Prágai Magyar Hirlap, 1927. december (6. évfolyam, 275-297 / 1609-1631. szám)
1927-12-08 / 280. (1614.) szám
*>ttA.OAir/ > tAtSY^ttrWlJKUA*' Ívta títíoo■m.íjor o, uouíOi'M** A szociális nevelés szempontjából feltétlenül szükséges a politikai tudományok részére intézetet létesíteni. A politikai tudományok intézetébe nemcsak középiskolát végzettek vehetők majd föl, hanem olyanok is, de az intellektuális készségük megvan. Ez az intézet valószínűleg kétéves tanfolyamu lesz s abszolvensei saját kérésükre vizsgázhatnak is- A politikai tudományok intézetének külön osztálya lesz az újságírók részére. Az ujság- iróosztály hallgatói az intézet összes előadásait hallgathatják, azonkívül szakelőadásokat fognak hallgatni a sajtótudományban az újságírás technikájáról és történelméről. Az előadásokat egyetemi tanárok, továbbá aktív parlamenti férfiak és diplomaták fogják tartani. Az előadások cseh, szlovák, német és más idegen nyelven fognak folyni, akiknek középiskolai képzettségük nincsen, Cserny az ílhneM'sársásoi SSrS nkOUSIdIeh‘,-rei Cserny belügymüitezter az állampolgárság kérdéséről a következőket mondotta: | — A belügyminisztérium u állampolgársági kérvényeket egyetlen egy esetben som intézte el társadalmi, vagy osrtálysaempontbé 1 és ezt a jövőben sem lógja tenni. — Igen sóik a kérvény a tát állandóan gondolni kell arra, hogy M állampolgárság a legmagasabb dolog, amit az állam külföldieknek adhat s épp ezért a hatóságoknak szigorú kötelességük az összes pro és eowtra indokokat mérlegelni. Elsősorban az állom érdekeinek megvédésére kell gondolni s esőik másodsorban szabad a lél magánérdekeit tekintetbe venni. — Állampolgárságot nemcsak orvosok, ügyvédek és hivatalnokok kémek, hanem képesített munkások is, akiknek bizonyára nagy érdekük az, hogy a köztársaságban maradhassanak. De mit jelent az, ha nálunk külföldiek letelepednek? Abban a pillanatbán megfosztják _a mi képesített munkásainkat az alkalnvaztatási lehetőségtől. Nem volna helye* a politikai érdekeket a szak- és munkoérdekélokel összekapcsolni. A bel- iigyirüinisztérium ebben a® ügyben jóakaróim jár el és távol áll tőle az osztály érdekek szerinti döntés. , , > i A belügyminiszternek e nyilatkozata Jogi szempontból helytálló lehet talán, azonban gyakorlati szempontból teljesen tarthatatlan. A nemrégen ideköltözött külföldiekkel szemben jogosan jár el a belügyminisztérium ilyen szigorúsággal, azonban az állampolgárságot kérő személyek túlnyomó része nem máról-holnapra idevándorolt külföldiekből áll, hanem a béke szerencséiken áldozataiból, akik a mai Szloveneakó éa Ruezinszkó területét! születtek, akik itt élnek már 30—40 éve s akik már a muitban is itt bírtak községi illetőséggel és akiket Igv egyáltalában nem lehet külföldieknek tekinteni Ezekről a szerencsétlen embertársainkról egy szóval sem tett említést a belügyminiszter ur, igy tehát joggal feltételezhetjük, hogy ezek Egybehívták a szenátust Prága, december 7. A szenátus ülését december 12-ére, hétfőn délután négy órára hívták egybe. Ugyanaznap délután három órakor klubelnöki tanácskozás lesz. | esetében sem hajlandó enyhíteni a „külföldi" szi- , goru fogalmán. Maga Dérer képviselő, a lex-Dérer kezdeményezőije, is kifogást emelt a törvény bürokratikus végrehajtása ellen, a miniszter mai nyilatkozata azonban egyáltalában nem alkalmas a hontalanok ezreinek megnyugtatására. Gazsik miniszter expozéja Gazsik unifikációs miniszter ugyancsak rövid expozét mondott. Rámutatott elsősorban a most tárgyalás alatt lévő váltótörvényre, amely az egész köztársaságra nézve egységes lesz. A törvényjavaslat olyan jő, hogy azt még a külföld is megdicsérte. A minisztérium azonkívül előkészíti az egységes polgári perrendtartást, azonkívül az igazságügyminisztériummal karöltve dolgozik a polgári törvénykönyvön. Ez