Prágai Magyar Hirlap, 1927. november (6. évfolyam, 249-273 / 1583-1607. szám)

1927-11-12 / 258. (1592.) szám

1927 november 12, szombat 5 Öl A Biumensfein-affér írancia, német és osztrák pénzügyi vezetttszeméiyeket komgrsnitíái LefarfősfaftáR ReynauSt szenátort? — A fels- szövefkezet osztrák papírokat Is iamisltoii 'Budapest, november 11. (Budapesti szerkesztő­ségünk távirati jelen ése ) Tegnapi számunk bán részle'esen ismertetjük a nagy párisi kö'vinybami- aifási ügy hátterét és Blumenstein Józsefnek, a ha- misi'ások értelmi szerzőjének kalandos életét. A Tendkivül bonyolult ügy je’enleg négy ország rend­őrségét fog'aikozWja g a jelekből Ítélve távolról nincs még kiderítve a hatalmas iránvu bűnügy minden részlete. Annyi azonban máris nyilvánvaló, hogy a kötvényhamisitás elsősorban francia, osztrák és német pénzügyi személyisé­gekre fog gyanús árnyékot vetni, ami a párisi, berlini és bécsi egyoldalú, tendenció­zus és lázasan takargató és cáfoló hírszolgáltatásá­ból kitűnik. A francia nyomozás A párisi rendőrség teljes apará'ussal folytatja a nyomozást a kötvények ügyében. Több nyon.ozó- ibizcP'ságot kiküldött a vidékre, mert újabban az a gyanú merült föl, hogy a hamisítás gócpontjai vidéki városokban voltak. Ennek kapcsán a rendőrség olyan adatoknak ia ju­tott a birtokába, hogy Blumenstein ék osztrák állampapírokat ia hamisítottak. 'A' ma reggeli párisi lapok újabb, küszöbön ál­ló Ieíartóz^tásokről számolnak be, anélkül, hogy a gyanusl'ottak neveit közölnék. A Blumenstein kü­lönböző letételben lefoglalt állampapírok száma meghaladta a százezret. Ami a Magyorországból il­legális utón kivitt kötvények kicsempészését illeti, általában az a vélemény alakult ki, hogy Blumenstein megbízottai valószínűleg re­pülőgépen vitték ki az országból a köt­vényeket, mert teljesen lehetetlen, hogy a Katárrendőrség ébersége mellett vonaton vagy autón csempészhet­ték volna ki azokat. Az Európa Presse értesülése szerint Reynault francia szená'or, Doumergue köztársasági elnök in- timusa és Deauville polgármes’ere, akik a Neues Wiener Journal szerint szín én bele vannak keverve a panamába, azzal védekeznek, hogy az ügybe jó­hiszeműen kerültek bele a csupán hivatalnokaiknak fi? áldozatai. A célzatos sajtókampány A Neues Wiener Journal, mely egyébként az ügyből kifolyólag heves és ezenzác'őthajhászó sajtó­kampányt vezet, a panamába bele szeretne keverni egy Párisban élő magyar tisztviselőt. A Magyar Távirati Iroda a hírrel kapcsolatban hivata’osan közli, hogy a híradás valótlan és csak rosszakaratú, magyar ellenes tendenciájú híresztelésről van gzó. Házkutatás Blumenstein bécsi palotájában Bécs, november 11. A bécsi rendőrségnek a Blumensteia-ügyüen folytatott nyomozás folyamán Blumenstein bécsi palotájában házkuta­tást tartottak, cnelv alkalommal számos levelet foglaltak le, köz­tük olyanokat is ,amelyek értékpapírok eladásáról szólnak. A bécsi rendőrség tegnap az afférral kap­csolatban letartóztatta Brodheim tőzsdeügynököt, akinek kihallgatásakor kiderült, hogy Blumenstein nek Párisba való elu'azása előtt egy kö'eg magyar értékpapírt adott el ötezer siliing értékben. Mára Brodheimot szabadonbocsáto'.ták, mert bebizonyo­sodod, hogy Blumensteinnal kötött üzleteiben jó­hiszeműen járt el. Tőzsdei körökben az a hir járja, hogy Blumenstein ügyvédje felajánlotta, az ügy­fele által okozott kárnak, bármely nagy­ságú is legyen az, megtérítését. Mbí jelen1ettük, Blumenstein vagyonát hárommillió dollárra becsülik, úgyhogy