Prágai Magyar Hirlap, 1928. január (7. évfolyam, 1-25 / 1628-1652. szám)

1928-01-25 / 20. (1647.) szám

IttS j&nu&r 35, M«rda, s Összeült Pozsonyban az egyetemes református zsinat A zsinat megnyitása — „Hívei vagyunk a megegyezésnek ás elmegyünk addig a határig, amíg egyházi autonómiánk sérelmet nem szenved — A ruszinszkói egyházkerület kérdése Pozsony, január 24. (Pozsonyi saarfcesB- toségiink toLeíonjelentóse.) Kedden reggel ikiieno órakor kezdte meg tanácskozásait a szlovemszkói és ruszinszkói egyetemes refor­mátus egyházzsinat. A zsinatra minden egy­házkerület tiz-tiz tagot küldött ki, úgy hogy a főgondnokokkal együtt összesen harminc­hat tagja van a zsinatnak. Megjelentek töb­bek között Pálóczi Czinke István, a tiszán- inneni egyházkerület püspöke, Lukádh Géza, a tiszáninneni egyházkerület főgondnoka, Balogh Elemér dr., a dunáninneni egyház- kerület püspöke, Szilassy Béla dr., a dunán­inneni egyházkerület főgondmoka, Bertők Béla, a kárpátaljai egyházkerület püspöke, Egry Ferenc szenátor, Korláth Endre és Füssy Kálmán nemzetgyűlési képviselők, Patay Károly esperes, Gyalókay László espe­res, Tóth Kálmán esperes, Péter Mihály egy­házkerületi főjegyző, Söröss Béla teológiai igazgató, Gaál Gyula, Mohácsy János dr., Szűcs István, Oláh Péter, Magda Sándor dr. és mások, valamint Slavik György dr. zsu­pán, kormánybiztos. A tanácskozások a Savoy-szálló dísztér méhen folynak le és azon fölváltva elnököl­nek Pálóczi Czinke István püspök és Lükách Géza főgondnok. A zsinat az 1923. évi lévai törvényhozó zsinat folytatása és összehívását az tette szükségessé, hogy az 1923-ban hozott egyházalkotmányt Masarvk elnök nem szentesítette és a kormány által sérel­mezett törvényszakaszokat a zsinatnak módosítania kell, Pálóczi Czinke István püspök nyitotta meg a zsinatot az ősrégi „Gályarabok'4 cimü imával és a zsinat működésére az Isten ál­dását kérte. Majd a zsinat táviratban. üdvö­zölte Masaryk elnököt és Hodza Milán iskola­ügyi minisztert. Ezután kegyelete® szavak­kal . emlékezett meg az elhunyt Zoch Sámuel evangélikus püspökről és elparentálta az egyházkerület következő halottait: Kéz Lász­lót, Szaiay Lászlót, Kersék János dr.-t, Ko- máromy Lajost, Turánszky Tihamért és Mol­nár Ferencet. Közölte továbbá, hogy Patay György dr. és Stepán László elhagyták a köztársaság területét és Magyarországba iköltözteik. Utána Lukách Géza főgondnok beszélt, aki utalt az 1923-as évi lévai zsinatra és az­óta a kormányzattal folytatott tárgyalásokra. Tagadhatatlan — mondotta, — hogy mindkét oldalon kiélezett volt a magatartás. Kijelen­tem, hogy a zsinat elnöksége nem kötötte le ma­gát a kormány által megszabott feltéte­lekhez, hanem ad referendum vette az egész ügyei Hívei vagyunk a megegye­zésnek és elmegyünk addig a határig, amig egyházi autonómiánk sérelme nél­kül elmehetünk. Ezután Berták Béla püspök a kárpátal­jai egyházkerület nevében szólalt föl és fel­olvasott egy tiltakozó iratot, amelyben kéri a kormánybiztost, hogy válaszoljon a követke­ző kérdésekre: Elismeri-e jogos és törvényes alakulat­nak a kárpátaljai református egyházke­rületet? Ha nem, miért nem. Hajlandó-e önkormányzatunkkal a törvényes érint­kezést azonnal fölvenni és a ruszinszkói kormányzattal is fölvétetni. Hajlandó-e az 1922. és 1923. években fölmerült szer­vezkedési költségeinket megtéríteni? V3rá$es5uel, tomboló tapsvi­harral búcsúztatta Érsekújvár a magyar színészeket Érsekújvár, január 24. Iván igazgató Érsekúj­váron szereplő színtársulata hétfőn tartotta búcsú­éi őadását, melyet a lelkes közönség valóságos kui- turünneppé avatott. A színházi pénztárat megoet- romolták és az utolsó helyig zsúfolt nézőtér közön­sége virággal, tapssal és éljenzéssel búcsúzott a de­rék színészektől. A második- felvonásközi szünet­ben a színtársulat Iván igazgatóval-az élén átvette az' éreekujvári szinpártolóegyesület ezüst