Prágai Magyar Hirlap, 1928. január (7. évfolyam, 1-25 / 1628-1652. szám)

1928-01-04 / 2. (1629.) szám

GPRKQAW V 1tA!ünCAR*hliKliAA4 1988 Január 8, kmul Németország szabadnak akarja a Rajnát Európa vezetöpolltlkusal a bókáról s a népek megértéséről — A diplomata-nyilatkozatok harmóniája és optimizmusa — — A világpolitika újéve — Bérűn, Január 2. A Wxodahni banmáiny Marx dir. kancellár vezieijéséved &i újév all- ibaLimiávail tisztelgő (látogatáson jeHent meg Hinjdtetnibuirg elnöknél. Marx dr. üdvözlő be­szédében rámutatod; Németország kül.politi- kal helyzeté ruetk egyre fokozódó javulására, bár az egész német nemzet szivének legna­gyobb vágya, a megszállott területek felsza­badítása, az elmúlt esztendő folyamán sem következett be. A birodalmi elnök váliaisz- beszédében elismertéi, hogy Németország helyzete sok tekintetben megjavult, ő maga is kifejezte mély sajnálkozását afelett, hogy a rajnai terülteit felszabadulására irányuló német remények a múlt esztendő folyamán még nem teljesülték. Majd így folytatta: — Éppen ezért a mai napon szivünk egész részvétével a megszállott területeken élő testvéreinkre gondolunk és tudomásuk-1 ra adjuk, hogy az egész német nép egységes ina abban a kívánságban és biztos abban a reménységben, hogy felszabadulásuk hama­rosan bekövetkezik. Hindieuburg még ezekot fűzte nagy­jelentőségű szavaihoz: — Az idegen katonai erőszak és meg­szállás összeegyeztethetetlen a végleges fel- szabadulással. Osak szabad földön és csak szabad népek között fejlődhetik ki a megér­tés gondolata és csak ilyen körülmények kö­zött lehet hatékony a népek megegyezésére irányuló törekvés. A bárodabM duók ezután a pártok em­berein 'és a sajtó képviselőit arra figyelmozr teitte, hogy a választási harc folyamán ke­rüljék ed mindazokat a momentumokat, me­lyek a belpolitikai ellentéteket lkaiméi yit- hetnék. Horthy kormányzó a megértés politikájáról Budapest, január 2. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Horthy Miklós, Magyarország kormányzója, a megszokott ünnepélyes kere­tek között fogadta a Várban lévő lakosztá­lyában az idegen államok követednek újévi tisztelgő látogatását. A diplomatákat a diplo­máciai kar doyenje, Orsenigo pápai követ vezette. Orsenigo üdvözlő beszédében, ame­lyet francia nyelven mondott el, elismerőleg nyilatkozott Magyarország fejlődéséről és az ország további életére az Isten áldását kör­ibe. — Horthy Miklós kormányzó meleg sza­vakkal köszönte meg a jókívánságokat és ki­jelentette, hogy Magyarország azzal a szilárd elhatáro­zással lépi át az uj esztendő küszöbét, hogy szerény munkása legyen annak a nagy, egyetemes törekvésnek, amely a békét és a népek egymással való meg­értését célozza. A magyar kormány to­vábbra is azon fog munkálkodni, hogy a jé egyetértés Magyarország és a kül­földi államok között minél fokozatosab­bá váljék. A kormányzó ezután a diplomatákkal oenrilet tartott. Doumergue pacifista beszéde Páris, január 2. Az Elyséében a szokásos külső pompával tartották meg Doumergue el­nöknél a szokásos újévi fogadtatást. Először a kamarának és szenátusnak elnökei jelen­tek meg, azután a minisztériumi kollégium következett, amely Poincaré kivételével tel­jes számmal felvonult. Poincaré hirtelen rosz- szullétével mentette ki magát Két órakor a diplomáciai testület jelent meg az elnöknél Maglioui pápai nuncius üdvözlő beszédében hangsúlyozta, hogy az összes nemzetek, ame lyek nem feledkeztek meg a háború borzal­mas szenvedéseiről, nem vágyakoznak sem mire sem jobban, minthogy a béke végre is megszilárduljon. Világszerte azonban azt is tudják, hogy Franciaország érdekeinek meg- védelmezésével összhangba tudja hozni a kü lőnbözö nemzetek érdekeit is. Doumergue válaszában kifejtette, hogy az újév beköszöntével átvállalja az utókornak és a történelemnek bíráló szerepét és megelége­désre! állapítja meg, hogy az elmúlt eszten­dőben az összes kormányok szerencsés igye­kezettel