Prágai Magyar Hirlap, 1927. november (6. évfolyam, 249-273 / 1583-1607. szám)

1927-11-11 / 257. (1591.) szám

Nal uámank 10 oldal 71 éTf'a7' *1591) *í4m ' NRtok * 1927 november 11 Előfizetési ár: évente 300, félévre 130. £ szlovetlSzkói és rUSZÍTlSzkól ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága II Panská uHc, negyedévre 76, havonta 26 K£; külföldre: j...» .» . 12, 11. emelet. Telefon: 30311 Kiadó­évente 400, félévre 200, negyedévre 100, Főszerkesztő: pOlltlKQl nQ.pilQ.p1Gl Felelős szerkesztő: hivatal: Prága II., Panská ul 12/111.-—Te havonta 34 Ké. Ejjyes szám ára 1*20 Ke VZURANYI LÁSZLÓ FORGACIÍ GÉZA lefon: 30311. — Sürgönyeim: Hírlap, Prahi A jugoszláv-francia szerződés következményei Amikor Marinkovies jugoszláv külügymi­niszter bejelentette, hogy Parisba utazik és aláirja az uj francia—jugoszláv szerződést, az európai közvélemény alig vette észre, hogy a világpolitikai események váratlanul nagyje­lentőségű szenzációval gazdagodtak. Csak mikor az olasz lapok riadót fújtak és beje­lentették, hogy a jugoszláv—francia szerződés Olaszország legszentebb érdekeit sérti meg, eszmélt Európa ennek az uj politikai paktum­nak óriási jelentőségére. Az uj megállapodás­nak már külső formája is olyan, hogy a szen­záció erejével hathat. Az orosz kérdéskom­plexum kivételével a világháború óta most történik meg először, hogy két antantállam nein a legyőzött hatalmak egyike ellen köt regionális paktumot, hanem szövetségének élét egy másik antantállam ellen irányítja. Hiába védekezik ugyanis a Quai d‘Orsay és hiába hangoztatja a francia sajtó napok óta feltűnő szívóssággal, hogy Marinkovies és Briand megállapodásának semmi köze sin­csen Olaszországhoz, egyetlen számottevő fó­rum sincs Európában, amely nem olaszellenes tüntetést látna a párisi aláírásban. így hát két antantállam véd- és dacszövetséget köt egy harmadik antantállam ellen, azaz Euró­pának. az a periódusa, amelyben az egyik ol­dalon mindig a volt háborús antant, a másik oldalon pedig a központi hatalmak szerepel­tek, egyszersmindenkorra befejeződik és uj alliánszlehetőségek keletkeznek, ' amelyek írásban megpecsételt és a népszövetségtől el­fogadott tartalommal két hajdani fegyvertár­sat hoznak össze a'harmadik hajdani fegyver­társ ellen. Már maga ez a külső helyzet, ez az „első eset“ is Európa figyelmére méltóvá tette az uj párisi szerződést. Semmi sem egyszerűbb, mint megtalálni az rdeszellenes élt a jugoszláv—francia szer­ződésben. Mussolini Olaszországa a két el­írni u esztendő alatt csendes, de annál hatal­masabb fejlődésen ment át s mig Franciaor­szág népessége egyre csökken, Olaszország­ban minden évben újabb és újabb ötszázezer ember vár arra, hogy a szűk határokon kívül elhelyezkedhessék. Franciaországban évek óta érzik, hogy az olasz csöndet csakhamar újabb külpolitikai akciók fogják fölváltani, mert le­hetetlen, hogy az olasz nép páratlan fejlődése és szaporodása ne akarja kitágítani a mai szűk határokat. Az utóbbi napok igazolták is a franciák aggodalmát. Az olasz flotta megje­lent Tanger előtt s ez a demonstráció olyan memento volt, amely a francia külpolitikát hatványozott munkára serkentette. Marinko- vics váratlanul Párisban termett és aláírta azt a szerződést, amelyhez hasonlót Francia- ország eddig csak Németország ellen /kötött egyrészt Csehszlovákiával, másrészt Lengyel- országgal. Olaszországot tulajdonképpen más oldalról meg sem lehet támadni, mint Fran­ciaország és Jugoszlávia oldaláról. Az északi határ mentén az Alpesek csúcsai természetes gátat jelentenek minden támadás ellen, délen pedig a tenger védi Itáliát. Egyedül két ha­tár szabad: keleten a jugoszláv, nyugaton pe­dig a francia. A francia—jugoszláv szerződés nyomán az a helyzet áll elő, hogy abban az esetben, ha Olaszország valamiképpen hábo­rús konfliktusba keveredik Franciaországgal, a másik oldalon, a jugoszláv határon azon­nal felsorakoznának a szerb és a horvát ezre- dek, hogy az Appenin félsziget népét vesze- delmes kelepcébe szorítsák. Olaszországnak földrajzi helyzeténél fogva alig van más ter­mészetes érintkezési felülete, mint az a két r ......M'dv ívest' összefogott ellene. Ilyen kö rülmények között érthető, hogy Olaszor­szág .u; a jugoszláv—francia paktumot egyre növekvő idegességgel fogadják és a római diplomácia máris megtesz mindent, hogy kel­lő ellenméreggel kedveskedjék az ellene szö­vetkezett hatalmaknak. Szinte természetesen adódik, hogy Olasz­ország súlyos helyzeteken Franciaország örö­kös ellenségéhez. Németországhoz fordul, amely pillanatnyilag ugyan, nyájas arcot ölt Páris felé. de amely kedvezői!