babér- koszorúját, melyen a következő felírás díszelgett: Érsekújvár magyar közönsége — kedves színészei­nek. Jaksits dr. szívből jövő, megkapó szavakkal mondott a színészeknek köszönetét és fejezte ki a magyar kulturközöneég elismerését. Iván igazgató könnyekkel a szemében, némán állt és a megha­tottságtól elfúló hangon rebegett köszönetét. A megható jelenet tomboló tapsvihart váltott ki és a közönség egyenkint hívta kedvenceit a függöny elé. A színészek a forró ünneplés után, reggel Ri­maszombatra utaztak. Hajlandó-e a* 1928 junius 7-tól esedékes öas»e« elmaradt ég egyházkerületünket megillető államsegélyünket halad ék tálá­nál folyósítani? Slávik György dr. kormánybiztos magyar nyelven válaszolt. Kijelentette, hogy abban az esetben, ha a zsinat módosítja az alkotmánytör- vényeket, nem lesz akadálya többé an­nak, hogy azokat odalönn Prágában szen­tesítsék. Prágay január 24. A koalícióban teljes a tanácstalanság, egyrészt a szociális biztosítás, másrészt a parlament munkaprogramja miatt. A koalíció nyolcas bizottsága ma hosszú ülést tartott, amelyen főleg a szentgotthárdi fegyverszállítás parlamenti tárgyalásának kérdésével fog­lalkozott. Elhatározták, hogy a koalíciós pártok nem nyújtanak be sürgősségi interpellációt, ha­nem a kormány nevében Srámek miniszter- elnök szólal fel s ezután vitát indítanak a kormánynyilatkozat felett. A koalíciós pártok kapacitálták Hlinkát, hogy ő is szólaljon fel ebben a kérdésben, a szlovák néppárt azonban csak abban az eset­ben hajlandó szónokot delegálni, ha Micsura is felszólal. Ennek következtében Micsura aka­rata ellenére kénytelen lesz a holnapi ülésen beszédet mondánk A koalícióban a hangulat igen pesszi- misztikus ?. szociális biztosítás miatt. A koa­líció tizenhatos bizottsága ma nem ülésezett, mivel Srámek pártja túlnyomó részének nyo­mására nem hajlandó radikális módost- sildsra. A mai zavart legjobban bizonyítja az, hogy a ház elnöksége délután két óra helyett csak fél négy órakor ülhetett össze. Holnap délelőtt nem lesz plenáris ülés. mivel a véderőbizottság kezdi meg a nemzet- védelmi miniszter expozéja feletti vitát. Dél­után két órakor plenáris ülés lesz s ezen az ülésen folytatják a szentgotthárdi incidens feletti vitát. Felszólal Hlinka, Micsura, Dérer, Hrusovsky és mások. Ennek folytán valószí­nül^ csütörtökön is lesz ülés. Izgalmas kezdet A mai üjést délután négy órakor igen izgatott hangulat mellett nyitotta meg Maly- petr elnök. A tárgysorozat első ponja volt a csendőrtövény, amelyet a szenátus már le­Milánó, január 24, Titulescu román kül­ügyminiszter a Corriere de la Sera munka­társának San Remóból Rómába való indulá­sa előtt interjút adott, amelyben kijelentette, hogy péntekig marad az örökvárosban mint az olasz kormány vendége, azután útját to­vább folytatja Párisba és Berlinbe, hogy Brianddal és Stresemannal folytasson tárgya­lásokat. Titulescu az európai fővárosokban elsősorban azt akarja kifejezésre juttatni, hogy Románia kész a status quo fentartása érdekében a békés együttes munkára. — Rómába megyek, — mondotta a ro­mán külügyminiszter — hogy Mussolinival nyíltan és lojálisán megbeszéléseket folytas­sak az általános politikának a két országot egyaránt érdeklő kérdéseiről. Az olasz mi­niszterelnököt a Románia és Olaszország kö­zött már régóta fennálló barátságos viszony ellenére sem volt alkalmam eddig személye­sen megismerni. Remélem, hogy látogatásom megerősíti az olasz—román kapcsolatokat. — Mélyen meg vagyok győződve az olasz politika békés szelleméről és ugyanez aszel­Ugy alakult a helyzet, hogy a kormány Zoch püspököt akarta kinevezni kormánybiz­tosnak, amely esetben ő lemondott volna er­ről a megbízatásáról, de Zoch püspök, aki az előkészítő tárgyalásokat vezette, közben meghalt, úgy hogy továbbra is ő maradt a kormánybiztos. Arra törekszik, hogy az egye­temes zsinat segítségére legyen ezen a máso­dik