Prágai Magyar Hirlap, 1928. január (7. évfolyam, 1-25 / 1628-1652. szám)

1928-01-22 / 18. (1645.) szám

8 IKHAB 1'jíö január 22, vasárnap^ vx’uwxxamm.mimrnmammmmmmmmm Hogyan keletkezett a naprendszer? Emilé Eü’ot francia csillagász; wf kozmogoniáfa — A nap 350 millió évvel ezelőtt összeütközött: egy k cáfol ital Érdekes következménye ennek az uj eümélet- nek az, 'hogy a bolygók csaknem egyszerre születtek meg, leihát például a bolygók anyagának különböző sű­rűségéből nem következtethetünk azok korára. A Lapkwe-elméletben viszont az egyes bolygók egy­másután születtek meg és csillagászati korszakok választják el őket egymástól. Belet többféle ulon próbálta kiszámítani, hogy mikor történhetett a napnak az ismeretlen ködiíéltt-al való összeütközése. Átlagosan azt tapasz­Prága, január hő. ‘Amióta csak megismertük a föld, a nap és az egész naprendszer helyét a világegyetemben, a csillagászok és a filozófusok nagy igyekezettel pró­báltak feleletet találni arra a kérdésre, hogy imikor és hogyan keletkezett a bolygóknak es a rendszere? A híres Laplace—Kant kozmogoniai elmélet volt az első, amely fizikai alapon adott egy megoldást, de ennek egyetlen kísérleti alapja volt, a híres oiajceöpp-kteéitet. A forgó olaj csepp bői valóban le- j válnak a gyűrűk s. a gyűrűk szétesnek cseppekké, vagyis „bolygókká", de ez az analógia tulajdonkép­pen egyáltalán nem alkalmazható a naprendszerre s igy nincs is bizonyító ereje. Száz év óta nagyon sok kozmogoniút csináltak a tudósok, de egyik sem ért sokkal többet a La- place-félénél. A legkiválóbb elmék igyekeztek lo­gikusan alkalmazni a véges világ fizikáját a végte­len méretekre s természetes, hogy minden ilyen próbálkozás' csak bizonytalan lehet. Hiszen gondol­juk meg, hogy alig 25 érvel ezelőtt még nem ismerttik az ato­mok szerkezeiét, tehát egész kilátástalan volt e régi fizika cs kémia alkalmazása a hatalmas tömegű izzó napokra. Még ma is nagyon messze vagyunk attól, hogy bi­zonyosat tudjunk mondani az izzó égitestek belse­jében uralkodó állapotokról s nagyon kétséges, hogy szabad-e minden feliétől nélkül alkalmazni ismert törvényeinket. A magas hő disszociál min­den anyagot kémiai elemekké, de az égitestek bel­sejében uralkodó elképzelhetetlenül magas hőfok — Edd ingjon lehetségesnek tartja, hogy 20—80 millió fokot is elérhet — talán magukat az atomo­kat is felbontja elektronokká és protonokká. Fizi­kusaink alig tudják laboratóriumaikban a 3000 fo­kot megközelíteni, hogyan következtethessünk te­hát a csak két-háromszor ekkora hőfoknál lefolyó jelenségekre? A tudósok azonban nem teszik félre a problé­mákat arra az időre, mikor tán biztosabb alapja volna megoldásuknak. A tudomány csak megkö- ze-litheü a valóságot és minden pillanatban Igyek­szik alkalmazni legújabb eredményeit. Természe­tes tehát, hogy a tudomány haladásával folyton újabb és újabb ko-zmogoniák is keletkeznek, hogy az uj fizikai törvényeket ezen. a ponton is al­kalmazzák és megpróbálják kiirtani a régi teóriák hiányait és ellent mondásait, ■ A napréüds^r''-keletkézésé,hék problémájában is -igy merüli fel ;' v; a legújabb elmélet, melyet Emilé Rclot francia csillagász dolgozott ki. Vezető gondolata, hogy