Prágai Magyar Hirlap, 1927. december (6. évfolyam, 275-297 / 1609-1631. szám)
1927-12-04 / 277. (1611.) szám
1VZ7 december 4, ra*áruap. 'S'Kí^t7VU<^SR-HTmiST> 3 Chlorodont Természetesen szavatoltan klórnélkflll a pompásan üdítő fogpaszta megszünteti a kellemetlen szájbüzt Kis tubils ára 4*—, nagy tubus 6.— korona „Amiről nem sondoskodik a költségvetés, az mind a mi ügyünk" Holofa János képviselő kSltsi§vefésl beszéde — Rz őnkonnánvzatl fésültétek fizetnek rá a költségvetés aktivitására — Ilikor rentiezlk a régi nyugdiiasok ügyét? •fc Prága, december 3. Holota János dr. magyar nemzeti parii nemzetgyűlési képviselő a képviselőházban a költségvetési vita befejezése előtt tegnap délután a következő nagyszabású beszédet mondotta: Tisztelt Képviselőház! Az állam gazdálkodásának és az állami élet egész struktúrájának tükörképét annak költségvetése mutat- , ja. Ebben van lerakva az állami élet mindennemű megnyilvánulásának alapja. A csehszlovákiai magyar kisebbség helyzetét vizsgálva az állami költségvetés tükrében, azon elszomorító megállapodásra jutunk, hogy ez évről- évre vá'fozatlanul siralmas és a javulás jelei egyáltalán nem mutatkoznak. „A magyarságról megfeledkeztek** Mi az állam költségvetésének vizsgálatánál azt keres-iik, ami reánk vonatkozik s azt látjuk, hogv amiről nincs gondoskodás a költségvetésben, amiről megfeledkeztek, az mind a mi ügyünk. Az évrőlévre előterjesztett költségvetések az uralkodó csehszlovák nemzetiség gaz- gasági, kulturális és politikai konszolidációját szolgálják s e cél érdekében az állam intéző faktorai óriási erőfeszitést és szívósságot fejtenek ki. Ezzel ellentétben a magyar kisebbség helyzetének konszolidálásáról teljesen megfeledkeznek. Mi, itt élő magyarok a mindenkori kormányok szemében elintézett, elfelejtett, le- igázott, pusztulásra szánt náció vagyunk. Elismert faji erényeink, minden lojális viselkedésünk dacára alsóbbrendű, nem kívánatos ©lem gyanánt kezelnek. Ezen mentalitás adja magyarázatát annak, hogy az állami költség- vetésben a magyarság életigényeinek fedezetéről vagy egyáltalán hiányzik a gondoskodás, vagy az uralkodó nemzetiség dúsan honorált asztaláról lehullott morzsákkal kénytelen beérni. Pedig a mai kormány a nemzetiségek kiengesztelődése jegyében alakult meg, a kormányelnök ajkairól a nemzetiségi egyenjogúság megteremtésének szükségességéről mint kormányprogramról több Ízben szépen csillogó szavak hangzottak el. Azóta hosszú idő múlott már el a magyar kisebbség helyzetének javulása szempontjából, azonban hajszálnyi javulás sem észlelhető. A magyarság még mindig nem látja a feléje nyújtott kezet, csak a rája folyton újabb és újabb sujtásra kész öklöt. Hodzsáék „magyarbarátsága** Undorító munka folyik a magyaroklakta széleken. Amikor Hodzsa miniszter ur a világ felé fordulva harsányan elitéli a lélekfogdo- sás inferióris eszközeit, ugyanakkor pártja egész apparátusával végigszáguld a magyar vidékeken és a lélekvásárlást nyíltan csinálja. Szolgálatába vonja az államosított jegyzői kart és az államsegély révén függőségi helyzetbe került tanítók táborát. Az agrárpárt magyar szárnya hivatalos magyar pártorgánumának, a Népújságnak minden betűje csak úgy csöpög az osztálygyülölet és a fenyegetések szellemétől. Hihetetlen fogásokkal és ígéretekkel és mézes-mázos szavakkal igyekszik hozzáférkőzni a meggyötört magyar nép leikéhez, de nem azért, hogy megmentse, azt, hogy sorsán segítsen, hogy egyenrangú polgártársává tegye, hanem azért, hogy csakhamar morzsákká zsugorodott nagyképü Ígéretek és előnyök felkínálásával lelkének, magyar meggyőződésének megtagadására bírja, hogy azután fajtestvéreitől