az okozott kár ebből az ! összegből bőven megtérül Azonkívül Blumenstein- j nak két gazdag szesznagykereskedő bátyja van, j akik szűrén közbelépnének öccsük érdekében, ha ez szükségesnek mutatkoznék. Az osztrák kormány függetlenül a párisi nyo­mozástó' bűnvádi eljárást indított Blumenstein és társai ellen, miután a hamisítások révén az osztrák államkincstárt is jelentős ká­rosodás érte. Az egyik bécsi nagybankban tegnap lefoglalták Blumens'einnak folyószámláját, mely nyolc millió svájci frankot nmtaőtt fel. Blumenstein még 1923- ban a Verkehrsbanknál fo’yószámlát nyitott, amely a Verkehrsbanknak a Bodenkredit Anstalttal való egyesülése után au'omafikusan átment az u'óbbi bankba. Ezt a folyószámlát most a rendőrség ki­nyittatta s ekkor kiderült, hogy csak kitűnő osztrák részvényeket, valamint csehszlovák beruházási ér­tékeket tartalmaz, de semmi esetre sem nyolc mil­lió svájci frankot felérő összegben. Az afférral kapcso'aíban máris két ügyvédi nyilatkozat történt. Blumenstein bécsi Ügyvédje ké‘- ségbevonja egyes lapok ama jelentését, hogy Ügy- Telének vejét, Weinreb Oszkár budapesti bankárt Párisban lefartózfa‘fák. Az ügyvéd szerint Weinreb átutazóban tartózkodott Londonból jövet Párisban, ahol apósával találkozott, de rövid idő múlva to- vábbu'azott. Ugyancsak dementál Castiglioni Camil- lonak ügyvédje is, aki Cáfolja a berlini lapok je­lentését, melyek szerint Castiglioni Blumensteinnal összekötetésben állott volna. A cáfolat szerint Castiglioni egy Blumenstein József nevű bankárt egyáltalán nem ismer. Reynault szerepe A Neues Wiener Journal mai száma is szenzá­ciós keretekben foglalkozik az afférral s azt írja, hogy Reynault francia szenátor és a deauvillei polgármester arra vállalkoztak, hogy egy kö'.eg já­radékpapirost a Caisse Commune előtt saját tulaj­donuknak ismernek el és ajánlani fogják a lebé­lyegzést. A N. W. J. meg nem erősített hire szerint Rcynault-t már letartóztatták. A lap szerint a francia nyomozó közegek London­ban egy bank trezorjában magyar kölcsönkötvénye- ket s járadékpapirosokat 30 millió frank értékben falábak. A hatóságoknak az a feltevése, hogy- a be­tét a deauvillei polgármester tulajdona Blumenstein régibb csalási kísérletei Berlin, november 11. A berlini hatóságok megállapításai szerint a kötvényhamifiitók először Berliniben helyezték el az ért ékpap írókat ée on­nan csempészték át Páris'ba, ahol befolyásos fran­cia személyiségek segítségével a már ismertetett módon ért ékesítették. A Berliner Tageblatt is megerősíti a Neues Wiener Journal ama jelenté­sét, hogy a két befolyásos francia személyiség Reynault francia szenátorral és a deauvillei pol­gármesterrel azonos. Megállapítást nyert, hogy a hamisítók először Berlinben próbálkoztak és csak később helyezték át működésüket Parisba. Kiderült, hogy Blumen­stein a berlini D iskontűgesellsdiaitnál magyar já- radékpapirokat hat millió aranymárka értékben adott át megőrzésre. A papírok állítólag 1921 óta voltak tulajdonában és Blumenstein megkísérelte, hogy azokat Berlinben á(bélyegeztesse. Egy berlini közjegyző ufján hivatalos helyen információkat szereztetett be abból a célból, * li „A függöny lehullt Egy fiatal prágai poéta eldobta életét, mert nem kerülhetett a nyilvánosság elé ~~ Máglyái gyújtott verseiből halála előtt Prága, november 11. Az egyik prágai lap tegnap a következő eldugott napihirt hoz­ta: „Prága első kerületében tegnap agyon­lőtte magát Legner Václav huszonhárom éves korrektor. Holttestét beszállították