Prágai Magyar Hirlap, 1927. december (6. évfolyam, 275-297 / 1609-1631. szám)

1927-12-25 / 293. (1623.) szám

I 8 wapfíST-A^aGVa^-TTnrriro j.yz7 december 26, rasArmip. gniL BiMiiütrcJu táuuuiás — a másik oldalról. Bízása felhorkant én nyomban megindultak az auiouómUía törekvések. Klaue Zom von Butaxah báró (mely nevetséges ée - kemény név! — mondják a írandók) kiadta a jeilezét: — Mi nem vagyunk sem franciák, sem néme­tek, hanem elzásziak. Követeljük regionális jo­gainkat és autonómiánkat Páris fölszisszent é*' emlegetni kezdte a „ma- llaise alsaeien“-t az elzásziak krakélerlempóit, het- ivenkedéselt 11 akise körülbelül annyit jelent, mint nyegle, olyan ember, aki mindig nyugtalan és folyton bosszantja gra vámén jói vei a társait. Ámde az elzásziak nem hagy-Iák magukat. Amit megcselekedtek a katolikuséi!enes Bismarckká1!, megtették a katolikuséi!enes Herriot-val is. Gyű­lölni kezdték és vele Franciaországot. Történetesen pestig Németországban a katoli­kusok kerültek uralomra, a centrum. az elzá­sziak örök kedvenc pártba. Hisz Marx kancel­lár és társai ba Jeni ok. Elzász határszéléről va­lók. csaknem elzásziak és a katolikus és a dél­nyugati németek legfőbb pártfogója Csaknem olyan szerepet játszik, mint annakideién Bar- rés Párásban Az elzásziak Marx batalo'mmpi- tása, óta szokatlan vehemenciával ka<wint«it- aak Freiburg és Baden felé és na?v rwvrrőkö- myödéssel ezt a franciák is észrevették. Stí A vulkán kitört A párisi költség-veiési vitánál, most december első napjaiban, fölkelt Huber elzászi képviselő és « kővetkezőket mondotta: — Elzászt nem kérdezték meg, hogy hová akar tartozni. Elzászt megkérdezése nélkül csatol­ták Franciaországhoz Versaillésben. óriási konstemáeió. A députék nem tudnak szóhoz jutni, majd ezidalmaklcal halmozzák el a szónokot. És hangoztatják, hogy Elzász sziivvel-lé­lekkel franciává lett. — Franciaország hazudott Elzásznak, — vágja oda Huber a kamarának. Ilyet a Pala is Bourbon még nem hallott. Na­pokig tartott, amíg Páris megnyugodott. A parlamenti naplóból törölték Huber szavait, meri ily „galádságoí4* nem viselhet el a hiva- í talos papír. De Huber nem tett mást, mint föl rakta a ko­ronát arra a függetlenségi mozgalomra, amely két év óta kisért Elzászban és amellyel kapcsolati>an mos* novemberben és decemberben több, mint harminc egyént (köz­tük Bulach bárót) letartóztattak és négy újsá­got betiltottak. Erről « mozgalomról különben legközelebb beszé­dek, most csak megállapítom, hogy Elzász ördögei Ismét kitörték. A nyugtalan lélek uj errupció előtt áll, a vulkán belseje már megmozdult. Az el­látsz! tragédiába soha meg nem-elégedég, a mindig snást akarás, a két kultúra egyensúlyának átka, a Pókainé-som folytatódik. I Huber képviselő megadta a választ a huse ér előtti etrassbunri polgármesternek. \k fordulat megtörtéül, Elzász forr. Savaiké Pál dr. JÉZUS, A GYERMEK Mai HEGEDŰS LÓRÁNT fis előbfván Jézus egy kis gyerme­ket, közéjük állítja vala azt. (Máté XVIII, 2.) A legcsodálatosabb jede-nség Jénua meg- jeütenésjében az, hogy ő a gyermeket állitja oda vaillltáisánaik fund aniont u mául, mert ben­ne is gyermek lakik. A többi vadtltásalapító: Mózes, Buddlha, Koníucius, Mohamed, távol áll ilyen gondolattól. Eliképzeilmi azt, hogy Jézus, ki keleten jelenik meg, ahol a nőt egy más állatfajnak, asszony! állatnak tart­ják, jogilag pária, a gyermek pedig még lel­ketlen féreg, hogy ő, kinek nincs családja test szerint, a gyermeket állítja tanítványai elé, — maga is csoda. Pedig ebben van Jé­zus tanításának legmélyebb lényege. Mikor óriási sokaság veszi körül, — mert óriási sokaság járt vele — felkiált: „Bocsássátok hozzám a kisdedeket, mert övék a mennyek­nek országa!