Prágai Magyar Hirlap, 1927. december (6. évfolyam, 275-297 / 1609-1631. szám)

1927-12-15 / 285. (1619.) szám

1927 (Iceombsr 15, csütörtök. A magyar diákszövetségek a román diákságnak a nemzetközi diák síiizfsiSii! való kizárását követelik A Turul bajtársi sztetsés fegyveres elégtételt Hőveiel a i oinán diákszövetségtől — A román kormány szigorú mag­óriást i£ár a vérengző diákokkal szemben Budapest, december 14. (Budapesti szer­kesztőségünk teleíonjelentése.) A Magyar Prutesláns Diákszövetség a nagyváradi diák- kongresszus ügyében gyűlést tartóit és meg­botránkozását fejezte ki azon véres esemé­nyek felett, amelyek a kongresszus alkalmá­val Erdélyben lejátszódlak. A diákszövetség feliratot intéz n nemzet­közi diákszövetséghez, a CIDE-hez, amelyben a román diákszövetségnek a nemzetközi szövetségből való kizárását kívánja. A Turul bajtársi szövetség, amely tudva­levőleg a magyar diákbajlársi egyesületek központi szövetsége, levelei inlézelt a buka­resti román diákszövetséghez. A levélben mély megbotránkozásukat fejezik ki azon ese­mények lelett, amelyek Nagyváradon, Kolozs­várott a román diákkongresszus alkalmává1 ^játszódtak. A minden emberi jóizlést mcgcsiifoló erő­szakoskodások, amelyek ártatlan és ma­gukat védeni nem tudó magyar embere­ket kívántak áldozatul, a magyar diák­szövetségeket retorzióra kényszerítik. A Turul bajtársi szövetség fegyveres elég­tételt követel a román diákszövetségtől az ár­tatlanul kiöntött magyar vérért. Felhívja te­llát a román diákszövetséget, hogy nevezzen meg két egyént, akt a tárgyalásokat folytassa és egy tagot, aki a fegyveres elégtételt meg­adja. A Turul bajtársi szövetség a maga ré­széről Raisz Rezső dr. és vitéz Bánsághy György dr. tagokat nevezi meg segédekül, a fegyveres elégtételt adó tagot pedig később jelölik ki. A Turul bajtársi szövetség reméli és elvárja, hogy az a román diákszövetség, amely fegyverleien emhereket támadott és inzuflált, a fegyveres elégtételadás elől sem fogja magát kivonni. A Turul bajlársi egyesületben remélik, hogy Románia meg fogja jelölni azt a semle­ges államot, ahol a lovagias tárgyalásokat le­folytathatják és a párbajt megvívhatják. Amennyiben Románia diákszövetsége kitérne a.fegyveres elégtétel elől, a Turul bajtársi szövetség szintén a nemzetközi szövetséghez fog fordulni és kérni fogja a román diákszö­vetség kizárását. ügyében lefolytassa. Amikor Davidoglu a rombo­lásokat látta, kijelentette, hogy a bukarestire érkezett jelentések meg sem kö­zelítették azt, ami Kotozsváróit a valóságban történt A kormány tagjaival való megbeszélés és a tőlük kapott felhatalmazás alapján kijelentette, hogy a kormány minden kitti meg fog téríteni. Davidoglu csendőrfőparancsnok a kolozsvári rendőrhatóságok vezetőivel körutat tett azután a városban és mindenütt megtekintette a romboláso­kat. Amikor az egyik lerombolt zsidó templomhoz érkezett, Davidoglu annyira felháborodott a látvá­nyon, hogy idegesen fordult Stntescu alezredeshez, akit nemrégiben helyeztek át a regálból a kolozs­vári rendőrség élére s azután a bizottság tagjainak füle hallattára igy szólt a rendőrpnrancsnokhoz: — ön katona, alezredes? Pzégyelje magát. Ifa nem érzett magában elég erőt a felkavart indula­tok megfékezésére, mondott volna le! Hogy az üz­leteket