elszakítva, játszva kivet- kőztesse abból a kevésből is, amije van, hogy visszavonást támasszon saját vérei között, hogy meghasonulva, leszegényedve, elerőtle- nitve, engedelmes eszközévé váljék az elnemzeti eniíés céljából. Nem válogatnak az eszközökben. Elvük a divide et impera és az elégü- letlenség szitása a lazítás határáig s a materialista szellem felébresztése a nép körében a nemzeti szellem és a nemzeti ellenállás le- gyöngitése céljából. Nem veszik észre nagy buzgalmukban, hogy látszanak a tűzzel. Nem veszik észre, hogy ezen metódussal egyenesen a kommunizmus malmára hajtják a vizet. A Hodzsa—Csánki-párt agrár bolseviz- musával kitermelt elégülctlenek alkotják ma a kommunista párt tömegének nagy részét. Mindenáron a magyar pártokat akarják megsemmisíteni s míg minden figyelmüket erre koncentrálják, körülöttük szépen felnövekedik a kommunista erdő, melynek palántáit akaratlanul is ők nevelik fává magyar községeikben. Ha későn jön a feleszmélés, siralmas lesz az. A költségvetés aktivitása Parlamentünk szabályai szerint a költség- vetés igazi érdemi tárgyalása nem a plénum- ban, hanem a költségvetési bizottságban történik. Ott mondják el az egyes szakminiszterek expozéjukat, ott teszik meg a vitában felhozottakra észrevételeiket, úgy hogy a képviselőház vitája a kávéőrlés műveletévé alacsonyul, amelyen a miniszter urak még megjelenni sem tartják szükségesnek. Minthogy a magyar kisebbség parlamenti munkásainak képviselete nincs biztosítva egyetlen bizottságban sem, arra vagyunk kényszerítve, hogy az ott elvégzendő munkát itt a plénumban tegyük meg és a költségvetést a korlátozott beszédidő szűk keretein belül most bíráljuk el. A pénzügyminiszter ur minden igyekezete oda irányul, hogy a külföld közvéleményére való tekintettel aktív költségvetést állítson össze. Az előttünk fekvő jövő évi állami költségvetést is sikerült úgy összeállítani, hogy az 25 millió bevételi többletet mutat ki. Ez azonban csak látszólagos, mivel egyrészt, ha figyelembe vesszük, hogy az egyes adókból előirányzott bevételek 30 millióval felsrófoltat- tak, másrészt, hogy az 1927. évben előirányozott, de be nem folyt jövedelmi hátralékokat jelen költségvetésnél figyelmen kívül hagyja- Úgy hogy ezek figyelembevételénél a költségvetés csak szerkezetileg aktív, de lényegileg passzív. A pénzügyminiszter nyilatkozata szerint az 1926. évi költségvetés is aktív és reális volt s a költségvetési év lezártával a zárszámadások szerint mégis 1.2 milliárddal több volt a kiadások összege az előirányzottal szemben. Az önkormányzati testületek kiadásai A pénzügyminiszter ur, mint rendesen, most is különös előszeretettel hivatkozik az önkormányzati testületekre (községek, megyék stb.) és az állami háztartással összehasonlítva utal arra, hogy azok kiadásai folyton nőnek, igy az 1927. évben 1 egész milliárdot tesz ki a növekedés, mig az állami kiadások ezzel szemben apadnak. Ezen megállapítás nem szolgál érdemül a pénzügyminiszter ur részére, mivel ebből csak az tűnik ki, hogy az állami feladatok nagy részét a pénzügyminiszter ur az önkormányzati testü- letakre hárítja, amelyek a háború során lerongyolódott intézményeinek és megnövekedett feladatainak ellátására óriási áldozatokat kénytelenek hozni. Innen származik kiadásaiknak ily nagy emelkedése. A pénzügyminiszter ur csakis az állami gazdálkodás rendbehozatalára gondolt, ellenben a községeket magára hagyja, sőt eredményes gazdálkodásuk . lehetőségét egyenesen gátolja. Hisz csak a közelmúltból vett példára utalok, amikor is a motoros jármüvek után fizetett adót a községektől megvonta, úgyszintén a forgalmi adóból élvezett eddigi