Prágai Magyar Hirlap, 1928. január (7. évfolyam, 1-25 / 1628-1652. szám)
1928-01-04 / 2. (1629.) szám
Rothermere lord gazdasági bojkottot hirdet Románia ellen Newyorik, január 2. Rotliermere lord fogadta a Magyarország munkatársát, akinek éles kritikát mondott a romániai eseményekről. Élénk figyelemmel kísérem — úgymond — azokat a borzalmas eseményeket, amelyek a nemzetközi jog legcsufosabb megsértésével Romániában végbezmennek. Románia megérett a nemzetközi beavatkozásra. Hiába van azon kifogása, bogy ami Nagyváradon történt, az az ország beliigye. Ez az érvelés egy pillanatig sem állhat fenn, mert a nagyváradi pogrom éppen annyira nem belügy, mint volt Törökországban az örménymészárlás, amikor a népszövetség legteljesebb erejével avatkozott be. A nemzetiségek jogainak be nem tartása épp azon a területen a legsérelmesebb, amelyet Románia azon kötelezettség mellett kapott meg, hogy ezeket a jogokat épségben tartja. Teljes mértékben aláírom azt a felfogást, bogy Románia ellen ki kell mondani a gazdasági bojkottot és eben a világ összes hitelintézeteinek részt kell vennie. Románia mai viszonyai mellett nem látok szerencsétlenebb és dubiózusabb befektetést, mint egy román kölcsönt a külföldön. A szovjet nyilvéiiosidgra holta Lenin politikai végrendeletét Az orosz bolsevESBüus raecgaBapitóJa előre Sátla Trockii és StaSln harcát Próbálja ki minél előbb az uj végerősítő lámpát RE 134 Öröme fog benne telni! filiEFUNKIN tw aiininm n mm nii imui iiMiirir~mi ____-__rrnm II I törvényjavaslat készül az állam védelméről Prága, január 2. A cseh agrárius párt hivatalos szócsöve, a Venkov azt írja, hogy a nemzetvédelmi minisztériumban egy uj törvényjavaslaton dolgoznak, amely háborús veszély esetére a technikai és gazdasági előkészületekről fog rendelkezni Nem lesznek változások az angol kabinetben London, január 2. Néhány héttel ezelőtt angol politikai körökben hire járt, hogy az újévkor szokásos kitüntetések alkalmával néhány minisztert is lorddá neveznek ki, kik ilyen módon a felsőházba jutnak. Arra szá- mitottak, hogy több miniszteri tárca megürül. Most jelent meg a lordok jegyzéke, amelyből megállapítható, hogy az angol kormány összetételére vonatkozólag nem fog jelentékenyebb változásokat okozni. Távozik a magyar kereskedelmi miniszter I Budapest, január 2. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A budapesti A Reggel magán értesülésből azt a hirt hozza, hogy Hermáim Miksa kereskedelemügyi miniszter távozik állásából. Helyébe Kenéz Béla dr. egyetemi tanárt emlegetik. Schandl Károly dr. földmivelésügyi államtitkár megválik állásától. Schandl az Országos Központi Hitelszövetkezet igazgatója lesz. Utódjául Purgly Emil csanádi főispán van kiszemelve. Meghosszabbítják a lakók védelméről szőlő törvényt 7 Prága, január 2. A lakók védelméről és m építkezési mozgalomról szóló törvény március végén jár le. A koalícióban a törvény módosítása óriási nehézségekbe ütközik s minden valószínűség szerint a régi törvényt néhány hónappal meghosszabbítják. A nehézségeket egyrészt a régi házak lakbéreinek a felemelése okozza. Az agrárpárt, amely a ház- tulajdonosok érdekeit is. képviseli, állást foglal érámét miniszter azon terve ellen, hogy a régi lakások lakbéremelését