Prágai Magyar Hirlap, 1927. december (6. évfolyam, 275-297 / 1609-1631. szám)

1927-12-22 / 291. (1625.) szám

Czuczor Gergely-ünnep Érsekújváron Földet követelnek a Csánki-párti magyarok Egy tanulságos kormánypárti gyűlés, amelyen a közönség elkeseredett ellenzéki tónusban a földosztási ígéretek beváltását sürgeti - A népszerűtlen maradókblrtckosok Léva, december 21. (Saját tudősitóuktól.) A csehszlovák agrárpárt úgynevezett magyar osztályának vasárnap igen elkeseredett han­gulatú gyűlése folyt le Léván. Véletlenül színház volt a gyűlés helyszíne s a tárgyila­gos szemlélő tényleg színházban érezhette is magát. A gyűlés a tragédia és a komédia jellemző vonásait egyaránt magán viselte. A pártba a földosztás ígéretével becsalo­gatott földváró magyarok türelme, ugylátszik, már végleg fogytán kezd lenni. A* elkeseredett „páríhivek“ ez alkalom­mal is mély íölháborodássa] és türelmet­lenül sürgették az ígéretek beváltását, Az elnöki asztalnál ülők azzal igyekeztek megnyugtatni az izzó kedélyeket, hogy most már nem Duchaj szenátor intézi a földosztás! ügyeket, hanem Zoch Sámuel ev. püspök, aki­nél jobb kezekben van az eddig hitegetett magyar földművesek reménytelen dolga. A gyűlés folyamán egy rokkant hangosan panaszolta el, hogy ő már minden kormánypártnak tagja volt és mégsem kap földet Tüzes hangulatban érkezett a gyűlés az uj elnökség választásáig. Tvarosek Ede ga­ramlöki maradékbirtokos és malomtulajdonos egyik maradékbirtokos kollégáját, Simkó Ká­roly volt turócszentmártoni jegyzőt ajánlotta elnöknek, azonban az izgatott közönség azzal utasította vissza a javaslatot, hogy Síinké már megkapta a maga háromszál holdját a lévai határban, a földigénylők pediglen olyan embert akarnak az el­nöki székben látni, aki még eddig szin­tén nem kapott földei — Éljen Koszorin! — hangzott fel a je­lenlevők soraiból. — Koszorin nem ismeri a járást a földhi­vatalban, —■ hangzott a válasz az izgatott el­nökség részéről. — Nem baj, majd megtalálja a paraszt js a* niat oda! — felelték az elégedetlen párt­tagok és izgatott huzavona után Koszorin barsi törpegazdát választották meg Léva-vi­déki elnöknek­Vájjon tényleg megtalálja-e az utat a mindenható földhivatalhoz? Erre valószínűleg már a legközelebbi gyűlés meg fogja adni a lesújtó választ. Fenitek mayerlingi regényét Albert tanár fia is cáfolja Albert György dr. szerint atyja atem vett részt Rudolf trónörökös böiilesiéaek a íelboncolásánái s így közlést sem tehetett arrő% sem lelkifurdalást nem érezhetett a jegyzőkönyv aláírása miatt — Penizek nem reagál a cáfolatokra — Éraekufrir, december 21. (Saját tudőettónktől) Az Énsetkujsvári Római Katolikus Nőegyiet már hónapok óta pezsgő kml- turéletet teremtett Érsekújváron, melynek társa­dalma — intellektüefek, gazdák, iparosok, keres­kedők, munkások egyaránt — egészen szokatlan lelkesedéssel s érdeklődéssel fogadja ezt a rokon­szenves igyekezetei. Azon a kulturelőadáson, me­lyet vasárnap délelőtt rendeztek, még az eddiginél fia nagyobb tömegek jelentek meg. Az Arany Oroszlán nagytermét zsúfolásig megtöltő közönség körében nemcsak az énsekujvári, hanem a szom­szédos magyar községek gazdáit is nagy számmal képviselve. A magyar falu ünnepe volt vasárnap délelőtt. Rokonszenves, életrevaló gondolat