nagy példája-4' Kolta , község nevét aranykeretben kellene ide nyomtatni, a .szlovenszkói magyarság szeme elé, megszivlelé- j sül — fent és lent — mindenkinek, aki szí-, vében vagy a nyelvén magyarnak érzi, mond- J ja magát. ] Mert nem szabad azt hinni, hogy a koltai; veszedelem egyedülálló ebbén a republiká- ban. A koltai eset csak részleges jelensége annak az általános Iskolapolitikának, melyet az egész országban szívós szisztématikusság- gal gyakorolnak. Így van ez másutt is. Még a Koltán debütáló tanfelügyelő elég L&usanne, január 26. A csehszlovák- magyar optánspör tegnapi tárgyalásán Vallo- ton ügyész. Hadik-Barkóczy gróf képviselője tartotta meg beszédét, amelyben bírálta azt a módszert, ahogyan a csehszlovák kormány a gróffal szemben eljárt. Az ügy messze felülmúlja a magáhpör szűk kereteit, nem Lehet kétségbevonni a döntőbíróság illetékességiét és éppen ezért gyors döntést köveiéi az illetékesség kérdésében és magának a kisajátításnak ügyében is. Valló tón az illetékesség bizonyítására egész sor nemzetközi jogi esetet hozott fel. A csehszlovák kormány képviselője is elfogadta az illetékességet. Az illetékesség kérdésének letérgyatása. után Vallotou a kényszerigazgatás elleni panaszait {erjesztette elő.: Sóm azT idősebb'Hadik grófnak, sem fiának, aki különben a Lau- sannei tárgyaláson is jelen van, nem szabad a birtokra menniük. Á fiatal grófot a csehszlovák hatóságok katonaszökevénynek tartják. Vallotou fejtegetéseiből kiderült, hogy Hadik gróf és a csehszlovák kormány 1923-ban egyezségei kötöttek, amelynek alapján Hadik grófnak a birtok egy részén kívül hat és félmillió körömi kártérítést kellett volna kapnia. Ezzel szemben a csehszlovák kormány ellenszámlát állított, amelyben a gróftól tizenkét és félmillió koronát követe) vagyon- és vagyonnövekedési adó címén. A kis niaradékibirtokot az adók tömegével halmozzák el, úgy hogy ez a-/ eljárás kigúnyolása .minden jogérzéknek és nem felelhet semmisítse meg azokat az intézkedéseket, amelyeket a vegyes döntőbíróság 1927 október 17-iki rendelete után hoztak. A csehszlovák kormány részéről Kobza dr. professzor háromórás beszédben válaszolt Validon fejtegetéseire. Beszédlének első részében a csehszlovák kormány nevében nyi latkozatot tett, amely szerint a, csehszlovák agrárreform az államnak belső ügye és éppen ezért ki van vonva, a, nemzetközi döntőbíróság ellenőrzése aló). Azután azt igyekezetI kimutatni, hogy Vallo- ton vádjai, amelyek szerint a Hadik-birtokot adókkal terhelték túl, nem feleinek meg az igazságnak. A csehszlovák kormány Hadik grófot a legnagyobb jóakarattal kezelte és meghagyta neki a maximális mezögaz dasági birtokot, 500 hektárt, azonkívül nagy erdőségeket, mészégetőket stb., úgy hogy birtokainak egy részét szabadkézből előnyös áron eladhatta. Hadik gróf a régi tisztviselőket ' elbocsátotta és alkalmatlan tisztviselőket szerződtetett helyettük, úgy hogy a kényszerigazgaiás kénytelen veit, a régi tisztviselőket visszahívni. Százhuszonnyolc esetben vezették be a kényszerigazgatást, igy tehát nincs szó kivételről. Éppen Hadik gróf érdekében szükséges a kényszerigazgatás és csak sajnálni lehet, hogy ezt előbb nem léptették éleibe. A Ha- dik-biríok kormányzása két millió koronát fizetett ki ügyvédi honoráriumképpen és ebbe az összegbe nincs beszámítva, amit a gróf maga fizetett vagy amivel adós maradt. nívón tarthassuk, vagy pláne