Prágai Magyar Hirlap, 1927. december (6. évfolyam, 275-297 / 1609-1631. szám)
1927-12-18 / 288. (1622.) szám
Cseheknémetek-szlovákok (fi.) Prága, december 17. Medinger Vilmos dr., a német keresztényszocialista párt szenátora már évek óta, mint a szudétanémetek „külügyminisztere" járja a világot és a nemzetközi fórumok előtt képviseli nemzetét, védelmezi jogait és érvényesíteni igyekszik követeléseit. Amióta pártja a kormányba belépett, Medinger szereplése is tar tózkodóbbá, hangja pedig halkabbá vált, mert mindig attól kell tartania, hogy panaszait egyszerűen azzal intézik el: „milyen jogon panaszkodó!, amikor a te pártod is benne ül a csehszlovák kabinetben és felelősséget vállalt annak nemzetiségi politikájáért is?“ Ez a fölötte kényes és kényelmetlen helyzet— dicséretére legyen mondva — mindazonáltal nem tudja Médingert teljesen visszatartani attól, hogy olykor-olykor éles támadást ne intézzen a kormány politikája ellen. Nemrégiben elismerésre méltó hévvel szólalt fel a földbirtokreform végrehajtása ellen, most pedig, egy-két nappal ezelőtt, mint a szenátus költségvetési vitájának egyik legtöbbet kommentált szónoka alapos bírálat tárgyává tette Benesnek, a kisebbségi kérdésben ellenlábasának külügyi politikáját. Beszédének számos részével mi is azonosíthatjuk magunkat, vannak azonoati felszólalásának olyan részletei is, amelyeket szó nélkül nem hagyhatunk. Tökéletesen egyetértünk Medingerrel abban, hogy Benesnek a Petit Parisiennek adott és annak idején általunk is szóvá tett ama kijelentése, amely szerint az itteni minoritások meg vannak elégedve a kormány politikájával, nem fedi a tényeket. Egyetértünk vele abban is, hogy Benes külpolitkája már kiindulási pontjaiban is egészen elhibázott. Mi is osztjuk a német szenátornak azt a felfogását, hogy külügyminiszterünknek — aki a döntőbíráskodás eszméjének apostolaként szokott fellépni — ezzel az álláspontjával ellenkezik a románmagyar birtokperben a népszövetséghez benyújtott emlékirata, amelyben a vegyes döntőbíróság hatáskörét kétségbevonta. Igaza van a német politikusnak abban is, hogy Benesnek a kisebbségi kérdésben elfoglalt poli tikájában elért pillanatnyi sikerei a vi!ágbéke szempontjából tartós eredményeket nem jelentenek. Végül egyetértünk vele abban-is, hogy a csehszlovák államnak nem annyira az úgynevezett nagy politikában, de inkább a helyzethez és a körülményekhez alkalmazkodó gazdasági és kultúrpolitikában kell keresnie boldogulásának és érvényesülésének legbiztosabb támaszát és ennek következtében nemcsak Németországgal és Ausztriával, de Magyarországgal is a vitás kérdések békés megoldására kell törekednie. Amivel azonban nem érthetünk egyet, az Medingernek ama végkövetkeztetése, hogy az állam kormányzatát cseh-német-szlovák jellegűvé kell átalakítani. Nem azért, mintha a szu- détanémeteknek, a kisebbségi küzdelembe! sorstársainknak őszinte szívből nem kívánnék hogy mentői több jogot sikerüljön elérniök hanem sokkal inkább azért, mert a magún! részéről sohasem nyugodhatnánk bele abba hogy az itteni magyarságot bárki is quantik negligeablenak tekintse, amellyel számoln egyáltalában nem kell. A magyarság a cseh szlovák köztársaság lakosságának egy le nen becsülhető részét alkotja, Szlovenszkón é: Ruszinszkóban pedig úgy számánál, mint tör ténelmi múltjánál s kulturális és gazdasági je lentőségénél fogva ma is nagy hivatása van Hassinger, a baseli egyetem tudós