volt propa­gandát csinálni a falu és a város közeledésének. Holota János dr. nemzetgyűlési képviselő, Érsek­újvár vároebiraja nyitotta meg emelkedett szavak­kal a matinét g megragadó összehasonlítást tett a falusi élet csendes, munkás szépsége s a városi polgár mozgalmas, hágsz ás, percekre beosztott élete között. A városi élet kergető tempója, nehezebb versenye, rafináltabb lehetőségei az évszázadok során bizonyos fáradtságot okoznak, melyre min­dig megtermékenyítő a frissebb, ©KhasználaUanabb, egészségesebb falusa energia behatása. Nagyszerű keveredés a város és a falu energiájának kevere­dése s a magyar életnek nagy erősödését jelente­né, ha lesznek apostolai, odaadó propagálói ennek a nagyszerű együttműködésnek. A nagy tetszéssel s lelkes tapssal fogadott megnyitó beszéd után rendkívül ünnepélyes külsőségek között megkoszo­rúzták Czuczor Gergelynek, az Érsekújvárral szom­szédos Andód községben született nagy költőnek arcképéi, majd ölvedi Erzsiké lépett a színpadra s drámai erővel szavalta el Mészáros Józsefnek két költeményét. Ezután Mészáros József lépett az emelvényre s a Falu és város cimü tanulmányát olvasta fel Schneider Ede. Mészáros József érde­kes tanulmányában nagy alapossággal foglalkozott a falu és a város viszonyával. Rámutatott arra hogy a város és falu között elejétől fogva valami néma ellenségeskedés állott fenn. A városba ke-1 rült nép fölényes magassá^Iz>n érezte magát a fal­vak népével szemben. Történeti visszatekintés so­rán erŐ6 színekkel festette a falusi ember keserve* sorsát a régi időkben, amikor törők-tatár rabló helyett jött a magyar, német. Amikor kard e» lándzsa éle helyett korbács és bot... S gondolkod­hatott felette, melyik volt jobb... Ilyen nehéz vi­szonyok között, amikor a város felől mindig ellen­ségesen közeledtek hozzá, amikor a nép elnyo­mott, szegény és elmaradott volt, nem csoda, h# -nem ismert® meg a testvérben ma sem a test­véri . •. Valóságos szózattal fejezte be beszédét, amidőn a testvérekhez fordult • kérte a váróét: Fel kell keresni a falut, meg-kell kimerni a nép lelkét, mert tiszta a falu lelke... A lelkes hnngu beszéd elhangzása után. amikor a* ünneplés zaja elcsendf'sedett, &ij<*sik Gyula szavalt* el nagy ha­tással Mészáros József egyik versét, majd Szabó Gyula és Pintér Gyula énekelték el Mészáros Jó­zsefnek Sipos Péter által megzenésített dalait ölvedi László dr. lelkes szavaival ért véget a nagysikerű kuíturelőadá*. (s. d.) — Ady Endre-nfea Debrecenben. Debrecenből .jelentik: A város egyik főutcáját Ady Endréről ne­vezték eh Prága, december 21. Az elmúlt héten két íz­ben is foglalkoztunk a Rudolf trónörökös halála kö­rül támadt uj verzióval, amely Penizek prágai újságíró most megjelent emlékiratainak harmadik kötetében látott napvilágot. Penizek — amint meg­írtuk — Albert dr. bécsi egyetemi tanár közlésére támaszkodik, aki szerinte jelen volt Rudolf trón­örökös holttestének a felboncolásánál és a halotti jegyzőkönyvet is aláírta. A tanár az emlék iratot szövege szerint két nappal a boncolás után izgatot­tan, minden izében remegve, beállított Eim bécsi cseh újságíró lakására, ahol akkor Penizek is tar­tózkodott. Albert dr. igen kfilönö* formában adott kife­jezést afölötti utálkozásának, hogy tudományos pártatlanságát