Prágai Magyar Hirlap, 1928. január (7. évfolyam, 1-25 / 1628-1652. szám)

1928-01-22 / 18. (1645.) szám

1928 Jarraáír 22, vasárnap. 5 !HS» hogy meg ee értette a múlt mestereit, gú­nyolni kezdte őket, mig aztán a kiárusítás is meg nem (bukott s a csőd csődje tejbe nem ütötte, hogy a sivár valóságra eszmélve meg­sértse végre, mi történt — szétszedték a mű­vészt és elmaradt a mű. A költészetben, félő, most tartunk itt, hacsak Síért még egy szót Iátok itt a „költészet- alatt, most veszem észre, apró betűkkel: „Szűznemzés". Mi az ördögöt akartam mondani ezzel? Szűznemzés! Ez valami hasonlat Desz. Szüzr nemzés, ahogy emlékszem rá, entomológlai szakszó, azt a furcsa dolgot jelenti, hogy bi­zonyos rovarfélék vannak, ahol a him több egymásután következő nemzedéket terméke­nyít meg egyszerre. A megtermékenyített nősténytől csupa nimfa, nő-állat származik és ezek hím nélkül tovább szaporodnak, öt­hat nemzedék jön igy egymásután, egyre sat­nyább, gyöngébb, feíjletlenebb, — ki is pusz­tulna, ha nem jönne egy újabb him, mely a fajtát újra megtermékenyíti, most előre öt­hat nemzedékre. Akárhogy is van, a költészetre valóban találó ez a hasonlat. Három-négy nemzedék nő fel, egy nagy költői egyéniség kultuszá­ban, aki mindent adott, tartalmat és formát egyszerre, megtermékenyítve három-négy köllőnemzedléket. A gyöngülés, satnyulás a negyediknél kezd azután észrevehető módon veszedelmessé válni, — hol a tartalom, hol a forma veszti el életerejét, úgy érezzük, néha az egész költészet jutott válságba, nem kell a vers, nem kell a művészet, nem kell a gon­dolat. Holott a költő hiányzik még, aki uj formával, uj tartalommal termékenyíti meg a halhatat­lan költészetet. VÁNDORTASKA ELISABETH BERGNER Színpadon még nem láttam ezt a ‘kivéte­les tehetségű asszonyt. Mondják, hogy Shaw Szent Johannájában alakítása reveláciő. Sze­repeket Írnak a száméra, két-három esztendő alatt a német színpad legigényesebb sztárja lett, emellett pompásan érti adminisztrálni tehetségét és nem egészen harminc éves. Van valami a hangjában, mint könnyek remeg­nének benne, kicsit rekedtes lés fiús ez a hang, behízelgő és szokatlan, mint az alakja és felejketetlen, mint a szeme. A (szemelt két-három esztendő éta isme­rem, mióta filmen játszik. Valamennyi \film- jét láttam, a Nju-t, az Álmodó szájat, a Flo- renci hegedűst, a Langais hercegnő szerel­mét és legújabb szerepét, a Donna Juanát. Ez az öt fi lm "a külsőségeiben szegényes euró­pai filmművészet maradandó értékű darab­jai közié tartozik, mindaz megvan bennük, ami az amerikai filmek 90 (százalékából hiányzik: a művészet intenzitása és mélysége, mely a l-egszürkébb hétköznapból is ki- bányássza az élet rejtett ősszópsógeit. A élet legegyszerűbb őstiszüaságu igazságai, az élet vérzése, verejtéke és szenvedése érzik rajtuk és a jóságnak az a 'fájdalma, mely boldogít. Pedig milyen igénytelen, milyen semmit­mondó tekintetre ez az asszony, amikor a mozi vásznán megjelenik! Szinte csúnya igy, az arca különösen sovány és a szemei óriás tágak, mint egy szenvedő állaté. Az alakjával sem 'faszéinál, de csak a kezét kell emelnie, vagy ezeket a bús álla [szemeket kell felvet­nie, hogy lélekből fakadó szépségét feltörni érezzük, alakjának ezt a dekadens fáradt szépségét és a bájt, mely rejtett fényeivel földöntúlivá szellemesi ti arcát. Bergner szeme, a keze és a mozgása szét­tépi a fiimaiakitás eddig megszokott kereteit. Már a Florenci hegedűsnél éreztem: a film nem marad a mozgás szimfóniája, hanem a sokrétű emberi szenvedólyességnek, a lélek­nek és a testnek első