* körülmények Szlovenszkó és Ruszinszkó problémái a belügyi és igazságügyi miniszter expozéjában A szlovenszkó! országos hivatalokat Pozsonyban egy hatalmas uj palotában helyezik el — A vásutügyi tárca költségvetésének bizottsági tárgyalása Csetnny b eilügym iuiszter a költs égvetési 'bizottság tegnap esti ülésén expozét mondott. ! A miiniszöeír rámutatott .airra, hogy a forrada­lom után a politikai hatóságok miilyeai nehéz helyzet előtt álltak különösein azokon a tetrü- teteken, amelyek a háború súlyos köveikez- ményeiit viselték. Mindamellett sikerült a közigazgatás gyors konszolidálása. Az nj közigazgatás előkészítése A közigazgatási törvény gyakorlati képe j— mondta a miniszter — nagy vonásokban már kezd ellőttünk kialakulná. í A törvény célja a belső közigazgatás egy­séges és véírlegies rendezése az állam egész területén. ’ A belügyminisztérium nagy vonásokban a következő feladatok megoldása előtt áll: | A közigazgatási törvény végrehajtását ! készíti elő, megállapítja az országos és járási hivatalok hatáskörét, elosztja a ; teljhatalmú minisztérium munkakörét, j életbelépteti az országos és járási kép­viselőtestületek rendszerét, megállapít­ja a képviselőtestületek és választmá­nyok hatásköreit s átreformálja a köz- igazgatási bíráskodást. Az átszervezésre előirányzott 32 millió koro- ; na nem jellent újabb megterhelést. Ez az or­szágos vyborok személyi kiadásainak fedezé­siére szél, de effektive bizonyára kisebb ösz- szeg le-sz. A cigánytörvény végrehajtási meodJetete rövidesen elkészül A közel jövőben az utievélkérdésben újabb törvénymódosításra kerül sor. A minisztérium már kidolgozta a javaslatot s a ikidelgiozáisináil szem előtt tartotta a töibfbd államban érvényben lévő edőirásokaiL Később sorra kerül a gyülekezési és Egyesülési jog unilikálása és módosítása, között kétségtelenül minden alkalmat meg­ragadna a párisi iga lerázására. Hiszen Olasz­ország egyetlen szárazföldi útja, amely nem a most szövetkezett ellenségek országába ve­zet, a német birodalom felé irányul és Olasz­ország szempontjából öngyilkosság lenne, ha saját védelmének érdekében nem biztosítaná ennek a harmadik határmesgyének függet­lenségét, illetve barátságát. Az olasz lapok ma reggel feltűnő nyíltsággal jelentik be, hogy a római kormány ezentúl mindent meg fog tenni a Németországhoz való közeledés érdekében. A római újságok szerint Európa két legreményteljesebb népe amugyis a né­met és az olasz. Mindkettő a fejlődés feszitő stádiumában van, mindkettőt szűk és fojto­gató határok közé szorították, egyik délen uralkodik, a másik északon, mi sem termé­szetesebb, minthogy összefogjanak és dacos homlokkal szegüljenek a közös ellenség el­len. Németországnak és Olaszországnak nincs ütköző felülete és egyrészt Svájc, másrészt Ausztria bércei jóformán két külön világot választanak el, amelyek semmiképpen sem keveredhetnek természetes konfliktusba. Stessaég jWíLi SáEíg ”É$3S§íáy. *m& továbbá a színházi törvény. Ezek előké­szítése hosszabb időt vesz igénybe. Az. ailíkotmány törvény kiépHőséül a beiliügy- inmisz bárium kidolgozza a népszavazásról sz r ’töiv ényjavas,latot. Az uj hivatalok elhelyezése Szlovenszkón A közigazgatási törvény következtében gondoskodni kell az országos hivatalok el­helyezéséről A helyzet különösen Szlovenszkón ne­héz, mivel az országos hivatal Pozsony­ban, amely 1928 julius 1-én kezdi meg működését, egészen uj alapra ingja fek­tetni a közigazgatást az eddigi hat mer gyei hivatal és a pozsonyi reférátusok likvidálásával. A minisztérium arra tö­rekszik, hogy az összes hivatalokat egy épületbe helyezze el s ha a miniszter­tanács az erre vonatkozó konkrét javas­latot elfogadja, úgy már a jövő évben megkezdhetik Pozsonyban a monumen­tális épület építkezését. Pozsonyban azonkívül több bérpalotát is fognak épí­teni az odahelyezett