a naprendszer, vagy általában a hozzá hasonló csillagrendszerek égitestek összeütközéséből keletkeztek. Kétféle égitest van a mindenségiben: csillag és köd- folt, tehát háromféle összeütközés lehetséges: köd és köd, csillag és köd, csillag és csillag kezötj. A csillagokat tulajdonképpen tévesen mondjuk állóknak. Valamennyi mozog az űrben, amint azt Kapteyn felfedezte. Két nagy áramlást lehet megállapítani. E két áramlás egymáshoz vi­szonyított sebessége másodpercenként 40 kilomé­ter. Ilyen sebességgel mozog a mi naprendszerünk is, de vannak csillagok, amelyek sokkal gyorsab­bak, igy a Proxima Centauri, mely 201 km. sebes­séggel- mozog a többi csillaghoz képest. A világűr- hon elég hely van az égitestek mozgása számára s a csillagok szinte végtelen távolságban vannak egymástól. A valósziniiségiszámitás szerint például ÍUO billió esztendő, keli középaránybiau ahhoz, hogy két csillag összeütközzék, tehát igazán elenyészően kicsi az ilyen összeütkö­zés valószínűsége. Sokkal nagyobb azonban a valószínűség, ha egy csillag és egy ködfolt összeütközését vesszük. A ködfolt kiterjedése összehasonlíthatatlanul na­gyobb, mint egy csillagé, azonkívül sötét kcdfoltok ás vannak, tehát a ködfoltok száma csaknem ak­kora,, mint a csillagoké. Az uj csillagok felvillaná­sát nem tudjuk máskép megmagyarázni, mint köd­folttal való összeütközést b Bailey statisztikája szerint evenként átlag tizenöt ilyen Kova tűnik lel az égen. Bailey csak a tizedrendü csillagokig csinálta meg e. statisztikát — a csillagok osztályozása fényerős­ségük alapján -történik —, de már ebből is nagyon érdekes dolog következik, ötszáz millió év alatt sokkal több Kovának kell feltűnnie, mint ahány csillagból áll a Tejút egész rendszere, tehát min­den valószínűség amellett szól, hogy * valamennyi csillagnak, igy a mi napunknak is egyszer össze kellett; már Ütköznie egy' ködíott- tal, vagyi3 át kotlett esnie a Kova-állapoton. Emilé Belot elméletének ez a valószínűség a kiinduló pontja s ez után vizsgálja meg azt a kér­dést, hogy az ilyen összeütközés alkalmával hogy keletkezhetnek a naprendszer tartozékai, a napok körül keringő bolygók. A Nova Tersei megfigye­lése igazolta, hogy az uij csillagok körül látható köd szétszakad és összesürüBÖdjk s Belot olyféle­képpen gondolja a bolygók leszakadását, hogy az összeütközésnél fellépő rugalmas lüktetés szakítja le m egyes csillagról a bolygókat- Ennek a lüktetésnek emléke lehet a nap ma is észlelhető 11 éves periódusa, de természetesen annyira leíCsilüapodva, hogy már nem lehet szó uj bolygók leszakjadúsárói* , talhatjuk a most született Nováknál, hogy azok lüktetésének körülbelül öt nap a periódusa. Az összeütközés időpontját tehát kiszámíthatjuk abból is, hogy mennyi idő kellett hozzá, mig ez a lükte­tés a mai tizenegy esztendőre fékeződött le. Másik módszer annak a kiszámítása, hogy a nap mennyi idő alatt ért mai helyére a mindeuségnek abból a távolságából, ahol a ködfolttal való összeütközés megtörténhetett. Mindkét módszer 320—350 millió esztendőt ad* Ebből következne Belet elmélete szerint az a tény is, hogy földünk is ilyen tekintélyes korra tekinthet vissza, Belot uj kozmogoniája sok vitát fog felidézni, de kétségtelen, hogy sok plauzibilitást is rejt ma­gában ® megvan az az előnye, hogy ebben a pilla­natban még nem ismerjük a hibáit. Talán az ő el­mélete is az eddigiek sorsára jut, de ma kétségte­lenül nagyon jő megközelítésnek kell tekintenünk. ■min.'