a törvény­széki bonctani intézetbe, öngyilkosságának oka ismeretlen." A kurta hir eiső pillantásra szürke, mindennapi tragédiának tűnik, mely­be lépten-nyomon belebotlunk s melynek motívumai rendszerint elsikkadnak a rotációs gépek dübörgésében. Az egyik prágai elsőkerületi szállóban tegnap reggel megjelent egy fiatalember és szobát kert. Mikor beírta nevét a vendég­könyvbe, a portás kiutalt számára egy első­emeleti szobát, amelyet a fiatalember rögtön elfoglalt. Kevéssel rá revolverlövés verte fel a szálloda csöndjét. A vendégek, akik még kora reggeli szendergő álmukat aludták, kiro- hantak a folyosóra, csupán egy ajtó nem nyílt ki: Legner Váciávé. A szálló személyzete be­hatolt a fiatalember szobájába, ahol Legner Václav vértócsa közepében fe­küdt, kezében még szorongatta a füstölgő revolvert, mellyel a halálos lövést tette. A szállóból azonnal mentőkért telefonáltak, de az orvosi segítségre már nem volt szükség. Legner Václav kevéssel a mentők megérke­zése előtt meghalt. Az öngyilkos zsebében az igazoló okmá­nyokon kívül két levelet találtak. Az egyiket egy neves cseh költőnek, a másikat pedig az Unie-nyomda igazgatójának címezte. Legner az Unie-nyomda korrektora volt. A rendőri bizottság kiszált Legner lakására, ahol a sze­rencsétlen fiatalember édesanyjánál lakott. A házban senki sem tudta okát adni Leg­ner Václav öngyilkosságának. Csak édesanyja mondott el néhány adatot, amelyekből az öngyilkosság motívumaira le­hetett következtetni s ezeket a közléseket ké­sőbb kiegészítette a cseh költőhöz intézett le­vél tartalma, amelyet a költő a boldogtalan anyának továbbított. Legner Václav öt évvel ezelőtt végezte el reáliskolai tanulmányait, azután beállott kor­rektornak az Unie-nyomda vállalathoz. Még diákévei alatt megpróbálkozott a verseléssel és több költeményét hozta is egy cseh folyó­irat. Mikor később a mindennapi kenyérért folytatott küzdelemben a nehéz korrektori munkát elvállalta, törbetetlenüi kitartott köl­tői álmai mellett és esténkint formás, érzéste­li verseket Írogatott szobájában. A versek erős tehetségről tanúskodtak, azonban a visszavonult, csak édesanyjának és ver­seinek élő fiatalember nem tudta azokat elhelyezni a különböző érdekcsoportok kezében lévő irodalmi folyóiratokban. Csak néha látogatott el egy elismert nevű cseh költőhöz, aki a fiatalember tehetségét felis­merve bátorította őt a kitartásra és a továb­bi küzdelemre. Legner néhány héttel ezelőtt gondosan kiválasztott versei közül egy könyv­re valót és beküldte a gyűjteményt az egyik prágai kiadónak. Kevéssel rá azonban már elutasító válasz érkezett a kiadótól, aki a szinte ismeretlen költőnek nem tudta kiadni verseit. Az érzékenylelkü fiatalemberre végzete­sen hatott ez az utóbbi kudarc s úgy látszik, arra indította, hogy költői tervei elbukásában a maga életének a csődjét is lássa. Édesanyja, aki aggódó szívvel kisérte fiának életét annak minden megnyilatkozó fázisában, az elmúlt napok folyamán észrevette, hogy fia, aki kü­lönben is a legsúlyosabb tartalmú, válogatott irodalmi és filozófiai müveket tanulmányozta, kizárólag a pesszimista filozófusok és irók könyveibe mélyed olyan izgalmas érdek­ILMMIIIII Ma és minden este \9 éráiéi napy atirakrfós műsor. .................. m ho gy maygtax juiamyjájwlékkötwnyeiit néniéi tu- lajd orrnak deklarál tassa. , Az iijiiormációszerzé6 csupán erre vonatkozólag ! szólt, de nyilvánvalóan oda is irányult, hogy Bűi­men étéin olyan értékpapirosokat is lebélyegez­tessen, amiket 