dolgoztak a béke konszolidálásán. Döntő bizonyiték e mellett, hogy a nemzet­közi jog és a nemzetközi döntő bíráskodás szelleme az elmúlt esztendőben hatalmas mér­tékben fejlődött tovább. A jövő fejlődésére reményteljes szimptomát nyújt a szellem­nek hozzáhajlása a népek nemzetközi kap­csolatához, amelynek uj felfogása abban áll, hogy a szülőhaza kultuszát össze kell egyeztetni azokkal a kötelezettségekkel, amelyek minden egyes államra ráháramlanak ab­ból a szerepből kifolyólag, amelyet az államok a népek nagy családjában betöl­tenek. Bizonyos, hogy a béke szervezésének nagy munkája és a barátságos és bizalmas együtt­működés helyreállítása még nem befejezett tény, de ez a munka semmivel sem haladja meg a kormányok tudását és akaratát. firiand a francia-olasz viszonyról London, január 2. Briand a Sunday Ti­mes munkatársával beszélgetést folytatott, amelyben a francia külügyminiszter nagy op­timizmussal nyilatkozott Franciaország és Olaszország viszonyának alakulásáról. A Mussolinival tervezett tárgyalásra vonatkozó­lag kijelentette, hogy Mussolini miniszterelnök és ő hamarosan találkozni fognak a tárgyalóasztalnál. A balkáni viszonyokra és egy balkáni Locarno lehetőségére vonatkozólag Briand kijelentette, hogy ez az ajánlat a szovjetkormány által be­terjesztett non-aggressions paktummal áll kapcsolatban, amiről a tárgyalások azonnal megindulnak, amint Dovgaleskij uj orosz kö­vet Párisba érkezik. A leszerelési kérdésben Briand statisztikai adatokkal igyekezett kimu­tatni, hogy Franciaország jó példával jár elől, de az összes katonai intézmények és szerve­zetek leépítése, amint azt Litvinow kívánta, lehetetlen. A leszereléseket csak abban a mér­tékben lehet végrehajtani, hogy az egyes ál­lamok biztonsága meglegyen. Az újévtől Briand azt reméli, hogy a népek közeledése előre fog haladni és különösen jelentékeny haladás fog mutatkozni a francia-német köze­ledésben. A francia valuta stabilizálása Paris, január 2. A kamara költségvetési elő­adója, Thappodelaine, a Matin mm számában át­tekintést közöl azokról a gazdasági problémákról, amelyeket a francia politikának a jövő évben meg kell oldania. Az elkövetkező pénzügyi vitának legfontosabb kérdése a stabilizálás, amelyet Poin­caré miniszterelnök január elejére helyezett kilá­tásba. A Belgiumban, Lengyelországban és Itá­liában bekövetkezett stabilizálás után egyedül Franciaország és Románia az az állam, amelyik nem dolgozik stabilizált pénzzel. Az aranyfede­zetre vonatkozólag a cikkíró kijelenti, hogy az 1927. évben Washingtonban és Londonban tör­tént aranyvásárlás után további intézkedések kö­vetkeznek az aranyfedezet megerősítésére. Párist újból elsőrendű aranypiaccá akarják fejleszteni. A stabilizálásnak azonban még bét akadálya van. Politikai tekintetben meg kell a választások eredményét várni, technikai tekintetben pedig be kell fejezni a rövid ter­minusa belföldi adósságok konszolidálását. 1928. junius 3-a az a dátum, amikor az összes egyéves bonnok érvényüket veszítik. Ezek össze­sen 32 milliárdot tettek ki és még húsz milliárd értékű van belőlük forgalomban. Az 1928. év ked­vező kilátásokkal kezdődik. Az általános stabili­zálás azonban csak néhány hónapon belül történ­hetik meg. Moscicki a Litvániával való megbékülésről Varsó, január 2. Moscicki, lengyel köztár­sasági elnöknek Laroche francia követ nyúj­totta át a diplomáciai testület újévi szeren­cseki vánatát. Laroche beszédben hangoztatta Lengyelország gyors gazdasági fejlődését, azután megemlékezett a lengyel valuta eredményes stabilizálásáról és méltatta Len­gyelország békés politikáját. Annak a re­ménynek adott kifejezést, hogy ezt a munkát a Litvániával való kapcsolat felvétele fogja megkoronázni. Moscicki elnök válaszában kijelentette, hogy továbbra is az általános béke érdekében dol­gozik, amint eddig tette. Litvániával szem­ben elfoglalt magatartása a legnagyobb bizo­nyíték emellett. Reméli, hogy