Prágai Magyar Hirlap, 1928. január (7. évfolyam, 1-25 / 1628-1652. szám)
1928-01-17 / 13. (1640.) szám
A szlovák-magyar kérdés lényege (fg.) A szlovenszkói sorsközösségről irtunk néhány nap előtt vezetőcikket Szüllő Géza karácsonyi nyilatkozatával kapcsolatban s rámutattunk annak igazságára, hogy ez a sorsközösség, a szlovák-magyar egymásrautaltság kijelölte az egyedül egészséges és természetes szlovenszkói politikának: a közös utón haladó szlovenszkói őslakospolitikának az útját. Ez az egységes szlovenszkói őslakospolitika a speciális szlovenszkói érdekek politikai programja, amely a nemzeti élet teljes, tökéletes kiélését biztositja mindhárom szlovenszkói nemzet: a szlovák, a magyar és a német számára. Ez a politikai program természetesen a nemzeti béke és tiirelmesség légkörét föltételezi s ennek elfogadása látszólag súlyos áldozatot jelentene a magát a magyarellenesség negatívumában kiélő szlovák sovinizmus képviselőire nézve. De ez az áldozat csak látszólagos, meri a még oktalan és céltalan magyar- ellenes kilengésekre hajlamos szlovák nacionalizmusnak is — ha egyszer az előrelátó, reális nemzeti politika útjára akar térni — be keli látnia, hogy az egészséges nemzeti önzés politikája csak egy igazi célt ismerhet: a nemzeti lét teljes kivirágzásának jövőjét biztosítani. S ha ezt a célt a szlovenszkói őslakosság közös politikája szolgálja a legszerencsésebben, a pillanatnyi jelentőségű presztízs-szempontok elejtése valóban nem áldozat, hanem a nemzet jövőjét féltő észszerüség. De ha már a szlovák nacionalizmus presztízskérdésénél vagyunk, föl kell tennünk a kérdést, hogy mennyiben sértené a szlovák prezstizsszempontokat egy olyan szlovenszkói politikai csoportosulás, amelyben a vezetőszerepet a többségi elv alapján a szlovák nemzet politikai vezérei vinnék? Az tény, hogy a szlovenszkói őslakosegység politikájának programja a politikailag iskolázottabb szlovenszkói magyarság körében nyert először konkretizálást, azonban ez a kisebbségi életre berendezkedő magyarság az első perctől kezdve magától értetődőnek tartotta azt, hogy Szlovenszkó vezető nemzete a szlovák. Első az egyenrangúak között! És itt emlékeztetnünk kell a szlovák néppártot arra a tényre, hogy akkoriban — amikor a néppárt talán még a magyaroknál is élesebb ellenzéki fronton harcolt a prágai centralizmus ellen — a magyarság pártjainak vezérei nem egyszer ajánlották fel Hlinka Andrásnak: Állj az összes szlovenszkói nemzetek autónómista mozgalmának élére és légy ne csak a szlovák nemzetnek, hanem az egész Szlovenszkőnak vezére! A magyarság önzetlenségére és okos önmérsékletére a szlovák néppártnak akkor is és ma is kevésbbé okos ellenérvei voltak. Amit. a múltban hangoztatott, azt most is megismételte a Slovák Szüllő Gézának címzett válaszában: Szüntesse meg a keresztényszocialista párt a szlovák osztályát! És hogy mennyire nem volt önzetlen az a követelés, azt az 1923. és 1925. évi választási agitáció-lázban kialakult Illinka-koncepció árulta el, amely szerint j a magyarságnak ott kellett volna hagynia az eddigi magyar pártkereteket s egyénenkint kellett volna csatlakoznia Hlinka szlovák párt- organizmusához. Semmivel sem volt önzetlenebb ez a kívánság, mint „Hodzsa apánk** fiainak jeligéje: Nyelvben magyar, de érzésben csehszlovák. A másik elkoptatott, erejét vesztett ellenérv: a magyarság állítólagos pesti orientációja. A szlovenszkói sorsközcsség oly komoly, a szlovák nemzet életébe is vágó valóság, hogy MarSnkovics gépfegyverrel és ágyukkal fenyegeti a Balkán rendbontóit A lusieszláv kllliigyminisztsr nagy besiéde a demokraták kongfésssusin — Eles témtdis a görög kültSgysninisster s a macedón komité ellen Belgrád, január 16. A demokrata párt vasárnap megnyitott kongresszusán Marin- kováes külügyminiszter nagy beszédet tar- I tolt külpolitikájának irányvonalairól. A beszéd legfeltűnőbb része az volt, amelyben a külügyminiszter éles Szávákkal szállt szentbe MichaJoko- pulos görög külügyminiszterrel és a macedón forradalmi komi tóval. í Szerbia és jogutóda, Jugoszlávia mindig azt j az elvet hirdette, hogy a Balkán a balkáni ■ népeké. Még akkor is kitartott* ezen elv mellett, ha más balkáni népek ellene dolgoztak. 