“ Miért mondja ezt? Mert néni bocsátották őket hozzá. Ha hozzá eresz lel­ték volna, nem szólna így, de távol akarták tőle tartani őket Mikor végtelen szeretető ha rína tűzni kezd, hogy végigosorduljon a vi­lág legtökéletesebb egyszerűségében, megint a -gyermekkel példázza azt, mert Máté X. ré­szének utolsó, 42. versében e felséges szava­kat bálijuk: „És aki inni ád egynek e kicsi­nyek közül, csak egy pohár hideg vizet ta­nítvány nevében, bizony mondom néktek, el nem vesztheti jn tátinál.“ Innét van a tüneményes csodáknak az a legtündiöklőbb csodája, hogy egy vaMsaiapi- tót gyermekkorában keresnek fel, nemcsak a keleti bölcsek, kik a biblia szavad szerint egyenesen a gyermek imádására indulnak el, hanem az egész mai emberiségnek oly szörnyen megsebzett szive. A gyermek Jé­zus! Mert Jézus gyermek. Először is gyer­mek azért, mert nem fejlődik. Nem is fej­lődhet lelke; ö nem keresi az igazságot, ha­nem hozza. De gyermek azért is, amit ő pél­dáz, hogy a gyermeki szívben még nincs semmi, nincs felekezeti különbség, nincs osztály, nincs még gyűlölet, még senkiben nem csalódott, még senkire nem bosszús, te­hát e tiszta edényben csak egy van: a szere­tet. Ez Jézus lelkének léiké s ezéirt ő min­dig gyermek marad. Rátáé! nagyon helyesen gondolt erre, mikor a sdxtini Madonna cso­dás Jézusának szemeiben már egy lángé9z tüzét látjuk, mely elvarázsol Jézus mindig gyermek is marad, nemcsak azért, mert a gyermekien keresi a mennyeknek országai és ide akarja gyűjteni a társadalom egész szeretetét, hanem azért, mert a szeretetnek nagy apostola a gyermeki szeretetet emeli a fájdalmak után is félénk, világ vallásának föl séges boltozatául. Mennél tovább olvasom a bibliát, annál inkább arra a tapasztalatra jutok, hogy Jézus erkölcstanának alapjává is a gyermeket akarta tenni. Abban' a korban roppant sok törvény, római, zsidó, uj és régi volt érvényben, egymással küzdve, egymás­sal harcolva, az emberek fejét megzavarva. És Jézus már a ti szí ázásához fog ez etikai kódexnek akkor, mikor azt mondja, hogy minden törvények között csak kettő van, az egyik: szeresd az élő Istent, a másik: sze­resd az embert. Itt már az egész bibliát, az összes törvénykönyveket két nagy paranccsá egyszerüsitette, die még tovább megy, min­den beszédénél odaállítja a gyermeket. Ez azt jelenti, hogy minden törvénykönyv, min­den paragrafus, minden ide-oda alkalmazott erkölcs fölött van egyetlenegy szabály: anyák és apák és te emberiség, ne tegyetek olyat, amit nem mertek ártatlan gyermekei­tek szemébe megmondani! Miért van ez? Mihelyt valaki rájött arra, hogy a bibliának ez az igaz értelme, akkor más erkölcsi kó­dexet elképzelni nem is tud. Miért van ez? — kérdem karácsony es­téjén. Azért, mert minden ártatlan gyermek szeméből Jézus néz felénk. Jézus, a gyer­mek, örök szimbólum, Jézus, a gyermek, az örök erkölcs, Jézus, a gyermek, az örök sze­retet, mely meg tudja váltani a világot, ha a felnőttek meg nem akadályozzák benne. BERLINI