Prágai Magyar Hirlap, 1927. november (6. évfolyam, 249-273 / 1583-1607. szám)
1927-11-12 / 258. (1592.) szám
C! itun*oxuuor iü, biomtuU. 2 ff alenan sniniszter: A vasuiasfárgyalások mis nem nyertek keretezést Közvetlen Nősek miniszter után részletes expozét mondott Najrrmn vasutügyi miniszter is, aki elsősorban rámutatott arra, hogy az államvasutak bevételei évről-évre növekednek, 1925-ben 2 milliárd 944 millió volt a bevétel, 1926-ban 4 és fél milliárd és 1927-ben megközelítőleg ugyanez az összeg. A tárgyi kiadások viszont körülbelül 50 millió koronával csökkentek. A személyi kiadások a fizetésrendezésből kifolyólag lényegesen emelkedtek. A vasúti üzemek kénytelenek minden beruházást a saját bevételükből fedezni s azonfelül még a szállítási adó 20 százalékát az államkincstárnak beszolgáltatni. Ezután a vasúti jegyárakról beszélt és rámutat arra, hogy 1926-ban 25 százalékkal fölemelték a személytarifát valorizációs alapon, a rezsi jegyek árait viszont ez évben nem emelték fel. A munkásjegyek árait, ha a személytarifával arányosan akarnák rendezni, úgy legalább 87 százalékkal kellene azokat fölemelni, a hetibérleteket 55 és a diákjegyeket pedig 200 százalékkal. A vasutak nemzetgazdasági szempontból is teljesítik feladatukat. Kedvezményeket nyújtanak a nyersvas, faragott fa, koksz, rudvas, friss gyümölcs, tűzifa, fakéreg, méz és ipari só szállításánál. A vasút üzem vezetősége arra is törekszik, (hogy a nemzetközi szállításoknál is versenyképesek legyenek a csehszlovák vas- 1 utak. így 'leszállította a tarifát a Lengyelországiból Olaszországba való szénszállitáisnál, valamint a bugonyaszáMi tásnál Magyarországiból Németországba Csehszlovákián ke- . resztül. i A magánvasutak államosítása ; A miniszter ezután a vasutak államositá- 3 sár ól beszélt és bejelentette, hogy 1 1 ez évben sikerült a kassa-oderbergi vas- ( ut nosztrifikáiását befejezni Székhelyét ' már át is helyezték Budapestre] Kassára. A minisztérium azonkívül miég 12 szílovensz- ifeói magánvasutnak a prioritását vette meg, amelyekért az állam körülbelül 33 millió 600 *®er koronát fizetett. , Az államvasutak bérbeadása l Majd az államvasutak bérbeadásának a 8 kérdésével foglalkozott « többek között e®e- ^ két mondotta; * — A dolog nem természseitelilene®. A a nyugiaiti államok fölösleges tőkéjüket igye- n kezmek elhelyezni s egyes ktilföilidfi pénzügyi ]< körök arra a véleményne jutottak, hegy ered- s i- rnényes volna a csehszlovák áilamvasutakba - tőkét befektetni y A minisztérium pusztán kíváncsiságból átvizsgálta az ajánlatokat, konkrét tár- í gyalusokra azonban nem került sor. i A vasutaskonfliktus A vasutasok koaílüktiusa rendkívül nagy 6r• déklődést váltott ki országszerte az elmúlt napok1 bán. A vasutasok nem voltak megelégedve azzal j a fizetésrendezéssel, amelyet az 1927. évi 15. ez. f kormányrendelet tartalmaz. A minisztériáin soíha- sem zárkózott el attól, hogy a személyi ügyek rendezése céljából tárgyalásokba ne bocsátkozzék a bizalmi emberek központi bizottságával. Sőt hajlandó volt mindig az egyes szervezetekkel tár- > gyalul. Nem szabad azonban csodálkozni, hogy 1 ezek a tárgyalások hosszú ideig tartottak, mert • hiszen rendkívül fontos ügyről van sző. A tárgya - ■ láeok folyamán a minisztérium arra törekszik, , ‘hogy megtalálják a középutat, amely nemcsak az alkalmazottak, hanem a vasúti üzem részéről is elfogadható. Ezek a tárgyalások még nem fejeződitek be, miért is nem áll módjában a miniszternek közelebbi