igen hosszadalmas munka. Magyarországon tiz éve dolgoznak az uj polgári törvénykönyvön s az még ma sem készült el. Az unifikációs minisztérium már elkészült az általános résszel, továbbá a nemzetközi joggal és a magánjoggal is. A vita folytatása A szenátus pénzügyi bizottsága folytatta ma a vitát és letárgyalta a kereskedelmi, közmunkaügyi, posta- és vasutügyi minisztériumok, valamint az államvasutak költségvetéseit. A mai ülés késő estig tart. Az egyes tételekhez felszólalnak az illetékes resszortminiszterek is. Pénteken befejezik a vitát, s valószínűleg estére szavazásra is kerül a sor. Prága, december 7. A cseh nemzeti szocialisták második hadikölcsönpanama-pöró- ben ma délelőtt hirdették ki az Ítéletet. Gróh Ferencet 18 hónapi. Novak Rudolfot öthónapi és Dosztál Viktort háromhónapi fegyházra Ítélték el pótbüntetésként. Mindezen elitéltek jelenleg a pankráci fogházban töltik le az első hadikölcsönpanama- pörben kapott büntetésüket. Matouseket öthónapi fogházra ítélték el, az Ítéletet azonban felfüggesztették. A többi vádlottat, tehát Saldát, Solc szenátort és Slarlky képviselőt is a vád és annak következményei alól fölmentette a bíróság. Az ni hercegprímás első nyilatkozata Róma, december 7. Serédi Jusztinián, Magyarország uj bibo- ros-hercegprimása a következő nyilatkozatot tette: — Amikor az isteni Gondviselés Magyarország biboros-hercegprimási méltóságába helyezett, — amelyhez ezeréves történelmünk és nagynevű elődeim annyi dicsőséges emléke fűződik — a Mindenható akaratába vetett megnyugvással fogadom e rendkívül nehéz és magasztos missziót. A körülmények mérlegelése alapján az a benyomásom, hogy őszentsége ezzel a szokatlan és talán századok óta nem történt módon való kinevezéssel nem annyira az én személyemet, mint inkább sárbatiport hazánkat akarta kitüntetni; éppen ezért magam is sokat szenvedett országunk boldogabb jövőjéért óhajtok dolgozni teljes odaadással, hazafias érzülettel. Bizton remélem, hogy ebben a munkában mindenképp támogatni fog, aki Magyarország sorsát igazán szivén viseli. Nehéz missziómat azzal a körültekintéssel szándékozom betölteni, amelyet a feladat és az óriási felelősség tudata megkövetel. Oáaadó munkása akarok lenni egyházamnak és hazámnak, biztosítani óhajtom e kettő közötti harmónia fen- tartását, mert igy vélem elősegíteni katolikus híveim boldogságát. Mindazokkal a honfitársaimmal pedig, akikkel nem a vallásközösség, hanem édes hazánk szereíete fiiz össze, a kölcsönös megértésre és békességre s az ország érdekében való együtt- munkáíkodásra kívánok törekedni. ^ ^ ^ "p jg| ^jj| jj* jjjj^ Januárban csohszIevSlHutpsz!áv-rsmáa*len$9el rep&’isl konferencia tesz Budapesten — Mari forgalom Piá&a, Belsrád, Bukarest és Varsó között Bukarest, dieoeTn'ber 7. Bukarestben két héttel ezelőtt a diplomáciai körök fölvetették a kisantant aviatikái szövetségének tervét s a legutóbbi napokban már meg ig tették a terv megvalósításához szükséges előkészítő lépéseket. A bukaresti csehszlovák, jugoszláv és lengyel követ találkozóján a román repülőkörök képviselője referált az Aero-szövetsóg erkölcsi és gazdasági előnyeiről. A repülő kisantant napi forgalmat tartana fenn Prága, Belgrád és Bukarest között A kisantant államainak fővárosai ennek következtében a leggyorsabb mindennapos összeköttetéssel bírnának. A légiforgalom jelentősége főleg a hírszolgálat terén mutatkoznék, mert a napilapokat repülőgépen szállítanák egyik fővárosból a másikba s igy a lapokat még megjelenésük napján olvashatnák. A lap3zállitás a mai viszonyok között Bukarest és Prága között három napig tart! A levél- és csomagfocgalombán is nagyjelentőségű volna az újítás. Egyenlő számarányban alkalmaznának csehszlovák, jugoszláv és román pilótákat. A román aviatika képviselője amellett a lengyel-román