Prágai Magyar Hirlap, 1927. december (6. évfolyam, 275-297 / 1609-1631. szám)

1927-12-08 / 280. (1614.) szám

Újból elnapolás

(fi.) Prága, dieoecnbe<r 7.

A magyar-román biirtdkiper, amely már esztendő]! óta foglalkoztatja az európai jogászi és laikus közvéleményt egyaránt, a nép- szövetségi tanács mostani iilésszalka alkalmával isméit egyik legifantosabb pontja vodt & gemfi napirendinek, azonban megint csak nem került döntésre. A népszövetséginél meghonosodott rendszer, aimint már sokszor kifejtettük, amikor csak leket, mindig óvatosan kitér a nyúlt színvallás elől és előszeretettel alkalmazza az elnapolás, az agourne- ment kényelmes, de elítélendő módszerét, így járt el most is, holott már legtöbb idege volna, hogy úgy az érdekelt államok, mint a birtokuktól megfosztott panaszosok a nemzetközi jog alkalmazására, magyarázatára és megvédelmezésére hivatott intézményektől végre világos válását kapjanak arra a kérdésire, vájjon a müveit világban uralkodó magántulaj donjog elvével összeegyeztethető-e a megiMelő kárpótlás nélküli vagyonelkobzás, vagy sem.

Szeptember havában tudvalévőén a népszövetségi tanács azJt ajánlotta a perben álló álamolínak, hogy három irányelv alapján kíséreljék meg az ominózius kérdés békés megoldását. Ez a három alapelv, amelyet a tanács hármas jogi bizottsága dolgozott ki, mint ismeretes, a következő volt:

1. A békeszerződések nem zárják ki azt, hogy egy általános földreform a magyar állampolgárokkal szemben is ne alkalmaztas- eék, 2. a magyar és román állampolgárok között nincsen helye semmiféle megkülönböztetésnek sem az agrártörvény szövege, sem pedig annak végrehajtása tekintetében, 3. a trianoni szerződés 250. cikkében említett „lefoglalás és likvidálás" egyedül egy magyar állampolgárnak a Magyarországtól elszakított területeken lévő birtokával szemben alkalmazott rendszabályokra vonatkozik.

Mivel ezek az alapelvek körülbelül a a román kormány elvi álláspontjának elismerését jelentették, előrelátható volt, hogy a magyar kormány a maga részéről azokhoz hozzájárulni nem fog és igy ezen az alapon a megegyezés lehetetlen. A népszövetségi tanács maga is érezte ezt. Uj tagjai: a finn, kanadai és kubai kormány képviselői kijelentették, hogy a bizottság jelentésiéhez állást foglalni nem tudnak. Az olasz Soiaio- ja, a német Stresemann és a holland Lou- don pedig azt a felfogásukat hangoztatták, hogy a vitás kérdést jogilag hél yesen csak a hágai állandó nemzetközi bíróság dönthetné el és ezért Hága jogi véleményét kell kikérni.

November utolsó napjaiban azután nyilvánosságra került a magyaT kormánynak az az elhatározása, hogy a népszövetségi tanács általi kijelölt utat járhatónak nem tekinti ellenben uj javaslatokat tesz a román kormánynak, amelyek alapján hajlandó volna a békés megegyezés érdekében a szomszéd állammal tárgyalásokat folytatni. A javaslatok lényege az, hogy a magyar állampolgársággal bíró erdélyi birtokosok nem kapjál ugyan vissza a tőlük elvett mezőgazdaság területeket, elleniben a románok visszaadjál az erdőket, szőlőket, kerteket és az épületeiket, tehát azokat az ingatlanokat, ame lyeknek elvétele a földreform sokat hangoz tatott szociális céljaival sem igazolható, á vissza nem adandó területekért járó kártérítés összegének megállapítása későhil megindítandó tárgyalások utján történnék Az erdélyi magyar birtokos-ok alig számba vehető kártérítést kaptak, sőt számos eset ben egy fillért seun kaptak földjedikért éi

Csemy belügyminiszter külföldieknek minősíti Trianon hontalanlait

Miniszteri expozék sorozata a szenátus pénzügyi bizottságában - Hodzsa Ismét ígéri az Iskolaautonőmlárél szőlő javaslatot - Pénteken fejezik be a költségvetés szenátusi bizottsági tárgyalását

Prága, december 7. A szenátus pénzügyi bizottságának most folyó költségvetési tárgyalásán Hodzsa iskolaügyi miniszter válaszolt a vita folyamán elhangzott beszédekre. A miniszter elsősorban hangoztatta, hogy

a legeredményesebb beruházás a kultúrpolitika és népnevelés terén eszközölt ér- tejLmes befektetés.