- -rynrrr—-”>■ A Rimavölgy utolsó mohikánjai A P. M. H, eredeti riportja — Rimaszombat, január 21. Havas jég ül a Rimán. Fehér szemíedője nem­csak a folyóirat-:, de azoknak is, akik a foiyó part­ján éltek/A tímárok fölött meghúzták a lélekha­rangot, már csak hárman élnek, akik folytatják mesterségüket, ezek is csak maguk dolgoznak, le­gények nélkül. Legény és inas nincsen többé, ha ez a három leteszi a szinlo-vasat és otthagyja a timá-r- bakot, & Rimavölgy hajdan legvirágzóbb ipara örökre megszűnt lenni, ami volt; ipar, élet, Jóke- nyer. Emlék lesz, múzeumi szerszámok és vissza- hozhatatian múlt. A Rimapart, a Sodorna, a Nagybidufca* a Ma- lomszög, a Vérmező valamikor hangos timár- ös vargatelep volt. ötven-hatvan mester dolgozott a bőrrel és a barna cserrel, a pár iméntiének különös szagát a cseres hordók párája, a föld színének fur­csa, vörhenyeges színét a szóttaposott kihasznált cserforgácsok adták meg. Még gyerekkoromban is úgy láttam a Rima- partot, tele a tímárok hatalmas, gömbölyded hát-u tönkjeivel, amik le-leléptek a folyóba, mintha lát­hatatlan óriások ormótlan falába lenne, amik ka­tonás rendben tartják cipőiket a parton sorakozva. Azóta az élet elszürkiitelte a fantáziámat az óriás- látásiól s a tcnlk-oikők és kisebb testvéreik, a kar­csúbb timárbakok eltűntek a partróL A. tímár-házban A Malomszögben, pár lépésnyire a folyótól, amit a téli ködben most csak a fürdőkért jegemye- •so'rá-1 jéléz,- régi, kedves épibésü faházban keresem az -elrohan? idő foszt anyát. A széles esztefhéjj alatt a félhomályos délutá­non csodálatos dolgok függnek. Itt születtem én is, egy kődobásnyira innen, valahogy mégis visszajön a gyerekképzelet s ez a huszonötéves hangulat sze- retetet és csodálatos hangulatot csókol föl bennem a Rimapart utolsó mohikánjai iránt. Ezt kissé fur­csának találom miagam is: szívesen hangoztatjuk, hogy mi csak előre nézünk és csak felfelé akarjuk kibontani életünk koronáját, de érzékeny egy fa a magyar fa, néha jobban fáj a gyökerünk, mint az águnk. A házat két részre osztja az előszoba-konyha. Balra nyílik a nagy szoba, jobbra a műhely, ahol Takács László, a 69 éves „Laci bácsi" dolgozik fiatalos, erős egészségiben. Egy nagy bőrt szorongat a kezében, bőrkötény van rajta e a karján váltig felgyürve az -ing. Pár perc múlva már elől ülünk a család körében, jófajta vörösbor kerül a teper- tyüs pogácsa mellé s visszaidézzük a múltat „Már csak hárman dolgozunk. . — Hát bizony, öcsémuram — indul meg a sző —, szomorú a mi életünk. Oda van a timánipar, megölték a gyárak, meg az idő. Valamikor 60 mes­ter Is dolgozott, tímárok, vargák, még mikor én beléptem a céhbe, akkor is harmincötén voltunk: ma már az egész RJiimavölgyön csak hárman marad­tunk: Turóczy János, Káposztás József meg én. — Száz-kétszáz darab bőr forgott a kezünkön, ima alig öt-hat darab, egy hordóra való. Amíg ezt a pár bőrt kikészítjük, addig közben is többet ál­lunk, mint dolgozhatunk. A „magyar* tímárok és a „német** vargák — Az én időmben még két céh dolgozott: a tí­mároké, mog a vargáké. Úgy Mvták őket, hogy a „magyarok", meg a „németek". A „magyarok" vol­tak a tímárok, ezek talpat készítettek és fényes borjubőrt, mint a mai zeevró, a vargák voltak a „németek", ezek bocskort csináltak, meg durvább csizma bőrt. Nem, mintha német emberek lettek volna, de ezek legtöbbje Németországban vándorolt s ott egy b más újfajta kikészítést tanultak, a cser mellett már szerekkel is dolgoztak, rajtuk maradt a német név. De mert bocskort is varrtak a ma­guk készítette bőrből, volt nekik szebb nevük is: saruvarró vargák. • — Mi, tímárok, itt a Malomszög táján, a saru­varró vargák meg inkább feljebb, a Sodorna, meg jGfi®QQG*QQQQQQQQQQQQ0VQ99Q9Q9QOk SffiSidoSose Dr. Kolb •zelő.tt a prágai, frankfurti ét berlini bőrklinikák tanársegédje és mAsodorvosn B»sra&£g«z! 3M. Ya»«se£S««»nra 3M. Máim. Wassermann vizsgálat! ^5Sfí&&$3SÖÖftöflflÖÍÍÖÖ9©QMCKMMiaflOr Nagyihid-utca táján laktak. -A két céh egész 1880-ig külön volt, akkor egyesültek. Jó idők voltak azok, külön törvényhatóságot képezett a céh, ha vala­kinek pörös dolga akadt, elment a céhmesterhez, az elintézte. Ha nehezebb volt a baj, összehívta a főbbeket, 4—5 mestert, ha még ez se volt elég, a gyűlés elé került a dolog. Elintéződött az szépen, a felek belenyugodtak a céh ítéletébe. A „néme­tek" utolsó oéhmestere Kovács József volt a Nagy- hlid-utcában, a „magyaroké" meg Éva János itt a Malomszögben. A régi céh-élet — Hát ez úgy volt, hogy aki mester; akarj len­ni, annak előbb három évig inaskodni kellett egy mesternél. Akkor felszabadult és segéd lett. A se- gédség ideje nem volt megszabva: de két kikötés azért mégis volt: az egyik, hogy legalább három évig legyen távol a várostól, a másik, hogy reme­kei készítsen. Legtöbbünk külföldön töltötte ezt a három esztendőt, elment vándorolni. Mikor aztán visszakerült, nekilátott megcsinálni a remeket: ki­készíteni remekbe két nagy marhabért és két ki­sebb borjubőrt Mikor belekezdett a kikészítésbe, egy hé{ múl­va bírálóbizottság ment ki hozzá, megnézni, mit csinált eddig a bőrrel. A második héten megint megnézték a munkát, de most már elvitték a céh­bél yegzős eülovasat is. A vizsgázónak ki kellett választania a négy bőrt, amit remekbe készít, ezek­nek a farkára rásütötték a céh jegyét. Mikor ezzel megvoltak, a mesterjelöltet behív­ták vacsorára. Itt ünnepélyesen kijelentették, hogy az eddigi előhal adással meg vannak ugyan eléged­ve, de ami ezután jön, azt még jobban csináljál A bőr kikerült a méezből, ki kellett tisztítani „olyanra, mint a patyolat" g mielőtt a cserbe ke­rült volna, újból megnézték. Akkor bekerült a cse­res hordóba. — Ez volt a legünnepélyesebb aktus: a forgatás, hogy a cser jól átjárhassa a bőrt. A le­gény meghívott négy másikat segítségre, akikkel féléjszaka elvégezték az első forgatást, ilyenkor persze a segit&éget etetni-itatni kellett. Harminc­két nap alatt nyolcszor forgatták meg a bőrt, akkor kivették, a bizottság megint megszemlélte s előtte kellett kiz&irozni, hogy se keveset, se sokat ne ad­jon rá a zsírból. Ezután jött a szárítás, a „fodoritás", négy