repiilőegyozményt ismertette s a Bukarest-Varsó közötti lógiíorgaimat bekapcsolnák a léghajózási kisantant forgalmába. A követek elvben hozzájárultak a tervhez s elhatározták, hogy január havában Bukarestbe hivatalos tárgyalásokra hívják meg a négy érdekeit állam légiigyének képviselőit. A januári konferencián jóváhagyják Csehszlovákia, Jugoszlávia, Románia és Lengyelország léghajózási egyezményét, úgy hogy az már tavasszal érvénybe is lép. aiKwim KORONATANÚ Színhely a bűnt©tőjárásbir óság egyik tárgya- tsm tenme. A bíró mór nyolc ember becsületét re- iparálta ki ée korgó gyomorral és kimerülve fog a kilencedik pörbe, melyet Varga István és Szűke Pál imáit oltok egymás ellen kölcsönösen becsületsértésért. Verekedésről van szó. Mind a két poros léi azzal védekezik, hogy a másik kezdte a verekedést e tanúképpen mind a kelten Gombos Kelemen szitakö töm est erre hiLv-atkramaik, mint tanúra. — Hát jöjjön be Gombo* Kelemen, — utasítja a bíró a teremezolgát, Gombos belép. A biró: Hogy hívják? — Gombos Kelemen a nevem, apám Gombos Bálin! volt, anyáim Petrik Zsuzsanna. — Hol született? — Jájszladámyban születtem, de idevalósi St- letöségü vagyok, mert már tiz esztendeje, hogy itt tizedem az adót. — Mi a mestersége? Gombos: Ne is kérdezze a bíró ur. Rosszul választottam biz' én. (Sóhajtva:) Szitakötő vagyok, kérem, szitakötő. Hej, ha az apáimra hallgatok ,.. A biró: Ne szaporítsa a szót, úgyis későre jár már az idő. Arra feleljen csak, amit kérdezek. Ismeri Varga Istvánt? Gombos: Hogy ismerem-e? Kenyeres pajtásom már vagy tizenöt esztendeje, ő is, meg a Szőke is. A biró: Jelem volt, amikor Öltötték egymást? Gombos: Persze, hogy ott voltaim. A biró: Hált beszélje el, de röviden ám, hogy mint történt a dolog? Gombos: Csütörtökön mull két hete, hogy egy felszólítást kaptam az adóhivataltól, hogy három nap alatt fizessek 55 pengőt, különben ellioitál- ják minden ingó-b:ingómat. Kévernaláesa®, már miiért fizetnék én szegény Iparos létemre 55 pengőt? Híreeu a Faragó Báliul, tetszik talán ismerői, az eem fizet többet, pedüg öt legénnyel dolgozik. Úgy hallom, már házat is veit. Hej, az a Faragó Bálint, az a Faragó Bálint..*. A biró: Nem Faragó Bálintról van most szó. Arról beszéljen, hogy miit tud ennek a két embernek a pofozkodásáról? Gombos: Arra is rákerülök iziben, csak nem kezdhetem a végén, ugyebár? Hát mondom, kérem, az a Faragó egészen tönkreteszi a szitakötő- ipart. Hiszen tetszik tudni, a nagyipar elnyomja a kisipart. Az az átkozott Faragó Bálint 5 pengőjével vesztegeti a dupla szitát, én, ha készen lopnám is a szitát, 6 pengőn alul1 nem adhatnám, mert... A biró: Elhiszem, csak térjen most már a dologra. Gombos: Mondom, nem adhatnám 8 pengőn alul. Hanem könnyű Faragó Bálintnak! Hat legénnyel dolgozik « aki kormánypárti:, mind nála veszi a szitát, mert ő is abból a fajzatból való. De én csak megunáradok n egyvenm yolcömaik ... A biró az órát nézi és a fejét csóválja. Gombos: Nem hiszi a teletnietes ur? Pedig úgy igaz, ahogy itt állok. Nem kell nekem a kormány pénze, tiszta lelkiásmerettel alkarok meghaltuk ha miindljárt olyan szegényen is, mint a templom egere. Becsületes embernek nevelt engem az apám, az Isten nyugosztalja ... A báró (türelmetlenül): Ez mdT mégis sók! Komolyan mondom, tiérjen végre a dologra és beszéljen a verekedésről! Gombos: Igenis, kéremalássan. Tetszik tudni, hogy épp akkor esett a váci vásár. A biró (ingerülten): Miit akar a vásárral? Gombos: Igaza vain, bíró ur, nem is érdemes arról beszélni. Hej, milyenek voltak a vásárok az én legénykoromban! A bíró: Arra nem vagyok kiváncsi. Gombos: Hiszen emlékezhetik rá, mert a bíró uram sem mai gyerek. Többet ért akkor egy vásár egy ternónáh A biró (szigorú hangon): Ha tovább folytatja a példálódzóét... Gombos: Dehogy folytatom, csak az esetet