'Jugoszlávia nem törekszik balkáni begemó- íniára, csupán az egymásmellé rendelt és egyenlő jogú balkáni népek együttes munkáját akarja elérni a Balkán szabadságának biztosítása érdekében. A Balkánnak ezt a szabadságát Jugoszlávia még akkor is meg fogja védelmezni, ha a többi balkáni népek | egoista motívumokból alá akarják azt ásni. i Ha azonban Jugoszlávia egyedül marad j hii a Balkán szabadságához és ezt fenn is tudja tartani, akkor temiészetszerü- ! lég a balkáni hegemónia birtokába fog jutni. í Az egyik Balkán-állam felelős küliügymi- ! nisztere nemrégiben azzal vádolta meg Ju- j goszláviát, hogy balkáni hegemóniára törekszik. (Marinkovics beszédének ebben a rész- | leiében Michalokopulos görög külügyminisz- I térré célzott.) Ugyanez a külügyminiszter ! arra is célzott, hogy idáig mindig rosszul I jártak azok az’ államok, amelyek balkáni he- | gemóniára törekedtek. Ez a szemrehányás I egyáltalán nem érinti Jugoszláviát, mert j nyalt és becsületes politikát folytat. Sohasem követett el árulást a Balkán érdekeivel szemben. — Azt is mondják — folytatta a miniszter —, hogy a balkáni népeknek nincsenek azonos érdekeik. Ez nem igaz. ötszáz évvel ezelőtt szintén igy beszéltek és erre ötszáz évig tartó idegemiralom következett a Balkánon. Balkáni testvéreink vigyázzanak, hogy ugyanez a szerencsétlenség másodszor be ne következzék. Ez a feleletünk az említett áliamférfiunak. — Politikánk szomszédainkkal szemben testvéries szellemű s a legmesszemenőbb engedékenységre is hajlandó. Ez azonban nem mindig könnyű dolog, mert nekünk is megvan a nemzeti önérzetünk és nekünk is vannak idegeink. Mégis toleránsaknak kell lennünk, mint a balkáni szabadság előihareosainuk. Nem akarjuk, hogy az a vád érjen bennünket, hogy a balkáni népek egyenetlenségének mi vagyaink az okozói és nem akarjuk, hogy a Balkánon újból vér ömöljön. A macedón forradalmi komité működésére hivatkozva azt állítják, hogy külpolitikai helyzetünk gyenge. Jugoszlávia azonban nincs izolálva. A civilizált népek többsége az ő oldalán áll, mert ezek a népek is a béke s a rend érdekében harcolnak. A macedón komité vérrel, testvérgyilkosságokkal s merényletekkel -karja felszínen tartani a macedón kérdést. Ha ez a szándéka sikerülne, ez a jogrend összeomlását jelentené. Azok az idők már elmúltak, amikor a politikai kérdéseket tőrrel s revolverrel lehetett elintézni, mert a tőrre és a revolverre gépfegyverek s ágyuk következnek. Ezt vegye mindenki figyelembe a Balkánon s szűnjenek meg Jugoszlávia izoláltságáról fantáziáim. Ha — amit mi egyáltalán nem kívánunk — odáig fejlődnének a dolgok, hogy az egyes államok külpolitikai helyzetének ki kellene állania a próbát, ki fog derülni, hogy ezek a jövőbelátók kellemetlenül csalódnak. Ljuba Davidovics, a demokrata párt vezére, a macedóniai viszonyokról .beszélt és kifejtette, hogy a sok merényletben a délszerbiai kormányzat a bűnös, mert nagyon megkönnyiti a forradalmi komité játékát. A komité azonban vegye tudomásul, hogy Macedóniát nem lehet merényletekkel megszerezni, ehhez hadseregek szükségesek. Amíg százezer katonát nem állítanak a csatatérre, addig Macedóniát nem lehet Szerbiától elszakítani. Davidovics azután kijelentette, hogy pártja állandóan a Bulgáriával való megegyezés mellett van, ámbár a bolgár tesvérek távirtaikon járnak. A pártvezér ezután a radikális pártot s a kormányt támadta. Vuketotics semmit sem váltott be abból, amiben megegyeztek. Jugoszlávia Amerika, Franciaország vagy Németország mintájára kialakított