részleteket közölni, mert nem akar a tárgyalások befejezése előtt befolyást gyakorolni azok menetére. Hangsúlyozza azonban, hogy a forgalmi helyzet teljesen normális, sehol passzív rezisztencia neon volt. Ha késtek is az utóbbi időben egyes helyeken a tehervonatok, ez csak a fokozott őszi kampánnyal van összefüggésben. A vasúti tarifa rendezése A tarifarendezés kérdésével kapcsolatban bejelenti, hogy a teheráru díjszabásához uj kilométerkönyvet készítettek, amely az összes távolsági átszámításokat a helyi vasutak állomásától számítva tartalmazza. Ez a tarifarendezés technikai része, ami pedig az anyagi részt illeti, most készítik elő a tarifatételek átszámításait az államosított magánvasntakon. Az arszámitá* kérdése szorosan összefügg a vasútüzemek pénzügyi teher kép ességének gazdasági fejleményeivel Őseik a végleges átszámítás után lehet hozzáfogni az nj tarifareformhoz. Ennek első lépése tesz az államvasutak nj tollortarifájinak kiadása 1928 január 1-i érvénnyel. Ebben már számos olyan intézkedés történt, amiket az érdekeltek sürgettek. Ha panaszok merülnek fel arra vonatkozólag, hogy az itteni teheránitarita egyes tételei magasabbak, mint máig országokban, tekintetbe kell venni azt, hogy a csehszlovák tehertarifába fel van véve a 15%-o« szállítási forgalmi adó is, ami más országokban egyáltalában nem létezik. Ezenkívül az itteni 6b a külföldi tarifák összehasonlításánál nem szabad figyelmen kívül hagyni a köztársaság kedvezőtlen földrajzi helyzetét és a terep nehézségeit sem. Próbálja ki minél előbb az uj végerősítő lámpát RE 134 Öröme fog benne telni! TBIIPUNKIN Végül a miniszter még egyes képviselők panaszaira reflektált és bejelenti még, hogy a vasút ügyi minisztérium igyekezni fog a le- "hétőség szerint as évi bérletjegyek árét leszállítani. A bizottság délutáni ülésén megkezdték a pénzügyminisztérium, a legfelsőbb számvevőszék és a közélelmezésügyi minisztérium költségvetésének részletes vitáját. Előadók voltak Hnidek és Jeaek képviselők. Érdekes volt Hnidek bejelentése, amely szerint Érelmeszesedés-neurasthénia csont, bőr. mirigybajoknál, golyvánál, hüde- seknél, izzadmányoknál vérszegény, görvély és angolkóros gyermekeknél a ***** Jód Brtfm Gyógyvíz és fódfOr. dősö Otthoni Ivó és fQrdőBcursfa kivá'ó gyógyhatású. Részletes és ingyen felvilágosítást nyújt a Fürdőigazpatóság Csizfürdő- Cizkupele. Kapható gyógytárakban, drogériákban, ásványvizkereskedésekben. ő csak azért vállalta a közélelmezési minisztérium költségvetési tárcájának alőadói tisztét, mert Stonzl német iparos párti képviselő erről a tisztről lemondott. Stenzl lemondása — értesülésünk szerint — azért történt, mert nem akart cseh nyelven referálni. Pertinax szerint a jugoszláv-francia sierzüdis Magyarország ellen Irányul Az Echo de Paris a római magyar katonai attassé ellen — A lugoszláv-ffrancia szerződés tartalma — A Quai d'Orsay titkos diplomáciája Pária, november 11. A Petit Párisién mai számában kivonatosan közli az uj jugoszláv—francia szerződés tartalmát, hogy ezzel a közléssel eloszlassa a külföld aggályait és megcáfolja a külföldön elterjedt riasztó kommentárokat. Az első paragrafus értelmében a két hatalom arra kötelezi magát, hogy soha nem indít háborút, kivéve a legitim védekezés esetében és olyan eseteikben, amelyekről a népszövetségi paktum 15. és 16. paragrafusa szól. A következő paragrafus szerint a két állam kormáuya kötelezi magát, hogy mindazon vitás kérdéseket, amely a két állam biztonságát