Prágai Magyar Hirlap, 1928. január (7. évfolyam, 1-25 / 1628-1652. szám)
1928-01-13 / 10. (1637.) szám
/M8 JmmiAt 18, péntek. •/^<g5SR*HTOMB 3 A francia kormány harca az őt elitéit kommunista képviselő ellen A kamara nem kezdi me* a vitát — Poincaré felveti a bizalmi kérdést Pirii, január 12. Csütörtökön délelőtt a francia politikai életet, de a közvéleményt is leginkább az elitéit öt kommunista képviselő ügye érdekli, akiknek az ügyében a kamara csütörtök délutáni ülésén kezdődik meg a nagy vita. Az általános vélemény szerint a vita rendkivül éles lefolyású lesz és komoly incidensekre vannak elkészülve. A kormánynak eltökélt szándéka az, hogy a jogerősen elitéit öt kommunista képviselőt börtönbe juttatja. A karácsony előtti utolsó ülésig az öt kommunistát védte immunitása, de karácsony vi- giliáján már le lehetett volna őket tartóztatni. Ekkor azonban egy újabb León Daudet- affér játszódott le Franciaországban, ameny- nyiben az utolsó ülés napja előtt az öt kommunista képviselő úgy eltűnt, mint a kámfor és a párisi rendőrség a legerélyesebb munkával sem tudott nyomukra bukkanni. Autentikus értesülése senkinek sincs a kommunisták búvóhelyéről, de általánosan tartja magát az a verzió, hogy a párisi szovjetkövetség épületében tartózkodnak, amelyet a diplomáciád immunitás véd. Most kezdődik meg a parlament uj ülésszaka és a kommunista képviselők a Huma- nité utján bejelentették, hogy törvényhozói működésüket újból megkezdik. Ha egyszer bejuthatnának az ülésterembe és belekezdhetnének a parlamenti munkába, akkor erre az ülésszakra megint mentve lennének. Azonban a kormány éppen ezt akarja megakadályozni s ezért két napja hatalmas rendőri készültséggel szállatta meg a parlament egész környékét. A baloldali sajtó természetesen heves támadásban részesíti emiatt Poincarét. Rámutatnak arra, hogy itt tisztán a jobboldal választási manőveréről van szó, amellyel a kommunisták előretörését kívánja megakadályozni és az öt kommunista képviselőt a jövő parlamentből ki akarja zárni. Még a baloldali polgári pártok is azon az állásponton vannak, hogy itt egy súlyos alkotmányjogi problémáról van sző. A kommunista központi bizottság tegnap esti ülésén elhatározta, hogy az elitéit Cachin és Vaillant-Couturies képviselők, mint a kommunista frakció megbízottai a mai kamarai ülésen részt vesznek és a vitában is felszólalnak. Caphin ma vezércikket irt a Humanitében, amelyből már világosan felismerhető, hogy milyen irányban fog mozogni felszólalása. Emlékeztet arra, hogy már öt évvel ezelőtt ugyanaz a Poincaré, aki most is üldözi Őket, javaslatot tett a szenátusnak, hogy a kommunistákat a rajnai terület megszállása ellen indított kampányuk miatt ítéljék el, vagy száműzzék, de akkor a szenátus a kormány javaslatát mereven visszautasította. Poincaré negyven szótöbbséggel szenvedett vereséget és éppen Doumergue szenátor, a köztársaság jelenlegi elnöke volt kénytelen ezt a vereséget Poincaréval közölni. A szenátusnak ezen döntése után az 1924. esztendő választásai a kalandos Ruhr-vállalkozást véglegesen elítélték. Most újból egy Ruhr-vidéki megszállás problémája előtt állunk: látni akarjuk azt, vájjon a mi kommunistáinkat a marokkói és kínai hadjáratok ellen intézett kampányuk miatt fogságba vetik-e és vájjon a mai kamarai kartell reakciósabb-e, mint az 1919. esztendő szenátusa volt? A Quotidien cikke szerint az utolsó minisztertanácsi ülésen rendkivül súlyos véleménykülönbségre került a sor a kommunisták ellen alkalmazandó rendszabályok kérdésében. Különösen Herriot fordult az ellen, hogy ebben az ügyben Poincaré felvesse a bizalmi kérdést és igy a kamarára nyomást gyakorolva megsértse a parlamenti jogot és szabadságot. Az Oeuvre arra emlékeztet, hogy Millerand 1895 január 10-én a legnagyobb energiával