JEGyZE'i EK Írja: BÁRDOS ARTÚR — A császár győz és Píscator nyer — — A telelőn elterjedtsége az Egyesült Álla­mokban. Amerikában ezidőszerint összesen 16 aaiiíió telefonállomás van üzemben, úgy, hogy át­lag minden hetedik embernek van telefonja. össze­sen 0000 telefonközpont bonyolítja le a forgalmat, a hálózat pedig 73.000 km. ’boesziu. A világ összes telefonállomásaiból 61 százalék esik az Egyesült Államokra, egész Európára 28 százalék, a többiek­re pedig 11 százalék. — A repülős tüzvoswxletme. A repülőgép tűz­vészed elmének okai statisztikai adatok alapján a következően oszlanak meg: a láng visszacsapóén 83, a csővezeték szivárgása 27, a.motor egyes szer­kezeti. része 13, meg nem állapit ott, ok 27 száza­lékban. Vilmos Császár ezulal — nem úgy mint a há­borúban — másodfokon is győzöd. A másodfokú bíróság is megvédelmezte II. Vilmost a Piscator pellengére ellen: megt ltoda, hogy a volt császárt a „Raspu in“ cimü darabban szerepeltessék. Ez a „megvédelmezés" ugyan a németek nem minden hiúság nélkül való excsászárának kétes öröm le­het, de annyi megállapítható, hogy a polgári bí­róság a polgári jogait kereső császári felperesnek adott igazat. És az igazi nyertes mégis csak Pisca­tor alperes, akinek ez a per is csak éppen olyan jő reklám, mint a történelem, a kommunizmus és a színpad reformja. Vilmos különben már többször szerepelt szín­padon — nemcsak mint túlságosan is aktív idejé­ben, hogy úgy mondjam: zseni-korában, szerzőként, tervezőként és rendezőként, hanem — mint törté­nelmi darabok hőse is. De e régebbi, jobbára hí­zelgő szerepeltetések ellen nem emelt kifogást. Most sem a még életben levő ember jogán tilta­kozott a szinpadi megörökítés ellen, hanem egy­szerű rágalmazást pert indított. A német törvény ugyanis megengedi azoknak a még életben levő kortársaknak a szerepeltetését a színpadon, akik szerepet já;szottak a nemzet történelmi életében. Vilmosról pedig nehéz volna azt állítani, hogy nem­zete történelmében nem játszott — tragikusan ak­tív — szerepet... Éppen legutóbb tárgyalták a trónörökös fiának perét ama Harry Domela ellen, aki az ő képében tréfába meg egy egész kerület hatóságait és előkelőségeit. A herceg képviselője kénytelen volt azon a mulatságos alapon tiltakozni a herceg arcképének Domela naplójában való sze­repeltetése ellen, hogy a herceg egy jelen'éktelen senki, ak nek a nyilvános életben soha szerepe nem volt és nem is lesz... A rágalmazás vádja ellen viszont azzal érvel­tek Piscatorék, hogy a volt császár szájába ők csupa valóban meg'öríént, hiteles nyilatkozatot ad- ’ak, a saját kijelen őseivel pedig senkit sem lehet megrágalmazni. Hogy ezek a nyilafkozatok a csá­szárra kompromittálók, arról nem ők tehetnek, ha­nem a császár. A bíróság megvédelmezte a császárt, dekla­rálta a tilalmat, de azzal a dana'di indokolással, hogy a szóbanforgó jelenetben Ferenc József és Miklós cár olyan neve’séges és korlátolt szerepel játszanak, hogy már ebből is nyilvánvaló a har­madik császár szerepel'e'ésének szándéka, más­szóval, hogy e jelenetben ő is nevetséges és korlá­tolt ... ugyanakkor, mikor, valóban a saját hiteles nyilatkozatait ismétli... , er A bíróságnak ezt az indokolást esténként a „Rasputin" egyik szereplője olvassa fel a színpa­don, a közönség kitörő nevetésétől és tapsától ki­sérve. Nyilvánvaló, hogy a császár