Prágai Magyar Hirlap, 1927. december (6. évfolyam, 275-297 / 1609-1631. szám)

1927-12-22 / 291. (1625.) szám

5

1927 december 22, csütörtök.

MŰSORON KÍVÜL

ji — MÓRA ÉS MADELEINE /) Pária, december 19.

Egy francia regényben azt olva;síaiin a múltkor, Rogy a hős, egy francia, Ibsen

„Nórá"-járól beszélgetve valakivel felkiált: „Már megbocsát, de ‘én nem értem ezt a Mórái. Ha Mára véletlenül franciának születik, jámbor, kedves és okos bu rzs oá-asszony lett ‘volna, aki sok tápintattal csalja a férjét, még több tapintattal igazit el váltó-históriáikat, s főként eszébe sem jut, hogy ilyen bagatelle-k miatt elhagyja a csatád! tűzhelyet.“

Bölcs szavak, százpercen fos bölcseség.

Egy . francia újságban tegnap meg azt olvastam, hogy egy francia hölgy, családanya, bizonyos Madieliéime Nőibe bért, olyan diiíhbo jött, mikor 'megtudta az ura hűtlenségét,1 hogy egy 'lovassági revolvert fogott, s azzal leduir- T-antolta az urát, bárom gyermekét, s végül eaját magát; — egy teljesítmény, ami még bau'levard-nopib;rnek is kiadós.

Melyik most az igazi francia asszony- típus? Az ál-Nóra, aki békésén ós tapintat- tat csatja az urát, békésen és tapintattal tűri, hogy megcsalja az ura, s egy angyal váM- vorá'ávaf lebeg el az élet kényszerű komédiái fölélt; vagy MadielLéine, akii az első sze- réjftii' eset miatt gyilkol, pusziit, eszeveszett dilikében kórt tesz minden életben, ami a kezeügyébe esik?

A kérdés erőszakolt, mint minden ilyen

nagyon beállított kérdés; egyik sem az igazi francia típus, ez a valószínűbb; s ha mégis megrekikirozom, abban a reményben teszem, hogy megtalálom vagy a Madeleinek, vagy az ál-Nórák karakterének • kulcsát; mert bizony cs az, ho?y mind a két tipus él, millió és U1 •Iliié példányban.

Itt van egyrészről, amit senki sem fog tagadni, a francia nő karakté lében ez a nagyon rokonszenves vonás, a maga je-m’en- fi.'dh’ismév'eil, ezzel a gondatlan, könnyű, nagyszerű filozófiával és életokossággal, aki semmit nem vesz tragikusan, minden tréfában benn© van, s leszakadt gomb, kifizetetlen adósság, elrontott ebéd és hűtlen tférj egy válvcnássel'loperegnek róla. Ez a gyakoribb típus. Napi gondok miatt sehol nincsen olyan kg vés1 veszekedés, mint a francia családban. Sehol nem csapnak be ritkáiban egy ajtót, sehol nem röpülnek ritkábban tányérok, mint a francia polgári menageban. Egy váll- vonás, egy füliővakarás, egy legyintés, e megy az élet kis verklije tovább.

Másrészt sehol nem durran annyi revolver,- nem villan annyi tör, miint a francia nő kezében; ha szerelmes, és ha csalódik sze- ESbméiíem- A szóidLmehtáíIs dríjniá sehol bem olyan brutális-, olyan . tragikus' és oilvam gyakori, mint Páriában. Egyrészről eszébe eém jut ennek a Madele:ne-nek, hogy egy álmatlan éjszakát csináljon macának, ba megtudja, hogy monsieur délutánonként kajába ász helyett valami egészen mást csinál; másrészről, ha aztán egyszer eszébe jut, akkor nem szalad rögtön az ügyvédhez, hanem e’őbb szurlcál és lovassági fegyverekkel lövöldöz, s egykét hullán alul nem adija, ha már belekezdett.