védelmezte egyik képviselőtársát, akit sajtóvétség miatt elítéltek. Még III. Napóleonnak császári kormánya sem merészkedett arra, hogy Rochefort hírlapírót, aki kíméletlen sajtóharcot vezetett a kormány ellen, fogságba vesse. Amikor Millerand 1895-ben a képviselői szabadság érdekében közbeavatkozott, Dupuy kormánya megbukott és a köztársaság elnökének, Casimir Perriernek is le kellett mondania. Ezt a példát Poincarénak föltétlenül figyelembe kell vennie. A csütörtöki vita kiindulópontja Barthou igazságügyminiszternek a kamara elnökségéhez intézett átirata lesz, amely az öt kommunista képviselő ellen indított eljárást és a kiszabott büntetést röviden ismerteti, azután pedig követeli a képviselők letartóztatását. A vita fejlődése szerint azután Barthou igazságügyminiszter, vagy pedig maga Poincaré avat- kozik be a vitába és rögtön felveti a bizalmi kérdést. A legnagyobb valószínűség amellett szól, hogy a kormánynak sikerül akaratát keresztülerőszakolnia. A kormányválságtól való félelem még a radikálisok táborában is sokakat vissza fog tartani a szavazástól, nincs kizárva azonban az sem, hogy meglepetésre kerül a sor. II kifantant nyomozást követel Magyarország ellen Paris, január 12. Az Havas-ügynökség belgrádi jelentése szerint most már bizonyos, hogy a kisantant a népszövetségnek indítványozni fogja, hogy Magyarország ellen vezessék be a nyomozást a szentgotthárdi affér következtében. A kisantant a vizsgáló bizottságnak elő fogja terjeszteni összes hivatalos jelentéseit és okmányait az állítólagos magyar fegyvercsempészésről. A népszövetség a leszerelési bizottság ülésezése alkalmával fog dönteni ebben a kérdésben. Cettler Jenő a magyar képviselőház ul elnöke A békeszerződésből folyó anyagi kötelezettségek megszűnése után rendezik a hadjkölesönkötvény-farftozásokat — mondja Búd pénzügyminiszter Budapest, január 12. A képviselőház mai ülésének napirendjén a Huszár Károly alel- nöknek lemondása (következtében megüresedett alelnöki állás betöltése szerepelt. A szavazásban 85 képviselő vett részt. 79 szavazattal Cettler Jenőt választották meg alelnökké, a többi szavazólap üres volt. Ezután (MI Gaszton szólott hozzá a valorizációs javaslathoz. A revalorizációtól egyáltalán nagyon fél — mondja — és ha a valorizáció egyszer megkezdődik, ebből beláthatatlan lavina keletkezhet. Csalódással látja, hogy a hadikölcsönök kérdésében a pénzügyminiszter deferál. Az egész valorizációt hagyni kellett volna addig, amíg annak keresztülvitelére az ország anyagi helyzete lehetőséget nyújt. A javaslatot elfogadja. Baracs Marcell felszólalása után Búd pénzügyminiszter kijelentette, hogy a hadikölcsönkötvények végleges rendezése akkor történik meg, amikor a békeszerződésből folyó anyagi kötelezettségek megszűnnek. Búd pénzügyminiszter beszéde további folyamán hangsúlyozta, hogy az ország mai helyzetében valorizációról beszólni nem lehet. A nagy áldozattal elért eredményt, az államháztartás stabilizációját semmi körülmények között sem lehet kockáztatni. És — mondotta a miniszter — most tulajdonképpen bizonyos engedményt akarok tenni, honorálni akarom azt az álláspontot, hogy ne vegyük el a reményt egyszersminden- korra a hadikölcsönök kérdésében, hogy későbbi időpontban határozhassunk, amikor már a békeszerződésből folyó kötelezettségeinknek eleget tettünk. Az intézkedések, amelyeket a valorizáció szempontjából a jövőre nézve fentartok, kizárólag az eredetileg jegyzett hadikölosönre vonatkoznak, amelyek tehát ma is az illetők tulajdonában vannak és csakis a tényleg befizetett értékekre vonatkoznak. Figyelmeztetem a közönséget, hogy ne adjon hitelt a spekulációnak. Határozott gazdasági programot dolgoztam ki, ami az igazi valorizációt fogja jelenteni és ha a programomat megvalósíthatom, helyemen