Prágai Magyar Hirlap, 1927. november (6. évfolyam, 249-273 / 1583-1607. szám)
1927-11-12 / 258. (1592.) szám
^IWCGAI'TVVAfitoR'HIRLAE 1927 november 12, nembai. .................................................. Me ghalt és feltámadt a halhatatlan Don Juan 0 Film: mindem idők sawNrelmii lovagjának légii jabb mürésai kifejezője. Don Juan! Tenorio de Marana.., GabrieLlo Tetlea álmodta meg 1630- ban először ezt a legendás alakot- „B úriadon de Sevilla y conbidadó de pdefcra“ a címe Tele® ilrámájának, amelyben először szerepel Don Juan. Azóta Schiller, Byron, Gnabbe, Leoau, Méri mié, Dumas, Gonaales, Arzybascr, Stcrn- foeűm foglalkoztak vele. A zene maradt győztes: Mozart és utána Strausa Richard. És ennyi hatalmas koponya után most a filmesek kerítették hatalmukba Dóm Jüant és vászonra vetették élete történetét. Marana komor kastélyában nevelkedik Don Juan. Anyja is itt él, mert az öreg herceg száműzte őt egy kis ártatlan szerelmi játék miatt. Ártatlan? ... Az öreg herceg nem hiszi el ezt az ártatlanságot élete végéig _, azaz mikor egy reggel szolgája id egen tőrrel szivében holtan találja urát, kezdődik Don Juán szimbólikus tragédiája azzal, hogy a herceg végrendeletileg arra kötelezi fiát, begy szarét sohase veszítse el, nőt soka komolyan ne vegyen és bosszulja meg apja szégyenét íiz egész női nemen. Az ismert Don Juan-moti- Tiim itt tehát drámai elmélyítést nyer. A don- juáneskedásmak a régi vendetta értelmében vett célja van igy, sőt fontos szerepe nemcsak a családi tragédiás bosszú légkörében, hanem az emberiség égjük sarkalatos problémáját oldja meg a maga módján valóban szellemesen. Don Juan Rómában a Bonglak udvarába jön, ahol a híres iLucrezia beleszeret, ő azonban Adrianába szerelmes, leinek atyját a Borgiák meg akarják mérgezni. Don Juan megmenti az öreget és évied behatol Adriáma szobájába, hogy a maga módján jusson ellenszolgálaíhez, de Adriáaia szűzi fiatalsága annyira meghatja, hogy meghátrál. Hosz- szag intrikák után, amelyek Luerezia Borgia müvei, Don Juan ennek az asszonynak a szeretője lesz és sértetten fordul el Adrianától, de ifidkor Adriaiba menyegzőjét akarják megtartani, a vőlegényt élet-faalálhardban leszúrja és börtönökön át, amelyeket a Tsberis hullámai verdesnek, Adrianával Spanyolországba menekül és — ott kezdődik azután a közismert és annyiszor feldolgozott Don Jüan-tragédia, nem is az ő, hanem a nők tragédiája. A film tehát lényegesen különbözik az eddigi beállításoktól, mélyebb, tartalmasabb ezeknél. Előjátéknak mondható az, amit filmen látunk, de végjátéknak is és a kezdet és vég közd: mozgó, ismert Mozart-dráma hirtelen elveszti minden értékét, mint irodalmi alkotás és marad csakis a Mozárt-zene démoni- kus ereje és pozitív értéke. Ezzel a filmmel meghalt az eddig halhatatlan Don Juan, kinek nem volt jobb dolga, mint hogy Spanyolország legszebb nőit elcsábítsa, párbajt vívjon értük, leszúrja a törvényes vőlegényt, férjet és apát és azután odébb álljon. Nagyon ostoba volt ez a Don Juan, kinek Leporelló szolgája többet tudott, szellemesebb volt, gőt lovagiaaabb, nrint isteni tett gazdája. Don Juan azért balt meg, mert Casanovától nem akart tanulni, nem akart megokosodni és igy lassanként kikopott az időből, mert az idő nem tudott mit kezdem ezzel az ide- oda ténfergő, üresfejü ritterrel, akitől senki egy okos szót nem hallott, aki mégcsak azt sem értette, aminek egyedül ő élt olyan sátáni intenzitással, az erotikát, nem tudott semmit sem kezdeni vele, mert a csókon és az agyonszurká- lásou túl nem jutott, mert Don Juan az anyagi világ tipikus ég legkeudcmzáltabb kifejezője és végül, bár a nők és éppen a megcsalt és elhagyott nők elkeseredetten viaskodtak az idővel Don Jüanért, mégis csak meghalt és ha Mozart nem írja meg a világ legszellemibb zenéjét és nem ajándékozza meg vele a leganyagiasább lé- hiiiőt. soha többet fel nem támadt volna. Egy darabig aztán megint rendben veit a szénája és újra bejárta a világot Mozart kegyelméből. (A későbbi Don Jüan-próbálkozások már nem tudtak lelket önteni ebbe a sematizmussá sülyedt figurába.) És most aztán kezdték végképp elfelejtem. Elvégre még sem elég egy szép asszonynak ma, ha Bonjuánja leszúrja férjét és apját, egy kis pezsgőt és ckarlestont (Gavotte helyett) rendel neki és azután _semmi több. Ez a semmi több' 4 a soífőrtipus jelszava és valóban a modem soffőr a modernizált Don Juan, sőt még jobb ennél, mert legalább megtanult egy mesterséget és ha az amerikai girlcknél (vagy európai utánzóiknál) levitádéit, nem párbajozik egy kőszoborral, hanem szép hasznosan a köz szolgálatába lép. Ez a megoldás elfogadható és egyébként Don Juan szere<pét átvette Casanova (mondjuk világosabban: Deeobra, Móránd és a többi szellemes globetrotíor). Séf’ö? és Casanova domináltak. Ezzel a filmmel azonban Don Juan újra felülkerekedett, feltámadt. Halála után sokat tanult a pokolban, ahová a márki koszokra magával hurcolta: megtanulta régi önmagát, magára, Énje eredetére | §! ni Gárlowl regén?! f A leggazdagabb könyvtár is szegény, jt k Ha nincs benne Gárdonyi-regényül £ X azunyogh miatyánkja .... Kcs. é2.50 >, t Hatalmas harmadik ..... „ 26.— g Amiket az ntleiró elhalllgat „ 26.— ^ | Ida regénye . . ............ 52.— ;• k H allatlan kíváncsiság .... w 26. ^ £ Kap’-aíó !iíartő'>lva<!a>nn!<tíam. *>'. emlékezett viasza, orra, hogy apja, a megcsalt herceg milyen testamentummal küldte világgá: azzal, hogy szivét sohase veszítse el és nőt soha komolyan ne vegyen. Mert amikor évszázadokig aa egész világ színpadain ágált, mindent megtudtunk hűséges Leporellója révén, aki aranyos indiszkrécióval sorolja fel valamennyi szerető előkelő nemesi nevét —, csak ezt az egyet, ezt a legfontosabbat nem tudtuk, amat most a film mutat be: hogy az egész Don Jüan-tragédia Don Juan anyja körül forog, tehát a sok megesalt, elhagyott asszony, leszúrt férjek és vőlegények mind egy anya tragédiájának szereplői, egy anyáé, aki Don Juan anyja. volt. És igy, ebben a mezben Don Juan orra feltámadt: Don Juan anyja nem csalta meg férjét és mégis egy életet kell végigszenvednie a herceg tiranniikus féltékenysége miatt: Don Juan, a délceg, anyját imádé fiú neon apját bosszulja meg, hanem anyját, minden egyes gyilkosságával, minden megcsalt asszonnyal a féltékenységet szúrja le újra és újra, mert n féltékenységet hidrának látja és Herkulesként birkózik vele, tudva, hogy egy levágott fej helyén két másik nő. Küzd, birkózik, csal, ölel és öl: mindezt anyjáért, anyja emlékéért, ö maga nem ismeri a féltékenységet és ezért magasai fel heroikus, égbevesző alakká ezen a filmen, ezért támadt fel a halott halhatatlan, mert azzal küzd meg, ami anyja életét tönkretette és ami egész világ életét halálosan megrmérgezi: a féltékenységgel. Don Juan célt kapott, Don Jnan Casanova (Deeobra és Morand és a nőgyőztes sofíőr) fölé emelkedett: van rendeltetése az erkölcsi világrendben és ezért most már örökké élni fog. n. p. Halló!... Ott a mentőállomás? Esry idegbeteg orvos bőnapokon át h^mis hívásokkal ültette fel Becs tűzoltó- és mentőállomásait — Szerencsétlen családi élete roppantotta össze idegrendszerét Bécs, november 11. Különös elmebaj kínozhatja évek óta Josefowitsch József dr. bécsi orvost. A szerencsétlen ember egykor általános tiszteletnek, megbecsülésnek örvendett ismerősei körében, virágzó klientúrája polgári jólétet teremtett számára, azonban a családi életben bekövetkezett tragédia rohamosan vitte a züllés lejtőjére és nemsokára már a büntető törvénrkönyv- vel is összeütközésbe került. Csak nemrégiben bocsátották szabadon a börtönből, ahová azért került, mert hebinvo- sodott, hogy gyermekek ellen erkölcstelen merényletet kísérelt meg s követett el. Már azon a tárgyaláson is, amelyen ezekért az tizeiméiért vonták felelősségre, beszéd volt arról, hogy talán Josefowitsch doktorban kell keresni azt a titokzatos telcfonmánlákust, aki hónano- kon át egyre gyakrabban vezette fűre telefonhivásaival a tűzoltó- és mentőállomásokat. Ezeket a misztifikációkat azonban nem lehetett rábizonyítani az orvosra s igy ezen vád alól felmentették. Csodálatosképpen abban a pillanatban, amint becsapódott Josefowitsch doktor mögött a börtön ajtaja, megszűntek a telefonmisztifikációk is. Viszont, amikor nemrégiben szabadlábra helyezték, a tűzoltó- és mentőállomásokat ismét igen gyakran félrevezette egy ismeretlen felhívó, aki rendesen nagy távolságokra, a perifériákra csalta ki vagy a tűzoltókat vagy a mentőket s amikor ezek nagy apparátussal megjelentek a helyszínen, kiderült, hogy újból és újból félrevezették őket. A rendőrség gyanúja azonnal Josefowitsch doktorra terelődött, akit ettől az időponttól kezdve állandó megfigyelés alatt tartottak. Tegnap azután egy bűnügyi rendőr- tisztviselő tetten érte a szerencsétlen embert, amint egy automataállomáson ismét hamis bejelentéssel akarta félrevezetni a tűzoltóságot. Az orvost azonnal bekísérték a rendőrségre, ahol idegrendszere teljesen összeroppant s beismerte, hogy valamennyi misztifikációt ő követte el. Szerencsétlen házasélete volt s ezért az ivás szenvedélye kerítette hatalmába, amikor pedig ittas volt, minden önuralmát elvesztette, valósággal kényszer bírta rá, hogy ilyenkor a tűzoltókat vagy a mentőket felcsengesse s valósággal kéjérzetet okozott neki, ha őket haszontalan utakra tudta rávenni. Ilyenkor maga is mindig megjelent a megjelölt helyen s egy kapualjban meghúzódva alig visszafojtható örömmel nézte a felültetett emberek bosszankodását. A beismerő vallomásai után az orvost a oellába kísérték, ahol egy óvatlan pillanatban ingével felkötötte magát az ablak fogantyújára. Még idejében észrevették és levágták. MAGYAR DIAKOK PRAGABAN Prága, november 11. Ismét drága magyar beszédtől hangosak a prágai utcák. Egy hónapja itt vannak a mi kedves fiatal barátaink, az egyetemi hallgatók, akik friss életkedvvel láttak hozzá tanulmányaikhoz, de az , idegen árvaságban sem feledkeznek meg arról, hogy — ha a magyarságnak összefogásra van szüksége, — akkor különösen össze kell fognia itt Prágában, az idegen, hideg kőfalak között, ahol hétszázezer más nyelven beszélő, másképpen érző és gondolkodó emberbábel- be ékelődött be egy maroknyi kis magyar sziget. A magyar cíiák Prágában társas magyar lény lett, aki keresi és fentartja a kapcsolatot fajtabélijével, mert ez ad neki erőt, hitet és vigasztalást. Nem vidám bursmulat- ságokra gondolunk, amikor ezt írjuk, nem a fiatalság szokásos és szükséges vidám társas együfctléteire, hanem a magyar diák mindennapi életének egész területére vonatkoztatjuk ezt a megállapítást A magyar diák jól tudja, hogyha szükséget szenvedne valamiben, akkor segítőtársat elsősorban nemzettestvérében kell keresnie és ez a kölcsöuös segitségérzet olyan hatalmas szolidaritássá fejlődött ki, aminő talán csak Prágában nőhetett nagyra az ifjúság lelkében, ötszáz kilométeres légvonaltávolságban a hazai élet mély televényétől. Ennek a szolidaritási érzésnek kinevelésében óriási szerepe és jelentősége van a múlt évben létesített magyar akadémikus menzának, amely tehát nemcsak szociális célokat szolgál, amennyiben a szegényebb sorsú diákságnak életlehetőségét megkönnyíti, hanem éppen az említett szempontokból mélyreható etikai jelentősége is van. Ez a. gyönyörű intézmény, amelyet serény magvetői munkával a múlt egyetemi évben alapozott meg az ifjúság lelkes, nagy barátja, Törköly József dr. szenátor, most már gyökeret eresztett a magyar diákélet prágai talajába és egyik legjelentősebb tényezője lett a magyar ifjúság társadalmi együttélésének. Hogy a menza azzá fejlődhetett amit ma jelent, azt alapítóinak és szervezőinek önzetlen magyar munkáján kivid elsősorban a magyar társadalom megértő közreműködésének köszönhetjük. Minden szlovenszkói és ruszin- szkói magvar, még azok is. akik tamdő gyerekeik revén nincsenek érdekelve a diákkérdésben, megértették, teljes egészében átfogták ennek a nemzeti jelentőségű intézménynek súlyát és értékét. Megnyíltak a magyar szivek és mindenki elhozta áldozatát anyagi képességeinek arányában. Ez tette lehetővé, hogy a magyar akadémikusoknak menzája ma éppen kétszer annyi diáknak ad mindennapi élelmet, mint a múlt esztendő folyamán. Természetes, hogy ez uein jelenti még azt, mintha a magyar társadalom most már szárnyaira bizhatná a menzát. Nekünk nincsenek hatalmas közalapjaink és ezért ezt a gyönyörűen kitervelt és megszervezett intézményt állandó erőgyarapilásokkal kell támogatnunk, hogy necsak az eddigi arányokban teljesíthesse magasztos misszióját, hanem valóban azzá fejlődjön, aminek lennie kell: minden magyar diák asztalának. Az adományok még most is rendszeresen befutnak a menza vezetőségéhez, de sokra és mindig többre van szükség. A magyarságnak a községi választásokon "elért sikerei nagyon sok városnak, járásnak és községnek képviselőtestületében befolyásos, sőt döntő szerephez juttatták kép- viselőiuket. így természetszerűleg merül fel a gondolat, hogy ezt a befolyásukat a magyarság intézményeinek támogatására is használják fel. Elsősorban arra lenne szükség, hogy minden magyar község lépjen a menzának intenzív támogatói sorába. Ebben a tekintetben már gyönyörű példa is áll előttünk, amennyiben az ógyallai járási képviselőtestület ezer koronát szavazott meg a menza céljaira. Itt a példa, amelyet kövessenek az összes önkormányzati testületek. A magyar menza élén Törköly József dr. szenátor áll, akinek megbízásából Tömöri János dr. a menza igazgatója, míg Tömöri Béla műegyetemi hallgató a pénztárosi teendőket látja el. A múlt esztendőben átlag negyvenen étkeztek a menzán és egy szobában helyezkedett el a magyar diákok asztaltársasága. Ma már 114 ebédet szolgáltatnak ki és a tizenkettőtől kettőig terjedő ebédidőben három szobában is zsúfolásig megteltek az asztalhelyek. A maervar menza ma már tizenöt ingyenes, 29 féldijas és 20 kedvezményes étkezést szolgáltat s ez a számadat is mutatja, hogy az anyagi erőforrások gyarapítására van "szükség, hogv mindazokat ingyenes élelemmel lehessen ellátni, akik erre rászorulnak. És sokan vannak ilyenek. A diákmenzán kiviil egy másik gyönyörű magyar intézmény is fejlődni kezd Prágában a szlovenszkói és ruszinszkói magyar nők nemes kezdeményezésével. A Szakáll Hajnalka vezetése alatt álló leányinternátusra gondolunk, amely ebben az évben nyilott meg a Jecsna-utcán egyelőre szerény keretek között, de az intézmény szükségessége, főleg pedig azoknak a nemes magyar, asszonyoknak ügy- buzgalma, akik mögötte állanak, kellő biztosítékot nyújthatnak mindnyájunknak arra, hogy ez az intézmény azzá fejlődik ki, amivé lennie kell: minden magyar egyetemi hallgatónőt befogadó kedves, családias, meghitt otthonná. A prágai magyar diákság társadalmi életét csütörtökön este a MAKK ismerkedő estélye vezette be, amelyet a Grabenen levő Deutsches Haus emeleti helyiségeiben tartották meg. Ennek az estélynek társadalmi jelentőségénél meg kell illanunk, mert az első eset volt, amidőn a Prágában élő magyarság egy szívvel és egy lélekkel jelent meg azon, dokumentálva annak szükségességét, hogy éltető elemünk csak a nemzeti szolidaritás lehet. Eljöttek a prágai magyar társadalmi élet összes reprezentánsai és megjelent az estélyen Masirevich Szilárd rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter vezetésével a prágai magyar követség, eljött körünkbe a Prágában időző Szcnt-Ivánv József nemzetgyűlési „képviselő, ott voltak Flachbarth Ernő dr-, a "Központi Iroda igazgatója, a Prágai Magyar Hírlap teljes szerkesztősége Dsurányi László főszerkesztő vezetése mellett, továbbá Kozma Ferenc dr., a keresztényszocialista párt parlamenti klubtitkára s Tömöri János dr., a csehszlovákiai masryar újságírók szindikátusának ügyvezető elnöke Kedélyes, meleg, őszinte magyar est volt ez, amelyen szivünk újból összelobbapt a Prágában élő magyar ifjúsággal és ez a lelki összefogásunk teszi határkővé a prágai magyarság életében a csütörtök esti harmonikus együttlétet. A magyar szónak, de különösen a magyar nótának varázsa feledhetetlen hangulatot teremtett és a jobbára komáromi fiukból álló nagyszerű diákbanda (Mikola Gyuszi, Komáromy Lajos, Smer Ferenc, Nagy Árpád és Germán István) tüzes csárdásaira a hajnali órákig fáradhatatlanul táncoltak a lelkes diákifjak és diákleányok, de a szerkesztőségnek összes tasriai is. A rendezés körül Vince Jenő, Förstcr Irma, Irmán Klára, Irmán Oszkár, Széga Elemér és Mohácsy János serénykedtek elismerésreméltóan és kitűnő házigazdák voltak. Elhangzanak a „Gaudeamus igitur" és a ,,Ballag már a vén diák" kedves diáknóták. A társaság a legjobb hangulatban vált szét azzal a szilárd feltevéssel, hogy a magyar estéket rendszeresíteni fogja, mert erre itt égető nagy szükségünk van. Ma a szürke nappalon újból az erős munka akaratával látnak hozzá diákjaink a tanuláshoz és az önkénzéshez. Már a jövő héten megkezdődik a prágai MAKK nagysikerű szábade.?vetemso- rozata, melynek első előadását hétfőn este tartja meg Sziklav Ferenc dr. kulturrefere^s. Nem kell féltenünk diákjainkat az idegen élet forgatagában. Magvar szivük minden nemes tulajdonságát megőrizve készülnek elő a kisebbségi magyar élet nagy feladataira. — Bem-nap a budapesti iskolákban. Budapestről jelentik: A Magyar-Lengyel Egyesület előterjesztésére a főváros tanácsa úgy intézkedett, hogy a Bem-ünnepségekkel kapcsolatban december 10-én a székesfővárosi iskolákban ünnenpyehet rendezzenek Bem apónak, a hős 48-as tábornoknak emlékére, % 4 A hideg SáhaScl jelei a rossz vérkeringésnek. Innen ji|j ered az alsó végtagok hiányos táplálkozása, ami a kevés mozgás- nál jut megnyilvánulásra. Masszi- || rozza naponta lefekvés előtt lábait eredeti |l ALPA naenthei sátbersiesnai fi Alpával való bedörrsölés által a A vérkeringés megélénkül és rövid Ék idő múlva kellemes, melegérzete ék támad. jj&d Kérjen csak eredeti Alpa sósborszeszt. |[|