veszedelembe hozhatja és a szerződés által ajánlott megoldási módot nem respektálja, közös elhatározással egy pártatlan bizottság vizsgálata alá bocsátja. Ezenkívül a két állam egy nem provokált támadás esetében azonnal közös erővel támadja meg a támadót, magától értetődően csak a népszövetségi paktum álál tál engedélyezett esetekben. Végre — * ez a szerződés utolsó határozata — az okirat kijelenti, hogy a jelen szerződés tiz évre szól. A kisérő irat szerint a két állam állandó közös politikai együttműködést fejt ki és minden politikai kérdést periódiku- san és szabályos időközökben közös konferencia tárgyává tesz és ezzel a két állam békés törekvéseit összhangba hozza. Pertínax kombinációja A Petit Párisién megjegyzi, hogy ez a szerződés csaknem szóról-szóra ugyanolyan, mint az, amilyet Franciaország Romániával kötött és igy nem lehet éle semmiféle harmadik hatalom ellen. A szerződés világosan a népszövetség döntőbírósági szerződéseinek ismert mintája szerint készült, úgy hogy az elfogulatlan kritikus itt sem találhat kivetni valót. Pertinax az Echo de Parisban tiltakozik az ellen, hogy a külföld oly lármát csap a szerződés miatt, amelyet tulajdonképpen már 1926 márciusában megkötöttek g akkor senkinek sem szúrt szemet. Senki sem állíthatja tehát, hogy a jugoszláv—francia paktum derült égből jött villámcsapás volt, Mussolini 1924-ben szerződést kötött Nin- csiecsel, amely kétségtelenül sokkal tovább ment és sokkal harciasabb volt, mint ez a mostani szerződés. Miért ne legyen Franciaországnak ugyanolyan joga, mint Mussolininak? Pertinax szerint a szerződés elsősorban Magyarországot érinti kellemetlenül. Hogy a szerződés leginkább Magyarország ellen irányul, azt — Pertinax szerint __ beláthatja mindenki, aki csak egy pillantást vet a mai magyar politikára. Magyarország ma olyan politikai irányt követ, amely Frar^ytországban komoly aggodalmakat okoz. Magyarország elhatározta, hogy diplomáciai kiküldöttei mellé katonai attasékat is oszt be és több mint jellemző véletlen, hogy az első magyar katonai attasét éppen Rómába nevezték ki. ZÍŐrMUItL RgGá-NIRTA»MÓRICZ ZSKWOND (52) A vendég feMMiott: — Bocsásson meg nagyságos asszony, most bátor lesztek jóéjszakát kívánná. Zoiltán örült, de abban a pillanatban eszébe jutott, hogy el van rontva barátai öröme. Ugyan kit hívhatna, hogy átadja neki. Ránézett a félesége arcára g eszébe villant: a doktor! — Szó sincs róla, — mondta a vendégnek, — rögtön vacsorázunk. Zsuzsi, eredj csak, hívd át a doktor urat. Bementek a szobáiba. Égtek a lámpák. A lakás úri volt, nagy előszobából nyúlt a szalon s abból jobbra-batra szobák. Alföldi alacsony ház, kívülről nem is mutatja azt a kényelmet és bőséget, ami van. Öt szoba egyfolytában az utcáira s úgy van berendezve, hogy a grófék is meg lehetnek elégedve, 'ha egyszer be találnak vizitelni... Sok kép a falon. Jó vidéki festőik. Olyanok, ■ akiknek nem sikerült Pestre jutni, pedig egész jól meg tudták volna csinálni a maguk jövőjét. Itt tartotta Zoltán egyiket-'másikat, ahol elcsípte, hetekig s azok telefestették az összes vásznat, amit fel tudtak nekik hajszolni. A tanya, a tyúkok, a Köntösgát, tájképek, alkonyat, reggel, vihar. Most mind mintha félne attól a behorulástól ami ebben a meleg, kedves otthonban eddig sose volt. Az asszony * köpenyét sem tetté le. Beleroskadt egy fotelbe, csak tilt. Folyton azt nézte: minek él. Élet ez, érdemes? A szeme pillája csaknem le volt csukva s egy könnycseipp áztatta a szálakat