1921 óta vásárolt és amelyelvnek a lebélyegzése azidőbeu már tilos volt. A berlini kísérlet azonban kudarcot vallott, ezért Blumenstein Hollandiába tette át működésé­nek színhelyét, Hollandiában azonban a kísérlet szintén kudarcot vallott ée Blumenstein egy ideig felnagyolt üzetmei-vel. Később megismerkedett a Írét Tovbitni-fivérrel, akik kitűnő párisi összeköt­tetéseikkel dicsekedtek el neki. Blumenstein erre Póriéba utazott a két Tovbinivel s a határon át- csempéezte a berlini Diskontogeeel1 soha fi nál elhe­lyezett papírjait. Párisban azután Blumenstein a Tovliinick ut­ján összeköttetésbe lépett a két befolyásos francia személyiséggel, akik a* járadékkötve- nyeket a Caisse Commiine előtt saját tulaj­donuknak ismerték el.-Blumenstein először csak azokat a papírokat bélyegeztette le, amelyeket Berlinből csempészett át, később azonban, amikor meggyőződött róla, hogy a csalás simán sikerült, ügynökei révén Becsben és Budapesten jelentős összegekben vásá­rolt a magyar állam, Illetve az osztrák állam ál­tal már lebélyegzett és nosztr-iiikált papírokul, amelyekről aziután a lebélyegzést vegyi ufón eliá- , volitotta és a kötvényeket a Caisse Commünenél | bemutatta; lődéssel, mintha személyesen volna érde­kelve a könyvek olvasásánál. A filozófusok közül különösen Schoppenhauert olvasta és azokat a müveket, amelyek a föl­döntúli léttel foglalkoznak. Vasárnap még színházba ment, megnézte Hamletét s mikor hazatért, szemeiben különös fény csillogott s hirtelen deklamálni kezdte édesanyja előtt: „Lenni vagy nem lenni . . .“ Tegnapelőtt azután megkérte anyját, hogy vasalja ki ünneplőjét. Majd a fürdőszobába ment, ahol befütött a kályhába. Mikor a tűz már magasan lobogott, szobája Íróasztalából kihozta minden kéziratát, verseit és napló­jegyzeteit, amelyeket kora ifjúsága óta veze­tett és lassú tűnődés közepette, arcán valami kimondhatatlan fájdalommal egymásután hányta azokat a tüzbe. Édesanyja kérésére, aki nem sejtette, hogy fia a kéziratokkal saját életéi is elhamvasztja, csak néhány különösen sokra értékelt versét őrizte meg az el­elpusztul áslól. Este bezárkózott szobájába és késő éjsza­káig irt. Búcsúleveleket fogalmazott. A költő­höz irt levelében keserű panaszt kiált. Levele tele van a világból távozó ember minden jaj­kiáltásával, akinek annyi mondanivalója volt a világ számára s ezt most kompriinmálran szeretné egyetlen levélbe belegyömöszölni. A levél sűrűn tartalmaz idézeteket filozófusok­ból és írókból. így Hamlet, s Az ifjú Werther szenvedései strófa- és fejezetszámra szerepel­nek benne. Úgy látszik a levél vége felé elfogta, az öngyilkosok pszichózisa, mert hirtelen áttért politiku­sokra, Kramárra, Hakenre és bíráló meg­jegyzéseket tett. A levélhez mellékelte a megmentett verseket és fényképét, amelyre a következő dedikációt irta: „Unbewusst, die höchste Lust“ (Az ön­tudatlanság a legnagyobb kéj.) A levél hirte­len átmenettel végződik, egyetlen idézetben: ,.A függöny lehullt . . .“ A függöny tegnap reggel egy kis szálló­ban lehullt, de aztán egy pillanatra föilebent és vádolva mutatta, hogy a poéta egyszer megint megölte az embert . . . | sg n p • mm . if» gi novetn küldjük É A drágát magyar fitrimp szét etőíizeioinknek* A naptári kizárólag | !*; ** --re & «* * ** f ^ s csak régi és n\ elől izetőink kap iák meg | I natív Irodalmi Naptarat *•- *«««?. *»*• § ■ seg bekmaese után. Az 5,— koronái a I 1 ÜQOÍÍ november havi eíoiizetéskez kér§ílk |f • csatolni gj

Next

/
Thumbnails
Contents