maradok, ha nem, akkor elmegyek. Politikai motívumok húzódnak meg Claude Francé, a szép francia színésznő öngyilkossága mögött Claude Francé a háború alatt a franciák legügyesebb kémnője volt A háború ulán nagy művészi karriért futott be összeköttetései révén Halála előtt magasrangu tisztek tárgyaltak vele titkos okmányok ügyében Paris, január 10. (A P. M. H. munkatársától.) Néhány nappal ezelőtt rövid távirati jelentés alapján megírtuk, hogy Claude Francé, a szépségéről híres párisi színésznő, öngyilkosságot követett el. A párisi rendőrség hivatalos jelentésében először véletlen széngázmérgezést jelölt meg a színésznő (halálának okául. Később azonban napvilágra kerültek Claude France-nak néhány bizalmasához intézett búcsúlevelei, amelyekből kiderüli, (hogy á szép és tehetséges színésznő önként távozott az életből, mire azt a hirt kotportálták, hogy a színésznőt elhagyta barátja, egy befolyásos francia szenátor e Claude Francé efeletti elkeseredésében , követte el tettét. A közvélemény hamarosan napirendre tért a pagy karriér előtt álló művésznő hirtelen halála felett, de Páris művészi köreiben semmiképpen sem voltak (hajlandók elhinni a szerelmi bánat kitalált meséjét. A bohémtársa dalom egyes tagjai éppen ezért kutatni kezdtek a színésznő esetleges titkos kapcsolatai, előélete után s laesankint szenzációs részleteket derítettek napvilágra. Claude Francé egy svájci orvosnak volt a leánya és a háború alatt Géniben megismerkedett a francia titkos kémszolgálat főnökével. A katonatisztnek feltűnt a leány éleslátása, kitűnő megti- gyelőképee&ége, azonkívül feltűnő szépsége miatt is egyenesen predesztináltnak tartotta a kém6zolgá- latra, ezért rábeszélte, hogy költözzék Parisba és lépjen be a francia hadsereg kémszervezetóbe. A kalandvágyé leány engedett a rábeszélésnek és Párislba ment, ahol azonnal felvette a kémszolgálati tevékenységét. Claude Francé a franciáknak kitűnő szolgálatot teljesített az egész háború alatt, olyannyira, hogy' hamarosan bejáratos lett a francia előkelő társaság lege Lzárta bb szalonjaiba is, mert a kiesé gyanús tólétü kémnőben elsősorban értékes hazafias tevékenységét tisztelték. A háború befejezésekor hirtelen pályát vá1 toztatott « a kémnőből színésznő lett. Pályafutása rohamos és felette szokatlan emelkedést mutatott, amit azonban nemcsak szépségének és tehetségének köszönhetett, hanem kitűnő összeköttetéseinek is, elsősorban pedig egy nagynevű francia politikushoz való intim kapcsolatainak. Claude Francé nemcsak a színpadokon aratta hatalmas sikereit, (hanem a filmfelvevő gép előtt is több nagyobb ás (hálás szerephez jutott. Claude Francé, aki oly sok titoknak volt a birtokában, okosan hallgatott s élvezte háborualatli kockázatos tevékenységének gyümölcseit. Azonban néhány héttel ezelőtt drámai fordulat állott be gondtalan, szép életében. Barátja, a befolyásos politikus megtudta, hogy kedvese megcsalja öt, mire azon nyomban megszakított vele minden kapcsolatot. A színésznő nem vette oly tragikusan szivére barátja elpártolását, mert bízott egyéb összeköttetéseiben és eddigi sikereiben. Azonban hamarosan megdöbbenéssel konstatálta, hogy a boszuvágyó politikus sorban elzárt előle minden ajtót, amely azelőtt szívesen fogadta. Claude Francé ekkor látva, hogy barátja társadalmilag és művészi tekintetben is tönkre akarja tenni, elhatározta, -P>gy kijátsza a kezei közt lévő tromfokat. Még kémszolgálati tevékenysége idejéből számos fontos okmány maradt birtokában s ezeket most áruba akarta bocsátani. A hivatalos körök azonban tudomást szereztek a színésznő szándékáról s mindenáron azon voltak, hogy a készülő botrányt még csirájában elfojtsák s az okmányok eladását megakadályozzák. Mikor minden kísérlet kudarcot vallott, a francia hadügyminisztérium elhatározó