professzora aki származására nézve maga is ssudétanémel a csehszlovák köztársaságról megjelent nag; ^üvébea -ast hirdet^ hogy a történelmi orszá A nyolc pontba foglalt olasz követelések megdöbbents hatást váltottak ki Parisban Az olasz követelések alapján nem kerülhet mes- cMezísrt a sor — Megkezdődött a sálié nolémlála ea. Mai számunk 16 oldal 6 VI. évf. 288. (1622) szém^ Vasárnap *1927 december 18 ' Aáovarhirmb Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, SzlovenSzkÓi €S rUSZÍTlSzkÖi ellenzéki pártok Triton • n303n nSkKiad o6 negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: .» . r 12, II. emelet Telefon: 30311 - Kiadoévente 400, félévre 200, negyedévre 100, Tősterkesztö: pOLltlKOl napilapja Fe1el0s szerkesztő: hivatal: Prága II., Panská ul 12/111. — Tehavonta 34 Kő. Egyes szám ára 1*20 Ke DZURANY1 LÁSZLÓ FORGACU GÉZA lefon:30311. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha Róma., december 17. Mussolini békte- besKéde után a Giormaié d'Itiaöia világosam felállítja azokat a pontokat, amelyeket az olasz-francia tárgyalások folyamán tisztázni keld. Nyolc pontot fejteget a lap, tudniillik: Tangert, Tuniszt, Lytbia déli partját, az Adriát, a Balkánt, a mandátumokat, az emigránsok kérdését és a francia elnemzetlemi- tési politikát. Az első ponthoz az olasz álláspontot a lap a következőképpen formnlázza meg: Tanger sem nemzeti, sem gyarmati kérdés, hanem nemzetközi jellege van. Ebből tehát Olaszországot nem lehet kizárni. A kicsiny Tanger-problémában a Földközi tengernek egész nagy problémája visszatükröződik. Ami Tuniszt illeti, Itália a francia megszállás előtti történelmi jogaira hivatkozik, amelyeknek tiszteletben tartására Francia- ország szerződésben kötelezte magát. Nincs olasz veszedelem Tunisz szempontjából, die kllejlőiccéik m&Sv reakció veszedelme a francia akcióval szemben. A harmadik ponthoz a következőket jegyzi meg a lap: a lybiai határ megállapítása a háborúnak csők ©vény e« maradványa. Franciaország még nem teljesítette a londoni szerződés 13. fejezetét. Itália szempontjából csak egyes belső közlekedési utakról van szó. Az Adria és a Balkán kérdéséről a lap megjegyzi, hogy olasz határérdekek forognak kockán. A Balkán Olaszország számára az, amit Franciaországra a Ilajna-határ jelent. Itália balkáni politikája sem nem im- pcdailiisia, sem nem agresszív. A hatodik pontra vonatkozólag Olaszország elvárja, hogy a mandátumokra vonatkozó igényeit Franciaország nem fogja megakadályozni, hanem ellenkezőleg elősegíti. A hetedik pontban Olaszország a francia hivatalos körök teljes szakítását követeli az antifasoista emigrációval, kívánja az emigránsok üzelmeinek erélyes ellenőrzését, hogy a merényleteket csirájukban lehessen megakadályozni. Végül Itáliának arra a követelésre is megvan a joga, hogy a francia kormány ne kísérelje meg a Délfranciaországban dolgogokat a cseheknek a németekkel, Szlovenszkó pedig a szlovákoknak a magyarokkal együt kell kormányoznak és bár Hassinger nen mondja ki, véleményünk szerint ugyanezen a> elven kellene fölépülnie a köztársaság legkele tibb részében a ruszinok és magyarok között viszonynak is. A svájci német tanár igazságo sabb volt Medingernél, aki bizonyosan megfe ledkezett arról, hogy hat-hét évvel ezelőtt ak kori vezére, Lodgman, az egész szudétanémet í ség képviseletében szövetséges társként jött e . hozzánk. Az akkor vallott, minden ittlakő nép i nek ugyanazokat a