Az iskolaügy terén a minisztérium nem enged meg semmiféle experimentációt. Nemcsak az akadémikus intelligens ember, hanem intelligens lehet a munkás, a mezőgazda és az iparos is. A nép szociális nivellálódása a cél s éppen ezért

harcot kell hirdetni a félintelligencia ellen. Az iskolaügy reformját részben most készítik elő, részben pedig már végrehajtás alatt van.

Szlovenszkón és Ruszinszkőban még megoldatlan az állami és felekezeti iskolák kérdése.

A megalakítandó szlovenszkói iskolatanácsra óriási feladat vár.

Egységesíteni kell az állami iskolákat. Ez természetesen csak fokozatosan történhetik. A diktatórikus föllépésnek nincs helye.

Az iskolák leegyszerűsítésénél és egybeolvadásánál nem szabad a nemzeti és felekezeti érzékenységet megsérteni.

A polgári iskola reformja

A mai polgári iskolát négy osztályúvá kell alakítani. Ez a reform feltétlenül szükséges. Számos már elkészült iskolaügyi törvényjavaslat azért nem kerülhet a parlament elé, mert azokat az uj közigazgatási reformhoz kell hozzáidomitani. A tanútok fizetése körül nyert tapasztalatok azt mutatják, hogy az országok, községek és az állam között pontosan el kell osztani úgy a terhet, mint a befolyást is. A kormány igen fontos törvényeket készített már el, mint az adóreform, közigazgatási reform stb., minek folytán az iskola- ; ügy egyes problémáinak az elintézésével még egy ideig várni kell.

Az iskolák mentesitendők a politikától

Hodzsa miniszter helyesli azt az elhangzott véleményt, hogy az iskolákat az egyolji(gy a magyar kormánynak az a törekvése, ' hogy a kártérítés összegéi megfelelően föl- ! emeljék, a legnagyobb mértékben jogos és S méltányos.

A román kormány eddig még nem nyi- i latkozott és kétséges, hogy fölveszi-e a magyar kormány javasolta tárgyalások fonalát A népszövetségi tanácsnak azonban kapóra jött az alkalom és a magyar-román birtokpei kérdését levétette napirendjéről. A nagy vi- •! ta eldöntése tehát megint elodázódott, mer ' bármennyire is mérsékeltek a magyar kor- - mány kívánságai, az eddig szerzett tapaszta- j latok után nem nagyon valószínű, hogy a románok teljesíteni fogják azokat. A nápszö- j vetségi tanácsot már edd is is sok mulasztói

dalu .társadalom mentesíteni kell.

és felekezeti befolyástól

Éppen ezért adta ki annakidején a rendeletet, hogy az iskolásgyermekek semmiféle politikai gyűlésen és ünnepélyen nem vehetnek részt.

A miniszter ur rendeletét, ugylátszik, figyelmen kívül hagyták a Rothermere-ellenes akcióknál, amelyek rendezői számos városban, Komáromban, Érsekujvárott, Rimaszombaton stb. a magyar nemzetiségű iskolásgyermekeket is kirendelték a demonstrációkra. (Vájjon erről nincsen tudomása Hodzsa miniszter urnák? A szerk.)

A miniszter kijelentette, hogy ha a politikai pártok békében hagynák a gyermekeket, akkor erre a tiltórendeletre nem volna szükség.

Jelenleg azonban mindaddig érvényben kell maradnia, amig a politikai pártok arra a meggyőződésre nem jutnak, hogy az iskola nem lehet a pártvillongások bölcsője.

Felekezeti középiskolák Szlovenszkón

Mivel Prágában és Olmützben van katolikus középiskola, Szlovenszkó követelése is jogos, hogy ott is legyen katolikus középiskola. Erre különösen a papnövendékek miatt van szükség, mivel azok most külföldön, német és magyar iskolákban nevelkednek. A tanitóképzőintézetek megszűnnek, helyükbe a középiskolát végzettek számára egyéves főiskolai kurzusokat rendeznek. Az elemi iskolai tanítók kiképzésére egyéves, polgári iskolai tanítók részére kétéves lesz a tanfolyam.

„...nem a Indákok érdeme*4

Sok téves hitre vezetett az a vélemény, hogy a szlovenszkói nem állami felekezeti tanítók fizetésére az állami segély kifizetése a szlovák néppárt érdeme volna.