lépésre szánta el magát. Az elmúlt héten két magasrangu vezérkari tiszt ‘ lent meg két detekliv kíséretében a színésznő lakásán. Hogy mi játszódhatott le a színésznő és a négy férfi között, örök titok fedi, mert Clande Francé egyetlen szóval sem érintette másnap ismerősei előtt a feltűnő látogatást Harmadnapra azonban halott volt: a hivatalos híradás szerint véletlen széngázmérgezés ölte meg. Párisi művészkörökben azonban arról sutognak, hogy a tisztek látogatása és a színésznő halála között közvetlen összefüggés van. Elkobozták a Prásal Magyar Hírlap szerdal számát Prága, január 12. Lapunk tegnapi számát a prágai államügyészség elkobozhatta. Az elkobzás „Hol van a jegyzőkönyv" cimti vezércikkünk, az » „A Lex-Dérer ellenére óriási zűrzavar uralkodik az állampolgársági gyakorlatban" cimü kassai tudósit ásunk és Gergely Albert dr.-nak az illetőségi kérdésről írott cikksorozata befejező részének néhány mondata miatt történt. Elkobzott lapszámunk a következő érdekességeket hozta: Középamerikában egyre nagyobb arányokat ölt a forradalom. Pius pápa mortalium animos címen bullát adott ki, amely elitéli a panebrietianizmus mozgalmat. Az egyház egységét csak a katolicizmus alapján lehet helyreállítani. Franciaországban nagy reparációs csalásoknak jutottak nyomára, amelyekben különböző repará- ciós vállalatok vannak érdekelve. Hivatalos megállapítás szerint \\z millió márka kárt okoztak a reparációs csalások. A numerus clausus vitája a magyar parlamentben. Bethlen nagyjelentőségű nyilatkozatában bejelenti, hogy a numerus clausus-törvényt vagy módosítani kell, vagy pedig Magyarországnak ki kell lépni a népszövetségből. Pozsonynál kedden este megindult a jég. A várost fenyegető árvízveszély elmúlt. A prágai parlament január 17-én ül össze. Bécsben meghalt a csehországi Tiszaeszlár ártatlanul elitéit vádlotja, Hilener Lipót, 59 éves korában. Pőre annak idején világszenzáció volt, érdekében akkor Masaryk szállt sikra. Besztercebányán Bekény Ferenc nyitrai származású katona és Nademlinszky Antalné szerelmi öngyilkosságot követtek el. — Bécsben Sohneider Ferenc 21 éves vegyészhallgató féltékenységből lelőtte Pock Mária szininövendéket. aki súlyos sérüléseket szenvedett. — Kutno lengyel városkában Florezyk István kereskedő a zsinagógában, esküvő közben életveszélyesen megsebesítette üzlettársát és annak menyasszonyát, akit nem akartak hozzá feleségül adni. Véres tette után Öngyilkosságot követett el. Tegnapi számunkból megismételjük Gergely dr. cikkének befejezését az inkriminált rész nélkül. Ujraadjuk két regényünk folytatását és köz- gazdasági fejcikkünk folytatását. — Chamberlin távolsági rekordkísérlete meghiúsult Newyorkból táv irat ózzák: Tegnap a hires óceánrepülő Chamberlin egiTe- { delü repülőgépével a Rooseve’t-fielden/a tá- j volsági világrekord megdöntésére startolt. I Négy órai repülés után azonban motor/áeíektus j miatt fel kellett adnia kísérletét. dali sajtó szerint Blum szocialista vezér is interpellálni készül. Páris, január 12. Lafont szocialista képviselő a kamarában interpellációt jelentett be a szentgotthárdi eset ügyében. A balolM,kisantan! aen interveniál? Prága, január 12. Egyes cseh lapok a szentgotthárdi incidenssel kapcsolatosan azt a hirt közölték, hogy a kisantant a legnagyobb valószínűség szerint a népszövetséghez Jog fordulni és követelni fogja, hogy Magyarországon újból működésbe lépjen a katonai ellenőrző bizottság. Ezzel szemben teljesen megbízható helyről azt az értesítést kapjuk, hogy a kisantant semmiféle külön akciót nem indit Magyarország ellen, sőt Bcnes külügyminiszter azt az álláspontot foglalja el, hogy az eset egyaránt érinti mindazokat az államokat, amelyek a békeszerződéseket aláírták s igy az ügy kivizsgálására egyedül a népszövetség van hivatva.
