Prágai Magyar Hirlap, 1927. december (6. évfolyam, 275-297 / 1609-1631. szám)
1927-12-06 / 278. (1612.) szám
4 T^<^/VY^1JAR-HTRMD 1927 december 6, kedd. Rippl-Rónai jelentősége bárdos Artúr tárcája a „Berliner Tagé blatt"-bán Bárdos Artúr, lapunk berlini munkatársa, akinek a Berliner Tageblaítban mostanában több érdekes cikke jelent meg, legutóbb a most elhunyt magyar mesterről irt méltatás*. A Berliner Tageblatt előkelő tárcarova’ában megjelent cikket itt adjuk magyar fordításban. Tegnap hirt adott a Berliner Tageblatt a magyar impresszionista festészet legkiemelkedőbb alakjának, Rippl-Rónai Józsefnek haláláról Rippl- Rónai müvésze'ét Németországban is ismerték és becsülték és a háború előtt a Berliner Secession- ban rendezétt magyar kiállításon az ő müvei keltették fel talpn legélénkebben a művészi körök Jigve’mét. Rippl-Rónai művészete abban a csapa'ban, mely, — mint minden ország impresszionista avan'garde-ja, — a francia impresszionizmus ha‘á- sa alatt indult el, csakugyan, a legfeRünőbb is volt a külföldi szem számára. Mert nemcsak, hogy az impresszionizmus legszélső szárnyához tartozott, hanem témái és ami sokkal fontosabb, temperamentuma szerint is a legszinesebb, legzama'osabb és íegmagyarabb volt társai között. Egész ifruságát valami húsz évet, Pár'sban töltött. De attól kezdve, hogy haza'ért Magyarországba, csak magyar su- je'-t festett, a magyar vidéki élet tájait, a'akjait és tárgyait, sőt legtöbbször a saját régimódi magyar kúriáját, családjának, ismerőseinek sosem génre-, vagy por'ré-szerü, hanem mindig dekoratív figuráit, színes, magyar kendőkkel leterüett asztalok mellet*, régi jőizü bútorok között, vagy a régi kis házak e'őtt a pádon... sosem a sujet-t, hanem mindig a fes'ői előadást hangsúlyozva, ami ezeket a patriarchális és nehézkes magyar móMvumokat valami érdekesen ellentétes, francia gráciában és könnvüségben o'vaszfotla fel. Csodálatos, hogy ez az egész lénye szerint is Íegmagyarabb feslő o'íhon milyen rohamával találta szembe magát annak a csoportnak, mely minden uj jelenséggel szemben nemzeti jelszavakat hangoztat! A művészi os'obaság és maradiság szeret a nacionalizmus sáncai mögül lövöldözni arra a művészetre, ame'yei nem ért és amelytől félíi a saját pozlc'óját; Rippl-Rónaival szemben I azonban nagyon rosszul járt, mert csak egy-két évtized kélle't hozzá, hogy k’derü’jön, hogy Rippl- Rónai nemcsak legha’adottabb, haneni legnemze- íibb festője is a magyarságnak. Hihe'et’en harcok előzték meg Rippl-Rónai térfogla'ását. Ha Manet Olympia-jához annak idején őrökét kellett állítani, hogy a íeTbőszült vagy a professzionis'ák áPal fe'bőszitett laikusok Léssel re menjenek neki ennek az egykor forradalmi képnek, (mely ma szépén megfér a Louvre-ban a legakadémikusobb Ingres szomszédságában), Rippl- Rőnait a gúny gyilkos fegyverével akarták i-Pe- te’lenné tenni. A vicclapok évekig Rippl-Rónai gu- ayolásából éltek és egy időben mindenre, ami ért- he'etlen, vagy lehetetlen, vagy őrült volt, azt mondták, hogy: Ripp’-Rőnai**... De ez az erős legény állta a harcot. Koplalt és nélkü özö*t, de művészetében nem ’smert koncesszió*. Sőt egyre radikálisabb irányban fejlődött, később is mindig a legfiatalabbakkal tartod és ha ő maga nagyobb, teljesen át nem élt ugrásokra nem is vo’t kapha'ó, végig megér'ő patrónusa és vezére volt a legradikálisabbaknak is. Végre 20 éves szívós és aszkétikus küzdelem u*án, 1907 körül, égy hatalmas kollek'iv kiál'itással áttörte a gúnyolódó ostobaság frontját és meghóiolc előtte az egész magyar művészi