félredobva, köteles orvosi le'ki- ieoieretét elárulva, aláírta a Rudolf trónörökös haláláról szóló jegyzőkönyvet, amely a halál okául öngyilkosságot állapított meg, jóllehet a trónörökös puskatuseal elkövetett gyil­kosságnak esett áldozatul. Penizek emlékiratai ismét éleir ekeit ették a trónörökös rejtélyes haláláról keringett mende­mondákat egyszersmind megszólaltatták a tragé­dia utójátékában — a temetésnél és a boncolásnál, vagy más módon — szerepelt személyek ismerő­seit, vagy leszármazottjait. így Gaertner dr. bécsi egyetemi tanár — mint jelentettük —• a Neue Erei* Pressében reprodukálta egykori tanárának, Strickernek neki tett közlését, mely szerint , Rudolf öngyilkosságot követett el « a tanár, aki Kundrat és Hoffmann tanárokkal a boncolási jegyzőkönyvet kiéliitóttá, öngyilkosságot jelölt meg a halál okául, nem pedig saivszélhü- dést. ahogy az udvar kívánságára kellett volna megállapítania. Az első ellentmondás tehát itt van Penizek és Gaertner közlései között, mert Penizek szerint Albert tanárra a* udvari körök olyan pressziót gyakoroltak, hogy öngyilkos­ságot jelölt meg a halál okául, tőkre is talál, akik átveszik a munkát és folytatják az‘. így jár a magyar mese faluról-falura Szloven- szkóban és Ruszinokéban. 1927 nyarán egy könyv kiadásán dolgozunk, melyet a mes lélu ánok kap­csán a falusi gyermekek közt kell terjeszteni: a Kis Magyarok Könyvét. Majd meg a prágai diák­leányok fordulnak hozzánk erkölcsi és anyagi tá- moga'ásért. Ekkor vetődik fel először a Diákleány­otthon kérdése. Sok nehézséggel kell megküzdeni itt is. Addig nem is sikerül a dolog, míg Szkalosné személyesen fel nem megy Prágába és nyélbe nem üti a dolgok Vissza érve, ok'éberben megrendezi a kassai Nemzetközi Népművészeti Kiállítást Rozs­nyón. Ez a munka felőrli üol ó erejét. Az eddigiek­nél sokkal súlyosabb roham veti le lábáról, melyből 'öb.bé ki nem lábad. Elkezdődik szörnyű mártirom- sága. A fájdalmai oly nagyok, hogy szinte kiabál tőlük. Az orvosok felismerik az epekőgörcsöket Azonnal operálni kellene, de az ot’ani sebész nem vállalja a mü éte', szállításra meg a szive tulgyen- ge. Hozzátartozói már teljesen ki vannak merülve az ápolástól kénytelenek tehetetlenül nézni szere­tetjük szörnyű —- emberfeletti fájdalmát. Végre négyheti kínlódás u'án az orvosok elrendelik, hogy azonnal Budapes're kell szállítani műtétre, mert különben veszve van. Közben az ura is súlyos be­teg lesz. Egy napsütéses, ragyogó vasárnapon leszállít­ják au'omobiion Budapestre, Ott a klinikán lá’om megint viszont. Szerető édesanyja is mellétté van. Teljesen nyugodt. Mindenre el van szánva, életét Is'en kezébe tette le teljes birodalommal. A műtét előtt pár sor írást ad át nekem; 6okat nem szabad beszélnie. Ebben arra* kér, hogy a szerete’csomag- akciót no hagyjuk abba, sem a mesedélutánokat, Majd ezzel végzi be sorait: „Erős lélekkel nézek sorsom elébe mindenképpen. K;csi felhő van a lel- kemen. Ha az Is'en akara’a más lenne a mi biro­dalmunknál és itt maradnék, — fájna tudni, hogy szegény anyámnak és gyermekeimnek idegenben lesz egy sírjuk. De h'szem, ha ezt a sorsot szánta ne­kik Isten akara’a, ad erőt nekik mindent elviselni. Én bizó és erő? lélekkel megyek." A műtét s:került, a neves tanár teljesen ingyen végez'e el irán’a érzett nagy rokonszenvéből. Az orvosok bámulták .erejét és erős sjervejeíét A mű~ Szkalosné Járossy Erzsébet Irta Szilassy Béláné — Befejező közlemény — És leküzdö'te őket. Megy tovább utján, mert hitt az elhiva ottságában. 