ülésszakon is. Ami a kárpátaljai refor­mátus egyházkerületet illeti, ezt a ruszinszkói alkormányzó nem ismert el legitimnek. Még a zsinat ideje alatt azonban föl fogja venni a kormánnyal az érintkezést, hogy ezt a sérel­met elintézze. V A kormánybiztos felszólalása után meg­ejtették a háznagyválasztást. Háznagynak megválasztották Gyalókay Lászlót, jegyzőnek pedig R. Vozáry Aladárt. Ezután az ülést félbeszakították. Délután az egyes bizottsá­gok fognak ülésezni. A, zsinat négy-öt napig fog tartani. tárgyalt. Előadó Králik dr. agrárius képvi­selő. Az előadó beszéde közben állandóan ilyen közbekiáltások ismétlődtek a' kommunis­ták részéről: — Kenyérre van szüksége a népnek, nem pedig szuronyokra. Az előadó beszéde után az elnök javasol­ta, hogy a beszédidő szónokonként 40 perc legyen s utána rögtön határozatként is kimon­dotta. A kommunisták erre óriási lármát csapnak, a padokat verik és sipolnak. Azt ál­lítják, hogy Haken kommunista képviselő el- leninditvánnyal élt az elnök javaslata ellen. Az elnök kijelentette, hogy Haken indítvá­nyát nem hallotta. Ezután megindult a vita, amelyhez hat szónok jelentkezett. Huszperces vihar A vitában részt vettek Bergmann cseh nemzeti szocialista, Pick cseh szociáldemok­rata és Haken kommunista képviselő, akinek beszéde közben nagy szócsata támadt a kom­munisták és a szociáldemokraták közt. Haken beszéde elején ugyanis azt hangoztatta, hogy az egységes munkásfront létesítését a szociál­demokraták akadályozzák meg. A következő szónok Brodecky szociálde­mokrata, aki visszautasítja a kommunista tá­madásokat A csendőrök és rendőrök — mond­ja — csak mundérba bujtatott proletárok. Erre a .kommunisták között újból óriási vihar támad. Brodecky szavai teljesen elvesznek a lár­mában és a szónok a gyorsírók fülébe diktálja beszédét. Az elnök állandóan csenget, azonban hiába­valónak bizonyult minden kísérlete, hogy a rendet helyreállítsa. Már komoly összetűzésre kerül a sor, azonban a német szociáldemokraták köz­belépnek. A vihar legalább húsz percig tartott. A következő szónok Krebs német nemze­ti szocialista volt. Lapzártakor az ülés tart. lem irányítja a román külpolitikát is. Románia békét akar, mert nincsenek már a határokon túlterjedő igényei és hosszas munkás békére van szüksége, hogy újraépíthesse azt, amit a háború meg­semmisített. Hogy a háborúból kialakult hely­zetet biztosítsa és a román agrár- és közigaz­gatási reform eredményeit az újonnan szer­zett területeken kifejleszthesse, a román kül­politikának szükségszerüleg a béke irányában kell orientálódnia és ebből a szempontból különösen nagy szüksége van az olasz barát­ságra. Románia a biztos és kívánatos béke fen- tartásdt csak a békeszerződések sértet­len megőrzése esetén tartja lehetséges­nek. Ebben a munkában mint egyenjogú fél akar együttműködni három nagy szövetsége­sével: Itáliával, Franciaországgal és Angliá­val, továbbá a kisan lanttal- A kisan tant politikájának tisztán defen­zív céljai vannak és a középeurópai sta­tus quo fentartását kívánja biztosítani. Éppen úgy a Lengyelországgal kötött szövetségnek is defenzív jellege van és bé­kés célokat tűzött maga elé. Az egykor ellen­séges államokkal szemben Romániának nincs megállapodott előítélete és boldog lenne, ha az összes szomszédjaival biztosíthatná a bé­kés együttes munkát a fennálló szerződések keretében. A román kormány összes szom­szédjainak felajánlotta a támadó háborút ki­záró szerződések megkötését. — Ami a balkáni helyzetet általában il­leti, Romániának itt is főérdeke a béke fen­tartása. Meg vagyok győződve arról, hogy az összes balkáni népek lelkében él a békének a vágya. A szabad és független Albániát a béke előfeltételének és zálogának tartom. — Küszöbön áll a Bulgáriával kötendő szerződés aláírása. Olaszországgal a végleges kereskedelmi szerződés megkötésére vonat­kozó tárgyalásokat abban a pillanatban