Prágai Magyar Hirlap, 1927. december (6. évfolyam, 275-297 / 1609-1631. szám)

1927-12-03 / 276. (1610.) szám

5 1957 december 3, szombat. Anglia érdektelen a francia-olasz viszály kirdisiiin Az oltasz saliő reagálása Brland expozéjára — Briaad és Mussolini találkozása Róuna, december 2. A francia kamara i JdPipGOXíkaii vitáját és (különösein Briand ex- ' pozéját most kezdi kommentálom az olasz ■< fiájtó. A Tribün a és a 0 ionnal© d‘Hali a. ve- ] &ér cikket Ih-oz Briand bestédéről. A Giornale •: dTtalía azzal vádolja Briand-t, hogy a fran- t cia politikát csupa ártatlan ságiba burkolja 1 és ezzel zavart és nem tiszta helyzetet te- í remit. Briand mindenképpen be akarta bizo- í nyitani, hogy Franciaország bókeszerető ál- , tani, közben azonban el Petedkezelt róla, hogy á világ összes államai között Francia- ország van a legerősebben felfegyver­kezve. A francia politika a lehető lég­in ilitarisztikusabb, amit csak ol lehet képzelni. Egyetlen állam sem kötött még a háború után annyi katonai egyezményt, egyetlen egy sem küldött ki annyi katonai bizottságot és egyetlen egy 6em vállalt annyi hadiszállítást, mint Franciaország. A francia kb'itségivet és ben a hadügyi tárca dr'áisi 1 ételied szerepel, sőt tisztán hadügyi [kiadásokat egyéb minisztériumok költség- vetésére is áttoltak. Franciaország eltűrte, hogy az olasz emigránsok francia kormány­pártok támogatásával akartak forradalmat szervezni Olaszország jelenlegi kormány- nendszere ellen. Érdemes volna megtudni, vájjon Briand valóban használta-e azokat a szavakat, hogy rossz érzés nélkül nézne szembe Mussolinival. Azt is fel kellene de­ríteni, miért mondta a francia kií’Jügy- miniszbor, hogy Franciaország nem változ- taHhatja meg Jugoszláviát. London, dicoember 2, A Daily Telegraph diplomáciai munkatársa megállapitja, hogy Briand expozéja az Olaszország és Fran­ciaország viszonyára való vonatkozásban az angol diplomáciai körök teljes el­ismerését váltotta ki. Briand nyilatko­zata annyit jelent, hogy a francia kül­ügyminiszter kész azonnal tárgyalásokat kezdeni Mussolinival a két ország között fennálló ellen tétekre vonatkozólag és j arra is hajlandó, hogy a Róma és Bcl- grád közötti tálalásokat előkészítse. Anglia magatartása ebben a kérdésben bizonyos tartózkodást és elővigyázatos­ságot mutat és semmi sem bírhatja rá az angol kormányt vagy a külügyminisz­tert arra, hogy tartózkodó álláspontját bármelyik fél javára feladja. London azon a nézeten van, hogy a más nemzetek viszályába való beavatkozás in­kább cOtenségeskedést és ©légedé tlensége l szül, m'ni barátságot és hálát. A Times vezércikkében kijelenti, hogy O1 aszorszá'g és Franciaország harca egy olyan terület felett, ami nő Albánia, egysze­rűen nevetséges. Albániát csak a háború után nyilvánították független államnak, mi­után a hatalmak a török birodalom össze­omlása miatt nőm tudtak mit csinálni ezzel e kis hegyi területtel. Miután a háború elmuí't, nincs semmi ok arra, hogy Európa ak­kori rckonsíukciójának hibáit jóvá ne tegyék és az értekért államok észszeiru megegyezé­sével Albániának ne adtak meg a nemzetek sorában az őt megintető helyét. Sajnálatos tény, hogy '( : a szövetségeknek és ellonszövetségek- nok megkötésével két olyan nagy nem­zet, mint a francia és az olasz, hirtelen megakadályozza Európa talpraállitásá­nak lassan előrehaladó munkáját. A mostani pillanat különösen alkalmatlan arra, hogy nemzetközi ügyekben az államok öklüket rázzák egymás fellé és a Francia- ország meg Itália közötti nyílt ant ágon iz­mus ilyen triviális incidensek miatt egyene­sen abszurdum. Éppen ezért melegen kell üdvözölni Bricmd-nak Mussolinihoz intézet1 fel,hívását és Temetni kell, hogy Murollni megraigadja a kedvező alkalmat, hogy Euró­pa általános jólétéhez a maga részéről is nnegijeéelő módon járuljon hozzá OI asze’lenes tüntetés Be grádban Belgrád, december 2. Tegnap este újabb utcai tüntetés zajlott te a jugoszláv főváros­ban, amely Ciaszország éten irányult. Mint­egy ezeirOőnyii tömeg a francia ‘konzulátus elé vonult és ott hangosan éltette Francia- országot. Ezután az olasz követség elé -akar­tak vonulni, a rendőrség azonban erős óvó­in tézkeőéseiket tett a követség épületének ! |j védelmére. A tüntetők Itália elten ellemsé- 1 igies kiállásokban törtek ki, azután a katonai 8 parancsnokság éipüitete elé vonultak, aliol a n szónokok a jugoszláv 'hadsereget dicsőítet- 8 ték. Egy nagyobb csoport ujiból az olasz kö- I vétség elé akart jutni, végiül azonban a rj rendőrségnek siker ült az utcát megiiszlílani g a tüntetőktől. L Karácsonyi pongyolák Csodás meleg mosoilane.böl Ki 39. ideális nehéz clubiéból Kg 93.— elegáns mosó bársonyból Kg 98.— csah Eisnemél Pralia, JindríSska 20 Postai megrendeléseknél a mell­es csipcbőség megadandó Rávisz, Slávik vagy Railusfky lesz Szloveaiszkő országos elnöke? Prága, december 2. Jelentettük, hogy a szlovák néppárt a költségvetési vita megkez­dése előtt követelésekkel lépett föl a kormán nyal szemben és igényeit egyenesen Svehla miniszterelnöknek jelentette be. A néppárt a szlovenszkói országos közigazgatás elnöki ál­lást a maga számára követeli. Svehla ez ügyben a múlt héten tárgyalt is a néppárttal, hir­telen azonban bejelentette jólismert „diplomáciai betegségét14 és hostivari birtokára vonult vissza, ahonnan egész héten át nem mozdult ki. A szlovák néppárt tehát a költségvetés megszavazása előtt nem tudta elérni célját Svohlánál. Értesülésünk szerint az agráriusok is igényt tartanak az országos elnök tisztére, amelyre Slávik György dr., jelenlegi kassai zsupánt, volt minisztert jelölik, mig a néppárt jelöltje Ravasz Viktor dr. nemzetgyűlési kép­viselő. Értesülésünk szerint mind Slávik dr., mind Ravasz dr. személye a kormány kombi­nációin kívül esik s a szlovenszkói országos közigazgatás elnökévé a kormány egy pártpo­litikától mentes szlovák közigazgatási férfiút szándékozik kinevezni. Ez valósziniileg Rad- linsky Milán, a földhivatal alelnöko lesz. ;v J Mária királyai Sffrbsy herceg miniszterelnökségi! propagálja Tanácskozások a cotrscen! kastélyban — Tiiulescu nem utazik Centbe - Cola és Buca kibékülése Bukarest, december 2. Mária özvegy ki­rályné Bratianu halála után felhagyott eddigi passzivitásával és cotroceni kastélyába meg­hívta a Maniu- és Vajda-párt több képviselő­jét állítólag azért, hogy a meghalt király em­léktárgyait átadja nekik. Politikai körök sze­rint azonban ez a meghívás azért történt, mert az özvegy királyné a Stirbey herceg el­nöklete ala.it. megalakítandó koalíciós - kor­mányba való réizvotélró akarta rábirni a nemzeti párt vezéreit. A királyné akciója nem sikerült. Tiiulescu egészségi állnnota .sem en­gedi meg, hogy döntsön a miniszterelnöki tárca átvételéről, sőt orvosai genfi útját is megtiltották neki, bár jelenléte az optánspör miatt okvetlen szükséges volna. Bukarest, december 2. A román belpoliti­kában ma nem történt olyan jelentős ese­mény, amely a közeljövőben döntő befolyást gyakorolhatna Románia belső eseményeire. Áz Avarescu-párt ugyanis, ugylátszik, cser­ben hagyja az ellenzéket és érintkezést keres a liberális párttal. Ebben az irányban már meg is történt az első lépés: Goga Oktavián kibékült Dúca belügyminiszterrel, alíj ma a liberális párt láthatálan vezére. Ez a kibékü­lés ifiágy feltűnést keltett, mert Avarescu bu­kása után éppen Dúca volt az, aki elődjét, Gogát különböző pénzügyi szabálytalanságok­kal vádolta meg. A liberálisoknak kapóra jött Avarcscuck közeledése, mert Románia előkelő köreiben és különösen a hadseregben a tábornoknak még mindig nagyon sok a hive. Benes akadémikus muuMaprairamaf ferlisifeff a Mzfonsási bizottság éli Marfnkovlcs éles kritikát gyakorolt a teorefizáFő program felet! — Bérautón? gróf fEiwsfeííe a re»iz!é kérdését — Benes rossz uapla Gon?, ktetoember 2. Az orosz detegiátű­seik csüOöTÍök este hosszabb 'tárgyalási foly­tattak Paul Boncourral, azután pedig ©1- fogia'dlák a népszó vétség főtitkárának, Sir Erik Dumimondmak meghívását, akinek há­zában a különböző delegátusok barátságos összsjöve'tell't tartottak. Élénk magánbeszél­getések fejlődtek ki, amelyek megérő kitel­ték azt a kedvező vétem én yt, amelyet az orosz delegáció magatartása a lefegyverzési bizottság ülésén kellett.. Diplomáciai körök­ben most már úgy vélik, hogy Oroszország valóban bókepolitikát és megértési akar. U'gy hiszik, hogy Stalin uj ressimje megadja a nyugati hatalmaknak azokat a garanciákat, melyeket idáig hiába követeltek, igy elsősorban beszünteti a külföldi bolse­vista . propagandát. Még angol körökben is az a remény, hogy a konzervatív kormány aránylag rövid idő alatt, valószínűleg tavasszal, újból fölveszi az Oroszországgal való diplomáciai kapcso­latot, azonban Genfben' már nem kerül sor az angolok és oroszok közti találkozásra. Moszkva, december 2. Az íz veszti ja Lit­ván ov fellépését "menőkÍvül nagyjelentőségű eseménynek mancsa, mert a leszerelési kér­dés elsőizbem került ilyen módon a nemzet­közi fórumon felszínre a maga teljes terje­dőimében és élt ességében. A különböző pa- ciOl'Sta csoportok szórványos nyilatkozata'tél •eífefelntvie*, amelye.kmek , azonban po!irkái | súlyúk • és gyakorid jelén- lő ságiak alig vélt, most első ízben hangzanak el -az egész világ számára olyan szavaik, amelyek a teljes és általános leszer-elésne konkrét javaslatot tair- taíimaz'nak. A szóvjetdeieigátusok ajánlatai, amelyek a népszövetségi előkészítő bizott­ság eddigi határozati javaslataival szembeni egyszerűségükkel és világosságukkal tűnnek ki, íedtik azokat a véleményeket, amelyek egyúttal a genfi őszinte békebarátok véle­ményei is. Maga Paul Boncour kénytelen volt elismerni az orosz ajánlatok fontossá­gát, A szovjetkormány jogosult volt arra, hogy radikális ajánlatokat tegyen, mert is­mételten tanúbizonyságát adta békepoltilibá­jának. Közvetlenül a teszerel'ési bizottság munkálatainak megkezdése előtt terjeszteti a szovjetkormány barátságos javaslatot Len­gyelországihoz és Litvániához, amely álla­mok között az utóbbi idők lég ve szedi elmé­sebb konfliktusa fejlődött ki és a szovjet- kormánynak ez a lépése az egész világ figyelmét magára vonta. A szovjetunió által megkötött non-aggr3'Ssions-pák tűmok bökés határoz mán yent senki sem vonhatja kétség­be. Azok, öleik a szóvjeIdeiegátusok inditvá­nyainak utópisztikus és demagógiikus jelle­géről szólanak, csak a genfi leszerelési mun­ka lényegiét leplezik le. A teszerel és hívéi­nek feladata az, hogy a világ közvélemé­nyét mozgassák meg ennek az eszmének ér­dekében, mert a felszerelést csak általános 1 békepropagandávai lehet végrehajtana. Géni, 'december 2. A biztonsági bizott­ság mai ülésén elő ter je sztett mmJi^xrcgTam annyira teoretikus jellegű, hogy a biztonsági gondolat egyik legbuzgóbb előharcosa, Marinkovios jugoszláv dologátus rend­kívül energikus kritikát gyakorolt felette. Nagyon egészséges okfejtéssel mutatott rá á munkaprogram akadémikus jellegére és igen gyakran viharos derültséget váltott ki szavaival az ülés résztvevői körében. Marin- kovnos kifejtette, hogy az egész biztonsági kérdést gyakorlati és politikai szempontok alapján kell vizsgálat alá venni. A népszövetség garanciái már ma is na­gyon megbecsülésre méltóak, de nem teljes móríókbon