uj hivatalnokok szá­mára, Ungváron egyelőre provizóriummal kell megelégedni, de az uj közigazgaiasi épület felállítása rövidesen ugyancsak aktuálissá válik, A jéiásd hivatalok elhelyezése Szlovénszkón és Ruszinszkőhan ugyancsak nagy akadá­lyokba'ütközik. Régebben a községek és me­gyék a törvény érteim ében kötetesek voltak a közigazgatási hivatalok elhelyezéséről gon­doskodni. A kedvezőtlen pénzügyi helyzet miatt a községek és megyék nem tekesdlhiet- ték ebbéli kötelességüket Az uj törvény mér lehetővé teszi az államsegélyt, miinek folytán a helyzet javulni fog. A rendőrig,aiz- gatóságok részéire uj palotákat építtettek és é) 'ívnek Pozsonyban, Kassán és Ungvárott. A közbiztonság emelése A .miniszter ezután részletesen referált a csendőrök és rendőrök személyi biztonsá­géi célzó ; 'i tézloedíésekrőil, A csendőrök a jövő év elején uj szolgá- aíi fegyvereket és rövid kardokat kap­nak. A csendőförsökön mindenütt telefo­nokat szerelnek föl A súlyosabb bünte­tendő cselekményeket elkövető tettesek hathatósabb üldözésére az egész ország területén 40 nyomozó esendőrörst szer­veznek. Ezek evidenciában fogják tartami a súlyosabb büntetendő esetiekreényeket, a tetteseket és főképpen a cigányokat. . A rendőri hivatalokat is a legmoderneb­bül szereink fél. Fontosabb helyeken, nagy­városokban a rendőrségnek motorkerékpáro­kat és teherautóikat bocsátottak a rendelke­zésére.. A rendőröket a gmmmrilbotok mellett modern ismiéílőpisztolyokkal látják el. Cseh-Morvaországban 96, Szlovenszkón és Ruszinszkóban 46 uj bírósági állást töltenek be Prága, november 10. Mayr-Hartimg igiaz- öágiügyimáinászter a. képviselőház költségvetési bizottságának tegnapi ülésén az igazságügyi tárca költségvetés ének tárgyia'lása alkalmából expozét mondott Bejelentette, hogy dés nagy ütőkártyájára a német-olasz paktum még nagyobb trompfjával fog felelni g ezzel az európai politika ismét olyan korszakba lép, amelyben két hozzávetőlegesen egyenlő erős hatalmi blokk tartja fönn az egyensúlyt. Ha Franciaország meg akarja bénítani Olasz­országot a Balkánon és Tanger előtt, ám jó, Olaszország is szövetségest keres s Francia- ország bizonyára nem fogja szívesen nézni, ha az uj déli ellenséghez hozzászegődik a régi északi ellenség és egyetlen megtöretlen vo­nalban fekszik rá Franciaország hosszú és legfontosabb keleti határvonalára. A francia—jugoszláv szerződésnek egyik természetes következménye tehát a német- olasz közeledés lesz s már maga ez a tény is elegendő ahhoz, hogy rávilágítson az uj pá­risi szerződés kontinentális jelentőségére és azokra a nagyjelentőségű következményekre, amelyek Marinkovies aláírása után szinte ki~ maradhatatlanok. A párisi szerződésnek azon­ban van egy olyan következménye is, amely a középeurópai államokat közelebbről érinti. Ha Olaszország a francia nyomás ellensúlyo­zására német barátságot keres, természetes, .fefiÉK.Affifósjáéy nSPJSÉ? etaateMia i? előkészítésben van a bírák szolgálati szabályzata s a vezető bírák különleges díjazásáról és a bírósági szolgálat kor­határáról szóló javaslat, polgári és bün­tető törvénykönyv, az erkölcstelen iro­szövetségeseket fog keresni. Ebben a viszony­latban azonban alig áll más ország rendelke­zésére, mint Magyarország, amelyhez rövid idő óta különben is szorosabb kapcsok fűzik. Ugyanakkor azonban a Paristól vezérelt bel­grádi kormány is mindent el fog követni, hogy Magyarország támogatását, vagy leg­alább semlegességét megszerezze és igy a Ju­goszláviát észak felől fenyegető kellemetlen nyomást megszüntesse. Magyarország mind­két hatalmi fél részére rendkívül fontossá vált s bizonyos, hogy egyrészt Jugoszlávia, másrészt Olaszország számtalan kedvezményt volna hajlandó megadni Budapestnek, ha ezek fejében megszerezhetnék Magyarország jóakaratát. Ez a politikai konstelláció pedig arról tesz tanúbizonyságot, hogy a dunai me­dence központjában fekvő Magyarország, akármilyen kicsiny is, földrajzi helyzeténél fogva olyan szerepet játszik Európában, amely szerep semmiképpen sem engedheti meg, hogy quantité negíigeable-ként kezel­jék, vagy hogy továbbra is az az üldözött kis állam maradjon, amelyet mindenki csak tá­mad, vagy indokolatlanul bánt.

Next

/
Thumbnails
Contents