jogokat követelő progran azonban kizárja azt, hocrv áldásaiban csal egyes kiválasztott népek osztozzanak, a ma ! gyarok, a ruszinok és a lengyelek pedig má | eleve kizárassanak belőlük. A saint-germain kisebbségi szerződés értelmében bennünke ! ugyanazok a jogok illetnek meg, mint a néme ! teket és mi soha nem adhatjuk fel azt az ©Ível hogy e jogokra és azok kiterjesztésére mi ép pen olyan jogon tarthatunk igényt, mint né , met polgártársaink. tó száz- és százezer olasz bevándorolt el- neinzellenitését. A Giornale d‘Italia pontjait a hivatalos olasz maximális követeléseknek keli tekinteni. Páros, dieoembeír 17. Az olasz követelések, amelyeket a Gtemate d" Italia a legnagyobb élességgel ternvuMzott meg, Párásban megdlöibíbent visszhangra találtak. A baloldali sajtó lapjainak nagyrésze mér most emancipálta magát a Briand által előirt szépen hangzó, barátságos tónusától. —- Mi az? Hát ez minden, amit Olaszország tőlünk követel? —• kérdi ironikusan az Oeuvre. — Ha tehát a G iormale d‘Itáliát jól értettük, akkor Mussolini nagylelkűen kész ajnna, (hogy protektorátusában részesítsen bennünket. A Quotidten is rossz viccnek mondja, ha Itália azt követeli, hogy összes zavaros és agresszív követeléseit Framciaors egyszerűen szó nélkül lenyelje. Sauemvein a Matimban pontról-pomtra taglalja az-olasz követeléseket. Megálliapitja, hogy, a Gioroale d‘Italia túl messzemenő követeléseinek nem kel túlzott jelentőséget tulajdoni tani, de ezekből újabb f élreértések származhatnak. Olaszországnak az a követelése, amély a Földközi tengeren betöltendő központi helyzetének elismerésére vonatkozik, könnyen teljesíthető akkor, ha ennek a követelésinek csak földrajzi jelentősége van. Ha azonban politikai jelentőséget is akarnak tulajdonittatni neki, akkor Olaszországnak ezt a pontot először közelebbről kell preciziroznia. A Tamger-kérdésíben Francia- ország kész arra, hogy Olaszországnak a nemzetközi kormányzatban helyet biztosítson. Ami Olaszország Tuniszra vonatkozó állítólagos régi jogainak elismerését illeti, teljesen valószínűtlen, hogy ezeket Franciaország elfogadhassa. Gsak az lehetséges, hogy. amint már egyszer történt, Itália most is megkapjon egy vagy két oázist. Itáliának követelése az Adrián és egyidejűleg a Báli- kánon való túlsúlyának elismerésére vonatkozólag erősen vitatható. Minden esőbben az olasz expanziónak, az érdekköröknek, a gyarmati kívánságoknak és végül Nem szívesen irtuk le e sorokat, mer1 könnyen arra a következtetésre adnak alkalmat, mintha a csehszlovák állam kisebbsége között nézet- és érdekellentétek forognának fönn, de Medinger, a kisebbségi mozgalom ál tálunk is nagyrabecsült harcosának szenátus beszéde rákényszeritett bennünket ezek el mondására. A szudétanémetek politikájábai egy esztendő óta nagy változás következet be. Ez a változás persze bennünket is gondolkodásra késztet és az elé a kérdés elé állít hogy minő álláspontot kell elfoglalnunk a szudétanémet politikának ezzel a fordulatává szemben. Ha a németek továbbra is bagatelli zálnának bennünket, úgy ennek hatása természetesen nálunk sem maradna eh Reméljü! azonban, hogy német körökben is felülkere dik az a belátás, hogy a csehszlovákiai magyaroknak és németeknek vannak közös érdé keik, nem gazdaságiak és pénzügyiek ugyan de még ezeknél is jelentősebbek: a közös kisebbségi sorsból folyó nagy nemzeti és politikai érdekek, a kivándorlási politikának kérdéseit nem egyedül