akarom elbeszélőd, ha már itt vagyok? Hiszen azért tetszett hivatni, vagy ml? A bíró: Csakhogy belátja. Nos, halljuk tehátGombos: Mondom, a váci vásárra... A bíró (türelmetlen mozdulatot tesz). Gombos: Kérem, anélkül nem megy. A biró (rezignáltan): Hat beszéljen. Gombos: Fuvarost fogadtam és elmentem a vásárra. Ott lakik a sógorom, aki finánc, gondoltam, hogy egyúttal beszélek azzal is, hogy igazítsa el az- adóügyemet. A vásárbíró, régi jó cimborám, pompás ©ar okihelyet adott, az igaz, hogy meg is ittuk az áldomást, mert tetszik, tudni, az magyar tempó. A biró: Tudom, tudom. Gombos: A vasár jól beütött, úgy kapkodták a szitákat, mintha ajándékba adlann volna. Pedig, mi tűrés-tagadás, kissé felcsaptam az árát. De hát azt tartja a példaszó, hogy ésszel kell a vásárra menni... A bíró (félihalkau): Csak ide is úgy jönnél! Gombos: Bizony öreg este volt, mire haza- vergődtem, mert hát sok korcsma esik útközben, példának okáért a váci révnél... Ab író: Haltja, Gombos, ha nekem itt ilyen dolgokról fog beszélni, akkor meggyűlik velem a baja! Gombos: Dehogy is beszélek, hlí9zen csak nem fogom hiába a szót szaporítani. Tudom én is, hogy sóik beszédnek sok* az alja, aztán meg, hogy száz szónak is egy a vége ... A biró: Nohát, csak a végit. Gombos: Magam is azon igyekszem. Hát mondom, öreg este volt, mikor hazavetődtem. Otthon aludt az egész cselédség, a Pista fiam is, akinek pedig vásúrtfiát hoztam. Nagyon jő fin, csak hogy ha egyszer elkezd bőgni, három napig el nem hagyja, akár csak az országos eső. Sokszor elnadrágoltam már e miatt... A bíró: Hát most meg a fia nevelésével akar előhozakodni? Gombos: Dehogy akarok, hiszen jótfonmán nincs is nevelése, hanem arra esküszöm, hogy szitakötő nem lesz belől© ... A báró: Elhiszem, Gombos ur, elhiszem, de az ég szerelmére, térjen már egyszer a dologra. Gombos: Igenis, biró ur, most máT szala d - vást nekiiramodom. A biró: Hála Istennek! Gombos: Hát tetszik tudná, az a kölyök olyan ébren alszik, mint a nyúl. Alighogy a szobában egyet, fordulok-kerülők, .már talpon volt a lurkó s egzekvákui kezdte rajtam a vásárfiát. Mekkorákat elvalkodott, mikor megmondtam, hogy a fuvarosnál felejtettem 1 Nem volt maradásom, neki kellett indulnom a Révész-utcának, mert tetszők tudná, ott lakik a fuvarosom. Nincs annál rondább utca az egész városban. Az a felemás petróleum- lámpa olyan álmosan pislog, mintha restelkednék. Amint a sarkon befordulok, hát egyszer csak csibi-puh'i, egy, kettő, három, aztán megint egy, aztán megint kettő... A bíró: Micsoda? Gombos: Csattanáé. Csupa öröm volt hallgatná. Az utolsó képviselőválasztás óta sem hallottam olyan akkurátus pofozkodást. Olyan tempósan jöttek egymásután, mint a parancsolat. Közben káromkodás, olyan cifrán, mint a veszprémi szűrön a sallang. A hangjukról azonnal ráismertem mind a kettőre. Egyszer csak vége szakadt a puffogásmak s az egyik jobbra, a másik balra bandukolt. A biró: Jő, jő. de most mondja meg, hogy ki kezdte a pofozkodást? Gombos: Hogy ki kezdte? A báró: Persze, hiszen arra kell tanúvallomást tennie. Gombos: Azt én, ha présbe csavar irtanak is, se taidnám megmondaná. A biró: Nem tudja? Gombos: Már hogy tudnám, hiszen olyan fö- téteég van a Révész-utcában, hogy no. Nem megmondtam, hogy az a felemás petróleumlámpa ... A biró: Hat akikor miért fecsegett itt. egy óra- hosszat? Gombos (önérzett©!): Hogy miért? Mert. ha tanulatlan ember vagyok is, tudom, hogy a taoiu- ziáe polgári kötelesség. A báró: Menjen a pokoliba! —ám ' 1 "'11 • r *’f‘■arMBMMnwMraHnnwBMmwirw íwnaww I >És. Az amatőr ffxprp karácsonyfája émm alá tartoznak Telelnnken lámpák Is Ri 074 é RE 134 magas feszültségre végerősitésre cél tradiciójával és a esehekhez fordulva ezeket mondotta: Tiszteljétek a saját tradíciótokat, még ha az egy szenthez is íii■ndtlr