fel­vesszük, amint a román parlament az uj vámtarifát jóváhagyja. Titulescu Rómában Róma, január 24. Ma délelőtt tiz órakor a Termin-pályaudvaron Titulescu román kül­ügyminiszter emegérkezett. A Tribuna Titu­lescu látogatását a következőképpen kom­mentálja: Titulescu megérkezett Rómába, ahol találkozni fog az olasz kormány fejével, akinek ma délelőtt mutatják be a Palazzo Chigiben. A. mai nap valószínűleg udvarias- sági látogatásokkal fog eltelni. Mussolini szerdára hívja meg Titulescut hosszabb be­szélgetésre. Ennek a látogatásnak természet­szerűleg nagy jelentőséget tulajdonítanak. Károly visszatérése Paris, január 24. Popovici volt román pénzügyminiszter, a nemzeti parasztpárt. egyik vezetőegyénisége, a Matin munkatársá­val beszélgetést folytatott, amelyben kijelen­tette, hogy Károly herceg Romániába való visszatérése lehetséges, lehet azonban, hogy a herceg nem tér vissza. Mindeneseire a tör­vény sérthetetlen és ez Károly személyére is érvényes. — A mi fejelenlegi feladatunk —• mondotta a volt miniszter, — bogy visszatér­jünk a törvényes állapotra, amelyet csak a becsületes választások teremthetnek meg. Ez az első feltétele Románia reneszánszának. Román-bolgár barátsági szerződéi Róma, január 24. A sajtó jelentése sze­rint Bulgária és Románia között legköze­lebb barátsági szerződés megkötésére kerül a sor, amit azután különböző kereskedelmi egyezségek követnek. Hasonlóképpen a Szófia és Athén között régóta folyamatban levő függő tárgyalásokat dűlőre juttatják és szabályozzák azokat a vitás kérdéseket, amelyek Bulgáriának az Égei-tengerhez ve­zető szabad útjára vonatkoznak. Francia fegyverszállítás Jugoszláviának ' Trieszt, január 24. A Popolo Tricstc szenzációs jelentést közöl a Jugoszláviába irányuld francia fegyverszállításokról. A múlt év novemberének utolsó napjaiban Susák kikötőjében horgonyt vetett a Tebe- riffe nevű francia gözös, amely több hidro- plánt tett ki a partra. A gözös Gravozzából jött, ahol az 1927. év második felében min­den hónapban egyszer megjelent és nagy­mennyiségű hadianyagot hajózott ki a part­ra. A francia gözösrl nem kevesebb, mint 150.000 métermázsa hadianyagot raktak ki: gépfegyvereket, muníciót, katonai szövete­ket, hídépítéshez szolgáló nyersanyagot és gépeket. A cattarói kikötőben francia támo­gatással most már teljesen elkészült az uj repülőkikötö, amely a jugoszláv légiflotta bázisa lesz. A kikötőben rengeteg katonai repülőgép állomásozik. Gravozzán kívül a többi dalmát kikötőben is egyre-másra vetnek horgonyt francia hadianyagot szál­lító gőzösök. Legutóbb Szaloniki kikötőjé­ben is nagyobb francia hadianyagszállit- mányt raktak partra, ahonnan ezt a szállít­mányt Jugoszláviába irányították. A szállít­mány kör.lbelül 7000 francia gyalogsági fegyvert és igen sok ágyút tartalmazott. Hints ellentét Kállay Tibor és Bethlen kézéit Budapest, január 24. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Kállay Tibor visszatért vidéki tartózkodásáról és Bethlen miniszterelnökkel tárgyalt. Kállay a sajtó képviselői előtt kijelentette, hogy az ö újévi beszéde és Bethlen legutóbbi beszéde között nem forog fenn ellentét. Nincs ok bármi­nemű konzekvenciák levonására jelenlegi Pártállására vonatkozólag. A miniszterelnök­kel megegyezett, hogy a párt parlamenti munkájára vonatkozólag a legközelebbi párt- vezotőségi ülésen javaslatot tesz. — Pénzügyi expozitura Ho-monnán. Kassal szerkesztőségünk jelentő: A kassai pánzügy'gazea- töság rendeletére a liomonnai pénzügyi expozatura , február elsején mégkezdi működését. A szentgotthárdi incidens a prágai parlamentben Bizonytalan hangulat a képviselőház mai ülésén — Srámek, Hlinka, Micsura, Hrusovsky fölszólalása a külpolitikai vitában Titulescu csak a status quo alapján képzeli el a békét A román külügyminiszter Olaszországban — A román politika békés szándékait hangoztatja

Next

/
Thumbnails
Contents