1926 tavaszán beu'az'a Ruszinszkét. Hogy milyen fárasz'ó utazás volt ez a rossz vasúti összekötte’ésekkel, mindenki fog a tud­ni. aki egy-zer jár! arrafelé. Volt Munkácson, Be­regszászon, Ungváron, Nagyszőllösön. Mindenük meghitt megbeszélésekre b vta össze a nőket és megvita'ták a munka lehe'őségéit. „Meglehetős fá­radtan kerültem haza — Írja nekem —, de utam eredményével meg vagyok elégedve." Hazaérve teljes erővel a leánycserkézzet be­szervezésére veti rá magát. Leveleket ír, beszél, érvel, felrázza a közvéleményt, amely sok helyütt ellenséges szemmel nézi ezt a mozgalmat, végre a kezdeményezésére öt leányt képeztetünk ki cser­készvezetőkké. Ezekkel folytonos levelezést tart fenn. 1926 nyarán elindi'ja a szeretetcsomagokat a prágai főiskolai hallga'ók részére. Az akció szépen indul, sok, sok örömet és egy-egy ingyen vacsorát nyújtva a szegény nélkülöző diákoknak. De ami a fő, érzik, hogy a távoli idegenben nincsenek egye- . dűl, hanem szeretet'el gondolnak reájuk az ott- honlévő asszonyok é» leányok. Közben kiállításokat rendez a magyar népművészet felkarolására és el­terjesztésére. Minden szépre fogékony lelke egész lelkesedésbe tudott ki'örni egy-egy művésziesen kidolgozo't cs'pke vagy szöges láttára. Közben, ha ideje engedi, még mindig ir is, különösen szeretett lapja, a „Nagyasszony" részére, önálló íréi tevé­kenységre már alig jut ideje — hisz ő írói tehetsé­gét is feláldozta a magyarság oltárára. „Aa irónő már alig is él bennem másért, csak azért, hogy a célunka' szolgálja" — írja egyik le­velében. „Ugyanez áll az irodalmi felolvasásokra is. Ha az' várják tőlem, vállalom, de melle'te min- d'g és mindenütt dolgozom a magyar asszonyok ügyén." És dolgozo't is, bár otthonában mindig sú­lyosabb megpróbáltatások váriak reá.. Ura súlyos be'egségbe esik. önfeláldozó szerete'tel ápolja éjjel nappal, nem tágít a beteg ágya mellől Köz­ben megjelen t a „Magyar Nők Könyve", amely a magyar nők lelkében hi'et gyújtani, szerete'et melegíteni van hivatva. Ebben Írja meg cikkét: „A magyar uő a közéle'ben". Ki lett volna hiva- tot'abb ezen fejezet megírására, mint ő? Akik a cikket olvasták, nem tud'ák, hogy mennyi könny, mennyi aggódás és fájdalom közepette íródott meg. „Mellékelem a cikket — írja. — Kissé újra elkés­tem vele; de én is elég gyenge vagyok és ha huza­mosabb ide'g dolgozom, utána biz'on kitör a roham. A ránk váró nehéz napokban nagy erőre lesz pedig szükségem. Az uram annyira legyengült, hogy egy­előre nem is gondolha unk mü'étre, az u'at sem bír­ná ki." Egy héttel később mégis leszállítják Buda­pestre a műtétre. U'közben Losoncon töl enek egy éjszakát és felesége az álmatlan éjszakát azzal löl i el, hogy levelet ir és beszámol munkájáról „Azzal tudora legjobban elterelni kínzó gondolatimat, ha másra gondolok és a végzendő munkámra", mond'a másnap könnyek között. Alig hogy férje túlesett a mü'éten és elhagyhatja őt, siet haza leányaihoz és újból elkezdi az abbamaradt munkát. „Haza'érve, 20 levelet talál ám itthon — írja. — Szerencse, hogy