Prágai Magyar Hirlap, 1927. december (6. évfolyam, 275-297 / 1609-1631. szám)
1927-12-22 / 291. (1625.) szám
Czuczor Gergely-ünnep Érsekújváron Földet követelnek a Csánki-párti magyarok Egy tanulságos kormánypárti gyűlés, amelyen a közönség elkeseredett ellenzéki tónusban a földosztási ígéretek beváltását sürgeti - A népszerűtlen maradókblrtckosok Léva, december 21. (Saját tudősitóuktól.) A csehszlovák agrárpárt úgynevezett magyar osztályának vasárnap igen elkeseredett hangulatú gyűlése folyt le Léván. Véletlenül színház volt a gyűlés helyszíne s a tárgyilagos szemlélő tényleg színházban érezhette is magát. A gyűlés a tragédia és a komédia jellemző vonásait egyaránt magán viselte. A pártba a földosztás ígéretével becsalogatott földváró magyarok türelme, ugylátszik, már végleg fogytán kezd lenni. A* elkeseredett „páríhivek“ ez alkalommal is mély íölháborodássa] és türelmetlenül sürgették az ígéretek beváltását, Az elnöki asztalnál ülők azzal igyekeztek megnyugtatni az izzó kedélyeket, hogy most már nem Duchaj szenátor intézi a földosztás! ügyeket, hanem Zoch Sámuel ev. püspök, akinél jobb kezekben van az eddig hitegetett magyar földművesek reménytelen dolga. A gyűlés folyamán egy rokkant hangosan panaszolta el, hogy ő már minden kormánypártnak tagja volt és mégsem kap földet Tüzes hangulatban érkezett a gyűlés az uj elnökség választásáig. Tvarosek Ede garamlöki maradékbirtokos és malomtulajdonos egyik maradékbirtokos kollégáját, Simkó Károly volt turócszentmártoni jegyzőt ajánlotta elnöknek, azonban az izgatott közönség azzal utasította vissza a javaslatot, hogy Síinké már megkapta a maga háromszál holdját a lévai határban, a földigénylők pediglen olyan embert akarnak az elnöki székben látni, aki még eddig szintén nem kapott földei — Éljen Koszorin! — hangzott fel a jelenlevők soraiból. — Koszorin nem ismeri a járást a földhivatalban, —■ hangzott a válasz az izgatott elnökség részéről. — Nem baj, majd megtalálja a paraszt js a* niat oda! — felelték az elégedetlen párttagok és izgatott huzavona után Koszorin barsi törpegazdát választották meg Léva-vidéki elnöknekVájjon tényleg megtalálja-e az utat a mindenható földhivatalhoz? Erre valószínűleg már a legközelebbi gyűlés meg fogja adni a lesújtó választ. Fenitek mayerlingi regényét Albert tanár fia is cáfolja Albert György dr. szerint atyja atem vett részt Rudolf trónörökös böiilesiéaek a íelboncolásánái s így közlést sem tehetett arrő% sem lelkifurdalást nem érezhetett a jegyzőkönyv aláírása miatt — Penizek nem reagál a cáfolatokra — Éraekufrir, december 21. (Saját tudőettónktől) Az Énsetkujsvári Római Katolikus Nőegyiet már hónapok óta pezsgő kml- turéletet teremtett Érsekújváron, melynek társadalma — intellektüefek, gazdák, iparosok, kereskedők, munkások egyaránt — egészen szokatlan lelkesedéssel s érdeklődéssel fogadja ezt a rokonszenves igyekezetei. Azon a kulturelőadáson, melyet vasárnap délelőtt rendeztek, még az eddiginél fia nagyobb tömegek jelentek meg. Az Arany Oroszlán nagytermét zsúfolásig megtöltő közönség körében nemcsak az énsekujvári, hanem a szomszédos magyar községek gazdáit is nagy számmal képviselve. A magyar falu ünnepe volt vasárnap délelőtt. Rokonszenves, életrevaló gondolat volt propagandát csinálni a falu és a város közeledésének. Holota János dr. nemzetgyűlési képviselő, Érsekújvár vároebiraja nyitotta meg emelkedett szavakkal a matinét g megragadó összehasonlítást tett a falusi élet csendes, munkás szépsége s a városi polgár mozgalmas, hágsz ás, percekre beosztott élete között. A városi élet kergető tempója, nehezebb versenye, rafináltabb lehetőségei az évszázadok során bizonyos fáradtságot okoznak, melyre mindig megtermékenyítő a frissebb, ©KhasználaUanabb, egészségesebb falusa energia behatása. Nagyszerű keveredés a város és a falu energiájának keveredése s a magyar életnek nagy erősödését jelentené, ha lesznek apostolai, odaadó propagálói ennek a nagyszerű együttműködésnek. A nagy tetszéssel s lelkes tapssal fogadott megnyitó beszéd után rendkívül ünnepélyes külsőségek között megkoszorúzták Czuczor Gergelynek, az Érsekújvárral szomszédos Andód községben született nagy költőnek arcképéi, majd ölvedi Erzsiké lépett a színpadra s drámai erővel szavalta el Mészáros Józsefnek két költeményét. Ezután Mészáros József lépett az emelvényre s a Falu és város cimü tanulmányát olvasta fel Schneider Ede. Mészáros József érdekes tanulmányában nagy alapossággal foglalkozott a falu és a város viszonyával. Rámutatott arra hogy a város és falu között elejétől fogva valami néma ellenségeskedés állott fenn. A városba ke-1 rült nép fölényes magassá^Iz>n érezte magát a falvak népével szemben. Történeti visszatekintés során erŐ6 színekkel festette a falusi ember keserve* sorsát a régi időkben, amikor törők-tatár rabló helyett jött a magyar, német. Amikor kard e» lándzsa éle helyett korbács és bot... S gondolkodhatott felette, melyik volt jobb... Ilyen nehéz viszonyok között, amikor a város felől mindig ellenségesen közeledtek hozzá, amikor a nép elnyomott, szegény és elmaradott volt, nem csoda, h# -nem ismert® meg a testvérben ma sem a testvéri . •. Valóságos szózattal fejezte be beszédét, amidőn a testvérekhez fordult • kérte a váróét: Fel kell keresni a falut, meg-kell kimerni a nép lelkét, mert tiszta a falu lelke... A lelkes hnngu beszéd elhangzása után. amikor a* ünneplés zaja elcsendf'sedett, &ij<*sik Gyula szavalt* el nagy hatással Mészáros József egyik versét, majd Szabó Gyula és Pintér Gyula énekelték el Mészáros Józsefnek Sipos Péter által megzenésített dalait ölvedi László dr. lelkes szavaival ért véget a nagysikerű kuíturelőadá*. (s. d.) — Ady Endre-nfea Debrecenben. Debrecenből .jelentik: A város egyik főutcáját Ady Endréről nevezték eh Prága, december 21. Az elmúlt héten két ízben is foglalkoztunk a Rudolf trónörökös halála körül támadt uj verzióval, amely Penizek prágai újságíró most megjelent emlékiratainak harmadik kötetében látott napvilágot. Penizek — amint megírtuk — Albert dr. bécsi egyetemi tanár közlésére támaszkodik, aki szerinte jelen volt Rudolf trónörökös holttestének a felboncolásánál és a halotti jegyzőkönyvet is aláírta. A tanár az emlék iratot szövege szerint két nappal a boncolás után izgatottan, minden izében remegve, beállított Eim bécsi cseh újságíró lakására, ahol akkor Penizek is tartózkodott. Albert dr. igen kfilönö* formában adott kifejezést afölötti utálkozásának, hogy tudományos pártatlanságát félredobva, köteles orvosi le'ki- ieoieretét elárulva, aláírta a Rudolf trónörökös haláláról szóló jegyzőkönyvet, amely a halál okául öngyilkosságot állapított meg, jóllehet a trónörökös puskatuseal elkövetett gyilkosságnak esett áldozatul. Penizek emlékiratai ismét éleir ekeit ették a trónörökös rejtélyes haláláról keringett mendemondákat egyszersmind megszólaltatták a tragédia utójátékában — a temetésnél és a boncolásnál, vagy más módon — szerepelt személyek ismerőseit, vagy leszármazottjait. így Gaertner dr. bécsi egyetemi tanár — mint jelentettük —• a Neue Erei* Pressében reprodukálta egykori tanárának, Strickernek neki tett közlését, mely szerint , Rudolf öngyilkosságot követett el « a tanár, aki Kundrat és Hoffmann tanárokkal a boncolási jegyzőkönyvet kiéliitóttá, öngyilkosságot jelölt meg a halál okául, nem pedig saivszélhü- dést. ahogy az udvar kívánságára kellett volna megállapítania. Az első ellentmondás tehát itt van Penizek és Gaertner közlései között, mert Penizek szerint Albert tanárra a* udvari körök olyan pressziót gyakoroltak, hogy öngyilkosságot jelölt meg a halál okául, tőkre is talál, akik átveszik a munkát és folytatják az‘. így jár a magyar mese faluról-falura Szloven- szkóban és Ruszinokéban. 1927 nyarán egy könyv kiadásán dolgozunk, melyet a mes lélu ánok kapcsán a falusi gyermekek közt kell terjeszteni: a Kis Magyarok Könyvét. Majd meg a prágai diákleányok fordulnak hozzánk erkölcsi és anyagi tá- moga'ásért. Ekkor vetődik fel először a Diákleányotthon kérdése. Sok nehézséggel kell megküzdeni itt is. Addig nem is sikerül a dolog, míg Szkalosné személyesen fel nem megy Prágába és nyélbe nem üti a dolgok Vissza érve, ok'éberben megrendezi a kassai Nemzetközi Népművészeti Kiállítást Rozsnyón. Ez a munka felőrli üol ó erejét. Az eddigieknél sokkal súlyosabb roham veti le lábáról, melyből 'öb.bé ki nem lábad. Elkezdődik szörnyű mártirom- sága. A fájdalmai oly nagyok, hogy szinte kiabál tőlük. Az orvosok felismerik az epekőgörcsöket Azonnal operálni kellene, de az ot’ani sebész nem vállalja a mü éte', szállításra meg a szive tulgyen- ge. Hozzátartozói már teljesen ki vannak merülve az ápolástól kénytelenek tehetetlenül nézni szeretetjük szörnyű —- emberfeletti fájdalmát. Végre négyheti kínlódás u'án az orvosok elrendelik, hogy azonnal Budapes're kell szállítani műtétre, mert különben veszve van. Közben az ura is súlyos beteg lesz. Egy napsütéses, ragyogó vasárnapon leszállítják au'omobiion Budapestre, Ott a klinikán lá’om megint viszont. Szerető édesanyja is mellétté van. Teljesen nyugodt. Mindenre el van szánva, életét Is'en kezébe tette le teljes birodalommal. A műtét előtt pár sor írást ad át nekem; 6okat nem szabad beszélnie. Ebben arra* kér, hogy a szerete’csomag- akciót no hagyjuk abba, sem a mesedélutánokat, Majd ezzel végzi be sorait: „Erős lélekkel nézek sorsom elébe mindenképpen. K;csi felhő van a lel- kemen. Ha az Is'en akara’a más lenne a mi birodalmunknál és itt maradnék, — fájna tudni, hogy szegény anyámnak és gyermekeimnek idegenben lesz egy sírjuk. De h'szem, ha ezt a sorsot szánta nekik Isten akara’a, ad erőt nekik mindent elviselni. Én bizó és erő? lélekkel megyek." A műtét s:került, a neves tanár teljesen ingyen végez'e el irán’a érzett nagy rokonszenvéből. Az orvosok bámulták .erejét és erős sjervejeíét A mű~ Szkalosné Járossy Erzsébet Irta Szilassy Béláné — Befejező közlemény — És leküzdö'te őket. Megy tovább utján, mert hitt az elhiva ottságában. 