felcsendülő összhangja: teljes 'élet! Legújabb filmjében, a Donna Diaiában, Bergner egy spanyol hidalgó lányát játssza, aki a film folyamán fiuruhát ölt, hogy magába botonditson egy lányt. A film rendezői és irói tisztában vannak Bergner egyéniségének hallatlan varázsával és jól ismerik faerma- íroditaszerű lénye csillogó művészetét. Milyen természetesen, milyen fiús bájjal bánik a kardidal és mennyi lenyűgöző nőiesség van rejtett táncában, szerelmi odaadásában. Lehet, hogy .lényének eme két tősége miatt találják szépnek az asszonyok. Szebb­nek, mint azokat az amerikai sztárokat, akik puszta megjelenésükkel lebilincselnek és valóságos idegizgalmat keltenék. Valahányszor Elis-abeth Bergner szemeit látom vagy magam elé képzelem őket, vala­mi borzongás fog el. Olyan ez a nő, mint egy nagyszerű forrás. A komplikált és sokrétű érzések leszakadnak az emberről és egy pillanatra érthetően elénk jönnek az egy­szerű szavak, melyek zárakat nyitnak. 1928 január hó. , Egri Viktor. A lengyel kormány üldözi a kisebbségek választási blokkját Letartóztatták a fehéroroszok listavezetőjét — Befejezés előtt a lengyel-orosz kereskedelmi tárgyalás Vax#6, január 21. A minisztertanács teg­napi Ülésén, megtárgyalta az 1928-29. évi költségvetési előirányzatot, továbbá a tiszt­viselői illetmények 'kérdését. Az 1928-29. év­re 2472 millió zloty kiadást és 2525 millió bevételt irányoztak élő. A tisztviselőknek 1928 első negyedére fizetésük 45 százalékát juttatják pótlékként. A tisztviselői fizetések véglegesítését az uj adók megszavazásától teszik függővé. Ezt a kérdést a most megvá­lasztandó szejmnek kell elintéznie. Vilna, január 21. A „Wilenskoje Utro" fehérorosz lap értesülése szerint Jerenrit volt fehérorosz képviselőt ál- I lám ellenes agitáció vádja alatt letar­tóztatták. Jeremic a vezetője annak a fehérorosz poli­tikai csoportnak, amely csatlakozott a ki­sebbségek választási blokkjához és ö a ki­sebbségi blokk fehérorosz jelöltjeinek lista­vezetője is. Varsó, január 21. Az „A. B. C.“ lap be­avatott forrásból úgy értesül, hogy a jelen­leg Moszkvában folyamatban levő szovjetorosz-longyol gazdasági tárgyalá­sok február közepén befejeződnek. Egyelőre a két állam kereskedelmi provizó­riumot köt, amelyet aztán a végleges gazda­sági szerződés követ. Megfialt Kern Aurél, az Operaiház volt igazgatója és felesége követte a halálba A szerencsétlen asszony nem bírta túlélni férje hirtelen halálát és gázzal megmérgezte magát — Fivérei ma reggel gyászruhájába öltözve, halva találtak rá —- Közös sírba temetik a kettős tragédia áldozatait Buda,pest, január 21. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Tegnap dél­után súlyos veszteség érte a magyar zenei kultúrát és a magyar újságírást. Meghalt Kern Aurél kormánytanácsos, az Operaház és a Nemzeti Zenede volt igaz- gat ója, egyik® a legmagyarabb muzsikusoknak és a legragyogóbb tollú magyar zenekritikusoknak. Kern Aurél Budapesten 1875-ben szüle­tett. Magyar és külföldi egyetemeken folytat­ta tanulmányait, amelyekkel párhuzamosan el­végezte a zeneakadémiát is. 1912-től kezdve a Nemzeti Zenede titkára volt, és 1917-ben an­nak igazgatója lett 1915—17. években az Operaház igazgatója volt. Víg operát, operalib­rettót és dalciklusokat irt. 1907-ben került színre „Szerelem mint orvos" című Molliere- vigjátékához irt muzsikája, amit tavaly nagy sillerrel elevenített föl a Nemzeti Színház. Kern Aurél agyvérzésben halt meg. Kern Aurél halála újabb tragédia okozó­jává vált. Felesége, a 42 éves Hampel Beat­rix nem bírta túlélni férje elvesztését