ol­dalról a „felbarkázás", a festés, a bezsirozás és puhának kellett lenni, olyannak, .yinint a dunna". Ekkor már hatan jöttek vizsgálni a munkát: de nem a közepit, ha a szélit néztük meg: ott de­rült ki igazán, hogy jó-e a bőr. Ha elfogadták a remeket, akkor mester lett. belőle, bevezették a céhbe és nagy áldomást ittunk. Ha neon, újra kezd­hette. Hogy Is ment hát az a cserzés ? Erre mi is ittunk egyet Takáes bácsival. De mert fúrta az oldalamat, hogy tulajdonképp mire is való ez az egész, meg hogyan is volt csak tulaj­donképpen, hát megkértem, mondaná el röviden a mesterség és a kicserzóe lényegét. Megpróbálom hűen rekonstruálni a bonyodal­mas és hosszadalmas műveletet: Van egy nagy bőrünk, aminek van egy szőrös és egy húsos oldala, a szőrös a ezine, a húsos a visszája. (Persze, egyszerre több bőr került munka alá.) A nyers bőrt egy hétig vízben áztatták, hogy megpuhuljon. Egy hét múlva kivették s a „kaszá­val", egy kétíogganíyus nagy késsel, kivakarták belőle a vizet. Belekerült a mészbe, egy kádba 60 rocslca vízhez 2 véka pormészt tettek, ebben ázott 2 hét­ig, mig lejött a szőre, utána még 2 hétig áztatták benne. Ekkor jött á „falcoláe" a két nyelű faragé késsel, a húsos oldalát egyenletesen lefaragták, ezzel adták meg a bőr kellő vastagságát és egyen­letességét. (Ezt láttam a tönkökön a Rimaparton.) Egy ügyes mester egy nap alatt 2—4 bőrt is le­faragott. Most jött a „pácolás". Tyulctrágyalében ázott a bőr, ettől kapta puhaságát és rugalmasságát, hogy a kés le ne vigye a színét. Ezután a húsos oldalról megint „kivakarták", hogy a viz és a pác, minden idegen anyag kipusztuljon belőle. Aztán az éles „szinlő-késsel" a ezinéről is ki­vakarták a vizet. így került a „cserbe", amelyik a rothadástól van hivatva megőrizni a bőrt. A cserzés körülbe­lül 80 ofifig taEjflU® S fiő&fhe kerüli. 8 bőrt* cg* „csapatot" egy cseres hordóba dugtak, a 12 ak<5» (60 rocska, annyi mint vödör) hordóba, a vizhe* 3 naponként 2 véka friss csert főztek fel, a régit kiszedték s az uj csert a levővel hozzátöltottéfc. Ebben történt a forgatás. Érdekes, hogy a tulajdonképpeni lé sose ke­rült ki a hordóból, csak a cserforgácsot emelték ki belőle, s töltötték fel mindig frissel. A Takács bácsi cserző hordójában például a cserié már 40 esztendős! Aztán félig kivakarták a cseriétől, kizsirozták s jött a fodoritás: a bőr megdolgozása egy furcsa fa- vagy parafa-gyalufélével, utána jött a „barká- zás" (a barka a bőr finom ráncszerü, néha kása- szervi felületi dudorainak előhívása), mennél bar- kásabb volt a bőr, annál jobb (ezt a gyáribcrnél nem ismerik) ez adta rneg a kidolgozott finom­ságot. Ezt a masszirozásfélét néha „tíz lábra" csi­nálták: tíz felől masszírozták meg a kifeszitett bőrt keresztül-kasul. Jött a festés, a tökéletesen kikészített bőrt kiszárították, majd mégegyszer bezsirozták 8 mintegy három hónap alatt készen volt „a csapat". Miért nem élhet meg a tímár? Takács bácsi kivesz a cseres hordóból egy bőrt: — Ez 27 kilő volt nyersen, kilója 13 korona. Összesen 341 korona. — És mennyi lesz, ha ké3Z lesz? — Vagy 8—9 kiló. — Az ára? — Kilónként 45—50 korona, összesen lesz vagy 400—450 korona. No, hol van még a cser, a mész, és a három hónapos munka? A gyári bőr lenyomja az árakat: igy nem lehet dolgozni, nem érdemes, nincs is már egy segéd se, egy inas se, ha mi meghalunk itt hárman, vége a limáripar- nak, meg a híres rimaszombati tímároknak.