szereplése ez­által még gyilkosabb, mintha teljes életbeli maszk­jában állna a színpadon. Jellemző azonban (Alexander) Tolstoj és Schtschegolew urak darabjára és Pisca'or szinpadi alko'ására, erre az egész otrombán megirt és el­játszott szinpadi patnflelre is, hogy a darabon kí­vül álló színésznek pongyola szereplése — az, hogy polgári ruhájában egy száraz bírói ítéletet olvas fel a kímaszkirozo't színészek közeped, — nem hat kü­lön diszharmóniával az egész produkció kijózanító zűrzavarában. Tudjuk, mi az, mikor egyébként egy előadás, egy organikus szinpadi alkoiás során egy ur — rendező vagy színész — megjelenik a színpadon és bejelen'ést tesz. Valami bánló nappali fény szü­remlik be ilyenkor a színpad beidegzelt a'mosz- férájába pillanatnyi kínos megborzongás. kijózaní­tó disszonancia... A Piscator színpadának nincs zárt atmoszférája, amelyet az ilyesmh megzavar­hatna. Itt minden rög önzés, pongyolaság; vezér­cikk-foszlányok, pamflet-kiszólások., film-riportok Ö3sze-visszahányt szemé'dombja egy rakás tisztelet­lenség a színpaddal szemben. ---------------------------------1 ....................................... RE UN AT I K U S izom é» fájdalmakat, valamint vég-ta- <8 gok szakítását a legiobban csillapítja « Dr. RICMTER.f6ie ANK£R PAIN EXPEMLER Óvakodjunk az utánzatoktól! A valódi csak a „Richter" névvel és «.V0ROS HORGONNYAL11 ellátott Ára Ki 20 —, 12—, 7 50 Ahol nem kapható, közvetlenül küldi: Dr. Richter gyógyszertár Praba I, RevolnSni 5/567 Itt semmi sem funkcionál, sem a világítás, sem a zene, minden bevágás rossz, a nézőtér ki vilá­gosod k, amikor el kellene sö é'edníe, a ve itett háttérre egyszerre a rosszul beállított reflektor le­leplező fénye zuhan... Színészi alakításról, a ren­dezés koncentráló munkájáról nem is lehet sző, meri minden szereplő egyszerűen elmenuvdpvgi a maga vezércikk kivonatál és paprikajancsi módjára elsüllyed a színpadot álfogó — egyébkén: nem szel­lemtelenül elgondolj — piszkátori gömbbe. Csodálatos. Minden hozzáértő, színházi emberi és kritikus — egész légióval beszél'ern, — a mar­kába nevet e különben tehe'séges Piscator u fent elszán ságán, művészi rosszhiszeműségén, de csak — a markába. Kifelé, uj-ágban. kri'ikában alig jut kifejezésre valami is ebből a lenézésből. Eunek, több oka van. Nem u'oisó sorban az, bogy a le­sújtó művészi kritikával nem akarják meggyanu- sitlalni politikai elfognia lanságukat. Piscator pedig a maga művészi lelkiismere'é! valószinüleg az ala­posan kielégi'ett politikai lelkiismeretének egyen­súlyával nyugtatja meg. Mert. valóban, a komrau- uista propagandának alig képzelhető nyil’abb és ha ásosabb szószéke, min: ez a színpad, Béri n kö­zepén, a reflek orok teljes fényében, napon a ezer­ötszáz ember eleven jelenléiében. A Piscator színházát ugyanis napon'a meg’ölti a közönség. És milyen közönség? Berlin W., a leg- kapiíalisíább Berlin fizet tizennégy suhos márká­kéi, a kommunista /színház egyetlen helyéért, ie nemkülönben az idegenek, az á uiazók is, minden­ki. Piscator divatban van és a blöff kell az embe­teknek és a kapi’abYák há^borzoogva akarják él­vezni ellenük dörgő ürességeit ennek a plakát-da­rabnak, ennek a politikai grand-gu’gnoinak, mely­nek már a rinlapján vár csurog egy császári ko­ronából és amelynek teljes címe: „Rasputin. a Ro-* manovok, a háború és a nép, amely ellenük, fel- támadt.. A színháznyitó első produkciónak („Horda, wir leben!