a Litvániával való tárgyalások a Genfben létrejött alapon a két testvérnemzet teljes harmóniájára ve­zetnek. Zaleski a békegondolat győzelméről Varsó, január 2. Zalcski külügyminiszter új­év napján fogadta a sajtó képviselőit és a len­gyel külügyi poliUka elmúlt esztendejéről a kö­vetkező nyilatkozatot tette: Az elmúlt esztendő nagy mértékben segítette elő a békegondolat megszilárdulását Ezen a téren nagy fejlődő lépést jelentett az a lengyel békeiniciativa, amelyet a népszövetség szeptemberi ülésezésén tettünk, hogy a háborús állapotnak Lengyelország és Lit­vánia között véget vessenek. A béke előhaladásónak győzelmét kell ün­nepelnünk az olasz—francia viszony enyhü­lésében és Lengyelország és Németország között megkezdett gazdasági tárgyalásokban. Az európai népek belátják, hogy úgy politikai, mint gazdasági fejlődésük a morális leszereléstől függ cs Európa jövője nem a küzdelemben, de a népek együttes munkájában fekszik biztos alapon. Az olasz külpolitika fejlődése Róma, január 2. A Messagero áttekintést nyújt az olasz külpolitika 1927. évi fejlődéséről. A lap nagy elégtétellel állapítja meg, hogy különösen Anglia és az amerikai Egyesült Államok közeledtek az elmúlt esztendő fo­lyamán Itáliáboz. Az olasz kormány a Németországgal való viszonyt is tisztázta. A kormány ugyan ismételten hangoz­tatta természetes jogát, amelyet a békeszerződé­sek és a történelmi alap igazr , de a gyakor­lat terén mindent megtett, hogy Németországgal együtt dolgozzék. így Berlinnel megkötötte a ke­reskedelmi szerződést, amely — bár egyes pont­jaiban támadták — a legjobb ut arra, hogy a két nemzet gazdasági munkájának egységét biztosítsa. „A Balkán a balkáni népeké44 Belgrád, január 2. Az ortodox egyház még nem ünnepli újévét és igy politikai nyilatkoza­tok csak a borvát és szlovén politikusok részé­ről történtek. Korosec dr., a szlovén katolikusok parlamenti vezére megállapítja, hogy Európa ma egy francia—szláv, egy német és egy olasz blokkban oszlik meg. Miután a német blokk jelenleg le van fegyverez­ve, a békét csupán a francia—szláv és az olasz blokk fenyegeti. A háborús veszedelmet a szlovén politikus szerint egyedül Páneurópa megterem­tése szüntetheti meg. Joka Jovanovits agrárius vezér az olasz fas­izmussal szemben „a Balkán a balkáni népeké" elvet hangoztatja. Az Adriát és a Dunát szabaddá kell tenni. Jugoszláviának Oroszországhoz és Né­metországhoz kell közelednie. Ausztria — a tizedik esztendőben Becs. január 2. Hainisch szövetségi elnöknél a szokásos újévi üdvözletek alkalmával Seipel dr. kancellár mondott nagy beszédet. Rámutatott arra, hogy az állam ebben az évben fennállásának tizedik fordulóját ünnepli. E tiz esztendő alatt Ausztria jelentékeny haladást tett és még a nyár sajnálatos eseményei sem rendítették meg az ál­lam szuverénitását és a külföld bizalma*. Az el­nök válaszbeszédében különös melegséggel mél­tatta Seipel dr. érdemeit Napvilágra kerttlt az angol admíraliiás nagy titka London, január 2. A London Gazetteben egy kis közlemény jelent meg, amely azon­ban a legnagyobb hatást váltotta ki az angol politikai körökben és a közvéleményben. A közvélemény arról ad hírt, hogy azok a piló­ták és tisztek, akik repülőgéppel ellátott ten­geralatti naszádokon teljesítenek szolgálatot, fizetésükhöz külön illetményt kapnak. Ebből a közleményből derült ki az angol admiralitás nagy titka, hogy az angol tengeralattjárók nagy részét vizirepülőgépekkel látják el. A közvéleményben nagy feltűnést keltett ez a hir, amelyet élénken kommentálnak. Az ad- miralitás azonban semmiféle nyilatkozatot nem akar tenni, az ügyben, úgyhogy a hidropiá- nokkal ellátott naszádok technikai titka egye- 1 őre még íeMeritettlen. Az elzászi autonomlsták üldözése Párt*, január 2. Strassburgi jelentés sze­rint a mai napon az elzászi autonómista moz­galom vezetői közül újabb két személyt tar^ tóztattak le, de még újabb letartóztatások is