Ez nem is olyan olcsó tréfa, m in t ahogy első ipiillaraiban magamnak is tetszik, ha kérőm, hogy Parisban két komoly veszély fenyevist minden rendes embert: az egyik a szerelmes nő és a másik az autóforgalom.

A -sC'íiőír még vigyáz, mert megbüntetik; a szerelmes nő már nem is vigyáz olyan nagyon, mert a szerelmi gázolások tetteseit következekeer fölmentik. A szerelem ön- klvülslí állapot, ez az érvelés, s a tettes be- számi'Jkalattan, qn#rt szerelmes. Mind fölmér tik őket, ezeket az amazonokat, sorra, százával. - v

A. békés tipus, a francia Nóra-tipois persze még mindig a gyakoribb; Párásban még mindig több hűtlen férj járkál meleg, t 'nt hideg állapotban. De ha ez a francia Nóra egyszer megvadul, akkor nem veszi- a bókipját és fátylát, mint északi testvére, hármán veszi a konyhakést. Ilyenkor fusson, aki futni tud; mert Ámok szalad az utcán.

A 'revolver, a „rigoló“ divatba jött és ott pihen a francia Nóra retikiiljében, a rúzs, a pudercoboz, a piéd-á-terre-kulcs és a masszőr ■elme között. Néha email léből van és cigarettára lehet gyújtani vek; néha acélból van" és emész családokat ki lőhet irtani vele.

Minden tájékozódási képességét elveszti lassan''velők szemben az ember. Melyik a Nóra? Melyik a Madiet.eine? Melyik az, aki legyint egyet, s melyik az, aki agyonüt?

Össze vannak keverve. Márai Sándor.

I jcfo-t nsg! Most jelent m"g! ^

A Icjklválőfeb karűssonyi kör.yvujdonság I jj

P Ha kis a? Sándor erdélyi ref. püspök, I a kiváló író történelmi regénye

Az ordogszekér|

á"zi 73.— korona

A regény hősei Báthory Anna, Bsthísn Sátor és Báthory Gábor

E bönvvben u’ra é'ednek a történelmi alakok, a legenda életté tisztul és az élet legendává színesedik. Démon vo’t-e, történemi nagyság volt-e Báthory Anna...

A kormány Kotláméit módszereit követi a magyar reformátusokkal szemben

A dtmáninnem református egyházkerület évi közgyűlése Pozsonyban ~ Szilassy Béta főgondnok hatalmas megnyitó beszéde — Beszámolás a kormánnyal folytatott tárgyalások eredményeiről

^PAGAt-/v\^VVAR.-HIRIiAn 5

— Pozsony, december 21.

(Pozsonyi szerkesztőségünktől.) A dunáninneni református egyházkerület kedden tartotta évi közgyűlését a pozsonyi református egyházközség épületében Szilassy Béla dr. egyházkerületi főgondnok és Balogh Elemér dr. püspök elnöklése mellett. A gyűlésen harminckét kiküldött jelent meg. Balogh Elemér dr. püspök megnyitó imája után Szilassy Béla dr. magasszárnyalásu megnyitó beszédet mondott.

Szilassy Béla beszéde

— Advent utolsó hetében a Szeretet ünnepének légkörében gyűltünk össze, — kezdte beszédét az egyházkerületi főgondnok, — hogy számba vegyük egyévi sáfárkodásunkat. Szeretetet hirdető egyházunk e gyűlésén jóakarattal, megértéssel kell szemlélnünk a lefolyt eseményeket, megemlékezvén arról, hogy a mi Urunk Aliit kit-kit más-más munkakörbe. ő osztja a tehetségeket, neki felel mindenki a rábízóttakről. Ezen keresztyén nézőpontból következik, hogy mindazokat, kik egyházunk ügyeinek intézésénél súlyos munkaszerepet töltenek be, szeretetteljes megértéssel és bizalommal kell munkájukban támogatni, ezzel is erősítvén őket a küzdelemben, melyet egyházunk szabadságainak megtartására és anyagi ügyeinek rendezése céljából folytatnak. Az Isten és a történelem előtt való felelősséggel dolgozókat saját véreik részéről . gyanakvással, bizalmatlansággal, esetleg a rágalom gáncsvetéseivel akadályozni munkálkodásukban, a küzdelem eredményét teszi kétségessé. Hogy ez mennyi keserűséget vált kb mennyire elkedvetlenítő, mennyire megbénít ja a küzdőket, talán felesleges hangoztatni.