egy külön állami alapra fordítják az építkezési mozgalom támogatása céljából. A miniszter tervét természetesen támogatja saját pártja, a cseh néppárt. Azonkívül még nincsen megegyezés afelől, hogy milyen mértékben emeljék fel a lakbéreket. Ennek alapján tehát több mint bizonyos, hogy március végéig nem készül el az ni lakbérvédelmi törvény. ■asafeüiKagiiiMawyiv—bwmkijuhmw n n i mii Berlin, január 2. OA P, M. H. berlini tudó silójától.) A moszkvai kormány* mindeddig hét lakat alatt őrizte a szovjet megalapítójának, Leninnek politikai végrendeletét, mivel az néhány igen kellemetlen megállapítást tar- . talmaz a diktatúra jelenlegi vezéreire. A legutóbbi időkben, a kizárt Trockij . több ízben hivatkozott Lenin végrendeletére, mire most Stalinék végre' rászánták magukat, hogy az eddig titokban tartott végrendeletet nyilvánosságra hozzák. A P. M. II. berlini tudósítóijának elsőként van módjában ezt az érdekes történelmi, dokumentumot. a magyar sajtóban közölnie: Mindenekelőtt a központi bizottság belső egyetértését kell biztosítani és amennyire ilyen rendszabályok egyáltalán lehetségesek,' mindent még kell fenni az esetleges összeütközések, vagy pláne szakadás megelőzésére. Az oldenburgi fehér gárdának annak idején nagyon is igaza volt,- aradkor arra az álláspontra helyezkedett, hogy egy Szórjetoroszország-ellénes akció maik akkor számíthat sikerre, ha sikerül] pántankbam szakadást előidézni. Ilyen szakadás viszont csak MgyJclérödő élő. ha .•m egif'eielóíág" kihasználjak a •köröttünk fen-uóiló vé- íemóuj^ülönbségéket. A mi pártunk két osztályra támaszkodik. Ha sikerül a két osztály között végleges békét teremteni, akkor pártunk biztonságát imár semmisem veszélyeztetheti, ha azonban ez nem sikerül, úgy számolni kell teljes, bukásunkkal is. A két osztály, a munkásság és a parasztság közötti kiegyezés nélkül mindén más rendszabály felesleges. A küszöbön álló szakadás csakis így kerülhető el. Remélem azonban, hogy ez a lehetőség any- nyira a távolban fekszik, olyan, kevés valószínűséggel bir, hogy tulajdonképpen nem is érdemes tovább gondolkodni felette. Ezzel szemben néhány megjegyezést akarok 'tenni a központi bizottság erejére, mint egy közel jövőben való szakadás lehetőségének elkerülésére. Véleményem szerint, ennek a problémának középpontjában a központi bizottság két tagja: Staliu és Trockij állanak. A köröttük levő viszony, nézetem szerint, a szakadás kiinduló pontja lehet. Mivel ezt feltétlenül el kell kerülni, a központi bizottság tagjainak számát véleményem szerint ötvenre, sőt százra kellene felemelni. Amikor Stalin elvtársat a párt főtitkárává választották*, hihetetlen hatalmat kapott kezeibe és éu teljesen, meg vagyok győződve arról, hogy nagy hatalmát mindig megfelelőképpen fogja kihasználni. Másrészt azonban Trockij elvtárs is kiváló tulajdonságokkal rendelkezik. Személyileg, ezt. kereken ki. beül jelentenem, ő a legtehetségesebb a központi bizottság ösi- szes jelenlegi tagjai között. Sajnos azokban, igen betol yáeolta'tja magát az egyes problémák adminis-zrtrativ részleteitől. A jelenlegi központi bizottság eme két legkiválóbb tag- . Jártak jellegzetességei igen alkaiauaK'k ,i szakadás előidézésére. Ha a pánt.'nem teszi, meg idejéből), a szükséges