így ültek sokáig. Alig szólották szót. A férfi már tűkön ült, szeretett volna kinézni s nem miért mozdulni. Végre felállott s indult. — Megy? — Megyek — Megnézem — Azt akarta mondaná, hogy az istállót. Akkor azt gondolta, hogy azt fogja mondani rá, hogy a lovai elsőbbek nála. Nem tudott hát mit mondani. Hallgatott g oigarettet keresett <el)ö. — Megy megnézni, hegy naegjött-e már a lovasliegény a tanyáról? Zoltánban megfagyott a vér, megdermedt és elhalt. Az asszony felszökött. Elővillant 9 a szemébe nézett. — Igen? Igen? — Hint vár? — Gazember. Hirrt — s —■ Miaga bolondi. — És maga gazember. Erre nem tudott mit mond írni tovább. Mindakét emberben valami vad s gyilkos düh 'lobbant fel. Úgy néztek szembe, minit két .iemwadb De a férfi lebirta magát s közönyösséget tettetve fordult el. Gyufát vett a márvány asztali készletből e lassan, kényelmesen meg- gyujtolta a gyufát. Annak a felvillanó fénye miegvilágitotta gyönyörű férfias arcát, saséira s barna lombos bajsza olyan profilt vetett, mint egy törökkori lovagé. Rágyújtott 8 levetette magát a bőrfotelbe. S nagy szippantásokkal eregette a füstöt s azt újra felszívta az orrlyukain. Most Évuska jött be, futva jött a kicsi, csak úgy repült a kis fodros baba. — Apuka, apuka, vacsorázni. Felmászott az apja térdére s beletelepedett az ölébe. Az apa mietegieu, gyöngéden karolta a kicsi testet Milyen jó egy ilyen kis gyér- mekteet Az embernek egészen a szivére forr... A kislány cirógatta az apa arcát, mint egy kis cica. — Kefe, — mondta, — apa, kefe, keife. Kefe. Szúrós kefe. Mért nem borotválkozik apa? Kefe, apa. Kefe. Zoltán csucsoritotta a száját s a kicsi egész kis ajakét odaadta s bedieosókolt az apa szájába. I Olyan kedves tejszaga volt Most lódobogás hallatszott. Lovas jött be az udvarra. Zoltán tudta, hogy a tanyai kocsis jött meg s tudta, hogy az asszony is tudja. Az asszony felállott. Egyemeisien, mereven. ' — Eszter! — kiáltott rá az ura. Az nem felelt, elindult, hogy megy. — Hova megy? — Mii köze hozzá. A férfi le volt kötve a gyerekkel. Átölelte, letette s azt mondta neki: — jSzafiadí csak .a fürdőszobába, kicsim, nézd meg a mókust ■— Mókus? — kiáltotta a kicsi. — Igen, igen, ott van. — De én félek... — szepegett a kis Évű De már akkor az apja utána ugrott az anyáinak s vele együtt lépett ki a tornácra;. — Én félek a mókustól, — futott utána kicsit sivibva a gyerek. Senki sem törődött vele, sem apa, sem anya. A lovastegény nem állott meg, hanem hátira lovagolt a gazdasági udvarba. — Ugyan, csak nem megy igy utána. Nevetséges. Legalább tegye le ezt az utálatos porköpenyt, — mondta Zoltán s megragadta a felesége karját. — A maga Rozijának elegánsabbat vett ? — Elég legyen! — mondta vadul Zoltán. — Én is azt tanácsolom! — szólott még vadabból az asszony. A cseléd megvillant a tornácon, kérdezni jött, hogy lehet-e tálalni a vacsorát.. — Zsuzsi, eredj, mondd meg, hogy az az ember jöjjön fel. — Igenis, — mondta a lány s futott. Ott maradtak a tornácon. Zoltán azon törte a fejét, most mit csináljon? Ott maradtak, a gyerekek a lábuk előtt 3 vártak. Egyszer csak nehéz léptekkel jött a pusztai ember. — Tekintetes ur, azt izemi a.z ispán ur, nincsen semmi baj. — Akkor jó, — mondta Zoltán. Az ember állott. A zsebébe kutatott. — Ezt a levelet küldte az ispán ur. Odaadott egy levelet. Zoltán a kezébe vette s mintha villanyos áram futott volna keresztül rajta, egész teste izzani s égni kezdteti; A Rozika levele. A Rozika betűi. A Rozika üzenete.