közvé’emőny. Ettől Rgva hivatalosan is beérkezett, képei, noha nagyon térjen ékenv volt, igen nagy árakat értek el. Néhány évvel ezelőtt az „Uffizi halha'atlanjai“-.iak sorába került. Parisban azonban már sokkal előbb alisiner'ék és az úgynevezett pontavant-i társaságban, melyhez Vuillard, Vallo'on, Maurice Denis és a szobrász Maillol tar'ozoü, nagy tekiiüé’yre tett szert. A poníavaníiaktól tu’ajdonképpen már a poszt- impresszionizmust kell számtanunk, melynek más irányban el'nduló vezérei: Gauguin, Van Gogh és Césanne vol*ak. Rippl-Rónai mindig ebben a csoportban álli’ott ki és a Sálon d'Automne kiállításain sok elismerésben volt része. A magyar mester életének legutolsó hónap jaiban is festett még és egyre mélyülő, ’gyre érő jnüvésze’e a Tiziánok, a Rembrandtok és Franz Halsók termékeny öregségére emlékeztet Pályája tulajdonképpen a legharmónikusabb béte’jesedés képét muta'ja. Hosszú küzdés, nélkülözés, sőt üldözés után, művészi koncessziók nélkül érkezett be az elismer'ség révébe, ö nem engedett, végül is az idők értek el ő hozzá. A budapesti művész- mozgalmak é’-én állt, de nagyobbrészt Kaposvárt éli, egy régi kis kasté’yban, melynek évszázados parkjában pávák, őzek és mindenféle álla‘ok tarkították termékeny és bölcs magányát. Í BEETHOVEN 1 élete és müvei f Irta PAPP VIKTOR | Második bővített kiadás 8 kép- & melléklettel X A mü foglalkozik BEETHOVEN a- | gyár vonatkozásaival, müvei jellemzé- 4 -ével, valamint szakszerű sorrendben vj felsorolja müveit. % A szép kiállitásii mü ára 26 Kés. $ Kapható kladóblv tatánkban. x Sven Hédin a kínaiak ellenőrző felügyelete mellett indult el legújabb expediciős útjára A Kelet-Turkesztánban föllelt értékeket át kell adni • kínai múzeumoknak — A kínai tudósok vad nacionalizmusa hónapokig késleltette az expedíció utrakelését Berlin, december 5. (A P. M. H. munkatársától.) Még alig szivárgo't ki a hír a nyilvánosságra, hogy Sven Hédin, a világhírű svéd ku'atő ez év januárjában újabb expediciős útra indult, hogy Tur- kesz'án keleti részét felfedje az emberiség számára. Sven Hédin még januárban jelentkezett a pekingi kormánynál, hogy engedélyt kapjon az expedícióra és négy meteorológiai állomásnak Mongóliában s Ke’et-Turkesztánban való felálli'ására. A kínai kormány akkori elnöke. Koo Wellington, nagy- előzékenységet tanúsított a svéd kutatóval szemben, úgy hogy Sven Hédin hamarosan hozzálá'ha*ott expedíciója megszervezéséhez, azzal a feltétellel, hogy' leleteinek felét átadja a pekingi kínai múzeumnak $ csak a másik felét átállíthatja el Svédországba. Sven Hédin az engedély alapján táviratilag Pe- k'ngbe hiv'a európai munkatársait, akik a megbeszélés szerint u*ra készen vár'ák érdesítését. Németországból Haude meteorológus és De'tmann asztro- nómus érkezett Pekingbe több asszisztens kisére'é- ben, Svédországból Norin geológus u*ázótt el, hogy' résztvegyen az expedícióban. A geológiai munká- la'okra Sven Hédin két kínai tudóst fogadott fel, azonkívül Black dr.-t és S!evenson dr.-t, a pekingi Union Medica* College orvosait, az antropológiai szak kiváló képviselőit is szerződtette. A karaván főnöke egy Lareon nevű, Kalganban lakó svéd kereskedő, aki aze'ő't misszionárius volt és jelenleg Mongó iának egyik legbefolyásosabb személyisége. Az expedíció ez év tavaszán már éppen útra akart kelni, amikor akadályok tornyosultak e'éje. A kínai nacionalis'ák között éles ellenszenvet váltott ki Sven Hédin expedíciója. A kínai egyetemek, tudományos in'éze’ek és múzeumok vezetői Peking- hen nyilvános gyűlést taro’tak, amelyen az európaiak tudományos expedícióját a kinai nemzeti önérzet megszégyenítésének jelentették ki. Sven Hédin, hogy a támadásokat elíensu’yozza, most már egyenesen a kínai naciona'ista tudósokkal boesá*- kozott tárgyalásokba s hosszas nehézségek árán végre is a kinai tudósok beleegyeztek az expedícióba. ‘de azzal a feltétellel, hogy Sven Hédin a kutatásai, során talált leleteket kivétel nélkül kiszolgáltatja a kínai múzeumnak és Svédországba csupán másolatokat küld. Ezenkívül magával kellett vinnie tiz kínait is, akiket a kTuai nac'onalisták az erpedició ellenőrzésével bíztak meg. Ilyen körülmények között Sven Hédin kü'önvonata néhá-y hónappal eze’őtt végre elindulhatott PekingbŐl. A vonat hosszú kocsisortól állt és hósszas u'azás után a Póking—sirynai vonal végállomásán, Par'óban, az expedíció tagjai kiszálltak és karavánban foly!a"ák útjukat. A kastély és a kunyhó diadalmas szerelme Egy pestkörnyéki 9000 holdas földbirtokos tizenhétéves leánya beleszeretett a harminchétéves, nős urasági kocsisba A kocsis a leányt megszöktette s anyjánál rejtette el ~ A földbirtokos végül is beleegyezett leánya házasságába Budapest, december 5. (A P. M. H munkatársától.) A Imdapestkömyéki falvak egyikében, három hónapon keresztül lázas izgalommal lesték egy felette romantikus szerelmi história kibogozód ását. Bár az egész történet a nyilvánosságot kerülve játszódott le, mégis az egész falu népe tudomást szerzett róla és visszafojtott lélekzetteJ figyelte: ki lesz a győztes, a romantika-e, vagy pedig a reális élet? Három hónappal ezelőtt egy pestvidéki előkelő földbirtokos házából, a kilcncezerholdas birtokon álló kúriából eltűnt a család egyetlen gyermeke, a tizenhét- éves, feltűnő szépségű Margit, anélkül, hogy valamilyen körülmény is fényt deríthetett volna rejtélyes eltűnésére. A család először arra gondolt, hogy a leány talán valamelyik rokonához utazott, de a rokonsághoz intézett kérdező® ködösekre tagadó válaszok érkeztek. A földbirtokos erre a hatóságoknál jelentette be leánya eltűnését s a csendőreég a budapesti rendőrséggel karöltve vezette be a nyomozást, mert valószínűnek látszott, hegy a leány bűnténynek esett áldozatul, vagy pedig leánykere-skedők hálójába került. A nyomozás, melyet időköziben kiterjesztettek az egész ország területére, nem járt semmi eredménnyel s egy napon teljesen holtpontra jutott. A kétségbeesett földbirtokos ekkor magánnyomozókat fogadott fél, de ezek sem tudtak a nyomtalanul elbont leány nyomára bukkanni. Már úgy látszott, hogy a szerencsétlen család sohasem fogja viszontláthatni egyetlen gyermekét, amikor a leányát ra- jongóan szerető földbirtokost egy véletlen fölfedezése rávezette a helyes nyomra. Leánya sorsán töprengve, vizsgálódásai közben a birtokán alkalmazott cselédszemélyzet tagjaira is kiterjesztette figyelmét s ekkor különös felfedezést tett. Feltűnt neki, hogy kocsisa, aki családjával a zsellérliázak egyikében lakott, egy idő óta sűrűn kér szabadságot, hogy Soroksáron lakó édesanyját meglátogathassa. A legbiztosabb és legenyhébb csokoládé hashajtó FUerakal: Vörös Rák Bratislava ||l doboz irt 3 (OKI, Jóllehet a földbirtokosnak még álmában sem jutott volna eszébe összefüggést találni leánya eltűnése és a harniíndiétéves, nős, kétgyermekes kocsis gyakori elutazásai között, mégis maga elé hivatta a daliás megjelenésű férfit. A kocsis látható félelemmel jelent meg ura előtt s a hozzáintézett kérdésekre ideges, zavart válaszokat adott A földbirtokos, akinek a kocsis zavarodottsága nem került© el figyelmét, most