részesedést is. Nekünk, adófizető polgároknak egyformán fáj, ha az állami kiadások, avagy a községiek emelkednek, mivel mindkettőt egy zseb, a mi zsebünk fizeti. Ajánlatos lenne azonban, hogy a pénzügyminiszter ur hagyjon fel már a községekkel szemben táplált averzióval és siessen községeinek segítségére, nehogy pénzügyileg teljesen elmerüljenek, — mert akkor az adófizető polgároknak kevés vigaszul szolgál majd az, hogy az állam háztartása azonban javulKöztudomású, hogy legtöbb állami üzemünk passzívával dolgozik. Határozott m rossz benyomást tesz, hogy a köztársasági Elnök urnák felajánlott lánai állami birtok is 369.995 korona ráfizetéssel kezeltetik. Sokba kerül a hadsereg A nemzetvédelmi minisztérium költségvetése az, amelynek kiadásai minden évben emelkedő irányt mutatnak. A jövő esztendőben ismét 30 millió koronával költ többet a fegyverkezésre. Az egész állami költségvetés 18 százaléka hadügyi kiadásokra esik. Ezzel szemben a nagy angol világ- birodalomnál csak 2.5 százalékot adnak e célra. Joggal kérdezhetjük, miért van szüksége a köztársaságnak ily nagy hadi felkészültségre? Hisz & szomszédos Németország, Magyarország, Ausztria a békeszerződés folytán teljesen leszerelt. Ezen államok hadsereget nem tartanak fel, csak a belső rend biztosítására szükséges jelentéktelen milíciát. , Különösen hangzik, hogy j Bones k'iil ügy miniszter ur, a népszövetség le- ! szerelési bizottságának elnöke s ezen minő- ! ségbon a leszerelés eszméjének a legnagyobb ; propagálója, ugyanakkor azonban saját hazá- í jóban a leszerelt szomszédai dacára, az álltaid- ! nos hadkötelezettségen nyugvó, áléig fellegy- 1 vérzett hatalmas hadsereget tart fenn. Semmivel sem indokolt a méregdrága hadsereg fentartása és a belső rend fentartására untig elég lenne 25—30.000 emberből álló zsoldos hadsereg létesítése. Ennek folytán felszabaduló 1 milliárdnak államgazdasági, és kulturális célokra való felhasznál ásónak áldásos hatása felmérhetetlen értéket jelentene. Aüampcigái'ságnéiküli katonák Védtörvényünk egy embertelen intézkedést, tartalmaz Ugyanis mindazon állampolgárságnál kuli egyéneket, akiknek idegen állampolgársága vitás, de a köztársaság területén bírnak lakhellyel, épp úgy kötelezi katonai szolgálat teljesítésére, | mini; saját állampolgárait. Az állampolgári jogokból teljesen kizárja, i mint idegen állampolgárokat tartja nyilván, véráldozatra azonban kötelezi őket. Kirívó példa gyanánt szolgál erre az olmiützi katonai börtönben Lecián golyójától a köteleeség- teljesités közben hősi halált halt fajt est vérünknek, Kiss Ferencnek az esete, aki életét áldozta fel azon köztársaságért, amely sem őt, sem szüleit állampolgárának nem fogadta el. Hűséges szolgálatát, áldozatul dobott fiatal életét, azt elfogadta a köztársaság, de kenyeret, szavazati jogot, közönséges útlevelet, azt nem adott neki. „H kSzlsazsafási reform: szabadságjogaink megnyirbálása" A belügyminiszter ur expozéjában kijelenti, hogy a belügyi igazgatás teljesen kielégítő és hogy azzal meg van elégedve. A miniszter ur meg lehet elégedve, mert a reszortjához vágó s ezidén hozott törvények teljesen az intenciójának megfelelőek. A közigazgatási reform, a centralizáció és a bürokratikus elv mestermüve, tető alaU van. A rendőri uralom most az egész vonalon már biztosítva van. A községi önkormányzat lerombolva. A belügyminiszter ur kinevezett mamelukjai a városi, járási és tartományi képviselőtestületekben elfoglalhatják helyeiket, a községek — törvényileg lóvén kötelezve rá — megépítik a járási hivatalok részére a szükséges palotákat és ingyenesén azok rendelkezésére bocsátják. A rendőrségek minden fontosabb