fejleszthessük a kor követelményei szerint. Egy nemzet létalapját általában — oly helyzetben, mint a miénk, különösképpen is — annak műveltsége adja meg. A kultúrájában elmaradó nemzet elpusztul, mert fölszi- vódik az előnyös gazdasági helyzet következtében expanzívabb, határozott • terjeszkedő tendenciát mutató, kulturális fejlődésében előnyökkel, kedvezésekkel túlontúl támogatott többségbe. Ezen a ponton függ össze a koltai iskolakérdés Kolta nemes, a falucska határát jelentőségben messze túlszárnyaló kulturcse- lekedetével. Kolta megtalálta a módját, hogy hogyan lehet védekezni az égető veszedelem ellen, félretéve minden mellékes szempontot, egyesült erővel, közös elhatározással templomot épít a magyar kultúrának, hogy amit az iskola elmulasztott, pótolni tudja önképzéssel, építő iskolán kívüli népműveléssel. Koltát, — ha a szép kezdet tényleg alkotó, összhangos kulturmunkában folytatódik — már nem kell félteni. Ott nem fog elhallgatni a magyar szó, ha az egy szűk magyar iskola egy-egy „padjának nem 6 tanulója44 lesz is, de tiz könyököli egymást, hogy palatáblára vesse az első ábéabot. De ki áll jót a többi magyar fenyegetett végvárért, ahol nem jutottak még oly bölcs belátásra az emberek, mint az egyetlen Koltán?! Ahol a csúf politikai pártellentétek nem engedik ma még, hogy a magyar lelkek egymásra találjanak? Ahol nem kézfogó melegséggel tenyeresednek egymásba a munkától kérges, becsületes kezek, de ökölbe görcsösödnek — egymás ellen? Ki vállalja, ki meri vállalni a felelősséget a nemzet jövőjéért, ha minden eszközzel és minden erővel, a koltaiak példájának egyszerű és kézenfekvő utánzásával nem egyenlítik ki a lappangó, vagy nyílt ellentéteket, magyar lélek és magyar lélek közt? Kolta egyszerű, természetes eszü népe ösztönösen megérezte azt, amit a tanult, müveit vezető egyéniségeknek, ha hallgatnak logikus -ondolkodásuk követelő, kényszerítő parancsszavára,- régesrégen be kellett volna látniok. Amit Kolta tett a maga kicsi hatáskörében, szükebb hazája, faluja védelmére, az nagyban példa lehet mindenkinek, akinek kezébe az egész országrész egyetemes magyarságának sorsa van letéve. A magyar kisebbség közös nagy veszedelmének egy orvossága lehet: a tettes magyar egység, a lelkek egy összhangba hangolása, a közös kincs, a legnagyobb magyar érték, a magyar kultúra belülről, a nemzet erejéből kiinduló ápolása. Egy évezredes magyar sorstapasztalat szűrte le közmondásba az igazságot: „Segíts magadon, az Isten is megsegít!44 Dacos, keserű igazság van ebben a pár egyszerű szóban. Égen és földön nincs kitől valamit is várnunk, ha magunk nem dolgozunk magunknak és magunkért, szívósan, acélosan, egy akarattal. Igen, egy akarattal, mert ehhez a magunk megsegítéséhez egy szív, egy lélek, egy gondolkodás, — a koltaiak élő példája szükséges. Áldott legyen, aki ezt megérti s ha megértette, állja is és iszonyú átkot iállal magára a jövőtől, aki bármi okból — rní ndegyik csak önző és kicsinyes lehet a nagy veszedelem és a nagy cél mellett — behunyja a szemét az igazságnak! Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, szlovenszkói és TUSzinszkÓi ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: /7*7 * *7 * ~ 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadóévente 400, félévre 200, negyedévre 100, Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő: hivatal: Prága II., Panská ul 12/III. — Tehavonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke DZURANY1 LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA lefon: 30311. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha Mai Slámunk lO oldal meg a csehszlovák köztársaság törvényeinek. Vállaton felhozza azt az esetet, hogy a gróf birtokán egy nagy erdőt sajátítottak ki, de az erdőbe vezető utat a grófnak hagyták •m eg, hogy ennek fen tartási költségeivel is őt terheljék meg. Ugyanúgy a nyakán hagyták az összes patronátusi terheket is. Még egy krasszánsabb esetet is felhozott a jogi képviselő : Azokat a porokét, melyekét Hadik gróf hűtlen tisztviselői ellen indított, megszüntették és ugyanezeket a. tisztviselőket a kény szer igazgatás megbízásából újból állásukba ültették. Egy m.ilM öhár om százezer koronát, szám láziak a gróf terhére olyan házak javítására, amelyek kifogástalan állapotban vannak, A Ha- Ti i írták a d óm e g te rliel ésef a bírt ók. -' kgj óbb esztendejének jövedelméből 80 százalékot emészt fel és odáig fejlődtek a dolgok, hogy Hadik gróf •személyi ingóságait is lefoglalták, hogy a birtokkorcnányzás adósságait fedezzék, Valloíon kihangsúlyozta, hogy a csehszlovák kormánynak is érdekében áll az ügy gyors elintézése, mert egy nagy birtok jövedelmével borzalmas pazarlás történik. Beszédének végén Valloton még a csehszlovák törvény jogi érvényét is kétség-bevonta, mert Csehszlovákia szuverénitása azon a te- j rületen, ahol a birtok fekszik, 1920 juniusá- i bán lépett életbe, a törvényt azonban előbb j hirdették ki. Kívánja, hogy a döntőbíróság j szólítsa fel a csehszlovák államot a törvény- j télén kényszerigazgatás megszüntetésére és ! Hadik-Barháezy és a csehszlovák állam képviselőiének szócsaiéia a laus&tmei döntőbírósági tárgyaláson Súlyos vádak a kényszerigazgatás ellen — Nyolcvanszázaléhos adó terheli a grófi birtokot r&sr SWJV -nutf méltányos volt, mert pozitív formában tette föl a kérdést s csak a gyermekiélek őszinte naivságára alapította tervét. Tudok esetet, amikor egy másik tanfelügyelő szinmagyar iskolákban szlovákul tette föl a kérdést: „Álljon. föl az, aki nem érti a szlovák nyelvet44. Persze, hogy nem állt föl senki, mert a kérdést nem értette meg senki, ha meg megértette volna valaki, akkor ez lett volna a hi- zonyiték a tanfelügyelő igazsága mellett s a ravaszul kieszelt krokodilus okoskodás eredménye az egész osztály szlovák iskolába terelése volt! A szlovenszkói magyar tanügy majd minden magyar községben egy-egy fájdalmas, lappangó pörsenés, mely ha orvoslást nem nyer, egy az egész nemzet testét elborító sebbé fog összesülni. Mert nem az a fontos, hogy a magyar iskolák számaránya megközeliti-e (mert el nem éri!) azt a magasságot, mely a törvény és a méltányosság szempontjából a magyar kisebbséget számarányának megfelelően megilleti, az a kérdés, hogy milyen tanítás, milyen oktató-nevelő munka folyhatik a számszerűit kirakatba állított iskolákban. Ha ebből a szempontból nézzük a magyar iskolakérdést, mint ahogy én látom, a leg- kétségbeejtőbb a kép. Elhanyagolt iskola- épületek- Hiányos vagy teljesen hiányzó szer- és könyvtárak. Túlzsúfolt, egészségtelen tantermek. 80—100—120 tanuló egy osztályban, akad olyan falu is, ahol egyetlen tanerő 241 gyerekkel kínlódik! Mit használ itt a tanítóság áldozatos, mártiromságszámba vehető küzködése? Ilyen viszonyok mellett lehetetlenség, hogy a falu népének intelligenciáját