demokratikus rezsimet követel. A demokrata párt nagy áldozatot hozott, amikor Vuketo- tioosal a kormányalakításba belement. Azonban az összes becsületes emberek koncentrációs kormányát akarta elérni, nem pedig a régi szerbeknek s az uj politikusoknak egymással szemben álló frontját. Belgrád, január 16. Vasárnap Feda Radovics radikális képviselőt belügyminiszterré nevezték ki. Idáig a miniszterelnök vezette a belügyi tárcát is, de pártjának nyomására most kénytelen volt a belügyi tárcát önállóan ellátni Belgrád, január 16. A lapok a kormány helyzetét igen súlyosnak tartják. A demo- kratapárti kongresszuson elhangzott beszédek után bizonyosra veszik, hogy a demokrata miniszterek kiválnak a kormányból, amely esetben a kormány bukása elkerülhetetlen. DIplomAdalbonyodaloin Lettország és Litvánia Között Riga, januáT 16. A kováéi lett kövei a litván kormánynak deinarsot nvnitott át a Libau és Vilna közötti tranzitoíorgalom megakadályozása miatt. Eddig ismeretlen egyének a Litvánián átirányuló forgalom megakadályozására a litván Romny határkerületben a vasúti sineket felszedték, nyilvánvalóan azzal a célzattal, hogy megakadályozzák a lengyel áruknak Lettország kikötőjébe, Libauba való tranzitoforgalmát. Ha a lett követ lépése nem jár eredménynyel, akkor a lett kormány hivatalos tiltakozó jegyzéket küld Koméba. Lettország uj kormánya pénteken mutatkozik be a Parlamentnek. A kormány barátságos politikát kivan folytatni összes szomszédjaival és programjában a Balti államok együttes munkájának fontosságát han .tatja. Belpolitikai tekintetben főleg a mezőgazdaság fejlesztését tűzte ki feladatául, azután a külföldi tőke bizalmát akarja megszerezni, hadat üzen a korrupciónak és az államot veszélyeztető iizelmck- nek. „El a kezeké Besszarábfárór Moszkva, január 16. Charkowban és más ukrán városokban január 26-án, amikor Besszarábia megszállásának tizedik éves fordulója lesz, nagy tiltakozó gyűléseket fognak tartani, amelyeket, az ,.E1 a kezekkel Bcssz- arábiáról** egyesület és a nemzeti vörös segély szervez. fiz orosz gilsusék tovább folytatja maaüáfáf Moszkva, január 16- A Pravda mai számában a forrás megnevezése nélkül két okmányt közöl az ellenzék működésére v'mat- kozólag. Az okmányok alapján a Pravda megállapítja, hogy az orosz elleu - meg a legutóbbi pártkongresszus után is tovább folytatta malomalatti munkáját. A lap álliíá- sa szerint az ellenzékiek a külfölddel polgári ügynökök utján állanak kapcsolatban. Azok a nyilatkozatok tehát, amelyeket az ellenzék vezetői a pártkongresszus befejezéseivel tettek, tulajdonképpen csak megtévesztő manővernek voltak szánva. A Pravda cikk ;t úgy magyarázzák, hogy a kormány most már a közvélemény tudomására akarja adni és meg akarja indokolni az ellenzék vezéreinek száműzetését, amit Moszkvában idáig szigorúan titokban tartottak. \ Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, A Szlovenszkói és ruszínszkói ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága II Panská ulice negyedévre 76, havonta 26 Kö; külföldre: l'i’L * •/ ~ 12, fi. emelet. Telefon: 30311 — Kiadóévente 400, félévre 200, negyedévre 100, Főszerkesztő: pOlltlKCLl TlQpilQpjCl felelős szerkesztő: hivatal: Prága II., Panská ul 12/III. — Tehavonta 34 Kő. Egyes szám ára 1*20 Ke DZURANY1 LÁSZLÓ FOféÁCH 6ÉZA lefon:30311.— Sürgönyeim:Hírlap, Praha ■ VII. évi 13. (1640) szám e Kedd 1928 január 17 | ennek logikus konzekvenciái elől ilyen naiv í mesével igazán nem lehet már kitérni. Szlo' Jvenszkó százszorosán kétségessé tett érdekei ) megkövetelik mindannyiunktól — szlovákok- l tói, magyaroktól egyaránt, — hogy minden ki- i csinyes gyanusitgatások és tarfalomnélküli j jelszavak légköre fölé emelkedve csakis a dol- | gok lényegét, a közállapotok valóságát vizs- ; gáljuk s annak konzekvenciáival legyen bátor- 1 | Ságunk nyitott tökintettel szembenéznünk