várhatók. A listán szerepelt egy evangélikus lelkész és egy Dunser nevű autonómista ve­zér, akik azonban még idejekorán Németor­szágba menekültek. Ulből kiélésedén a lengyel-litván helyzet Varsó, január 2. A legutóbb Kovnóból ér­kező jelentések mutatják, hogy a litván kor­mány azokat a kis kedvezményeket is visz- szavonta, amelyeket a tulajdonképeni tárgya­lások felvétele előtt Varsó számára tett. Így nemcsak az úgynevezett kis határforgalmat nyilvánította illegálisnak a kovnói kormány, amelyet a litván határhatóságok saját kezde­ményezésükből engedélyeztek, hanem a hiva­talos lengyel sajtóiroda munkatársának beuta­zását is megakadályozták, akinek pedig Vol- demaras személyesen ígérte meg genfi tar­tózkodásának idején a beutazási engedélyt. Varsó, január 2. Az annak idején a vilnai területről kiutasított litván lelkészek a vil­nai püspök közbenjárásával lépéseket tettek a lengyel kormánynál, hogy megkapják az en­gedélyt a vilnai területre való visszatérésre. Jngo$z!áv-g6r8& megegyezés Belgrád, január 2. A külügyminisztérium­hoz közelálló Pravda jelentése szerint a ju­goszláv és görög kormány között megegyezés jött létre a macedón komitácsik Görögor­szágon és Szerbmacedóniában tervezett me­rényleteinek megakadályozására és az elköve­tett merényletek tetteseinek üldözésére vo­natkozólag. A két kormány közös rendsza­bályokat léptet életbe a komitácsi bandák ha­tárátlépésének megakadályozására. Száztizenegy halálos áldozata van a Ifá’rványleoger katasztrófájának Konstantinápoly, január 2. A Márvány- tengeren történt gőzhajókatasztrófáuak 111 ha­lálos áldozata van. Ez a szám tehát sokkal nagyobb, mint amennyire eleinte felbecsül­ték az áldozatok számát. A kapitány a gőzös elindulása előtt sok utast jegy nélkül enge­dett fel a hajóra, mert maga sem tudta, meny­nyi az utasok száma. Az elsülyedt hajó ré­gebben XIII. Alfonz spanyol király yachtja volt. Újabb árvíz pnszft Atgfrfern Paris, január 2. Amint Oranból jelentik, a folyton megújuló felhő szakadások Algír városában újabb árvizet okoztak. A Habra vizén átvezető 24 méter hosszú vashidat a tomboló hegyi vizek áradata leszakította, úgy hogy Algírnak legnépesebb elővárosa, Perrigaux minden kapcsolattól el van vágva. Több faluban nagy fáradsággal sikerült a lakosságot az árviskáláitól megmenteni és biztonságba helyezni. A szknpsflna külügyi vitája Belgrád, január 2. A szkupstina külügyi bizottsága ma kezdte meg a külügyminiszté­rium 1298—29. évi költségvetésének tárgya­lását; Marinkovics ez alkalommal csupán technikai kérdésekről beszélt. Az extrémisták vezetője, Pribicsevics beható kritikát gyako­rolt a nemzetközi helyzet felett és azt köve­telte, hogy permanens külügyi bizottságot lé­tesítsenek. A kisantant, amely Jugoszlávia külügyi politikájának alapja, kevés tevékeny­séget mutat. Ami a balkáni politikát illeti, az idegen államok beavatkozása a Balkán bel- iigyeibe csak akkor fog megszűnni, ha a bal­kánnépek az Adriától a Fekete-tengerig egy államot fognak alkotni. A bolgár agráriusok hajlandók a Jugoszláviával való kiegyezésre. Jugoszláviának Görögországra kell figyelmét fordítania. Itália már csaknem bekebelezte Albániát és ugyanolyan szerződést kötött vele, mint Magyarországgal. A szónok ezután kijelentette, hogy Bethlen István gróf újból a trianoni szerződés revíziójáról beszélt, amelynek a territoriális viszonyokat kel! meg­változtatni. Jugoszlávia Németországgal külö­nösen barátságos viszonyba kivan lépni. A csatlakozás kérdésében Jugoszlávia ugyanazt az álláspontot foglalja el. mint Franciaország. Itt volna az ideje annak is, hogy Jugoszlávia Oroszországgal is fölvegye a kapcsolatot, kü­lönösen akkor, amikor az összes többi állam elismerte Szovjetoroszországot. — A francia újév megkegyélmczettiei. Pa­risból jelentik: Doumergue köztársasági elnök, újév napján 286 ha'dbirósági tárgyaláson fogházra ítélt egyénnek kegyelmezett meg.

Next

/
Thumbnails
Contents