már keresztkérdések útvesztőijébe szorította bele azt, noha titokban remélte, hogy rossz sejtése nem fog bizonyítást nyerni. Azonban a reszkető, megrémült koosis egyszerre csak vallani kezdett s elmondotta, hogy a leányt 6 szöktette meg s elvitte Soroksáron lakó édesanyjához, ahol hetenkint egyszer felkeresi. A kocsié vallomása földig sújtotta a földbirtokost. Azonnal befogatott s a kocsissal, leánya metszők- tetőjével a bakon, Soroksárra hajtatott. Itt rövidesen meggyőződött róla, hogy kocsisa igazat beszélt. A fiatal leány alig ijedt meg, amikor feldulfarcU édesapja beállitött hozzá és felelősségre Vonta. A leány nyugodtan, megfontoltan kijelentette, hogy halálos szerelemre gyulladt a délceg kocsis iránt e nem tud nélküle élni Hivő.] eleve tudta, hogy szülei beleegyezését a kocsissal kötendő házasságához nem fogja elnyerni, megszökött vele és kód vese édesanyjánál szándékozott meghúzódni, amíg mint törvényes asszony jelenhet meg a világ előtt, amelynek előítéletével ürítsem törődik. A kétségbeesett apa erre alkudozásokba bocsátkozott leányával és a kocsissal, de műiden könyörgése, fenyegetőzése eredménytelen maradt, a leáuy szívósan kitartott elhatározása mellett és semmi árftn sem volt hajlandó a szülői házba visszatérni, illetőleg csak egy áron: ha szülei beleegyeznek a kocsissal kötendő házasságába. A földbirtokos porig alázva tért vissza birtokára, a szerelmesek pedig ezalatt egybekelésük útját egyengették. A kocsis igyekezett rávenni feleségét, hogy váljon el tőle s két gyermekével más faluba költözzék s ne zavarja jövendő boldogságát. A földibirtokos azonban nem tudott leánya éretlen, tüzes fejjel választott sorsába belenyugodni s minden eszközt megragadott, hogy leányát jobb útra térítse. A kocsis ellen azért nem élt feljelentéssel, mert remélte, hogy az őt ért szégyen megmarad hármuk titkának s a feljelentés révén nem akarta a széles nyilvánosság elé vinni. Majdnem naponta hajtatott el Soroksárra s rimánkodó könyörgéseit halálos fenyegetésekkor váltva, igyekezett leányát hana térésre bitmi. Az elmúlt napok egyikén azután a földbirtokost egyik soroksári látogatása alkalmával azzal a közléssel lepte meg leánya, hogy boldogságának immár semmi akadály nem áll útjában, mert. vőlegényének sikerült feleségét rávenni a válásra és aj asszony két gyermekérrel együtt már el is költözött a faluiból. A leány azt is közölte apjával, hogy a válóper befejezése Titán azonnal egybekel szerelmesével. A földbirtokos még egy utolsó, ismét eredménytelen, kétségbeesett kísérlet után köszönés nélkül, leányát feleletre sem méltatva, távozott el a lakáéból és hazament falujába. Néhány napig hatalmas belső küzdelmet folytatott önmagával, gondolatban szembeállította a társadalom előítéletét egyetlen gyermeke boldogságával szemben 6 akkor döntő elhatározásra jutott. Ismét felkereste leányát és hidegen közölte vele, hogy nem gördít akadályokat a szerelmesével való egybekelése elé. A leány túláradó boldogsággal esett édesapja nyakába és azonnal haza is utazott vele a bír tokra. A kocsis természetesen kiköltözött már .a zsellérházból és egyelőre foglalkozás nélkül járkál a faluban a kilencezerholdas földesur egyetlen leányának szerencsés jegyesekéntTéli köpeny divat Régő'a nem volt a női divat olyan szép, egyszerű és egyszerűségében is annyira előkelő, mint ma. A mai divat, éppen egyszerűségénél fogva, nem tűri az e’eganciát, hanem mindenben tökéletese1 kíván. Az egyszerű vonal pedig csak szigorúan jó szabás által érvényesülhet. Ez az angolos stílus már