és követte őt a halálba. Férje hirtelen halála mialt már tegnap este többször ájulásba esett a szerencsétlen asszony. Fivérei, Hampel József dr. és Hampel Gábor dr. éjszaka három óráig mellette voltak, pró­bálták vigasztalni, ami azonban nem igen si­került Az özvegy folyton hangoztatta, hogy nem tudja elviselni férje hirtelen elvesztését és rövidesen követni fogja a halálba Kern Aurélt. Fivérei azzal távoztak el a Muzeum- körut 10. szám alatti szomorú lakásból, hogy az özvegy át fog menni egyik barátnőjéhez aludni. Ehelyett a szerencsétlen asszony fivé­rei eltávozása után a fürdőszobába ment, ott kinyitotta a gáz* csapott és várta a halált. Reggel 9 óra tájban fivérei megjelentek a la­kásban, amely azonban zárva volt és többszöri zörgetésre sem nyitott senki ajtót. Erre laka­tossal feltörték a lakást, benyitottak a fürdő­szobába, ahol rettenetes látvány tárult eléjük. Gyászra- hájába öltözve halva feküdt a földön Kern Aurélné. A helyszínre kiszállott rendőrorvosnak már nem akadt dolga, a szerencsétlen asszonyt megölte a gáz. Egész Budapest társadalma nagy megille- tődéssel fogadta a kettős tragédia hírét. A te­metés valószínűleg vasárnap, vagy hétfőn lesz és közős sírba fogják temetni Kern Aurélt, és feleségét. Budapest, január 21. A tragikus módon öngyilkossá lett Kern Aurélné öngyilkossága előtt férje összes fényképeit és Írásait, rajzait, valamint a róla írott cikkeket, relikviákat el­égette. Hozzátartozói nem akarták az asz- szonyt éjszakára a lakásban egyedül hagyni, de az asszony kijelentette, hogy fáradt, szeretne lepihenni és ragaszkodott hozzá, hogy a la­kásban egyedül maradjon. Halála az orvos- szakértő megállapítása szerint már a hajnali órákban bekövetkezett. Másféléül a kSzlsazsstási eljárásokról szóló kormányrendelet Prága, január 21. A törvények és rende­letek tárában 1928 január 28-iki keltezéssel megjelent a közigazgatási el(járásokra vonat­kozó 8, számú kormányrendelet. A rendele­tet, amely a közigazgatási reformmal egyide­jűén, 1928 julius 1-én lép érvénybe, jóváha­gyás végett a legközelebbi időben beterjesz­tik a nemzetgyűlés mindkét házának. Érdekes hitvita a budapesti b&nteióüSrcécv' szók előtt Polónyi Dcwbó dr. sajtópere a Magyar Kultúra szerkesztője ellen Budapest, január 21. Rendkívül érdekes sajtó­pert tárgyalt e héten a budapesti büntetőtörvény- ssók Se hadi-tanácsa. A vádlott Cmipik Gyula dr. pápai kamarás, t Magyar Kultúra felelős ezerkesz tője, a főanagánvádlő Polónyi Dezső dr. ügyvéd volt, aki a Magyar Kultúra egyik cikke miatt indí­totta meg sajtóperét. A tárgyaláson felolvasták az Inkriminált cikket, melyben a szerző utal az egyik Zadravecz-eajteperre, ahol Polónyi Dezső védőbe­szédében azt mondotta, hogy a jezsuiták tanítása szerint a cél szentesíti az eszközt. A cikk tiltako­zott az ellen, hogy ezt az elvet mint a jezsuiták tanítását tüntessék fel, majd kijelentette, hogy’ Polónyi Dezső .megrágal­mazta a jezsuitinmist" és nem hajlandó ismertetni levélheti felszólításra sem azokat a bizonyítékokat, amelyekből kitűnnék, hogy „a cél szentesíti az eszközt" elv csakugyan a jezsuitáktól eredne. A vádlott a tárgyaláson kijelentette, hogy Po- lőnyi Dezső dr. állítása valótlan. Hivatkozott a ko­moly tudományos körök közfelfogására. Elképzelhetetlen, hogy a katolikus egyház c* állítás valósága esetén megtűrné a jezsuitákat. Másodszor hivatkozott arra, hogy’ ez a kérdés már a jogászvilágban is eldöntetett. Utalt Dasbach ué- met birodalma képviselő által 1906-ban kitűzött pályatétel eredményére. A kölni Oberlandesgerkkt 1905 március