Franciaországgal kell megvitatni. Mindezek a kérdések kétségtelenül nemzetközi jelentőségűek is. Franciaország talán kész arra, hogy francia területen az antifascista újságok túlélés polémiáját elfojtsa, de- Olaszország nemi várhatja el, hogy az iránta valló szeretettől a parlament az idegentörvényt megváltoztassa. A kivándorolt olaszok natuiralizálásámak kérőé séb-ein sem tehet Olaszország javára különleges kedvezményeket lenni. Az Éeho de Paris azt indítványozza, hogy Olaszország és Franciaország egységlét Németország rovására hajtsák végre. Itáliának nehéz lenne területi nyereségét az újból megerősödött Németországgal szemben megőriznie, különösen veszélyben forogna a Brenmer-határ, ha Németország és Ausztria középeurópai blokkot alkotnának. Ebben a tekintetben Olaszország érdiekéi megegyeznek Francia országéival és ez a megegyezés alapja lehel Klebelsbers römal fársgalásal Budapest, december 17. (Budapesti' szerkesztőségünk teleJomjelentóse.) Klébelsberg Kunó gróf kultuszminiszter tegnap Rómából Budnpest- : re érkezett. A kultuszminiszter Rómában tárgyit- ’ lásokat folytatott Gasparri biboros-állsniö(kárral a magyar főkegyúri jogról, azonkívül megbeszélést tartott vele Sőrédy Jusztinján hercegprímás kinevezése ügyében. Kiszivárgott hírek szerint Klebebberg Gasparri bíboros-államtitkár ; előtt kifejtette a magyar kormány álláspontját a i főkegyúri jog gyakorlása kérdéséről s rámutatott ; arra, hogy a római Szentszék Serédy Jusztinián- . nak esztergomi érsekké való kinevezésével évszázados jogszokást hagyott figyelmen kiviil. (JJabb kifcaüogfás a Biumenstein-i&yben Paris, december 17. A Blumenstein-aiflfér ügyének vizsgálatát vezető vizsgálóbíró tegnap újból kihallgatta de la Houpliere banktisztviselő-tőzsdeügynököt, aki Hu rabért svájci bankár megbízásáéból félmillió forint értékű magyar kötvény-címletet bélyegeztetett le. A banktisztviselő vallomásában ezt a lebélyegzés! műveletet, amelyet ugyancsak hamis -tulajdon-igazolvánnyal vihetett véghez, mint , jogosat és mint egyszerű baráti szívességet akarta í feltüntetni. Humbert ugyanis — mondoíta — bankijának egyik nagyon jó üzletfele volt, akinek készséggel kellett neki szolgálatára állnia. Humbert az ■ ügylet gyors és akadálytalan lebonyolításáért ho- jnorálni akarta Deebruyerest, de Houpliere egy fil- i lér honoráriumot nem kapott- A vizsgálóbíró ez- , után kihallgatta Deebruyerest is, aki beismerte, i -hogy Humbert svájci bankártól egy alkalommal ; ezer frankot kapott. A hamisításnak nincsen magyaroi 'ági tettese Budapest, december 17. A k-ötvényc-imlet hami- ’sitása ügyében Póriéban nyomozó Zdehorszky de- | tektivfőleíügyelő tegnap visszaérkezett Budapestre és jelentést tett Hetényi Imre főkapitányhelyettes* j nek. A jelentés részletei még ismeretlenek, csupán j annyi bizonyos, hogy a magyar nyomozás külföl- idön már befejeződött és Budapesten már csak a | párisi rendőrségnek összegezett jelentését várják, | amely valószínűleg januárban fog megérkezni. Bi- ’ zonyos továbbá az is, hogy a cimlethamisilűsnak ! magyarországi tettesei nem voltak. Voldemaras! | diadalmámorban fogadták Kovnó, december 17. Voldemaras minisz- j terelnök ma érkezett Parisból Kovnóba. Az j állomáson az Összes miniszterek, a tábornoki i kar és több ezer főnyi tömeg lelkesedéssel fogadta. Az üdvözlésen a diplomáciai kar is megjelent. A fellelkesült tisztek a miniszterelnököt vállukon vitték autóiáig.