Magyar átok ez, mert semmilyen más nemzet nem engedi meg magának azt a fényűzést, hogy felelős vezetőit ütközet közben, indokolatlan hányivctiséggcl maga te"* ő harcképtelenné.

'; -k Mert'harcban állunk, fő tiszteletű egy- házkeniíéti közgyűlés, '- a döntő küzdelmet létünk biztosítására még még kell vívnunk.

— Aki az eke szarvára tette a kezét és hálra néz, nem alkalmas az Isten országára. Egyházkerületünk aikotó tagjai bizonyára tudni óhajtják

a kormánnyal folytatott tárgy iKuok állását

és igy javaslom, hogy ennek ismertetésére napirend előtt alkalmat, adni méltóztassék. A magam részéről csak azon benyomásomnak óhajtok kifejezést adni, hogy a kormány, bár helyzetünk rendezetlen volta reá is kényelmetlennek látszik, még mindig olyan politikai irányzatot követ velünk szemben, amely nagyon emlékeztet azon kormányzati elvekre, amelyeket annakidején Kolo-nich bíboros alkalmazott

s amelyek egyházunkat és nemzetünket mérhetetlen megpróbáltatással és szenvedéssel sújtották. Meg kell ezt állapítanom, mert ennek hijján helyzetünk megítélésében félreismerésre nyílik alkalom.

— Ilyen kormányzati princípium látszata mellett egyházunk vezetőségének más ut nem nvilott, mint minden kínálkozó alkalmat megragadni, amely kilátással kecsegtetett súlyos helyzetünk enyhítésére. Először a külföldi hittestvérek érdeklődését sikerült felkelteni, akik állandóan figyelemmel kisérik nehéz vergődésünket. Ennek szép tanujelét adták a presbiter világszövétség keleti osztályainak legutóbb Budapesten tartott nagygyűlésén és ezt követőleg egyik bizottságának néhány egyházunknak meglátogatása által.

— A múlt év folyamán a magyarság egvik parlamenti csoportja részére alkalom nyilván a kormánnyal a magyarság sérelmeinek tárgyalására, egyebek között egyházunk sérelmes helyzetét is felvette tárgyalási anyaga közé.

Ismételt tárgyalásainak és intervencióinak tudhatok be, ho~y a kormány a megszakadt társrvalásokat e^házuuk vezetőségével ismét felvette

•és hogy az egész függő anyag a kormány közegeivel ez év tavaszán le is tárgyaltatott. Ezen többszöri intervenció hatása alatt mutatott egyházi ügyeink iránt melegebb érdeklődést Zoch ey. püspök ur, aki szerint

a* evangélikus szövetség elnöke értékes munkát végzett

egyházunknak a kormányközegekkel való megegyezésének előkészítésére. Csak etism.e- rés illetheti egyházunk minden tagja részéről ről mindazokat, akik az érlelő munkához hoz-,

zájárultak és okik lehetővé tették, hogy a jövő

év első hónapjában összeülendő zsinatunk kellőleg előkészített tör vény tervezetei tárgyalhasson le.

Reménylcnünk lehet, hogy ezen zsinati törvényalkotás után egyházunk nyugalmasabb korszaka következik,

bár nem szabad azt hinnünk, hogy ezután minden nehézségünk megszűnik és a nehezen kiküzdött békességben elpihenhetünk. Lesznek még problémáink, az anyagiakban éppúgy, mint a lelki szolgálatban. Legfeljebb a keret lesz kevésbé feszélyező, a munka terén vájó mozgás könnyebb, a munka,mező azonban annál kiterjedtebb és a végzendő feladatok annál magaszlosabbak,

— Nemzetünk életében csakúgy, mint széles e világon mindenfelé, nagy lelki ébredés van folyamatban, vágyakozás jobb, tisztul tabb, magasabb éleiideálok ulán, melyet kielégítőm meggyőződésünk szerint csak az Istennel való találkozás, az ővele összekapcsolt élet adhat meg az emberiségnek. Isten országát a lelkek részére ' élő valósággá tenni, az emberi lelkeket előkészíteni az Istennel való találkozásra, a lelkekben élő vágyat öntudatossá tenni ' egyházunk egyedüli hivatása.

— Az ilyen életet elterjeszteni nemzetünkben — fejezte be beszédét — egyházunk legszebb, legmagasztosabb és egyetlen hivatása. Ennek ápolása, élethivatás úgy lelkészeinknek, mint világi híveinknek.

Ez az, ami minden függő problémára a megoldást meghozza, enélkiil úgy egyházunk, mint nemzetünk el fog sorvadni.

— Adja Isten, hogy e mai gyűlésünk is hozzájáruljon .ahhoz, hogy a lelki élet és igaz Iliiből fakadó életöröm egyházunk révén nemzetünkben elterjedést vegyen.

London, december 21. Mint ismeretes, Ponsopiby angol munkáspárti képviselő, a Foreá'gn Office volt aláílamitbikára, nyílt leveliét intézett Bafdwim miníszfeTelinökhöz és a levélhez 128 ezer aláírásit melleikéit. Az aláíróik kijelentenék, hogy háborús konfliktus csőién megtagadják a hadiszolgálatok teljesítését és sokasom fogják támogatni azt a kormányt, amely valaha is a fegyverhez nyúl. Ba’Mw'm míníszferéílnök mos! hozta nyilvánosságra válaszát a Po.nso'nby-1 evélre:

— Ha a Pousonby-íevél aláíróinak fenyegetését Anglilában általános;ágiban követnék és ennek következtében az angol hadsereg és flotta megszűnne,

ennek szükségszerű következménye a népszövetség összeomlása volna —

írja a minisztereLnök válaszában. A háborút előkészítő államoknak soha kedvezőbb alkalmuk nem volna a háború előidézésére, ■mint ez. Ha Angii ónak nem volna többé flottája és hadserege, nem tudna megfelelni a népszövetségi alkotmány tizenhatodik fejezetében foglalt kötelezettségnek, a nép- szövetség! alkotmány védelmére nem tudná tengerészeiét, légiiflottáját és haderejét .rendelkezésre bocsátani és ennek következtében ki kellene 'lépnie a népszövetségiből,

— Ugyanez vonatkozik a locarnéi szerződésre is, amelynek hatékonysága nagyrészt attól függ, ' hogy a résztvevők tudatában vannak Anglia hatalmának. Tudják, hogy

Anglia hatalma minden provokált támadás ©setén a támadó fél cllon érvényesülne. Ha Angliát megfosztanák ettől a hat almáiéi, akkor az összes szerződéseket megfosztják értéküktől. Nyugateurópában újból félelem és növekvő nyugtalanság jelentkeznék. Ha Angina teljesen lefogyverezné hadseregét, egy öiödrangu hatalom nívójára sülyedne és gyarmatait ás elveit éné. Éhség és munka- nélküliség lennének úrrá az országon,

—• A népszövetségi alkotmány szerint Anglia kötelezve van fegyverkezését annyira redukálná, hogy az összeegye*'fothie4ő leSoros Béla beszámolója

A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Sörös Béla losonci református lelkész ismertette a kormány megbízottaival le- 1 folytatott információs tárgyalások ered- !

menyeit, 1

valamint az egészet lezáró hivatalos fogadtatását az egyetemes református egyház kon- venti elnökségének.

Kiemelte, hogy az iskolnügyi miniszter az 1927. évi államsegélyek utalását még az év hátralevő napjaira kilátásba helyezte. Előzetes hozzájárulását adta a miniszter az 1923. evben a lévai zsinaton megalkotott kánonok ami szövegéhez, amely az 1928rik év január 21 én összeülendő pozsonyi zsinaton fog megtárgyal látni mint törvényrevizió. Elfogadta a. miniszler az egyetemes református egyház el-, nöksegének a zsinat megtartására vonatkozó bejelentését. I

Az egy!láz egyéb kívánságaira nézve a miniszter nagyon rezcrváltan nyilatkozott.

A közgyűlés résztvevői meglepetéssel hallgatták a vázlatos előterjesztést, amely messze mögötte marad az iskolaügyi miniszter március 14-én telt kijelentéseihez Tüződö várakozásoknak.. Ugylátszik, hogy a kálvinista egyház lelkészei és intézményei nem kecsegtethetik magukat azzal, hogy rövid időn belül birtokába juthassanak azoknak az állami költségvetésbe felvett és megszavazott államsegélyeknek, amely minden egyház é# ezek lelkészei részére egyaránt járnak.

Ezután Balogh Elemér dr. püspök tartott; magvas püspöki beszámolót, ami után rátérlek a 36 nontből á’ló napirend letárgyalására.

Délután 4 órától este 8 óráig a kerületi bírósági ülést tartották meg, amelynek nyolc pontját intézték el.

gyen nemzeti biztonságává! és képeseié tegye az államot, hogy a nemzetközi köteöe- zeittségek betartásává irányuló közös cselekvésekben rósz tv egyen. Ezt a nemzetközi kő* lelezetteéget Anglia teljesíteni is fogja.

Leve!ének végén az angol miniszterelnök megemlíti, hogy ő is békére vágyik, de mielőtt a leszerelésre határozná el magát, először meg kell bizonyosodnia róla, hogy valóban akkor szolgálja-e legjobban á béke ügyét, ha Anglia erejét gyöngíti.

London, december 21. Az angol alisőház tegnapi ülésén az a. bizalmatlansági indítvány került tárgyalásra, amelyet az ellenzék tulajdonképpeni vezetője, Lloyd George nyújtott be Baldwin kormánya ellen a mező- gazdaság érdekeinek elhanyagolása miatt. A karácsony előtti héten ez már a második bizalmatlansági indítvány, mely az angol alsóházat foglalkoztatja. A hétfői napon a munkáspárt bizalma Hanság! in dítványát szavazták le nagy többséggel, amelyet azzal az indokolással terjesztett be a Labour Party, hogy a kormány nem mutat elegendő erélyl a munkanélküliség leküzdésében.

A liberális párt bizalmatlansági indítványát is a loszavaztafás sorsa értő, amennyiben az alsóház tegnapi ülésén 257 szavazattal 107 ellenében visszautasították.

Súlyos vasúti szerer.ciélíeaiéa tísgyMán

Na^lda, december 21. (Saját tudósítónktól.) A Kassa—tornai helyiérdekű vasút mentén fekvő Nagyilla állomásán tegnap reggel súlyos vasúti szerencsétlenség történt. A Tornáról Kassa felé elindult vonat az állomáson nekiszaladt az ott veszteglő vonatnak. Bár á vicinális vonat csak mérsékelt gyorsasággal közlekedik, az összeütközés mégis igen heves volt. Az utasok közül nyolcán súlyosan s többen könnyebben sebesültek meg az összeütközés következtében, melyet hibás váltóálhU tás okozott.

gfi;; iilfiií biztosiiélá1*

BaMwfn fe!e!e?e Ponsohny antlntliiiarfsfa manífeszfeiüSra — Lloyd 6eor$e bizalmatlansági Indítványát elvetetik —