szétrombolták, azt még meg tudom magam­nak magyarázni azzal, hogy nem volt elegendő embere, <Io hogy a zsidó templomokat egyáltalában nem őriztette és ettiirto a leggaládahb vallás- gyulázást, azt inár meg!)oesáthatatlan bűnnek minősítőm. Alezredes ur, elmehet! Stalescu ezredes hebegve próbált védekezni, sói eiKesereuesoDen sírva ia^aui, ue i/aviuugiu n- j degoa Intett é* a rendőrparaucsnoknak el kellett ; lépnie. A körszemle végén Davidoglu kijelentette, hogy lesz gondja arra, hogy a kolozsvári esemé- i nyék miatt felelősségre vonják a hatóságokat, mert azoknak bűnös hanyagsága idézte elő a rombolást, j „Nasry várad Románia nyugati ab!aka“ Kolozsvár, december 14. Vasárnap délben a diákság vezérei megjelentek a kolozsvári rendőr- hatóságok vezetőinél és kijelentették, hogy garan­ciát vállalnak a rendért és nyugalomért, tia a szom­bat este letartóztatott harminc diákot huszonnégy órán beHil szstbadonbocsátják. A diákkiküldöttek, miután tagadó választ kaplak, felháborodással távoztak. Az erdélyi lapok, a szigorú cenzúra ellenére, még mindig részletesen foglalkoznak a nagyváradi, bánfihíunyadi és kolozsvári d iá letűnt elések ügyével. Különösen nagy feltűnést kellett a Kolozsvárt meg­jelenő Siebenbiirger Deutsehes Tageblatinak, az erdélyi németség lapjának vezércikke, amelynek dirié: „Nagyvárad és Kolozsvár Szent Bertalan éj­szakája". A lap többek között ezt írja: ITa a* állam a diákokat, a kapitányokat, meg őrnagyokat, a kicsiny és nagy szélhámosokat, a csendőröket és rendőröket nem bünteti meg, akkor felbomkin.uk a belső kötelékek ó* a kí­vülről fenyegető baj pusztító viharrá erősödik, A Balkán közelében nem szabad a tűzzel játszani. Nincsen más segítség, mint az. hogy a rákfenét kí­méletlenül ki kell irtani a jxdgári és katonai tes­tületek testéből. A kolozsvári román nyelvű Patria így fejezi be az erdélyi diákzavargásokról irt cikkét: Mosoiu tábornok Bukarestiben egyik korteebeszádóhea azt mondotta, hogy Nagyvárad Románia nyugati ablaka. Na, hiszen szép kis látványosságot rendeztek meg ebben az ablakban Európa szemetátlára. Az erdélyi események megbuklaflák a román kormányt? A régensfanács I és a megalázott zsidóság Bukarest, december 14. A román kor- I mány a nagyváradi események ügyében folyó vizsgálatról rövid kommünikét adott ki, A kommüniké szerint a nagyváradi diákkon­gresszus készületlenül találta a polgári és ka­tonai hatóságokat. A kormány a bihari prefek­tust, valamint a nagyváradi és a kolozsvári rendőrprefektusokat áthelyezi és amennyiben bebizonyosodik, hogy vétkesek voltak a vé­rengzések megakadályozásában, szigorúan meg is büntetik őkel. A diákok ellen teljes erővel megindult az eljárás. Kolozsváron 49, Nagyváradon 53. Bükit- restben pedig 11 diákot tartóztattak le a vérengzés miatt. 'A többiek ellen folyik az eljárás. A le­tartóztatott diákokat a kolozsvári és a buka­resti haditörvényszék elé állítják. A vétkes diákok közül az ösztöndíjasakat kizárják az egyetemről, a többiek felelt pedig az egyete­mi tanács Ítélkezik. A hatóságok a rombolás egész területén megkezdték a kár felbecsülé­sét. A régenstanács a lerombolt zsidótemplo- mok kijavítására 5 millió lejt adományozott. A tegnapi nap folyamán a bukaresti zsi­dó kullurleslület vezetője, Fietdermann szená­tor kihallgatáson