1926 tavaszán beu'az'a Ruszinszkét. Hogy milyen fárasz'ó utazás volt ez a rossz vasúti összekötte’ésekkel, mindenki fog a tudni. aki egy-zer jár! arrafelé. Volt Munkácson, Beregszászon, Ungváron, Nagyszőllösön. Mindenük meghitt megbeszélésekre b vta össze a nőket és megvita'ták a munka lehe'őségéit. „Meglehetős fáradtan kerültem haza — Írja nekem —, de utam eredményével meg vagyok elégedve." Hazaérve teljes erővel a leánycserkézzet beszervezésére veti rá magát. Leveleket ír, beszél, érvel, felrázza a közvéleményt, amely sok helyütt ellenséges szemmel nézi ezt a mozgalmat, végre a kezdeményezésére öt leányt képeztetünk ki cserkészvezetőkké. Ezekkel folytonos levelezést tart fenn. 1926 nyarán elindi'ja a szeretetcsomagokat a prágai főiskolai hallga'ók részére. Az akció szépen indul, sok, sok örömet és egy-egy ingyen vacsorát nyújtva a szegény nélkülöző diákoknak. De ami a fő, érzik, hogy a távoli idegenben nincsenek egye- . dűl, hanem szeretet'el gondolnak reájuk az ott- honlévő asszonyok é» leányok. Közben kiállításokat rendez a magyar népművészet felkarolására és elterjesztésére. Minden szépre fogékony lelke egész lelkesedésbe tudott ki'örni egy-egy művésziesen kidolgozo't cs'pke vagy szöges láttára. Közben, ha ideje engedi, még mindig ir is, különösen szeretett lapja, a „Nagyasszony" részére, önálló íréi tevékenységre már alig jut ideje — hisz ő írói tehetségét is feláldozta a magyarság oltárára. „Aa irónő már alig is él bennem másért, csak azért, hogy a célunka' szolgálja" — írja egyik levelében. „Ugyanez áll az irodalmi felolvasásokra is. Ha az' várják tőlem, vállalom, de melle'te min- d'g és mindenütt dolgozom a magyar asszonyok ügyén." És dolgozo't is, bár otthonában mindig súlyosabb megpróbáltatások váriak reá.. Ura súlyos be'egségbe esik. önfeláldozó szerete'tel ápolja éjjel nappal, nem tágít a beteg ágya mellől Közben megjelen t a „Magyar Nők Könyve", amely a magyar nők lelkében hi'et gyújtani, szerete'et melegíteni van hivatva. Ebben Írja meg cikkét: „A magyar uő a közéle'ben". Ki lett volna hiva- tot'abb ezen fejezet megírására, mint ő? Akik a cikket olvasták, nem tud'ák, hogy mennyi könny, mennyi aggódás és fájdalom közepette íródott meg. „Mellékelem a cikket — írja. — Kissé újra elkéstem vele; de én is elég gyenge vagyok és ha huzamosabb ide'g dolgozom, utána biz'on kitör a roham. A ránk váró nehéz napokban nagy erőre lesz pedig szükségem. Az uram annyira legyengült, hogy egyelőre nem is gondolha unk mü'étre, az u'at sem bírná ki." Egy héttel később mégis leszállítják Budapestre a műtétre. U'közben Losoncon töl enek egy éjszakát és felesége az álmatlan éjszakát azzal löl i el, hogy levelet ir és beszámol munkájáról „Azzal tudora legjobban elterelni kínzó gondolatimat, ha másra gondolok és a végzendő munkámra", mond'a másnap könnyek között. Alig hogy férje túlesett a mü'éten és elhagyhatja őt, siet haza leányaihoz és újból elkezdi az abbamaradt munkát. „Haza'érve, 20 levelet talál ám itthon — írja. — Szerencse, hogy birom a munkát." A’ig hogy férje jobban lesz és túl van a veszélyen, uj munkába kezd bele. Régi tervünket valósítjuk meg akkor: kapcsolatot teremteni a falu és a vá os között. „A falusi előadások nagy örömet okoznlnak nekem és azt hiszem, eredményesek is lesznek. Ha a férjem haza ér, november második felében el is lehetne kezdeni őket. Nagy ambícióval és szeretettel fogok hozzá. Engem szeret a nép, mert én is szeretem és tudok a nyelvén. Szabad előadásokat fogok tartani: az anya meséiről. a magyar nó'áról, a táncról, a háziiparról" így szülét ek meg a mesedélutánok, amelyeknek oly nagy lelkesedéssel szentel'e oda magát. 1926 telén a Magyar Nők Könyvének tiszta jövedelméből egy vetítőgépet szereztünk be, ezzel járja be a falvakat. Döcögős, rázós parasztszekéren, sokszor fenekeden sárban megy ki a magyar falvakba és • mesél a gyermekeknek. Berzéte, Hárgku', Kraszna- : horka, sorra járja be őket. Majd lejön Nógrádba; a ■ tavasz beálláv$l a Csallóközt meg a Gararavölgye » íalvait járja be.. És a legjobb helyen lelkes köveaipi* Albert meg is tett, Gaertner pedig azt mondja, hogy Stricker nem volt hajlandó minden fel- #őbb nyomás ellenére sem szávezélhüdést megállapítani, hanem a valóságból híven, öngyilkosságról tett jelen* téfet a boncolási jegyzőkönyvben. A másik, még élesebb ellentét a két közlés közöli abban rejlik, hogy Penizek szerint Albert tanár részt vett a holttest felboncolásánál, miig Gaertner csupán olyan formában említi meg Albert nevét, hogy Strioker, Kundrat és Hoffmann tanárok barátaikkal, Ludwig és Albert tanárokkal tanácskozásra ültek össze a jegyzőkönyv aláírása előtt, hogy megbeszéljék velük, eleget tegyenek-e az udvar nyomásának. Megszólalt a vitában Macihar, a kiváló cseh költő is, aki kijelentette, hogy Albert neki atyai jóbarátja volt, de bosszú évi barátságuk ellenére . soha egyetlen szóval sem tett neki említést a boncolásról Macihar ezt annak tulajdonítja, hogy Albertét az orvosi titoktartás esküje kötelezte- Ma azonban megszólalt még egy kompetens tanú is: Albert tanár fia, Albert György dr. is, aki egyszerűen azt mondja, hogy atyja nem volt jelen a boncolásnál. Albert György dr. a Neue Freie Presse mai számában azt Írja, hogy Penizek emlékirataiban atyja szájába adott kijelentések olyan drasztikusak és annyira elütnek atyja jellemétől, hogy 'ehetetlen szó nélkül az eset mellett elhaladnia, annál is inkább, mert minden alapot nélkülöznek. Albert György dr. szerint atyja egyáltalában nem irta alá a trónörökös haláláról felvett boncolási jegyzőkönyvet mert a jelentés elkészítéséhez nem is hívták meg. A boncolásnál csupán Kundrát, a kórbonchm, Hoíí- mann, a törvényszéki orvostan tanára és Wieder- hoffer udvari orvos volt jelen. Albert tanárnak semmi oka sem lehetett arra, hogy lelkiismereti furdalásokat érezzen meggyőződésének kikényszerít ett feláldozása miatt. Végül még felefhliii azt is Albert György dr., hogy az atyjának tulajdonított kifejezések pszichológiailag sem állják ki a való- szerűség próbáját, amit megerősíthetnek mindazok, akik Albert tanárt ismerték. Mint látható, Pen'zek közlése kétfelől is sulvos csorbát szenvedett, de Penizek szerkesztő eddig még nem kísérelte meg, hogy a csorbát kiköszörülj e— Ghánái súlyosan megbetegedett. Berlinből táviratozzak: Londoni jelentés szerint Ghánáit, á híres indus nemzeti vezért, szélütés érte. Állapota válságos. — A Rozsnyó! Művelődési Egyesület előadása. Rozsnyói tudósítónk jelenti: A Rozsnyói Művelődési Egyesület december l$-án tartotta idei ciklus- záró felolvasóestjét. A műsor elején a Városi Dalárda szépen szerepelt Román János igazgató, karnagy vezetésével Alt János bankigazgató, az Aradi Photo-Club volt elnöke, sok díjjal kitüntetett amatőrfónyképész. a művészi amatőrfényképezésről tartott rendkívül vonzó, élvezetes és kedves humoru részletekkel színezett előadást, amellyel a hálás közönség alig bírt betelni • előadása végeztével zajosan ünnepelte * közkedvelt előadót. Befejezésül ismét a Városi Dalárda jelent meg a szánén B válogatott szép magyar dalokkal ragadta él a hallgatóságot. Örömmel állapíthatjuk mee újból, hogy a R M. E. előadóestéi egyre népszerűbbek s hova-fovább tökéletesen megvalósítják a kitűzött programot. A tavaszi ciklus valószínűleg márciusban kezdődik s lehetőleg pótolni fogja az őszi ciklus elmaradt cetéit is. »ét utáni napon elbuc?uz'am tőle. Haza kellett jönnöm. Bár látszólag elég erős volt. valami össze- szorito"a szivemet a búcsú pillanatban. Hátha nem látom többé viszont? így is let'. A müté'et követő negyedik napon a szive felmondta a szolgálatok Az operáció elkésett. A belső szervek tönkre voltak már téve a ho-szu szenvedésül. A magyar tragédia ismétlődöd. Az, akire legnagyobb szükségünk lett volna, — elmert míköztí- Itink, m eló t munkáját befejezheti volna, össze- szoruP szívvel és csüggedő lélekkel nézünk a jövő elé. Ki fog a nyomdokaiba lépni? T’i fogja az elkezdett munkát folytam? Hisz ez épp a magyar tragédia, hogy mindig csak egyes kiválasz'ott lelkek dolgoznak a magyarságért. Ezért kell emberfeletti munkát végezniök. A ’öbbi nem nyuj' neki segédkeze', — sőt anrg él kritikával illegi. Szkalosné egyik levelében ezt Írja egy munkatársának: „Aki a közért dolgozik, sokszor bo'lik bele kellemetlenségekbe, de ezeke' nem szabad a szivünkhöz közel engedni, nem szabad elkedvetlenednünk. Az én éle'em nem la más, mint ilyen kövekben való megbotlás, amit utamba ve’ a közöny, a nembánoin- ság, a* indokolatlan, rosszhiszemű kritika. Ha érzékeny lennék, megállnák u'amon s megállna vele nvnden, ami életet, haladás! jelentene. Kár lenne érte, egy-egy elvégzett munka sikere bizonyi ja." Amit nem tudott megtenni a közöny, a kritika, a szenvedés, — azt most megte'te a könyörtelen halál: megálli'otta ti'jában. Tudom, most sokan keservesen bánják, hogy követ gördítettek az ú jába, hogy nem nyújtottak neki segítő keze', amig megvolt rá az alkalom, hogy meleg szerete’iíkkel nem enyhítették nehéz é1e'u':át. De mindezen önvádakra a halál ezt feleli: már késő. Nem tehe'ő jóvá egy halottal szemben elköve'ett mulasztás sem kőnnyhullatással, sem emléktáblákkal De jővá'ehe'ő még sok m'nden azzal ha az ál- 'ala kezdett munkát nem hagyjuk elveszni, hanem híven teljesítjük a ránk eső részt és nyomdokain járunk. Akkojr Szkalosné élo'e és szenvedései nem voltak hiábavalók, mert elér ék azt a célt, amit ki'ü- zö't maga elé: össseforrasztotta a magyarságot a közös munkában. Úgy légyéül