“) még voí ak művészi szándékai *is és néhány megragadó pillanata: egy meggyőződött iró — Ernsf Troller, — és egy nagy emberségű színész — Granach, — jóvol ából. Ez a „Raspu'in44 és a mai Pisca’or már nem akar mást, csak szen­zációt, ordenáré reklámot és legjobb esetben: po­litikai propagandái. Rá öü, hogy így is lehet. A kö­zönség lelke rajta, hogy iga&a lett & Ez a produkció tulajdonképpen megdöbben­tően hatásos is lehelne. A ha!ás eszközeiért a telib ■ markolhat. Soha még Írónak és rendezőnek ilyen teljes hatás-alkalom nem adatott: első ízben, szőlha’ni mindenről egé>zen szabadon, az ízlés és a tapiu at minden szemérme nélkül és a műfajok minden művészi parancsának is felelőtlen felrú­gásával... Olyan szavakat és mondatokat hallani itt a színpadról, amelyek nem tűrik meg a nyomda- festéket és amelyeket most először mondanak el színpadon. És a nagy, sorsszabásu, közve len múlt­ba: a háborúba nyúlnak bele és még csak most élt és még elő személyedet szerepeltetnek, minden fekin'et, gá'lás nélkül, egy lezajlott, lezárt forra­dalom ha ásós perspektívájából. És nagynevű szí­nészek játszanak rossz szerepeket és az orosz for­radalom eredeti film-felvételei, az egész orosz íor- radalmi archívum felvonul... És mindez, az egész hatalmas „Aufgebot" egy pillanatnyi megrendülést nem ad, a művészi, vagy mondjuk: emberi élmények csak egy emlékfo.zlá- nyát sem semmit, amit magunkkal vihetnénk a színházból. Meri az egésznek semmi köze 9 szín­ház müvésze'éhez. De a film művészeiéhez sem. A forradalom érzékel'e’ésére mindenki és minden felvonul, a cár, a cárné, a közös barátnőjük, az egész duma és Lenin és Trockij és filmek per­getik le a forradalom eredeti felvételeit, a matró­zokat, a néptömegeket, mindent... és az egészben nincs feszültség, csak lárma, nincs erő, csak zűr­zavar... Vájjon ez a müvészet-e? Vagy az, mi köp egy igazi iró, egy rendező és néhány színész jó­voltából két-három ember drámai dialógusában, benne feszül, benne zeug egy egész forradalom minden exő'ikus láza és irtóznia és ujjongása...?, (Gondoljunk csak egy pillanatra Romain Rolland „A szerelem és a halál já ékának" egyetlen je­leneiére!) Az eszközöknek ez a piszkátori bő-ége és zűrzavara fejlődést jelent-e, nagyobb gazdag­ságot, vagy visszafejlődést és művészi szegénysé­gei?! De forradalom volt a Po emkin-filmben is, sőt kommunista propaganda! De ott mindez egy egységes művészi alkotás tömörségével szólal’ meg. Sőt: csúcspont volt. A film művészetének csúcs­pontja. A Raspplin az ő hat alcímével: sem szinház, sem film. Pamflet. Mélypont. Érdemes vele komolyan foglalkozni? Csak’ & ha’ása miatt. Mert a közönség — mundus vul! de- cipi! —, amely szenzációt keres, azt hiszi, bogy mű­vészeden is gyarapodott. Mert a pesti sznoboknak és kapi’alistáknak is, a jól megkö'ött iizleiek utáns első ütjük ilt a kommunista színházba vezet. ■& ügy látom, én is reklámot csináltam Piscator mesternek. Ez mindig sikerül neki. xx Rendelje meg kiadóhivatalunknál a magyar Irodalom kincsestárát, az Ifjúsági Könyvtár már megjelent 2. kötetét is. A Kis Pythagorus ára 12 korona. _ Egyik mondja a másiknak.. /Ía Gyönyörű ingei vannak Markoviesnak * " Pozsony, Halászkapu 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents