Prágai Magyar Hirlap, 1927. december (6. évfolyam, 275-297 / 1609-1631. szám)

1927-12-18 / 288. (1622.) szám

»V~7 december 18, vasárnap. ^PAO?J-/V\A^\RH I RIiflB országban. Minden jel arra vall, hogy a Vatikán uj rendet akar behozni a magyar püspöki szé­kek betöltési módjába és ezzel az egész egy­házba. Pécsi püspökké kinevezett egy egy­szerű szekszárdi plébánost, egy sereg jó ösz- szekötlelésü és nagybeíolyásu aspiráns feje fölött. A székesfejérvári püspökséget egy in­VrtSJiKN/iPI JEQYZtitK Irta: SchőpUin Aladár, — A HERCEGPRÍMÁS — Budapest, december 15. A publikum-sikere elvitathatatlan. A politikusok, vitatkozhatnak róla, hogy mennyiben érinti a magyar állam főkegyúri jogát Serédi Jusztinián váratlan primási ki­nevezése, lehetnek, akiket elkedvetleuit a Vatikán eljárása ebben az ügyben, lehelnek, akik ezt is fel a karfák használni a kormány pozíciójának gyengítésére, lehelnek ambí­ciók és aspirációk, melyeket elhervasztott a vatikáni döntés, — a közönséget ezek a viták nagyon kevéssé érintik. A közönség úgy ol­vassa a Serédi Jusztinián prímásról szóló új­sághíreket, mint egy érzelmes regényt, amely tetszik neki, mert kielégíti a költői igazság­szolgáltatásra való igényeit. Pozsonyinegyei falusi szegény cserepes­mester kilencedik gyermeke, Benjámin a né­pes családban. Mint kicsi gyerek már a tem­plom körül játszadozott, mialatt apja a torony- tetőt javítgatta, sőt van olyan hir is, hogy maga is mászkált a torony tetején. Mint kitű­nő eszü tanulót, a falubeli derék plébános tanácsára taníttatták ki s ugyanez a tanács döntött pályaválasztásáról is. Már az expo­zíció is ugv hangzik, mint valami népszerű regény kezdete. Aztán a bencésrendbe lép — ez is kedves dolog, mert a bencések nagyon népszerűek különösen Tulodunán. Ami ez­után következik, az meg már egyenesen gyö­nyörű. A fiatal bencéspap Rómába kerül, nagy tudományos képzettségével feltűnést keit a tudós koponyáktól hemzsegő Vatikán­ban, fontos egyháztudományi munkát bíznak rá, ezt nagyszerű eredménnyel elvégzi. Ter­mészetesen emiatt sokat kell bejárni a vati­káni könyviárba, melynek egy szintén na­gyon mély tudoruányu kardinális az igazga­tója. A két tudós’élek egymásra talál, meg­értik egymást, jó barátságba kerülnek s mi­kor a bíboros könyvtárigazgatóból római pá­pa lesz, megemlékszik fiatal magyar barátjá­ról, tovább is ott tartja udvarában, elhalmoz- za kegyeivel s a végén kinevezi esztergomi hercegprímássá és egyidejűleg á fejére teszi a bibornoki kalapot. Az egyszerű bencés szer­zetesnek, aki nem volt még csak kanonok I vagy prépost sem, csak egy nagytudományu, kitűnő pap és hozzá még nincs uegyveiinégy- éves sem. Aztán a mellékesem ínyek, amelyek azt mutatják, hogy az uj prímás nemcsak nagy­szerű pap és tudós, hanem melcgérzésü ked­ves ember is, A ni ig a Valiivá n környezetében élt, .^.utálán magyar ember ügy-ét »-• papo­két és világiakét — elintézte a pápai hivata­lokban, sok fáradozással. Tehát nem rideg aszkéta, hanem emberséges ember. A leg­egyszerűbben élt abból a szerény tanári fize­tésből, melyet Pannonhalmáról kapott a ben- césrcndtől, — tehát egyszerű életmódú, sze- rényigényü ember. Nyaralni hazajárt a test- vérbátyiához. aki állomá«fönök a kis pilisi vasúti állomáson, ezüstcsillagos derék vasu­tas. A Rómából jött nagy tudós, a pápa barát­ja olt sétált nyaranta a szép pilisi hegyek közt, az állomás virágos kis kertjében olvas­gatta tudós könyveit meg az újságokat, de részivel! a falubeli intelligencia ártatlan szó-, rak ozásai bán is, — például a kuglizásban,! melyet nagy sikerrel űzött. No lám, milyen derék eu bér, akármilyen nagy tudós, akár­milyen nagy urakkal barátkozik Rómában, nem nézi le az egyszerű falusi embereket, tud a hangúkon beszélni, vann benne jó ke­dély és humor, a szerény sorsban maradt ro­konokat úgy szereti, mint mikor még egy sorban volt veUik. I,eheteden, hogv ne le­gyen jé> ember. Lebetel'en. hogy meg ne sze­ressék. Végre egyszer nagyra vitte valaki a születés, poMtikai szolgálatok, protekció tá­maszai nélkül, pusztán csak tehetsége és er* kök-se sulvánál fogva, ebben a kapaszkodó, síré bér világban! Mindenki örül, hogy ilyes­mi megtörténhetik. Az uj prímást szinte naiv népszerűség várja idehaza, A po’itikn okve­tet lenhedése erre a népszerűségre nem veti a lég'- •ek'Myebb árnyat sem. A pápa bebizo- nyito'la ujra, hogy a római katolikus egyház demokratikus szervezet, minden tagjának nyitva áll az ut a legmagasabb polcokra. Azokat mondom el itt, amiket minden­felé halb.h, a legkiPönbözőbb rendű és rangu társsá a.... i Serédi Ju=zt!nián hercegnri- má-ról. Az uj főpapnak már megvan a maga kis legendája. Az emberek ugv érzik, valami kielégü’t bennük. E^'ö’rm érzéküket legyezi ez a szén történet. M:ntba valami szép lát­ványnak lettek volna tanul. A szivükkel néz­nek az uj prímásra, fia esztergomi trónján is j meg tudja őrizni ennek a legendának a sér-! tétlenségét, ő lesz a legnépszerűbb ember az !■—M—|■! —(I >aullli«l mii Ti ~ - -vtUMBMMMHHBBBHüHHIM WInter Hermasm szénkerckedelmi r. t. POZSONY, Palacky-tér 18 Telefon 706 és 384 I Házi fiitős-enet szállít zsákolva Olcsó napi árak — Raktár: Újvárosi pályaudvar mmmmmmmrntmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmMMMi A ternálusi prefektussal töilötle be. S most Se­redi Jusztinián kinevezése. Ugylátszik, a Va­tikán minden más befolyás és politikai szem­pont mellőzésével azoknak ad előnyt, akik jó lelkipásztorok és jó teológusok. S ennek be­láthatatlan k ivel'U'zménvei ígérkeznek a ma­gyar katolikus papság szellemének jövőbeli alakulására. A nemzeti sieeiaüsfák aszoeülis blilosgiás rsfsrmliiiiM eleifise ellesiiisesi hailancSők ülepít a Márnáim M A szenátus megszavazta a R6I!í érvelést Prága, dieoem^ber 17. A szenátus tegnap késő este befejezte a költségvetési vitát és megszavazta a költségvetést. A vita folya­mán elhangzott ellenzéki és koalíciós beszé­deidben általános a panasz a nemzetgyűlés tekintélyének megeső r bugása miatt. Maga Klofács áléinak kétórás beszédben hangoz­tatta, hogy a helyzeten löltéHlonül változtatni kell. Érdekes volt meg azonkívül a nemzeti szocialisták hivatalos nyilatkozata a kor­mányba való belépés föltételeiről. A nemzeti szocialisták mindaddig nem lépnek be a kormányba, amig a kor­mány programján ott szerepel a szociá­lis biztosítás módosítása. Emellett azon­ban hangoztatják, hogy a köztársaság fennállásának tízéves jubileuma alkaJ- v~' al az összes cseh pártoknak együtt kell ezt a történelmi napot ünnepeln ék és nem lehet megengedni, hogy „Uiehtor magyar nemzetipárti szenátor, Módi ugor és Ledebour német szenátorok az Alt- stnedter Ringen esetleg ünnepi beszéde­ket tartsanak." A memzet-gyülés mindkét háza megkezdte teíhát karácsonyi szünidejét s legiközeteibbi munkaföladata, a szociális biztosítás módosí­tása még sokáig nem kerül a parlament pro­gramjára, mert a szoci ál pofii ti kai bizottság­nak január lS-án kellene összeülni, azonban Csűrik elnök a bizottság összehívását bizony­talan időre elhalasztotta. A parlament ja­nuár második feléig szünetel, de januárban is csak térni inaihoz kötött törvény jav a svato­kat fog letárgyalni. Megál 1 apltihatjuk, hogy a kormánytöbbség pártjainak érdekeit szolgáló javaslatokat már letárgyalták, ellenben a régi nyugdíjasok fizetésrendezését elh al a,sz- totiák, jóllehet a nyomorban élő régi nyug­díjasok már biztosra vették, hogy a kormány karácsonyi ajándékul végre rendezi nyugdíj­ügy ükét. A kormánytöbbség ma a karácso­nyi szünet megkezdésekor meggy e-ngülten távozott a Rudolfon unrből s a nohezségek a koalícióban még növe- krdni fognak, mert sem a szlovák nép­párt, sem pedig a nemet kerosziényszo- dalisták nincsenek megelégedve eddig elért eredményeikkel. A jubi'láris év tehát koalíciós nehézségek­kel kezdődik és általános az a vélemény, hogy a tavasz folyamán uj koalíciós kor­mány fog alakulni. ■« JíjiCarVttr.V.it ,'i Karácsonyra a legszebb ajándék arany, ezüst, gyémánt Weinstabl Móricz ékszerész Pozsony, Halászkapu utca 2. szá^. Béniién nvltatkazott a magyar M#pviseliHáz feiliül tJizalt sálában az eréé ji ísihííííM 1-4 Ha a 'závarftSsok msulsmiSISáusfe* a masvár kssüáity a civilizált világ elá viszi az ilyet — WalkiS Ml! üsyminiszier és Apponyl fontos SiileEeiikéssI Budapest, december 17. (Budapesti szer­kesztőségünk telefon jelen lése.) A képviselő- ház külügyi bizottsága tegnap délután a késő éjjeli órákig tartó ülést tartott, amelyen több fontos nyilatkozhat hangzott el a Magyarorszá­got érdeklő legutóbbi külpolitikai esemé­nyekről. Az ülés megnyitása után "Walko Lajos külügyminiszter a hivatalos román sajtóköz­lemények alapján ismertette az erdélyi diák­zavargásokat s bejelentette, hogy Hajnal László nevű magyar állampolgár súlyos bántalmazása miatt a magyar kor­úié"- utasította bukaresti követét, begy a román külügyminisztériumban kérje en­nek az ügynek szigorú kivizsgálását, a bűnösök szigorú megbüntetését s a szen­vedett károk megtérítését. A román külügyminisztérium azonnal in­tézkedett az ügy legsürgősebb kivizsgáláséra nézve. A bukaresti magyar követ utalt arra is, hogy a; olyan esetek, amelyek azt bizonyítják, hogy Romániában a magyarnyelvű lakos­ság a bántalmazáeokkaí szemben nem ré­szesül kellő védelemben, természetszerű­leg kedvezőtlenül hat Jii Magyarország cs Románia viszonyára. A magyar kormány további lépéseket a zavargásokkal kapcsolatban egyelőre nem szándékozik lenni főleg arra való tekintettél, hogy a román kormány a legutolsó hivatalos sajtóközlemények szerint a zavargásokban részt vett tényezők megbüntetését és a szen­vedett károk megtérítését kilátásba helyezte. Gömbös Gyula, majd Beck Lajos fölszóla- lása után Lukács György foglalkozott részle­tesebben az erdélyi román diákzavargások ügyével. Azt a nézetét fejezte ki, hogy a ma­gyar kormánynak módja volna a népszövet­ségi alapokmány tizenegyedik cikke alapján ezekre a zavargásokra a népszövetség figyel­mét felhívni. Pakots József, Bogya János, majd Baracs Marcell beszélt még. Ezután általános figyelem közepette Ap- Donvi Albert gróf mondott hatalmas beszédet. Mindenekéit az ország általános külpoliti­kai helyzetével foglalkozott s kijelentette, hogy Magyarország viszonya Franciaország­hoz jelentékenyen javult, amiről személye­sen is meggyőződést szerzett. Az utódállamok közül Jugoszláviához való viszonyunk rende­zésének van a legkevesebb akadálya, — mon­dotta többek közölt. Ezután az erdélyi zavargások ügyére tért át. Helyesli a kormánynak tartózkodó maga­tartását ebben a kérdésben. Az optánsügyről szólva kijelenti, hogy Magyarországot nem ér­heti az a szemrehányás, hogy az ügyben me­rev álláspontra helyezkedett volna. Ha azt az ajánlatát Magyarországnak, amelyet legutóbb ez ügvben a román kormány elé terjesztett az oplánspör gyakorlati megoldása céljából a román kormány el nem fogadná, úgy joggal elvárhatja Magyarország, hogy az ügy az ille­tékes bíróság elé kerül. Apponvi beszéde után Bethlen István gróf miniszterelnök szólalt fel. A Paleologue- ügv, — úgymond, — már csak történelmi je­lentőségű. A Blumenstein-afférra vonatkozó­lag Brianddal való megbeszélései alapján ki­jelentheti, hogy a francia hatóságok mindent meg fognak tenni abban az irányban, hogy az ügyet teljesen tisztázzák és a bűnösök el­nyerjék méltó büntetésüket. Az erdélyi diákzavargások ügyében a ma­gvar kormánynak tartózkodnia kell attól, hogy eljárásával esetleg azt a látszatot keltse, mintha azok jelentőségét túlbe­csülné. A román kormánynak feltétlen kötelessége, hogy megakadályozza a ha­sonló zavarok megismétlődését és hogy a kárvallottaknak teljes elégtételt és kár­térítést adjon. Ez még nem jelent beavat­kozást Románia bcliigycibe. Magyaror­szágnak kétségtelenül joga van a népszö­vetségnél nanaszt tennie, minthogy faj- testvéreiről van szó. TTa a román kor­mány hasonló zavarok megismétlődésé­nek megakadályozására elmulasztaná a kellő intézkedéseket megtenni, úgy a ma­gyar kormány el van határozva .arra is, hogv az erdélyi események autentikus le­folyását a civilizált világ elé viszi. , A békerevizlós törekvések végrehajtására Európa általános külpolitikai helyzetének! megváltozása szükséges. Magyaror=zá.g kö pő-1 litikni helyzete ma sokkal jobb, miut évekkel j ezelőtt volt. Az ülés végén NValko külügyminiszter egy kérdésre adott válaszában kijelentette, hogy sem a miniszterelnök, sem ö nem telt olyan kijelentéseket, ami Burgenlandról való végle- g.. lemondást tartalmazott volna. A magyar álláspont ebben a kérdósbeu egyáltalában nem változott. Csak februárban fé’anik meg a konüruaíöfvéíty végrehatási rer.es. ess Prága, december 17. A Národni Politika jelenti: A kongruatörvény végrehajtási ren­deleté fog valószinüteg IC28. év februárjában megjelenni. A miniszlerközi tanácskozásokon sikerüli számos vitás kérdésben megegyezésre jutni. Az ügy elintézése amiatt szenved halasz­tást, mert az érdekelt papi körök olyan módo­sítást kérlek a rendelet eredeti javaslatán, mely maga után vonná a törvény módosítását is. Egy i.yen eset például a következő: A tör­vény az egész kongruát csak gimnáziumi ta­nulmányokat végzett papok részére ismeri el. Ezzel kizárták a reáliskolát vgézetlekct, akik a gimnáziumi tantárgyakból különbözeti vizs­gát tettek. A tárgyalásokat azonban most vég­legesen be kell fejezni, mert a kongnia ideig­lenes fedezete az 1923. évi kö'tségveiésben fölvett kongruatétel fix voda miatt számos ne­hézséget okozna A »Benczúr Társaság« kiállítása a Nemzeti Szalonban Budapest, december. A Benczúr Társaság húsz előkelő nevű tagja 124 kiérett, sőt már abszolút művészi érékíi kép­pel — néhány szobrot Is beleér ve — reprezen álja az idei kiálli ások sorozatát, amit a kiáltitásrende- zok a termek iiuncpi feldíszítésével is dokumen­tálni igyekeznek. A kiállűásl gróf Batthyányi Gyula képei domi­náljak. Ez a kivételes itiüvé szegyén iség, akiben a fanázia gazdagsága alko'ó erővel egyesül, nemc.-nk tanulmányozta. szere1 te a korbeli Velencét, nemcsak elmélyed: benne, hanem valósággal ,beszyta,;t.ma­gába olvasztotta. Kompözieióil szinérzékkel, fölé­nyes ' rajztud" ^al. dekorat v elem irán'i fogékony­sággal. erede'i fls'ipusok felkutatásával oldja meg. Aldor 1. László a természetben rejlő, immár fény és árnyéknólkUli halálos nyugalma', a mély bőrulato', a tiszta levegősséget érzékelteti tájképe n. Csánly Dénes a n lég, bársonyos zöld szhek. a nyugalmas egyszerűség poézisét stilizál a nagy erő­vel, tisz'án kidolgozó ízléssel. Déry Bóla Warne- münne, Finnország, Rílgcn tájainak ködös szín­skáláját, hatvány fényvibrác'óika’ hozza széles sí­kokban ra:zoll vásznain. Frank Frigyest a r kitő, széles párisi u'cák élénksége, a levegősség, a nagy mozgó ok inspirálják. Katona Nándor a halvány finomságokban kibontakozó, mélyebb tónusokkal egybeolvadó *ájakat f< ti nagy szerefe tel. Kálmán Pá'er nagy kompozic'őkkal pró -átkozik egyéni erő­vel. Ak'jait a hús élő. ieleg színe, sz'nte á'izzadt forróyága jellemzi, a beállítás keresetlen egyszerű­ségében. Tájain a mese-zerü elem élénksége vib­rál Knopp Imre nógrád megyei táján a falu e-.e- delisógét. bensőséges hangulatát érezzük. Kumvald Crzár ezúttal csupán por ré'anulmá* nyokknl szerepel, gazdag tájképeiből, nagyszabású kompo7.icó:hől — sajnos — meg:n' nem látha’unk egyet sem. Kar, hogy ez az európai ér'etemben vett művész a remélt kolbk iv k állításáig megvárakoz­tat bennünke'. hogy művészetét mél a'ha.-suk. „Do- lorosa“ c. képe keleti-s dekoráció kérő ében oldja meg a gyöngyszinüre finomodott női arc gyengéd ‘őnusaif és megható karak erét. „Kékruhás nő“-j9 a festői szüiha ás mellett, a szobrok pia z ici'ásó­val hat kifinomodó t ra ztutása által. Férfi arcké­pén az öreg-ég magábaszállása, intellek uál s elmé­lyedés, a leegyszerűsödött, de nem fáradt művészt ábrázolja. Olgyny Ferenc a nagyar 'ájak lelkét érzékűi meg képein és tanulmányaiban. Gy. Sándor József képeit az elmélyedés, ra’zludás, eredeti felfogás, hangulat-finomságokban és komor fenségben jcl- letuzk. Totnay Álos ezu’tal tájképeivel szerepel. M'nden tárgyát, a nagy kompoz'ció', min! a kiseb­bet, elmélyedéssel, ’zléssel festi meg. Udvari) Gáza a reneszánsz korába mélyed el. Udvary Pál mint arcképfeső európai nívóra emelkede'f. Legsikerül­tebb képe — a képek történe ében is kimaga-ló esemény lehetne — Simay Imre arcképe. Nemze'í szénipondől külön érdekes égé a k'álH'ásnak Du­ális Andor ,Jiskü a vérmczőn“ című eredeti koiu- pozieiója. A szobrok közül legmegkapóbb Margó Ede ..A halál angyala** c mű miivé. A haláltusában már le­győzött. elgyötört ember, karjá' mégegyszer fel­emeli. kezével a kihűlő agyvelő u'án kankod. Az angyal kifeipzése. elhelve-’kedése egyaránt poétíkus. Gárdos Aladár „A ti ok“ című nagy márvány-kon- poziciója felfogásban és kidolgozó bán a riaszt1’-ai szépségből és erő'ől sugárzik. Ligeti M'klós ..Id IJ“- je gyengéd és fiaorn, beszédes és nemeden egvszerü. Lerondy Katalin.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents