Prágai Magyar Hirlap, 1927. november (6. évfolyam, 249-273 / 1583-1607. szám)

1927-11-12 / 258. (1592.) szám

P^!f V V Mai nlamk 10 elda ^ ,Z^m ‘ SíOllHWrt ' 1927 november 1! S2S& CS.JRSSJ2 . A “*”•“"« * rmzinszkm ellenzék, pártok 5ír»Vtt,í*SÍ*«22 évente 400, félévre 200, negyedévre 100, Főszerkesztő: politikai napilapja -felelős szerkesztő: hivatal: Prága II., Panská ul 12/111. — Te havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1 *20 Ké DZURANYI LÁSZLÓ FORQÁCR GÉZA Iefon:30311. — Sürgönyeim: Hírlap, Prahi li!MiB!ÍB^iCTaBj|fl5WBB^ ■ milllill —■■■—ÉM MII | |l j lh||jlliP|iyi Hz ansol békspropasanda A győző antantállamok ma, november 11.-én, ünnepelték a fegyverszünet kilencedik évfordulóját. Évek óta Paris, London, Róma és Washington egyik legnagyobb ünnepe ez a nap, amely örök szimbólum marad az óriási j emberinészárlás befejezésének és annak a \ világot megváltó föllélegzésnek, amelyet a! háború vége a kis embernek, a lövészárkok­ban szenvedőknek és az otthoni háborús por­ciókon éhező tömegeknek jelentett. November tizenegyedikének szimbolikus tartalma azon-, bán nagy változáson ment át azóta az emléke-: zetes nap óta, amikor a nemzetközi halóko- j csitársaság egyik vagonján Foch marsall és a j szomorú német delegáció a compiégnei erdő-1 ben aláírta az egyik félnek határtalan örömet, j a másik félnek határtalan bánatot okozó do- j kumentumot. Az első években mámor és dia­dalünnep volt Párisban, Londonban egyaránt, később a franciák és az angolok mintha inkább halottaikra gondoltak volna ezen az emlékna­pon, mely csaknem második halottak napjává vált városaikban. Legújabban pedig minden­felé az a törekvés, hogy ezt a napot a béke nagy és magasztos propagandája érdekében használják ki. Tavaly, de különösen ezidén, számtalah oly manifesztáló történt a fegy­verszünet emléknapján, mélynek határozott: célja a nemzeték kibékitése és a béke megszi- j lárditása volt. De még ebben a tekintetben is változott a helyzet Mig tavaly a békét az an­tant máskép nem képzelhette el, mint a mai status quo alapján és váltig ösztökélte a szen­vedő legyőzött államokat, hogy törődjenek be, helyzetükbe és ne akarják megváltoztatni a' megvétózta ihatatlant, addig ezidén mintha j már jobb belátás ért volna az antantszivekhez. Az antantállamokban, de legkülönösebben | Angliában, jelentős és eredményes agitáció1 folyik azért az általános kibékülésért, amely- j nek legnagyobb és egyetlen föltétele a legyő- j zött államok kezére rakott bilincsek levétele. i Amióta lord Cecil, ez a nemes és tiszta j angol államférfit: lemondott népszövetségi J tisztéről, amióta lord Rothermere a revízió j eszméjének propagáíorává szegődött, amióta ; Lloyd George, Anglia legjózanabb és legelőre- j látóbb koponyája, föltétien szükségszerűnek j ismerte föl a békeszerződések revízióját, Nagy-j británniában lázas munka indult meg ennek! az elvnek tettéváltoztatására. Az angol anya- j ország súlyos gazdasági válsággal küzd. A ver-; senyfegyverkezés az állami kiadásoknak csak-; nem ■egyhainmudát fölemészti s éppen azt az j összegét, amellyel a szén:ipairt ismét akció- j képessé, a munkát la nők alt munkásokká, a : kereskedőket aktívvá, az ipart ped!ig virágzó- í vá 'telhetne tenni. A liberális párt, amely j viiiágiétetiéíben elsőinek szokta fölismerni a' ■ gazdaságú szükségszerűségeket, nem titkolja,1; hogy az angol gazdaságii krízis ■elsősorban az; : áldatlan .bundámé nfáliis liolyzstnek követkéz-! j menye. Ha nem kellene fegyverkezni, ha az J i állaim nem dobna milliókat és milliókat Mars 1 ] isten torkába, akkor nem volna munkánál-; , küiliság Angliában. Meirt aimenui y ived a had-1 sereg létszámát növesztik, — valami csodála-; < tos és kiszámi thatatlan párhuzamossággal!,' 1 nrndíba ugyanannyival növekedne a munka- { nélküliek száma is! Anglia gazda&ági krízis- j sel küzd s Lloyd George intenzív és okos ' hangján neim átadja b ételbár súgni az angol! közvéleménybe, hogy ennek a krízisnek csak ; ■egy megoldása van, — bármily , kompfJilkált- j, nak is lássák az összefüggés: a revízió. | • Az angol békeb,arátok, akiknek sorában j 1 a tegnnevekb ■! iberál’is. és munkáspáirü poliiti- 1 kusoken kívül számtalan konznrveiiv nagy- c ság, sőt több tábor nők, tengernagy és diplo- k 1 November 22-én kezdi meg a képviselőltáz a költésvetés tárgyalását? A hatalmas költségvetés megvitatására csak 72 érát szántak üssek és Ifaíman miniszterek expozéi a bizottság elüt Prága, november 12. Parlamenti körökből nyert értesülésünk szerint a képviselőház előreláthatólag november 22-én fog összeülni. Ezen az ülésen osztják ki a költségvetési bizottság jelentését. A parlament november 23-án kezdi meg a költségvetési vitát. A költségvetési bizottság tegnap végzett a vasutügvi és postaiigyi minisztériumok költségvetésével s a jövő hét szombatjáig valószínűleg befejezi munkáját s szombaton már szavazni fog a büdzsé fölött. Hnidek főelőadó terjedelmes véleményes jelentését a parlamenti nyomda kedd reggelre kiadja nyomtatásban, úgy semmi technikai akadálya nem lesz annak, hogy a költségvetésről szóló bizottsági jelentés kedden a képviselőház elé kerüljön. A keddi ülés Hnidek főeladó jelentéstételével fog kezdődni s szerdán megkezdik a 72 órára tervezett vitát. Az elnökség előzetes számításai szerint a vitát november végére befejezik, úgy hogy a képviseJőház által elfogadott költségvetés november elején már a szenátus asztalára jut. A szenátus hasonló munkatempóval december közepéig végezhet a költségvetéssel. A minisztertanács tegnap délután összeült és a folyó ügyek mellett a parlament Ö9zi munkapn ijran<jával foglalkozott. A szociálpolitikai bizottság kedden ülésezik. Az ülés programján a szociális biztosítás szerepel. A reformjavaslatot Dubicky képviselő referálja be s a szociális biztosításról Srámek népjóléti miniszter is expozét mond. ! , A költségvetési bizottság mai ülése Prága, november 11. A költségvetési bi­zottság még ma is folytatta a posta- és vas- ttügyi tárcák költségvetéseinek tárgyalását. A két miniszter csak a késő délutáni órákban mondhatta el expozéját, mivel a délelőtti ülést még mindig a képviselők beszédei töltötték ki. A bizottság még a jövő héten minden nap ülésezik, sőt valószínű, hogy éjjeli üléseket is fog tartani, mert az eddigi diszpozíciók sze­rint a költségvetést jövő hét szombatján fel­tétlenül szavazás alá bocsátja Bradács elnök A mai ülés első szónoka Remes cseh szociáldemokrata volt, aki helyteleníti a vas­úti üzemek pénzügyi gazdálkodását. Még ma sem tudják, hogy mennyit kell majd a jóvátételi alap szár mára az átvett vasutakért fizetni. A szónok éppen ezért nem hisz az 1928. évi előirányzatban kimutatott 161 milliós tiszta haszonban sem, mert hiszen a legfelsőbb számvevőszék is megerősítette azt, hogy a vas­utak jövedelmezőségéről még nem lehet sző, miután eddig még nem állapították meg a vas­utak vagyonának az értékét sem. Rámutat ar­ra, hogy a vasutügyi minisztérium saját be­vallása szerint célt tévesztett a restriugálással, a személyzet állományát nem csökkentették, hanem az elbocsátott állandó alkalmazottak helyébe kisebb bérrel szerződéses alkalmazot­takat vettek föl. De megtakarításról sem le­het beszélni, mert fiatal alkalmazottakat bo­csátottak el, akiknél? nagyon hosszú ideig kell nyugdijat fizetni. A fizetésrendezéssel sem javult a vasutasok helyzete. A 15. számú kormányrendeletet rájuk oktrojálták, ami el­marta is szerepel, a mai napot, november 11-ét, a fegyverszünet kilencedik évforduiJó- jált, választották ki arra, hogy békepropagam- diájükat megkezdjék. Angliában küszöbön áll­nak az uj választások és a kiváló orrú Lloyd George úgy látszik megérezte, hogy ezeket a választásokat csak az általános megbékülés, illetve annak főfal-téted©, a revízió jelszavá­val leket megnyerni, A konzervatív párt tes­ten védelmi harcot kezdtek. A harcból végül is a vasutasok kerültek ki győztesen. A posta­ügyi tárcával kapcsolatosan kifogást emel az ellen, hogy a pénzügyminiszter 1928-ra elvet­te a posta összes nyereségeit, úgy hogy a pos­ta beruházásaira kénytelen hitelt igénybe ven­ni. Kérdést intéz a postaügyi miniszterhez, hogy milyen okból kötött le 70 milliós szállí­tást külföldi cégnél versenykiírás nélkül és a belföldi ipar mellőzésével. Egyes körök összefüggésbe hozzák ezt a szállítást egy rádiógyárnak a vásárlásával, amelynél egy cseh néppárti pénzintézet van érdekelve. Cserny cseh agrár védelembe veszi a cu­korrépatermelőket a szocialista támadásokkal szemben. Ma már elmúltak azok az idők, ami­kor a répatermelők voltak az állam leggazda­gabb polgárai. A cukoripar az utóbbi időben nagy válságon ment keresztül. Az állam kül­kereskedelmére igen fontos iparág a cukor- termelés. A cukorkivitel, amely kétmilliárd koronát tesz ki, nagyban elősegíti az állam külkereskedelmének aktívumát. Czibulka kommunista az uj vasútvona­lak kiépítését sürgeti. Dietl német szociáldemokrata azt kíván­ja, hogy a postások rendszeresítéseinek a kér­dését a közélet nyugtalanitása nélkül hajt­sák végre. A telefonhálózatot intenzivebben kell kiépíteni. Nősek miniszter expozéja Ezután Nősek postaügyi miniszter szólalt fel. Beszéde elején örömmel állapította meg, téről leszakadt hatalmas békebarátesoport, a liberális párt a maga teljességében, és a munkáspárt választási jelszavának tehát a revízió előkészítését, a népszövetség béke- fent ártó működésének kiterjesztésiét és az általános lefegyverzés követelését választotta s propagandáját ma kezdte meg. Mintha vala­mi uj józanságihultam csapna át Anglián, úgy ihat ez a váratlan és szenvedélyes béke­hogy a bizottság teljes tárgyilagossággal vi­tatta meg tárcájának költségvetési előirány­zatát és maguk a német ellenzéki pártok is teljes objektivitással szóltak hozzá a tárgyhoz. Ezután a bizottsági tagok és az előadók által föltett kérdésekre válaszolt. Többek között a következőket jelentette be: A rádióelőfizetők száma szeptemberben 205 ezer körül volt, októberben pedig már 206.800, azóta is állandóan nő az előfizetők száma. A postaigazgatás fokozatosan kiépítteti a nagytávolságú kábelvonalakat, igy hétfőn ad­ják át a közszolgálatnak a Prága—obrezovai vonalat. Bent az országban is egyre sza­porítják a vonalakat. Prága és Brünn között rövidesen egyszerre 30 városközi beszélge­tést lehet lesz lebonyolítani s a kapcsolásra alig három percet fog kelleni várni. Rámutat arra, hogy . , a csehszlovák postacsekkhivatal novem­ber 1-től kifizetéseket eszközöl Németor­szágba és Belgiumba is. Ez az első lépés az európai clearing kiépíté­sére, ami abból áll, hogy a prágai vagy brün- ni csekkhivatal kontójából készpénz nélkül átutalásokat lehet eszközölni német, vagy bel­ga folyószámlatulajdonosoknak Ezután felelt a képviselők kisebb kérdé­seire s főleg a postaügyi minisztérium auto- buszforgalmát emelte ki, amely szerinte jó üzleti vállakózás. A postatakarékpénztárak felállítását illetőleg már megtörténtek a mi­niszterközi előkészítő munkálatok és jelenleg a nemzetgazdasági bizottság foglalkozik a kér­déssel. A rádióállomásokat fokozatosan kiépitik s arra törekszenek, hogy a francia transitó nél­kül közvetlen összeköttetés létesüljön Ameri­kával, A telefonelőfizetőket osztályozni fogják abból a szempontból, hogy például olyan elő­fizető, aki naponta csak 1—i esetben veszi igénybe a telefont, a legkevesebbet fizető osz­tályba kerüljön. Az előfizetők félévenkint kimutatást kapnak a beszélgetések számáról és idejéről s ezen kimutatás állapítja meg a fizetendő dijak összegét. Remes felszólalására kijelentette Nősek, hogy a postaügyi minisztérium azért rendelte meg az automatakészülékeket egy külföldi cégnél, mert az egyetlen az egész kontinensen, amely ilyen készülékeket gyárt. A miniszter végül köszönetét mondott az előadóknak és a bizottsági tagoknak fáradsá­gos munkájukért s megigérte a képviselők­nek, hogy azokra a kérdésekre, melyekre most nem válaszolt, írásban fogja válaszát megadni. propaganda, — e mi itt Középeurópóibam, akik nemcsak a gazdásági krízisek kerülő utján érezzük a békeföl tételeik tökélertlieinsé- gért, hanem számos közvetítem megnyilvánu­lásban is, kétszeres örömmel és biz altommal nézünk a nagy Angina falé, ahol mintha uj belátások napja kelne és Lloyd George ha­talmas propagandájának nyomán uj, üdvö- sébb purópad mentalitás érlelődne.

Next

/
Thumbnails
Contents