-; j©­Igy bizony nem lehet megélni. A tímárok fölött meghúzták a lélekharangot s a leghíresebb, leggazdagabb rimaszombati céh utolsó hírmondói, akiknek sorából polgármeste­rek és más vezető emberek nőttek ki nem is olyan régen még, ma felélik a kis tőkét, amit még el nem vitt a hadiköicsön, a baukbukás és az ad', aztán egy szép napon leteszik a szerszámot s többé nem lesz timártönk a Rimán, — ha egy­szer, (ha ugyan megérem), őszülő fejjel ellátoga­tok majd a szülőházamhoz a Rimaparíra, ahová akkorára igen messziről és valami szebb világból szeretnék jönni, már hiába fogom keresni gye* reklelkem nagy mesecipőit, amik rálépnek a ka­vargó vízre, nem lesznek már sehol. De most már jobban értem, vasárnap estefe­léken mért dirigál olyan énekhpz-keseredett szív­vel Takács bácsi egy-egy régi gömöri nótát... Győry Dezső. Szépségápolás! „IZA" speciális árjegyzék kivonata Bratislava, Stcíániková 19., II. cm. Azok a hölgyek, akik a távolság miatt nem látogathatják az intézetünket, közöljék levélben velünk arcuk hibáját s mi azonnal küldünk e baj ellen precíz hatású szereinket kimerítő használa­ti utasítással a pénz előre való beküldése vagy postai utánvét mellett. „IZA" Szeplő és májfolt elleni garnitú­ra, mely 3 kiváló szerből áll . K 37.— Mitesser, pattanás, zsíros, puro- zos fényes arcbőr elleni garnitúra K 37.— „IZA" Fonnyadt, száraz, sárga, ráncos arc elleni garnitúra ....................K 80.— (Eze n szerek 5 darabból állanak és a legjobb anyagból vannak ké­szítve.) „IZA" Bőrujitó garnitúra a legkiválóbb szerekből készítve. Újdonság, mi­után 4 nap alatt me-gujul a bőr, anélkül, hogy gátolná a hivatásá­ban, 6 drb. legfinomabb prepará­tum . . . . ..............................K 120.— „IZA" Szőrtelenitő garnitúra, 2 perc alatt megsemmisíti a hajzatot, anélkül, hogy pirosítaná vagy izgatná a bőrt, avagy más nyomot hagyna vissza.................................. . . . E 37.— „IZ A“ Mellhizlalő és fejlesztő, 3 szerből áll, pontos használati utasítással. Biztos eredmény. Rendeléseknél közölni kell, hogy leány vagy fér­jes asszony részére lesz a szer. Táplálkozási és légzési rendszert mellékelünk . t ..... . K 77.— Teljes lcura . . . ..... K 120.— (Ahol vízvezeték van, apparátu- mot mellékelünk.) „IZA“ Szemölcs, griz és dudorodásokat eltávolító . . . . ..... K 37.— „IZA" Mindennapi toilette-garnitura, 4 kiváló szerből áll ...... K 47.— Dupla, minden aprósággal felsze­relve, bálokat és estélyeket lá­togató hölgyeknek nélkülözhetet­len. Használati utasítással . . K 120.— „IZA" Ha., ápoló, hajhullás elleni jő gar­nitúra ..................................................K 37.— „IZA" Hajfesték. Kapható minden árnya­latban minta szerint. Használati utasítással............................................K 77.— Becses látogatását és cégűnk Ismerősei köró* bén való ajánlását kérve, maradtunk kiváló tisztelettel „IZA" KOZMETIKAI INTÉZET . Bratislava, Steíániková c. 19., II. eo*

Next

/
Thumbnails
Contents