rendszabályokat, úgy ez a szakadás egyik napról a másikra beállhat. Feleslegesnek tartom a központi bizottság többi tagjainak jellemvonásait egyenként ismertetni. Emlékeztetek azonban Zi- noyjev és Kamenev magatartására 1917 októberében, amely nem véletlen következménye, de amelyet nem hányunk két elvtársunk szemére, akárcsak nem teszünk szemrehányásokat Trockijnak nem-bolseviki álláspontjáért. A fiatalabb tagok közül Budharinról és Pjatakovról szeretnék még né,,A nyáj misére ment. Csak kelten ma* I rád lünk fekete bárányok." Ezt tréfásan (mondta, (de ez a bizalmaskodás, s a giunyos hang, amivé? mondta, kellemetlenül érintett. Jobban megnéztem. Fekete ember, pattanásos arca van, nagyon sáppadt. Harmincöt lé vés (Lehet. Fekete ruhába tvan öltözve, mintha gyászolnia. A nyakkendője rojtos és a gallérja nem kifogástalanul tiszta. Határozottan van az töltözr ködösében ás valami elhanyagolt. A haja sűrű és zsíros, fekete, egy kócos fürt a homlokára esik. A sáppadt és pattanásos arca fénylik, mintha zsíros lenne 'az is. Sovány ember', egészen sovány kezei vannak. A körmei sem tiszták. Az egész ember tisztátalan benyomást kelt. A szája feltűnően duzzadt és vörös, szánté véres. A szemei mélyen a homloka alatt ülnek. Érdekes szernek, rendkívül ideges, fényes szemek. Mindig mosolyog, egy kissé gúnyosan, mintha rös- telné magát valamiért, s a zavarát ezzel a gúnyos mosollyal palástolná. A halántéka födött van egy ősze s sáv: nem fis őszies, egy ujjnyi tiszta fehér sáv. Sebesen és nagyon rekedten beszél. Olyan tompán ás rekedten, s olyan sebesen, hogy erőlködni kell, ha meg akarom érteni a szavát. Nem felelteim neki. Ez nem (hozta zavarba. „Tulipánképpen miért ne?“ — mondta. — „Nem is lehet rossz, egy Ilyen vasárnapi rendes mis© az erdő közepén. Virág és 'mfflÜWSm* bem? JEl kellene menni?" Ha ezt nem mondta volna ilyen sebesen és rekedten, s főként, ha nem vigyorgott volna hozzá, talán beszélgetni kezdtem volna vele. De fi'gy volt a megjegyzésében valami tisztátalan és kélemetien. Közben hallottuk a harangot. Hogy őszinte legyek, nem volt szándékomban misére menni. Nem vagyok vallástalan ember, de ritkán járok misére. Most, hogy ezt diétátam. érzem, hogy valami készet írtam le, valami mesterségeset, ami gépiesen, (hagyta el a toliamat : ,jnem vagyok vallástalan eimben*.“ Most egyszerre érzem, fogalmam sincsen róla, vallástalan ember vagyok-e, vagy sem? Soha nem gondolkoztam (ezen. Úgy tűnik fel nekem, bármilyen nevetségesen, hangzik, mintha ez valami egészen uj probléma lenne számomra, hogy vallásos vagyok-e vagy sem? Lehet, hogy vallásos vagyok. Nem érzek ellenszenvet a váltás iránt. A. parancsait szívesen betartanám'-. • de azt hiszem, nem tartom be a parancsait. Soha nem járok gyónni, se áldozni. Templomba is .ritkán megyek, csak a nagy ünnepeiken, ha a növendékeket kell kísérném. Ha egy lelkész kifaggatna, azt hiszem, elégedetlen leim© velean. Erről nem tehetek. G'ondolkoznöim kellene fölötte. Virág, és gyertyaszíag... nem szeretem, ha valaki iigy kimondlja az ilyen szavaikat. S vigyorog hozzá- Valami egészen kitérőt felettiem és elmentem. Mikor a (kápolna felé .mentem, az volt az érzéséül, hogy a magányos vendég még ,mindig a helyén ül, az ón i asztalomnál is