Prágai Magyar Hirlap, 1927. december (6. évfolyam, 275-297 / 1609-1631. szám)

1927-12-28 / 294. (1624.) szám

A prágai kivetek karácsonyi nyilatkoza­tai Csehszlovákiáról Prágai, december 27. A Národni Listy í Prágában székelő külföldi követekkel kara csonyi körinterjut csinált s kikérte véleiné nyűket Csehszlovákiáról, illetőleg Prágáról Az egyes nyilatkozatokat kivonatosan az aláb biakban ismertetjük. Einstein amerikai követ: Már a hatodil karácsonyt tölti Prágában s minden újabb év ben Prágának hatalmas fejlődését állapitjí meg. Az emberek jól öltözködnek, a forgalon egyre növekszik, a kereskedelmi paloták bá mulatósán szaporodnak, Prága múltját telje sen háttérbe szoritja az uj élet és az uj for­galom. Macleay angol követ: Visszaemlékszik ar ra, hogy negyvenöt évvel azelőtt, mint fiafa1 gyerek fordult meg Prágában nővérévé! együtt Akkor még nem gondolt arra, hogj ma ismét Prágában lesz. Kivánja, hogy Cseh­szlovákia továbbra is föntartsa 4. mostani jc kapcsolatokat Angliával. Raux francia követ: A legérdekesebb- nek azt találja, hogy nemcsak a fővárosban hanem a vidéken is gyönyörűen fejlődik a2 élet Preziosi olasz követnek Prágában külö­nösen a Mala Strana tetszik, amely Rómára emlékezteti őt. Nasirevich Konstantin magyar királyi követ a következőket mondotta: A háboru- utáni politikában az államok közötti összeköt­tetéseknél a gazdasági kérdések játszák a fő­szerepet. Azok a problémák, amelyek talán politikai jellegüeknek tűnnek fel, többnyire a legnehezebb és legfontosabb gazdasági kérdé­sekkel . függnek össze, s ez utóbbiak rende­zése igen gyakran föltétele azok megoldásá­nak. Különben is két állam között a gazdasági kapcsolat sima rendezése már csak azért i; sokkal szükségesebb, mint bármi más, meri ezzel oly nehézségeket lehet elsimítani amelyeknek inkább politikai súlyúk van és ez kedvezően járul hozzá a közérdekű és álta­lános viszony kialakulásához. Ez az e.tv vonat­kozik a két szomszédos államra, Magyaror­szágra és Csehszlovákiára, amelyeknek -ölen légi területeik gazdaságilag egymásra vannal utalva. Ezt a körülményt helyesen megítélve mindkét kormány arra törekedett, hogy tari fális szerződésekkel rendezze a gazdasági Ősz szek'öttetés érdekeit. Azt a reményt fejezen ki, hogy gazdasági kapcsolataink kifejlődés* nem marad hatás nélkül más, eddig még e nem intézett kérdések .megoldásánál. Ezenkívül nyilatkozott még Koch néme birodalmi, Grzybowszky lengyel, Marék ősz trák és Psaroudas görög követ. Vitos kész megegyezni Pilsudskival Varsó, december 27. A Pilsudski kormá uyával szemben eddig ellenzéki lengyel pa rasztvezér, Vitos, akit Pilsudski 1926 májusé bán fosztott meg miniszterelnöki tisztségétö s azóta a lengyel kormányrendszer legelkese redettebb ellenfele volt, választókerületében Varnovban nagy beszédet tartott, amelybe] bejelentette, hogy kész a kormánnyal kibé külni s pártjának a kormánnyal való meg egyezése érdekében esetleg saját jelöltségé is feláldozni. Mig a kormányasjtó egy rész' Vitos nyilatkozatában Pilsudski nagy erköl esi győzelmét ünnepli, addig más Pilsudski orgánumok bizalmatlanok és Vitos uj taktika jában csak ravasz manővert látnak. NIss Grayson hidroplánia baleveszett az óceánba Péntek este rádlóíüfredéketfogfak fel a aépriS, azőia semmi élet- let — 1 „Les Angeles** léghajó megindult a Down felkutatására Newyork, december 27. Karácsony vigi- j báján jelentette világszerte a rádió, hogy i Grayson kisasszony, amerikai repülönö j három társával egyiiít vizi repülőgépen j pénteken délután startolt New-Foundland ; leié, hogy onnan Európába szálljon to­vább. A vakmerő vállalkozás iránt, tekintettel j az óceánon uralko-dó kedvezőtlen időjárási viszonyokra, • szakkörökben nagy bizalmatlan­ság és aggodalom nyilvánult meg és ugylát- szik, hogy ez az aggodalom teljesen jogosult volt, mert ; valószínű, hogy Miss Grayson társaival együtt áldozata lett az óccánrepülés szenvedélyének A vállalkozásnak valószínűleg ugyan­olyan tragikus vége lett, mint a mulóban le­vő esztendő sok más óceánrepülési kísérle­tének. Ámbár Miss Grayson vizi repülőgépe a legjobb szerke rfü volt az eddigi óceáni re­pülésre indult gépmadarak között, mégis nemcsak a technikai szakértők, hanem a lon- gislandi repülőtér összes pilótái is előre meg­jósolták az expedíció tragédiáját. A repülő­gép eltűnt. Az egyetlen nyomot a kanadai kormány sabie-islandi állomása adta, amely pén­teken este 6 óra tájban a Down-nak egy segélykérő rádió jelzés ét fogta fel, de csak a következő töredék jutott hozzá: So Meeting Wrong. Ugylátszik, a repülőgép már ekkor szük­ségküldővel dolgozott, amely 40 mérföldre küldheti hullámait, úgy hogy Miss Grayson repülőgépe ebben az időben az óceán köze­lében, a Roosevélt-mezotöl 700 mériöldnyi távolságban lehetett. A tengerészeti hivatal rögtön elrendelte, hogy nyomozást indítsanak az eltüut repülő gép után. Azonban a rádiótöredék felvétele óta semmi újabb híradás nem érkezett Miss Grayson to­vábbi sorsáról. A tengerészeti hivatal erre hétfőn el­rendelte, hogy a Los-Angeles léghajó azonnal kezdje meg a kutatást a Down után. A lég­hajó parancsnoka, Rosendahl, aki egyedül élte túl a borzalmas Senadoah-katasztrófát, a rendelet vétele után azonnal egybehívta a szabadságon levő legénységet, a polgári sze­mélyeket kényszermunkára rendelte ki, hogy a léghajót a csarnokból kivontassák és new- yorki idő szerint hétfő délután öt órakor startolt 48 órás repülőutjára. amelyen a Down föltétele­zett kurzusát követi. és rádió utján adja le jelentéseit. A Los-An­geles abban az esetben, ha a szükségbéjatc,; repülőgépet megtalálja, annak legénységéi fel akarja venni. A léghajó reflektorokat visz magával, hogy éjjel bevilágítsa az egész vidé­ket, azonkívül elegendő gyujtóanyagja is van, úgy hogy négyezer mériöldnyi utat tehet meg. Az időjárás nem valami kedvező- Sable-Island erős szeleket, esőt és hóvi­harokat jelent a nyílt tengerről, úgy hogy a Los-Angelos vállalkozása is igen ve­szélyesnek látszik. ■ A Los-Angol esen kívül hétfőn délután még két torpedóromboló is kiszaladt Boston­ból és Princetownból, hogy átkutassák a parti vizeket. Amerika közvéleménye az „S. 4“ borzalmas katasztrófája után most Miss Gray­son és társai miatt van szörnyű aggodalom­ban. j események által félre tett bürokratának ne­vezi, aki memoárjaiban dikeseradeiteu igyekszik munkája eireckiiény tétlenségén ek 1 okát. másakra áttolni. A 'Vorwaerts megállapítja, hogy Orosz- j országiban a háborúra izgató katonai párt ! erősebb volt, mint Szaszonov. Az elhunytat1 í hosszul ideig Németországban Izvolszkij- ' szerű háborús uszitónak tartották. Szerepéről azonban végleges ítéletet még ma sem lehet alkotni. A német jobboldali lapok azon a.z álliás- i ponton vannak, hogy Szaszonov a világihiábo- ! ruért felelős államférfi. | A Berliner Lckalanzeiger kijelenti, hogy j Izvolszkij és Poincaré mellett Szaszonov volt az az államférfi, akinek politikája a | legnagyobb mértékben járult hozzá z világháború kitöréséhez, j A Tag szerint Szaszonov egyike volt azon. j kevés férfiaknak, akik a háború minden tát- j kába be voltak avatva, mivel annak előké­szítésében tevékeny részt vettek. Belgrád, december 27. A jugoszláv la­pok is behatóan foglalkoznak Szaszonov sze­mélyével és méltatják azokat az érdemeket, amelyeket az elhunyt a szláv népek törté­neti fejlődésének élöbbr évi telében szerzett. ! Szaszonov mindig szimpatizált a szláv tör-ek- vésekkei, azonban ez a szimpátia nem aka­dályozta meg abban, hogy mint a cárt Orosz­ország külpolitikájának intézője a balkáni háiboru idején ne foglaljon el rezervált ma­gatartást a keresztény balkáni népekkel szemben és 1915-ben ne írja alá a londoni szerződést, amelynek a délszlávok súlyos megkárosításával kellett volna járnia. Vi­szont az elhunyt nagy érdemeket szerzett 1914 nyarán, amikor a monarchia túlzott kö­veteléseivel szemben Szerbia oldalán be­avatkozott. Paris, december 27. Szaszonov volt orosz külügyminiszter, akit tegnap Nizzában sziv- széihüdés ölt meg, 67 éves volt. A párisi sajtó az elhunyt személyéről rendkívüli me­leg hangon emlékezik meg. A Petit Párisién Szaszonevban az 1912. évi orosz-angol szö­vetség egyik megteremtőjét látja, amely szö­vetség a németeknek keletre való előnyo­mulása elé gátat vetett. A háborúiban az an- tantállamokkal szemben megőrizte a szövet­ségi hűséget és ellentállott minden olyan kísérletnek, amely az orosz különbéke megkötésére irányult. A számkivetésben is értékes munkát végzett Szaszonov, amennyiben a Revue des Mon­dénban tanulmányokat közölt Németország háborús felelősségéről. Az Ébho de Paris-ban Pertinax hangsú­lyozza Szaszonov békeakaratát és igazolni próbálja az 1914. évi orosz mozgósítási ren­deletet. A Ternips rámutat as elhunyt liberá­lis eszméire, amelyek különösen a Lengyel- országnak szánt autonómia tervezetében nyilvánultak meg. Oroszország, nem pusztult volna el, ha Szaszonov befolyása térvénye-. sült volna az intrikák és demoraiizáoió fe­lett. A Ternps is felemlíti Szaszonov jelentő­ségét a német háborús felelősség kérdésé­nek tisztázásában. Az elhunyt a londoni és párisi kormányokkal egyetértésben mindent megtett az 1914. évi katasztrófa megák adál yo zására. így haladékot próbált elérni a Szerbiának átnyújtott ultimátum megválaszolására és a szerb kormánynak engedékenységeit javasolt. Az orosz mozgósítást egyedül az osztrák rendszabályok idéziték elő. Berlin, december 27. Szaszonov halálá­nak alkalmából a Vossische Zeitung ezeket Írja: Szaszonov nem volt skrupólusok nél­küli elődjének, Izvolszkijnak fajtájából való, hanem a maga nemében lelkiismeretes munkás, konzervatív ember. Látta ugyan a szerencsétlenség bekövetkezését, de azt el akarta kerülni, viszont azonban sem az utat nem találta meg erre, sem ereje nem volt hozzá. Éppen úgy engedte sodortatni magát az árral, mint mindazok az államférfiak, akik akkor a kormányruduál ültek. A Berliner Tagieblatt az elhunytat az A francia szocialisták pénzügyi programja Paris, december 27. A szocialista párt rendkívüli kongresszusa tegnap kezdődött meg Párisban. A kongresszusnak az a fel­adata, hogy a párt választási programját meg­állapítsa. A szocialista program magvát a va- gyonleadás kérdése alkotja. Faure párttitkár azonban megakadályozta a kérdés megvitatá­sát azzal az indokolással, hogy egy ilyen fon­tos technikai problémát nem lehet minden elő­készület nélkül a nyilvános ülésen eldönteni A kongresszus erre 12 tagú bizottságot válasz­tott, amely a kérdést tanulmányozni fogja. A bizottság Auriol képviselőt bízta meg a párt pénzügyi programijának megszerkesztésével. Ez a program követeli a stabilizálás végre­hajtását azon a kurzuson, amelyet a stabili­zálás időpontjának tényleges körülményei szabnak meg. A függő adósságok konszolidá- j cióját egyrészt kényszerintézkedésekkel. ! másrészt kölcsönök kiírásával akarja a párt í megoldani. A tőkeleadás helyett vagyon és jö- í védelmi adót követelnek az eddigi indirekt j adók helyébe. I E» volt népbiztos énként ! visszatért Magyarországra Budapest, december 27. Budapesti szer- | kesztőségünk jelenti telefonon: Az Uj Nem- i zedék értesülése szerint Erdélyi Mór volt nép- j jóléti népbiztos visszaérkezett Magyarcrszág- j ra s jelentkezett Hetényi főkapitányhelyetíes- ; nél, hogy a. magyar bíróság elé akar állni. 1 Hetéhyi a bejelentést tudomásul vette és Er­délyit elbocsátotta. Az ügyészség a szabadlá­bon levő volt népbiztos ellen folyamatba | tette az eljárást, hogy a vörös uralom alatt | elkövetett tetteiért felelősségre vonja. jVPv V Mai számunk 10 oldal ^ ^ sz®m í Szerda - 1927 december 28 r.KÍ.2 A «*»»“ * elleméh pártok SSSSgVS.iSíÜK Évente 400, félévre 200, negyedévre 100, Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő: hivatal:Prágan.,Pans!;áull2 HI.—Te­fiavonta 34 Xő. Egyes szám ara 1*20 Ke VZVRANYl LÁSZLÓ FORGACH GÉZA lefon: 30311.— Sürgönyeim: Hírlap, Praha ... i, j A síivéHite meg »■ aki egyik foírányitóia volt mviiágkatasitrAfa kitérésének; Az elhunyt szerepét a történelem még nem tudta kellőkép j; tisztázni — Óvakodott a háborútól, de megakadályozta !j az orosz különbékét

Next

/
Thumbnails
Contents