kielégitőok. Ezért kö­tötte meg Jugoszlávia szerződését Fran­ciaországgal. Jugoszláviára a szerződés azonban még értékesebb lenne, ha Olaszország aláírása is rajta szerepelne. Itália azonban úgy gondolta, hogy saját biztonságát és Albániáét külön szerző­déssel kell mcgvcdeiincznio, habár Ő is felelősségteljesen kijelentheti, hogy egyetlen szerb, borvát és szlovén nem gondol Albánia megtámadására. „Min­denesetre ki kell jelentenem — kiáltott fel Marinkovios —, hogy ha önök azt hiszik, hogy egy ilyen programmal biz­tonságunkat garantálhatják és bizton­sági érzotiinket növelhetik, cn nem esem abba a naivitásba, hogy ezt cl is higyjom. A bizottság tagjai nevein i kezdtek, csak Be­nes elnök és Pofitish görög követ vágott na­gyon komoly arcot. Bemos ©lmok megkísérelte, hogy az álta­la ajánlott munka programot megvédeilmez- ze, de ez a kísértet nem volt valami erőtel­jes. BernstorPf gróf német delegátus ezután ki jelentei te, hogy más eszközt kell keresni a jövő nemzet­közi konfliktusok megoldására. Nem szabad megfeledkezni a népszövetségi paktum 19. artikulusáról, amely tart­hatatlanná vált szerződések revíziójáról szól. Hagyjunk lel már azzal, hogy örö­kösen a szimptomák körül szaglásszunk és inkább arra törekedjünk, hogy a baj gyökerét távolítsuk d. Ezekkel a hatásos szavakkal fejezte be a német de Legátus beszédét. Az ülés végén Benes ellnek azt a javas­latot tette, hogy a bizottság munkálataira vonatkozó indítványokat január elsejéig ’ nyújtsák be a bizottság központi hivatalá­hoz. Azután az albizottságok élére delegátu­sokat ajánlott. Félketlőkor, amidőn Benes be akarta . zárni az ülést, azt az indítványt tette, hogy a i biztonsági bizottság legközelebb február hu- 1 szadikén gyűljön össze. Bernstorff gróf tiita­- kozott a tárgyalás ilyen kitolása ellen és azt indítvány ózta, hogy az ülés terminusát sznb­! jak a leszerelési bizottság ülésezéséhez, amely szombaton délelőtt Loudon elnök!ősé­vel Összeül. Benes csatlakozott a német in­dítványhoz, azonban a biztonsági bizottság a legközelebbi ülés kitűzését a bizottsági hi­vatalira bízta. A biztonsági bizottság ezzel első ülését befejezte, holnap a tefegyve-rzési bizottság tárgyalása folytatódik. Botrány ; a bécsi parlamentben ( Bécs, november 2. A nemzetgyűlésen tegnap . a belügyi költeógvetós tárgyalásakor újból fel- ( színre kerültek a július 15-iki szomorú események llar leb alkancellár bejelentés! tett a rendőrségnek 1 jüta'ott adományokról, anrlre olyan pokoli lárma : és 8/ócsa‘a támadt a különböző pár'ok közöt', amely • párját rilki'ja a parlamentarizmus történetében, i Aus'erlitz képviselő sikkasz'ásnak minősfede a . rendőröknek jutta'ott adományoka\ mig Loibner s szociáldemokrata képvise’ő ezt kiáltot'a:-— Ez a bér a leadott lövésekért Austerli'z: Büntetendő do'og, ha a rendőrsé­get kötelesség'eljesitéséért is megajándékozzák. Jerzabek: A cionista kongresszuson ugj-an- ^ csak orzfogat!ak adományokat, ezekről akkor nem • beszéltetek.- Schiedl (ker.-szoc.): A válasz'ásokra pénzt fo­- gadVok el. Meg vagytok vesztege've. Geyer (ker.-s'oc): Mi van azzal a pénzzel, r amit a franciák'ól kaptatok? Eíletiborjen (szoc.-dem.): Felszáll1 ja az elnököt hogy Geyerl intse rendre. Geyer: Bauer dr. képviselő botiinak nevezeh. Nem engedem, hogy egy szemtelen zsidó meggya­• lázzon. ■ Seicer: Bamba fickó. A többi szociáldemokralák idiőlának. ?zem- „ leien fickónak tifüáljak Geyert. Bauer Olló dr.: Ti a zsidóktól fogadtatok el válasz'ási pénzt. Geyer: A lapokban o'vaduk. hogy Bauer dr. s a franc'ák?ől kapó1! pénzt választásokra. Bauer dr.: Na nem mondom, hogy trotli? Hasonló hangnemben folyt tovább a tárgyalás, i mig aj ülést a nagy jajban aj elnök lelj ügge szí ette

Next

/
Thumbnails
Contents