hó 30-án hozott Ítéletében a Iloens- broeoht gróf által fölhozott minden lehetséges bizo­nyítékot megvizsgált és kimondotta, hogy egyetlen jezsuitára sem sikerült reábizonyitani, hogy ezt az elvet, vagy ezzel tartalmilag egyezőt tanított. Vámbéry Rusztem dr., Polónyi ügyvédje, Zo- ványi Jenő dr. nyugalmazott teológiai tanár és Szi- monidesz Lajos iró kihallgatását, valamint több teológiai munka beszerzését és ismertetését kérte állításának a bizonyítására. Czapik Gyula dr. Wol- kenberg Alajos és Martin Aurél professzorokat je­lentette be szakértőkul, de megnyugszik abban is, ha a bíróság a Pázmány Péter-egyetem rektorira bízza, hogy küldjön ki két szaké Hőt- A bíróság el­rendelte a bizonyítást és a legközelebbi tárgyalá­son megtartják a nagy hitvitát. Csákp Imre gróf Mi külügyminiszter ifállsstía a ?glelS$$#aei fcr&sszeif fiáik kedéséért Budapest, január 31. (Budapesti szer­kesztőségünk telefon jelentése.) Csáky Imre gróf, volt külügyminiszter, akinek személye körül az utóbbi napokiban brüsszeli működé­se kapcsán Bethlen miniszterelnök és Nagy Emil között nagy vita merült föl, ma a Nem­zeti Újságban hosszú cikkben adja elő a Brüsszelben történteket. „Úgy látom — írja — alighanem téves információk alapján ér­demtelenül támadják közéletünk két kiváló­ságát: Bethlen miniszterelnököt és Gajzágó Lászlót. Kijelentem, hogy a Brüsszeliben tör­téntekért a felelősség kizárólag engem ter­hel." Ezután ismerteti a Bethlen által már előadott beállításban a brüsszeli esemé­nyeket. Megalakult Pezssiig'fcan a szabadkíköiő részvóeyfir- sasai A négymi Hiúkorc-nás alaptőkét túl is jegyezték Pozsony, január 21. (Pozsonyi szerkesztőségünk telefonjelentése.) Ma délután négy órakor a pozso­nyi kereskedelmi é6 iparkamara nagytermében tartotta meg alakuló gyűlését a SzabadkikötŐ-Réss- vénytáreaság. Az alakuló ülésen Stodola Kornél el­nökölt. Pozsony városát Okánik polgármester és Ludvig alpolgármester képviselték, mig a keres­kedelemügyi minisztérium részéről Bazika dr. és M-ericska dr. prágai miniszteri tanácsosok jelentek meg. Stodola nagyobb beszédben mutatott reá a Szabadkikötő r.-t. megalakításának szükségessé­gére. A részvénytársaságot hét millió korona alap­tőkével akarták megcsinálná, de kiderült, hogy ele­gendő négy millió korona is. A négy millió korona tu'l w van már jegyezve 225 ezer koronával. A meg­alakulás kimondása után megválasztották a tizen- hattagú igazgatóságot, amelyben a város részéről Okánik polgármester és Ludvig helyettes polgár- mester, Milota dr. egyetemi tanár, a megye részé­ről Krul-is főjegyzői, Stransky főjegyző és Filkora Jenő dr., a kereskedelemügyi minisztérium részé­ről Bazika dr. és Mericska dr. miniszteri tanácso­sok, mig a magántőke részéről Herczog József nagykereskedő és Rummi József nagykereskedő foglalnak helyet. A Szabadkikötő r.-t- elnökének Stodola Kornélt választották meg. Az alakuló ülé­sen a kereskedelmi minisztérium kiküldöttei né­metnyelvű felszólalást tartottak. Általános föl tűnést keltett, hogy a szlovák sajtó az ülésen nem képvi­seltette magát. — Egybehívták a szenátus véderobizottsaget. A szenátus védefőbizottságát január 26-ára, csü­törtök délelőtt 10 órára egybehívták. A tárgysoro­zaton a nemzetvédelmi miniszter expozéja sze­repel ^PTOaiTg-TVV^C^AR-HTfeMB cséplőgépéig' felles miloiiibereiNlfsisek | ax E!s6 Magyar Gazdasági Gépgyár rf. Budapest I gyártmányai !»8j»Xs5k.^ wefisépek Auforizái! Ford-képvlselei Sálit speciális Ford-Jaeifámühelp Losonci Mezfigazdaságl Gépgyár részMArs. ! Losoncon |

Next

/
Thumbnails
Contents