jelent meg a régenstanács előtt. Hosszabb memorandumot nyújtott át a pusztításokról. A régenstanács sajnálkozását fejezte ki a szenátor előtt a megtörténtek fö­lött és meghatalmazta őt, hogy zsidóság előtt fejezze ki a régenstanácsnak sajnálatát és részvétét s azon ígéretét, hogy a bűnösök a legszigorúbb büntetésben fognak részesülni. A román csendőrfőparanösnoli fölháb^rodása Kolozsvár, december 14. Bethlen György gróf, a Magyar Párt elnöke, táviratot intézett Dúca bel­ügyminiszterhez, akitől jogsegélyt kórt a legutóbbi erdélyi véres diákzavargásokkal szemben. Dúca belügyminiszter a kolozsvári sziguranca vezetőjé­hez, Viaimhoz intézett sürgönyéiben válaszolt Beth­len távirati megkeresésére. A belügyminiszter sür­gönyében arra utasítja a kolozsvári szigurancafó- tnököt, hogy közölje Bethlen György gróffal, hogy Erdély városainak a jövőben nem kell félniük ha­sonló rombolásoktól, mert a belügyminisztérium részéről a legszigorúbb intézkedések megtörténtek. Dúca belügyminiszter utasítására tegnap Ko- üozsvárra érkezett Davidoglu országos csendőnfő- paruutáuok, hogy & vizsgálatot a diákioüibolások Páris, december 14. A Chicago Tribüné szerint Titulescu jegyzékben válaszolt a bu­karesti amerikai követ tiltakozására Keller amerikai kapitány Nagyváradon történt inzul- tálása ügyében. Titulescu a jegyzékében azt ál 1 itja, hogy Keller kapitánynak érdekeltsége volt a Nagyvárad ciniü lapnál, amely a diák­ságot támadta. Amikor a román diákság a lap nyomdájába tört és azt lerombolta, Keller kapitány — Titulescu jegyzéke szerint — megfenyegette a diákságot az amerikai lobo­góval, sőt a román diákok álülása szerint re- voívcrrél is megfenyegette a diákokat, jólle­het az YMCA képviselőjeként tartózkodott Nagyváradon. Ez á fenyegetőzés a diákokat annyira felháborította, hogy rálámadtak a ka- p.tányra. A lap ezzel szemben megállapítja, hogy a diákság tőrrel és kitört ablakok cse­repeivel támadt az amerikai kapitányra. A kapitány menekülni igyekezett s közben esz­méletlenül bukott el a földön. Szemtanuk állí­tása szerint — irja tovább a lap — a katonaság is a diákokkal tartott. Amikor ugyanis Keller kapitány eszmé­letéből magához tért, a katonaságtól kért se­gítséget, akik azonban nem hallgattak rája és a nagy vérveszteség következtében órákig tartott, amig egyedül lakására tudta vonszol­ni magát. Az orvosok többek közölt két mély szúrást állapítottak meg a szíve tájékán. Az amerikai követ közbelépésének hatása alatt — a lap szerint — valószínű a román kormány bukása. Titulescu ugyanis tudomására adta Bra- tianu Vintillánnk, hogy az eset igen rossz benyomást keltett a külföldön és tönkre­tette eddigi fáradozásait, amelyekkel Amerikában, Franciaországban, Angliában és Genfben Romániára nézve ked­vező atmoszférát igyekezett teremteni. Elítélő francia visszhang Páris, december 14. A Populnirc megbíz­ható hírek alapján részletes tudósítást közöl az erdélyi diákzavargásokról. Leírja a már ismert részleteket, különösen kiemeli, hogy Nagyváradon az üzletek és zsinagógáit tönkre- rombolásán kívül a katolikus klubot és a püs­pöki palotát sem kímélték meg az embersé­gükből kivetkőzött román diákok. Hangsú­lyozza a lap azt is, hogy mindez a esendörség és rendőrség, valamint a katonaság szcmelát- tára történt. Végül