találgatja, hogy bemegyek-© a| misére? Az étterem ablakából látná a kápolnát s a hozzávezető utat. Éheztem a hátamban a nézés,ét. Kedvem lett volna visszafordulni. Amíg a kavicsos utón mentem, elhatároztam, hogy7, most már csak azért is elmegyek a misére. Virág és gyertyiaszag, azt mondta, (Kellemetlen ember. Miféle szerzet lehet? Nem tesz egészséges, benyomást. Lehet, hogy valami ‘baja van, talán nagyon beteg, azért vigyorog állandóan ilyen zavartan. Nem (tudom elképzelni, mivel foglalkozik? Nem hiszem, hogy tanár féle. Inkább szabad foglalkozása lehet. Nem tudom. Mikor a kápolna elé értem, már nagyon ideges voltam. Bosszantott, hogy néz; mert azt biztosan éreztem, hogy (néz; s találgatja, befordulok-e, vagy sem? Ha befordulok, akkor biztosam vállat von, s marad egyedül fekete bárány. Mi közöm hozzá, mit gondol? Ideges voltam és bosszantott. Mikor, a kápolna elé értem, a nyitott ajtón át éppen a miimistráns csengőjét hallottam. Régen voltam misén. Eszembe jutott az első mondat, á miinistráns első mondata: Introilbo ad ailtarem Dei... ad Deum, qui ilaetificat juvantutem meajni. Istenihez megyek, aki anegvidámdtja az én (ifjúságomat. Az ión ifjúságomat? Valamikor sokat mi- miistráitaim. Még az orromban van a téli miinistrálások szaga. Az átfűtött sekrestye bor-, viasz-, tömjénszaga. Lesz vagy negyven éve. Amíg ezt gondoltaim, már felértem az ajtó elé- Most be (kellett volna lépni. A kis kápolna tele volt, A pap az evangéliumnál tartott, az oltár baloldalán állt, láttam az ajtóból. Már megmozdultam, hogy az első lépcsőfokra lépjek Azért is be akartam menni. Aztán hirtelen levágtam jobbra, az erdő felé. Bosszantott, hogy néz a fráter. Bosszantott, hogy'ellenőrzi valaki, bemegyek-©, vagy sem? Bosszúságból nem mentem a misére. Nemi, mintha röstelteim volna előtt© a templomba lépni.. Ostobaság;. Mit rösteljek előtte? De az, hogy egyáltalán figyelt valaki. hány «ót szótana. Véleményeim saermt ők képvő* selik pártunkban a fiatal nemzedék legjobb erődít Budh&rin a párt legnagyobb és legértékesebb teoretikusa és jogosan nevezték őt el pártunk Benjáminjának. Elméleti nézeteit azonban neon lehet a marxizmus szempontjából kétkedés nélkül elfogadni, mivel neon tanulta meg a tények dialektikáját ée azt hiszem, sohasem fogja ezt megtanulni. Pijatakov viszont erős akaratú és kiváló tehetségű férfiú, azonban túlságosan bürokratikus ahhoz, hogy komoly politikai kérdéseket nyugodtan reá lehetne bízni. Talán felesleges megemlíteni, hogy azok a megfigyeléseik, amelyeket az egyik, vagy másik elvtársról itt leszögeztem, pusztán a jelenre vonatkoznak és remélem, liogv az elején megnevezett két kitűnő és hü munkatárs időt fog találni ismereteik ki szélesítésére és egyoldalú állásfoglalásuk felett való gondolkodásra. 1922 december 2ő. Lenin. Utóirat. Stalin túlságosan nyers, ami olyan hiba, hogy összeegyeztethetetlenné válhatik a főtitkár funkcióijával. Ezért azt ajánlom az elvtársaiknak, hogy találjanak módot Stabilnak erről a helyről való el távolítására és válasszanak helyére olyas'valakit, aki Stalin kvalitásain kívül a türelmeseég, lojalitás, udvariasság és figyelmesség tulajdonságaival is rendelkezik. Szememre vethetik, hogy túlságosan kicsinyes vagyok. Ha azonban arra gondolok, hogy feltétlen szükségszerűségről van szó és a szakadás veszélyével szemben fél kell fegyverkeznünk, úgy csak megismételhetem, hogy Stalin és Trockij viszonyát illetőleg nem lehet kicsinyességről szó, ha azonban most csekélységnek is látszik a dolog, ez a probléma minden pillanatban végzetes fontosságúvá válhat. 