birom a munkát." A’ig hogy férje jobban lesz és túl van a veszélyen, uj munkába kezd bele. Régi tervünket valósítjuk meg akkor: kapcsolatot terem­teni a falu és a vá os között. „A falusi előadások nagy örömet okoznlnak nekem és azt hiszem, ered­ményesek is lesznek. Ha a férjem haza ér, novem­ber második felében el is lehetne kezdeni őket. Nagy ambícióval és szeretettel fogok hozzá. Engem szeret a nép, mert én is szeretem és tudok a nyel­vén. Szabad előadásokat fogok tartani: az anya me­séiről. a magyar nó'áról, a táncról, a háziiparról" így szülét ek meg a mesedélutánok, amelyeknek oly nagy lelkesedéssel szentel'e oda magát. 1926 telén a Magyar Nők Könyvének tiszta jövedelmé­ből egy vetítőgépet szereztünk be, ezzel járja be a falvakat. Döcögős, rázós parasztszekéren, sokszor fenekeden sárban megy ki a magyar falvakba és • mesél a gyermekeknek. Berzéte, Hárgku', Kraszna- : horka, sorra járja be őket. Majd lejön Nógrádba; a ■ tavasz beálláv$l a Csallóközt meg a Gararavölgye » íalvait járja be.. És a legjobb helyen lelkes köve­aipi* Albert meg is tett, Gaertner pedig azt mond­ja, hogy Stricker nem volt hajlandó minden fel- #őbb nyomás ellenére sem szávezélhüdést megálla­pítani, hanem a valóságból híven, öngyilkosságról tett jelen* téfet a boncolási jegyzőkönyvben. A másik, még élesebb ellentét a két közlés közöli abban rejlik, hogy Penizek szerint Albert tanár részt vett a holttest felboncolásánál, miig Gaertner csupán olyan formában említi meg Albert nevét, hogy Strioker, Kundrat és Hoffmann tanárok bará­taikkal, Ludwig és Albert tanárokkal tanácskozás­ra ültek össze a jegyzőkönyv aláírása előtt, hogy megbeszéljék velük, eleget tegyenek-e az udvar nyomásának. Megszólalt a vitában Macihar, a kiváló cseh költő is, aki kijelentette, hogy Albert neki atyai jóbarátja volt, de bosszú évi barátságuk ellenére . soha egyetlen szóval sem tett neki említést a boncolásról Macihar ezt annak tulajdonítja, hogy Albertét az orvosi titoktartás esküje kötelezte- Ma azonban megszólalt még egy kompetens tanú is: Albert ta­nár fia, Albert György dr. is, aki egyszerűen azt mondja, hogy atyja nem volt jelen a boncolásnál. Albert György dr. a Neue Freie Presse mai számá­ban azt Írja, hogy Penizek emlékirataiban atyja szájába adott kijelentések olyan drasztikusak és annyira elütnek atyja jellemétől, hogy 'ehetetlen szó nélkül az eset mellett elhaladnia, annál is in­kább, mert minden alapot nélkülöznek. Albert György dr. szerint atyja egyáltalában nem irta alá a trónörökös haláláról felvett boncolási jegyzőkönyvet mert a jelentés elkészítéséhez nem is hívták meg. A boncolásnál csupán Kundrát, a kórbonchm, Hoíí- mann, a törvényszéki orvostan tanára és Wieder- hoffer udvari orvos volt jelen. Albert tanárnak semmi oka sem lehetett arra, hogy lelkiismereti furdalásokat érezzen meggyőződésének kikénysze­rít ett feláldozása miatt. Végül még felefhliii azt is Albert György dr., hogy az atyjának tulajdonított kifejezések pszichológiailag sem állják ki a való- szerűség próbáját, amit megerősíthetnek mindazok, akik Albert tanárt ismerték. Mint látható, Pen'zek közlése kétfelől is sulvos csorbát szenvedett, de Penizek szerkesztő eddig még nem kísérelte meg, hogy a csorbát kiköszö­rülj e­— Ghánái súlyosan