azt irja a lap, hogy meg­torlásként a románok az áldozatokat tartóz­tatták le. Ar elégedetlenség állandóan nö­vekszik Erdélyben és nagyon valószínű, hogy a kormánynak hamarosan le kell mondania. Netilnser német szenátor smIüs kritikája lenes külpolitikájáról — A szenátus mai Alisé —- 1HW r ------~ — . |f| Éks zer, arany- ezüstáru I tradiciós Kvalitásban Weinsiabl Móricz ékszerész! Pozsony, Halászkapu utca 2. szám. | azaz a svájci mintájú, vagy amint Masaryk elnök javasolta, a beiga mintájú föderahzálás még mindig nem következett el. lionlny kommunista állást foglal a rnili- tarizmus és a cenzúra gyakorlata elten. Az el­nök többszöri figyelmeztetése dacára elkob­zott cikkeket idéz. liruhán elnök bejelenti, hogy átfogja néz­ni a jegyzőkönyvet és a házszabályok 9. §-a alapján fen tartja magának a jogot egyes káté­telek esetleges törlésére. (Közbekiádtások a kommunisták részéről. Újabb cenzúrát Disz- kredilálja a parlamentarizmust! Az elnök reudreulasit egy kommunista szenátort.) Kovalik szlovák néppárti Srobár tegnapi beszédére válaszolva kijelenti, hogy minden szlovák szlovák pártba tartozzék. Srobár a szo­ciáldemokratáknál és nemzeti szocialistáknál keres szövetségeseket. Srobár saját klubtársa, Hodzsa ellen is fordul és a néppártnak adresz- szált támadása is Hodzsának szóit. Szónok ki­váncsi, vájjon az agrárpárt milyen álláspontot foglal el majd Srobár tegnapi beszédével szemben. Kifogásolja a külügyminisztérium 14 milliónyi propagációs s 11 milliós hirszolgála- ti tételét. Ezután felszólalt Pollach német szociál­demokrata, Hampel kommunista, majd Grossclimid Géza dr., az országos keresztény- szocialista párt szenátora mondta el nagysza­bású beszédét, amelyben részletesen kitért a magyarság összes pa­naszaira és visszautasította Pocisk durva magyarellenes támadásait. Beszédét teljes terjedelmében lapunk legkö­zelebbi számában közöljük. Iíucsera kommunista bejelenti, hogy párt- l ja elvben nincsen a szociális biztosítás módo­sítása ellen, de a módosítás csak a biztosítás javítására irányulhat. Német kritika a földreformról Novák cseh nemzeti szocialista felszóla’á- sa után Ilarll német nemzeti párti emelkedett szólásra. Különösen a földreform kérdésével foglalkozott részletesen beszédében. Felem­lítette, hogy már a forradalmi nemzetgyű­lésen elhangzott beszédek is azt mutatják, hogy a földreformnak egyetlen célja a csehe- silés volt. Ezt megerősítették azok a cikkek és beszédek, amelyek 1019-ben jelentek még meg s amelyeket a szónok most idézett. Mind­ezekből kitűnik, hogy a földreform célja elsősorban az volt, hogy a németség és magyarság kezéből kivegyék a földeket s azokat cseheknek juttassák. Megcáfolja azt az állítást, mini hogyha a földbirtokok kicse­rélése nyolcvan százalékban önkéntes meg­egyezés alapján történt volna. Ez a kicseré­lés rendszerint hatalmas felső nyomásra tör­tént, mert különben kisajátították volna a ! földeket. Most, hogy a földreformot már csaknem egészen végrehajtották, sor kerül az erdők államosítására, ami ugyancsak azt a célt szolgálja, amit a földreform, vagyis, hogy ennek révén is számos cseh családot helyez­zenek el a nemzetiségek által lakott terüle­teken. Utána Netnec cseh nemzeti demokrata beszélt. Prága, december 14. A szenátus mai ülé-[ sén, melyet Hrubán elnök íéltiz órakor nyitott meg, nagy feltűnést keltett Me- dinger német keresztényszocialisla szenátor támadása Benes külpolitikája ellen és Kova­lik szenátor kritikája Srobárról. Medinger német keresztényszociaüsta ki­jelenti, hogy pártja, mint a kormánytöbbség tagja is önálló kritikái gyakorolhat külpoliti­ka fölött. Benes külpolitikájával nem érthet egyet, mert a külügyminiszter múltját nehe­zen téliét elfelejteni. Azt hiszi, hogy a jövőben maguk a esetiek is egész más színben fogják Benes életművét megítélni, ltiba volt a régi monarchia szétrobbantása anélkül, hogy a szélválló áltamleslek a gazdasági egyesülést biztosították volna. Benes munkája a lefegy­verzés körül eredménytelen s itthon emelked­nek a katonai kiadások. Kétségtelen eredményeket éri el a ddn- töbirósdgok létrehozásánál. Annál érthe­tetlenebb volt előttünk az, hogy a kül­ügyminiszter egy olyan memorandumot juttatott a népszövetség tagjaihoz, amely- lyel tulajdonképpen saját müvét ásta alá. Nem vonjuk kétségbe Benes azon népszö­vetségi sikerét sem, amellyel megakadá­lyozta a hatásos kisebbségi védelem meg­valósulónál, Benes fő gondolái# abban rej­lik, hogy szoros kapcsolatot teremtsen a távoli államokkal — a közeliek helyeli. Ez a koncepció nagyon mesterkélt. Amilyen józan és okos Bmes mini egyén, államférfinak mégis épp oly romantikus. A Franciaországgal való kapcsolatok gazdasá­gilag nem használnak, sőt nagyon drágák. A Jugoszláviával, Bomániával és Lengyel- országgal való szoros kapcsolat lcöny- nyen komplikált és hátrányos viszályok­ba sodorluU bennünket más államokkal szemben. Benes a békeszerződéseket egyszer revideál- hatóknak tartja, máskor a limine visszautasítja a revíziót. Az állam áldása volna, ha a Magyaror­szággal való feszüli viszony megenyhülne. A szónok Ausztriának Németországhoz való csatolását szükségesnek vélL Pártjának kül­politikai programja: svájci semlegesség minden katonai kon­venció nélkül. Az elkövetett hibákat bé­kés utón és a népszövetségi paktum lO.-ik szakaszának alkalmazásával kell jóvátenni. Bent az országban vissza kell állítani az egyensúlyt igazi kiegyezéssel, majorizátás és oktroj nélkül. Pártja akti vízim üst folytat, de annak logikus következménye: az államnak cselwiéiuel-szlovák jellegűvé való átalakítása Karinkcvlcs békekészsése Belgrád, december 14. Marinkovics kül­ügyminisztert a napokban dliákküldöttség ke­reste föl, amely előtt a külügyiminiszter fel­tűnést keltő pacifista beszédet mondott. Ma- ri'iikovics kijelentette, hogy bízik abban, hogy a népszövetség a rendelkezésére átló eszközökkel el fogja érni céljait. Le illetet fen­ség — mondotta többek között —, hogy a nemzetközi konfliktusoknak továbbra is a háború legyen az elintézési módja. A háború semmiképi>en sem lehet a civilizált népek eszköze. A civilizált világnak hinnie kedl az ölék békében. Marinkovics beszéde elsősorban azért kelteti nagy feltűnést, mert éppen Európa egyik viharsarkában hangzott eL A valorizálás isvestat a magyar képtlseSSfeáz elől! Budapest, december 14. A képvisefőbáz mai üúésén több apróbb jelentőségű javaslat •letárgyalósa után megkezdte a valorizációs javaslat tárgyalását. A 'ház minden valószínű­ség szerint szombaton megy karácsonyi szü­neted

Next

/
Thumbnails
Contents