helyen államosítva vannak. A csendőrsóg el van látva mindennel, sőt most uj, modern revolvereket és ezenfelül még hosszú kardokat is kap. Életbelépett az állampolgársági- törvény és az állampolgáirságuélküliek kérelmeit pedig maga a belügyminisztérium tartja kézben s úgy intézi el, hogy „elsősorban az állam érdeke érvényesüljön". Ezek szerint nyilvánvaló, hogy a belügyminiszter urnák nincs oka elégedetlenkedni. Annál nagyobb okunk van azonban nekünk, magyar kisebbségnek. Nekünk a közigazgatási reform szabadságjogaink megnyirbálását, az Önkényuralom meg- szilárditását, az önkormányzati jogkörünk megnyirbálását jelenti. A belügyminiszter ur büszkén jelenti ki, hogy Európában a köztársaságnak van a legmodernebb rendőri szervezete. Ezen kijelentése helyt állhat a történelmi országokat illetőleg, de szlovenszkói viszonylatban szatirikusán hangzik. Szlovenszkón ugyanis a csendőr az ur. Csendőr- és rendőruralom van, amit lehetne középkori jelzővel aposztrofálni, de modernnel semmiesetre. xMmsm xxxxxxxxxxx xxx xxxxxxxxx X X X X X X X X X X DISTOL KÉTELYKOR ELLEN Kapható minden fvőgyszerfárban csalt állatorvosi rendelésre A iöldm. min. 88982-IV. b. 1927 sz rendelete értelmében a DISTOL árának felét az állam megtéríti Fólerabat: HEDICA, Bratislaoa X X X X X X X X X X xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx A központi hatóságok előtt nem az a mérvadó, amit a jegyzők, járásfőnökök és egyéb elsőfokú hatóságok mondanak, hanem az, amit a csendőr mond. Ez szent és megmásíthatatlan. Színtiszta magyar vidékeken magyarul egy kukkot sem értő csendőrközegek eszközük a kihallgatásokat, végzik a nyomozásokat és adják ezek alapján a szent és sérthetetlen jelentéseiket. Hogy ezen jelentések ily körülmények között milyen tárgyilagosak, az neon fontos. A magyar lakosság ki van szolgáltatva teljesen a csendőrségnek. Ezen nincs segítség. A nyelvtörvény végrehajtása A nyelvrendelet már több, mint egy éve élet- belépett, de csak papíron. Fáradjon le, Belügyminiszter Ur, egyszer velem valamelyik színtiszta magyar vidéken fekvő hivatalba és próbáljunk beadatni egy magyar kérvényt valamelyik magyar polgártársunkkal a járásfőnökséghez, meggyőződik róla azonnal, hogyan fest gyakorlatban a nyelvtörvény. Mindenütt csak szlovák nyelvű eüntézvényt kap a magyar beadványra. A cenzúra Elviselhetetlen az a szigor, amellyel a cenzúra kezeli a magyar sajtónkat Egyik elkobzás a másikat követi. Zooh püspök ur & ÍTstgai Magyar Hírlap szigorú megrendszabályozását sürgeti a legutóbb tett nyilatkozatában, amelyből megismerhetjük a hivatalos köröknek a magyar sajtóval szemben táplált ellenszenvét. Hogy a eajtócemzura a szabad véleménynyilvánítást milyen béklyókban tan:*, arra élénk fényt vöt a hivatalos statisztika, mely szerint. 1927. év január 1-től október 27-ig 1522 esetben törtónt lapelkobzás, még pedig 689-eel több esetben, mini a tavalyi évben. Még jel- . lemzőbb azonban az, hogy ezen elkobzások ellen beadott fellebbezéseknél csak 1 esetben volt az elkobzás teljesen hatálytalanítva és 5 esetben csak részben. A magyar d ákalapok keze’ése Az iskolaügyi költségvetés bírálatát már e’vé- gez’ék képviselő’ársaim, én csak egyetlen sérelmes esetben kívánom felh'vni a kormány és a magyar közvélemény figyelmét. Tudvalevő, hogy az elhunyt magyar főur csesztei birtokának, mint alapnak — melyet a főldmive’.ésügyi minisztérium kezel — egynegyed millió korona évi jövedelme 1000 és 700 koronás té’elekben főiskolai és közép’skoiai tanulók ösztöndíjaira fordittatik. Dacára, hogy ez magyar alapítvány, ebből magyar diákok mégsem részesülnek, Adjon kimutatást az iskolaügyi miniszter ur arról,