1923 január 4. Lenin. (A most nyilvánosságra hozott végrendelet szövegéből kitűnik, hogy Lenin pontosan előre látta Trockij és Stalin harcát, a kommunista párt szakadását és ennek következményeként megjósolja az orosz szovjet bukását.) Slávlk zsupán a közigazgatási reformról Kassa, január 2- Az njáv alkalmából a kassai megye küldöttsége felkereste Slávik György dr-t s a küldöttség nevében Vladár Gyula dr. közigazgatási főtanácsos üdvözölte a zsupánt. A zsupán hosszabb válaszbeszédet mondott, amelyben kitért a közigazgatási reform kérdésére is. Nagy optimizmussal beszélt a reform eredményeiről. Kijelentette, hogy a járási főnököknek széles hatáskörük és tág autoritásuk lesz. A másodfokú közigazgatási fórumok a lakosság viszonyainak tökéletes ismeretében megfelelően fogják intézni az ügyeket. Visszapillantott az elmúlt év folyamára és megállapította, hogv bár a Rothermere-akció a köztársaság békéjét és biztonságát kívánta veszélyeztetni, a konszolidáció ügye szépen halad előre, aminek legnagyobb bizonysága a községi választások zavartalan lefolyása. A konszolidáció előrehaladásában a hivatalokon kívül a közönség becsületes magatartása nagy segítségére volt a közigazgatásnak. Késeibb, atz erdei tuten, arra gondoltam, hogy egy jó keresztény éppen ilyen helyzetben okvetlenül elment volna a misére. Lehet, hogy7 neim vagyok jő keresztény. — augusztus 11. — Ez egy egészen kivételesen szemtelen ©mbar, s ma megint szerencsém volt hozzá a reggelinél. Nemcsak hadiar és szószátyár, de szemtelen is. Ma megunt megszólított, minden bevezetés nélküli. Úgy üdvözölt, mintha régen ismernék egymást, s rögtön leült az asztalomhoz. Megint az újságját kínálta. É(s rögtön azzal kezdte: „Kár, hogy nem jött el tegnap, a misére. Nagyon szép mise volt. Én élmentem 'és nem bántam meg," Olyan zavarba hozott, hogy nem tudtam neki rögtön kellőképpen válaszolná erre a fecsegésre. Mit bánhat meg 'az ember azon, ha elmegy a misére? De a modora olyan tolakodó, hogy teljesen lefegyverez. Ilyen szemtelen és bizalmaskodó emberrel lén még soha ituean találkoztam. Tehetetlen vagyok vele szemben s nem bánthatom meg; végeredményben nem csinált nekem semmit. Különös emberek ebiek a világon. Éh nem tudok olyan veszélyt, olyan szorongatást elképzelni, hogy annyi bizalmaskodással szóljak valakihez, mint ez az ember. t „Amiig ment fel itt az utón", — mondta nekem, — „én néztem innen az ablakból, ön már lassan jár, mi baja van? Szemre alig egy jó negyvenes. Hja, a jő vidéki élet. Az (konzerválja az erőket," — Megint vigyorgott. — „Szóval fogadtam, hogy bemegy-e a misére. Csak úgy magammal fogadtam, ahogy7 szoktam. Nekem blikkem van az (ilyesmire. Ezt gondoltam: ez az ur most talán el akairt menni a (misére. Most tudja, ihogy,. nézem. Most arra 'gondéi, hogy azért is elmegy a misére. Mi közöm hozzá? — gondolta ön. ('Folytatjuk,'' ( 2 1928 Január 8, IcedWL REGÉNV* irta.: /AÁRAI SÁNDOR (7>