hosszabb ideje jellemzi a köpenydivalot, mert a szezónonként mu'atkozó eltérések olyan csekélyek, bőgj' szin*e számba sem jöhe'nek. A díva* irányza'ának ez az állandósága megdöntölte a régi á'lásponöt: „nem érdemes sokat költeni, úgyis kimegy a divatból**. Ez a felfogás elsősorban a nehezebb ruhadaraboknál, a köpenyeknél, kosztümöknél ingott meg. mert ha jó anyagból, jól szabó't köpenyt kész't.te'ünk, azt kél-három szezóuon keresztül sem kell vál'oztatnunk s igv, ha többe is kerül*, mégis kifizetődik. A téli köpenydivat meg'arto'ta az egyenes szabás*, az a'ak harmóniájának keskeny, sima vonalban való érvényrejutásá*. S bár a ruháknál a divat a gloknis vonal felé bajlik, a köpenyeknél megmaradt az egyenes, ango’os jelleg. A vastagabb kabáí- szövetek ugyanis úem bírják el jól a harangszabást és erősnek tün etik fel a karcsú, finom alakokat is. A szőve'kabát az idén álta’ában olyan diva'os és népszerű, hogy még az is, akinek bundája van. szívesen csillákat magának egy jól szabó t prémes szövetköpenyt, amely nemcsak uj és diszkrét, hanem, ami mindennél foutosabb — olyan karcsúknak is mu'at bennünket, amilyenre hosszú tortúra után sikerült lefogynunk, így tör'éut, hogy ezek az alapjában véve praktikus Cé’ókat szolgáló ruhadarabok a divat kedvencei lettek és olyan sikkesek, elevenek, amire a köpenydivat történetében már rég nem volt példa. A szöve'kabának a prémbunda fölött az az előnye is van, hogy szabásában és színében sókkal ‘Öbb változa'osságot lehet kifejteni. Akinek csak egy télikabátja van, annak különben is sokkal célszerűbb egy finom gyapjukabát. mint a bunda, mert a va’ódi prém polgári erszények számára elérhetetlen, a silányabb minőség pedig sokkal kevésbé eh> lenál'óképes, mint a jó gyapjuanyag. A kopót szőrmekabát nemcsak nem elegáns, hanem egyenesen szánalmas látvány. Az idei téli köpeny anyaga a kashán kívül* amely még mindig divatos, bár kissé há'térbe szo» rult, az uj és rendkívül elegáns teveszőrke'mél* azután a cibelin, a rayé és a homespun. Ezeknek aM anyagoknak előnye az a rugalmasság és puhaság, amely Iehelővé teszi, hogy úgy szabásban, mint díszítésben elsőrangút lehessen belőlük alkotni. Teveszőrből igen sok ragánszabásu felö’tőt is készüknek. Ezek rendszerint double-kelmék és bélele ie- nek. Gyakran tűzéssel, szegőkkel, berakással díszítik a köpenyekét, néha csattos övét is alkalmaznak. Ezek as angol eti’uu köpenyek igen prakitkusaíc, mér! délelőtt, utazáshoz, sporthoz egyarán1 használhatók. Nagyon divatos a dekoratív hatású, finoman prémezett bársonykabát is, amely az estélyi köpenyt is jól pó ólja. A téli köpenyek néha ugyanannyi szőrmével dicsekszenek, mint a bunda, mert igen gyakran prémmel teljesen kibélelik. Ame’yiket nem, annak nagy sá’gallérja, manz-rettája van szőrméből. A gallért néha meghosszabbítva végigvezetik elől a kabáton. A prémek közül az idén ismét a legnagyobb szerepe van a rókának. A rókafa 'okon kívül a köpenyei'szék a nemesprémek közül elsősorban perzsából, nyestből. szkunkszból készülnek vagy a sokféle szŐrraepő*lékokbó': nercillából. szürke kecskéből, mókusból vagy azokból a ké'es szilekből, amelyekről sohasem tudha'juk biztosan, macskák-e vagy nyulak. 5? Wínter Hermann szénkereskedelmi r. t. POZSONY, Palacky-tér 18 Telefon 706 és 384 Házi fűtőszenet szállít zsákolva Olcsó napi árak — Raktár: Újvárosi pályaudvc | Újdonság! Most jelent meg! Máral Sándor í Istenek nyomában ; Ara fűzve 31.20 Kő, vászonkötésben 44.2) Ke | Újdonság! Most jelont magi Kapható: ) a Prágai Magyar Hírlap kiadóhivatalában