Ez azonban nem felel meg a valóságnak,

— mondotta Hodzsa miniszter — mert ez az 1907. évi 27. számú és 1913. törvény XVI. szakasza alapján történik. Ezen törvények értelmében az állam köteles ezt kifizetni.

A felekezeti tanítók ügyében már elkészült egy törvényjavaslat, amellyel

és késedelem terheli a védelme alá helyezett kisebbségi jogok terén. Európa valamennyi kisebbsége keservesen csalódott azokban a reményekben, amelyeket a nagy háború után ehhez az uj intézményhez fűzött. A tanács nem a gyöngéknek védelmezője, de az erősek szolgája lett. Németország belépése a népszövetségbe sem változtatott ezeken az állapotokon. Vaino Voiomaa finn s Raoul Dan- durand kanadai delegátusoknak a népszövetségi tanács tagjaivá történt megválasztását kisebbségi körökben nagy rokonszenwel fogadták, de az ő működésűknek sem .útjuk eddig semmiféle eredményét. A kisebbségi ügyosztályban e napokban ugyan változás következett be azzal, hogy Eric Colban, ez

egyrészt rendezik azt a kérdést, hogy milyen mértékben és formában járuljon hozzá az állam a felekezeti tanítók fizetéséhez, másrészt milyen ingerenciája legyen az államnak a felekezeti tanítók megválasztására és a fegyelmi rendre.

Ez tehát annyit jelent, hogy a tanítókat az egyoldalú befolyás alól kiszabadítjuk és az állam tekintélyét érvényre juttatjuk.

Hodzsa a brünni diáktüntetések ellen

A miniszter sajnálatát fejezi ki a brünni német műegyetemen történt legutóbbi tüntetések felett és reméli, hogy azok nem fognak megismétlődni.

A főiskola nem lehet tüntetések színhelye, hanem egyedül a nemzeti kultúra

A pozsonyi diákinternátus

A népjóléti problémák között legsürgősebb a pozsonyi diákinternátus és menza felépítése. A minisztériumnak sikerült erre a célra a Masaryk-alapból hárommillió koronát biztosítani.

Az építkezés pénzügyi része tehát már garantálva van és rövidesen meg is kezdik a munkát.

A nemzeti színházak államosítása

A miniszter állást foglal az állami Opera felállításának terve mellett, azonkívül tervbe vették a prágai és morvaországi, cseh, valamint a szlovák nemzeti színházak államosítását. A német színháznak megvan az állandó állami szubvenciója. (A magyar színművészet állami támogatásáról emlités sem történik! A szerk.)

Ezután a németek iskolapanaszaival foglalkozik. Jóllehet a németek az összlakosságnak csak 23.3 százalékát teszik, a közép- és főiskolai költségvetés 25, sokszor 27 százaléka jut a német iskolákra. (És a magyarokéra?) Hilgenreiner szenátor kérdésére kijelenti, hogy hajlandó a középiskolák ügyeihez egy német nemzetiségű tanácsadót fölvenni a minisztériumba.

Az iskolaautonómiáról bejelentette a miniszter, hogy rövidesen egy formálisan kidolgozott javaslatot fog beterjeszteni. Ezután részletesen foglalkozott a nemzeti tradíció kérdésével és különösen Szt. Venosztály főnökét a leszerelési bizottságba helyezték át, de mivel még nem ismeretes, hogy ki lesz az utódja, korai volna még rendszerváltozásról beszélni. Mindaddig, amig a népszövetségi tanács nem adja világos tanujelét annak, hogy az eddig követett módszerekkel szakítani akar, a minoritások megrendült bizalmát nem tudja visszaszerezni magának. A magyar-román birtkper legújabb fázisa, mint annyi más szomorú tapasztalat, megint csak újabb bizonyítéka «,rink, hogy a népek szövetsége fejlődésének mai fokán még egyáltalában nem képes azoknak a föladatoknak a betöltésére, amelyek reá az emberi és a kisebbségi jogok megvédel- mezése és biztosítása terén várnak.

JL Mai számunk lO oldal

évf. 280. (1614) szám ■ Csütörtök • 1927 december 8

' -4 szlo^kii éf ellenéi, periek ££■££ SSÉt&tffiáí

évente 400, félévre 200, negyedévre 100, Jfőszerkesztő: politikai napilapja Felelői szerkesztő: hivatal: Prága II., Panská ul 12/III.Tehavonta 34 Kő. Egyes szám ára 1*20 Ke DZURANY1 LÁSZLÓ FORGACH GÉZA lefon: 30311. —Sürgönyeim: Hírlap, Praha