megbetegedett. Berlinből táviratozzak: Londoni jelentés szerint Ghánáit, á híres indus nemzeti vezért, szélütés érte. Állapota válságos. — A Rozsnyó! Művelődési Egyesület előadása. Rozsnyói tudósítónk jelenti: A Rozsnyói Művelő­dési Egyesület december l$-án tartotta idei ciklus- záró felolvasóestjét. A műsor elején a Városi Da­lárda szépen szerepelt Román János igazgató, kar­nagy vezetésével Alt János bankigazgató, az Ara­di Photo-Club volt elnöke, sok díjjal kitüntetett amatőrfónyképész. a művészi amatőrfényképezés­ről tartott rendkívül vonzó, élvezetes és kedves humoru részletekkel színezett előadást, amellyel a hálás közönség alig bírt betelni • előadása végez­tével zajosan ünnepelte * közkedvelt előadót. Be­fejezésül ismét a Városi Dalárda jelent meg a szá­nén B válogatott szép magyar dalokkal ragadta él a hallgatóságot. Örömmel állapíthatjuk mee újból, hogy a R M. E. előadóestéi egyre népszerűbbek s hova-fovább tökéletesen megvalósítják a kitűzött programot. A tavaszi ciklus valószínűleg március­ban kezdődik s lehetőleg pótolni fogja az őszi cik­lus elmaradt cetéit is. »ét utáni napon elbuc?uz'am tőle. Haza kellett jön­nöm. Bár látszólag elég erős volt. valami össze- szorito"a szivemet a búcsú pillanatban. Hátha nem látom többé viszont? így is let'. A müté'et követő negyedik napon a szive felmondta a szolgálatok Az operáció elkésett. A belső szervek tönkre voltak már téve a ho-szu szenvedésül. A magyar tragédia ismétlődöd. Az, akire leg­nagyobb szükségünk lett volna, — elmert míköztí- Itink, m eló t munkáját befejezheti volna, össze- szoruP szívvel és csüggedő lélekkel nézünk a jövő elé. Ki fog a nyomdokaiba lépni? T’i fogja az el­kezdett munkát folytam? Hisz ez épp a magyar tragédia, hogy mindig csak egyes kiválasz'ott lel­kek dolgoznak a magyarságért. Ezért kell ember­feletti munkát végezniök. A ’öbbi nem nyuj' neki segédkeze', — sőt anrg él kritikával illegi. Szka­losné egyik levelében ezt Írja egy munkatársának: „Aki a közért dolgozik, sokszor bo'lik bele kelle­metlenségekbe, de ezeke' nem szabad a szivünkhöz közel engedni, nem szabad elkedvetlenednünk. Az én éle'em nem la más, mint ilyen kövekben való megbotlás, amit utamba ve’ a közöny, a nembánoin- ság, a* indokolatlan, rosszhiszemű kritika. Ha érzé­keny lennék, megállnák u'amon s megállna vele nvnden, ami életet, haladás! jelentene. Kár lenne érte, egy-egy elvégzett munka sikere bizonyi ja." Amit nem tudott megtenni a közöny, a kritika, a szenvedés, — azt most megte'te a könyörtelen halál: megálli'otta ti'jában. Tudom, most sokan ke­servesen bánják, hogy követ gördítettek az ú jába, hogy nem nyújtottak neki segítő keze', amig meg­volt rá az alkalom, hogy meleg szerete’iíkkel nem enyhítették nehéz é1e'u':át. De mindezen önvádak­ra a halál ezt feleli: már késő. Nem tehe'ő jóvá egy halottal szemben elköve'ett mulasztás sem kőnnyhullatással, sem emléktáblákkal De jővá'ehe'ő még sok m'nden azzal ha az ál- 'ala kezdett munkát nem hagyjuk elveszni, hanem híven teljesítjük a ránk eső részt és nyomdokain járunk. Akkojr Szkalosné élo'e és szenvedései nem vol­tak hiábavalók, mert elér ék azt a célt, amit ki'ü- zö't maga elé: össseforrasztotta a magyarságot a közös munkában. Úgy légyéül

Next

/
Thumbnails
Contents